Ethnographia • 100. évfolyam (1989)
Krónika - Hofer Tamás: Az Ethnographia 100. kötete. 492—495
szerkesztőbizottság, tagjait utoljára 1987. szeptember 14-én kérte írásban személyes szerzői és javaslattevő közreműködésre . Sajnos nem minden terv és remény valósulhatott meg. A tartalom kereteinek kitűzésénél a Társaság pártolta a néprajz történetének tágabb felfogását, mely a népi kultúra iránt a szaktudományon kívül kibontakozó érdeklődést, a népi kultúrával kapcsolatos mozgalmakat, ideológiai elképzeléseket, művelődési áramlatokat is felöleli. Jóváhagyta a választmány és a szerkesztőbizottság azt a tervet is, hogy szomszédos kutatási területek művelői szintén szót kapjanak ennek a tágan értelmezett néprajztörténetnek a keretében, mintegy kifejezésre juttatva, hogy a Társaság megalakulásának centenáriumát nem tekintjük a néprajztudomány belső ügyének, amiként a Társaság megalakulása sem volt az 100 esztendeje. A 100. évfolyam hasonlít az elsőhöz abban, hogy a Társaság elnökének, akkor HUNFALVY Pálnak, most BALASSA Ivánnak az írása áll bennük a központi helyen. BALASSA Iván a Társaság életének szervezeti folytonosságát hangsúlyozza az elmúlt évszázad alatt. Annak idején, az induláskor HUNFALVY saját kutatásaiból vett példákkal az etnográfiai, néptörténeti folyamatokat rekonstruáló néprajz mellett tett hitet,véleménye mellett azonban helyet kapott a korabeli fiatalok, így KATONA Lajos újító álláspontja is, (mint ebben az Ethnographia számban ZSIGMOND Gábor tanulmánya kifejti). Joggal merülhet fel az igény, hogy a centenáris szám helyezze nemzetközi távlatba a hazai néprajztudományt. A néprajztudomány jelenlegi európai helyzetének, törekvéseinek érzékeltetésére nem kellett „idegenekhez fordulnunk: a Társaság néhány tiszteleti tagját kérhettük meg, hogy a saját hazájukban folyó kutatásokat, irányzatokat, célokat vázolják, örömmel köszönjük meg Hermann BAUSINGER, Julian W. BROMLEY, Alexander FENTON és Jonas FRYKMAN Ethnographia számára írott tanulmányait. (Jonas FRYKMAN szövege annak a lundi európai etnológiai intézetnek a munkájába ad bepillantást, melynek igazgatója, Nils-Arvid BRINGEUS, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteleti tagja, aki azonban sajnos akadályozva volt a közreműködésben.) Julian W. BROMLEY és Jonas FRYKMAN dolgozata egyébként 1988-ban előadásként elhangzott Budapesten. A tudománytörténeti pillanat, a szakterület helyzetének-mozgásának érzékeltetését szolgálja néhány európai etnológiai folyóirat 80-as években megjelent köteteinek ismertetése. Az európai „nemzeti néprajztudományok" egy-egy olyan központi periodikájáról van szó, amely saját környezetében többé-kevésbé az Ethnographiához hasonló feladatot tölt be. Ismertetésükkel két célunk volt: egyrészt jelezni, hogy merre húzódnak, milyen irányba mozognak a néprajzkutatás „frontvonalai" Európa különböző tájain, másrészt bepillantani más folyóiratok tevékenységébe, szerkesztői politikájába, rovatstruktúrájába - azzal a meggondolással is, hogy ezeket az Ethnographiához hasonlítva saját munkánk mérlegeléséhez támpontokat kapjunk. Maguk a tudománytörténeti, a népi kultúra iránti érdeklődés történetére visszanéző tanulmányok időben széles kört fognak át, témáik is sokrétűek. SÁNDOR István, PALÁDI-KOVÁCS Attila a voltaképpeni néprajztudomány megszületése előtti korszakokba tekint vissza, s vizsgálja egyes utóbb kulcsszerephez jutó fogalmak kiformálódását, az adatok, megfigyelések halmozódásának kezdeteit. SINKÓ Katalin a népi kultúra „felfedezésében" rámutat a vizuális, képzőművészeti ág fontosságára, és felhívja a figyelmet a magyar népi kultúra képében mindmáig oly fontos orientalizmus egyes külföldi és hazai forrásaira. A 100 év előtti események, a Magyarországi Néprajzi Társaság megalakulása köré egymástól függetlenül, különböző kiindulással-céllal készült közlemények egész sora rendeződik, egymásra ráfelelő, egymást kiegészítő adatokkal. Ide sorolható FRIED István tanulmánya is a régi Magyarország „soknemzetiségű" folklórgondolkodásáról. Visszatekint ugyan a XIX. század elejéig, de tanulságként a század végén, JÓKAI Mór- 3E témakörökben segítséget adott az OKKFT TS 4/5 „Magyarságkutatás" keretében az MTA Néprajzi Kutató Csoportjában folyó munka „A paraszti kultúra képe a 19-20. században. A népi műveltség jelentősége a magyar nemzettudatban" c. résztémán. Ez a kutatóvállalkozás kisebb-nagyobb mértékben támogatta BARANYAI Zsolt, F. DÓZSA Katalin, FRIED István, FÜGEDI Márta, HALASY Márta, JURECSKÓ László, KÓSA László, SÁNDOR István, SINKÓ Katalin és WELLMANN Imre tanulmányának elkészítését, pl. előkészítését. "HUNFALVY ?n:Elnöki megnyitó. Ethnographia I. (1890.) 2-7.KATONA Lajos:Ethnographia. Ethnologia. Folklóre. Ethnographia I. (1890.) 69-87. "Sajnos, közbejött személyi akadályok miatt ezekből az ismertetésekből több nem készült el.