Ethnographia • 126. évfolyam (2015)
KÖNYVISMERTETÉSEK - Mód László - Simon András: Muskovics Andrea Anna (szerk.) Szőlő - bor - termelés - fogyasztás - társadalom 682
682 Könyvismertetések A hagyomány és annak változásaival foglalkozó záró fejezetben a folklór, a népi táplálkozás és népművészet tárgyköréből olvashatunk cikkeket. Az észak-bácskai Hajós település Barth János életének gyermekkora óta meghatározó terepe. E település mentalitását, illetve a hét napjaihoz kötődő néphagyományait mutatják be Voigt Vilmos, Bereznai Zsuzsanna és Schön Mária cikkei. Majd, míg Liszka József egy vicces proverbium eredetének és recepciótörtének megy utána, Hála József a mennykövekkel teszi ugyanezt. A szokáskutatás területéről egy háromszéki kutatástörténeti áttekintés mellett, a zöldág állítás funkciói és értelmezési lehetőségei, valamint az elmúlás és gyász hagyományos szocializációs folyamatai kerülnek elő. A tanulmányok sorát Bárth János 2005 és 2014 között megjelent műveinek 85, bibliográfiai adatokkal ellátott tétele, az utóbbi évtizedet dokumentáló fotók és egy Tabula gratulatoria zárja. A kötetet végigolvasva a tematikai sokszínűség mellett a köszöntött Barth János személyisége és tudósi habitusa is jól kirajzolódik. Humorának, életkedvének és fáradhatatlan szorgalmának köszönhetően a tudományos pálya valamennyi területét bejárta. Tanúságot tett arról, hogy nem pusztán a muzeológia van a kisujjában, hanem „határjáró” emberként otthonosan mozog terepen is, legyen az akár a „Kétvízköze”, akár a Székelyföld. Kötetek egész sora igazolja, hogy kiváló érzékkel nyúl a legkülönfélébb levéltári és egyéb írott forrásokhoz. Számos évfolyam emlékezik a Szegedi Egyetemen tartott előadásaira és jó páran kötelezték el magukat a néprajz mellett, erdélyi gyűjtőtáborai hatására. Emellett az ünnepelt folklórfesztiválokat szervez, köteteket szerkeszt, Bibliákat gyűjt és mindig felcsillan a szeme, ha valami kis huncutság, valami hallatlan dolog tűnik fel a láthatáron. A kötet szerzőitől vett apró jellemzések sorát talán a legfontosabbal zárom. Mégpedig azzal, hogy Barth János mindezen érdemek és kiválóságok mellett végig megmaradt ízig-vérig hétköznapi embernek. Isten éltesse! Muskovics Andrea Anna (szerk.): Szőlő-Bor-Termelés-Fogyasztás-Társadalom. Borkultúra és társadalom visszatekintve a 21. századi Magyarországról. Budapest, Agroinform Kiadó, 2013. 606 p. Mód László - Simon András Szőlő-Bor-Termelés-Fogyasztás-Társadalom címmel jelent meg az a nagyszabású tanulmánykötet, amelyben pályatársai, kollégái és tanítványai köszöntik a 60 éves Csoma Zsigmondot, aki a magyar szőlő- és borkultúra egyik legkiválóbb, nemzetközi szinten is elismert kutatója. Az egymást követő kulcsszavak már előre sejtetik, hogy a kiadvány a szőlő- és bortermelés szinte minden aspektusát felölelő, tágabban pedig a magyar és európai agrárium számos kérdését felvillantó vállalkozás kíván lenni. A kötet személyes hangvételű szerkesztői köszöntővel indul, amelyben Muskovics Andrea (a szőlő- és borkultúra kérdéskörének fiatal kutatója, Csorna Zsigmond szakmai mentoráltja) rövid értékelést ad az Ünnepelt munkásságáról. Fontosnak tartja kihangsúlyozni azt, hogy a szerzők tág köre valamint a kiadvány címe megfelelően tükrözik Csorna Zsigmond széleskörű, különböző tudományterületek határait feszegető érdeklődését. Pályájának részletesebb bemutatása tárul az olvasó elé a bevezető gondolatokat követő életrajzból, amely kronologikus rendben haladva veszi sorra az életút legfontosabb mozzanatait és állomásait a diákévektől napjainkig bezárólag. A címben szereplő, első olvasásra kissé furcsának tűnő „felemás” jelző elsősorban arra próbál utalni, hogy a kertészmérnök végzettségű Csomna Zsigmond eredeti szakmájában sohasem tevékenykedett, a Kertészeti Egyetemen megszerzett tudás ugyanakkor meghatározta egész munkásságát, hiszen különböző tudományos szemléletmódok egyidejű alkalmazását tette számára lehetővé. Pályafutása során ennek köszönhetően egy -egy problémakör komplexebb feldolgozását tudta elvégezni, mivel a néprajzi-történeti háttér