Európai Idő, 1999 (10. évfolyam, 4-24. szám)

1999-03-13 / 5. szám

Az ép lélek tesztje 9. old. EURÓPAI 13. • MÁRCIUS 26. / 1 /­. 07­­T—Per­dic!___Éj el Főszerkesztő és a Vezetőtanács elnöke: Horváth Alpár. Főszerkesztőségek: Nemzetközi Főszerkesztőség, főszerkesztő: Willmann Walter. Kárpát-Medencei és Romániai Főszerkesztőség, főszerkesztő: Kocsis Károly. Rovatvezető: Botos László. Titkárság: Préda Hajnalka. Belső munkatársak: Farkas Anna, Kacsó András. Reklámmenedzser: Bokor Gábor. Főmunkatárs: Zilahi Csaba. Korrektor: Farkas Anna. Szedő-korrektor: Tök-Dietrich Kriszta. Szedő: Csala Klára.­­ A szerkesztősét, postacíme: 4000-Sf.Gheorghe, Căsuța Poştală: 15. Telefon/telefax: 067-330 547.­­ Internet: "http://eu­rid­planet.ro/eu­ropmiidrt"; e-mail: eurid@eurid.planet.ro Az Európai Idő par excellence független lap. Nem támogatja sem a Soros Alapítvány, sem sajtóalapítványok, sem a magyar- sem a román kormány - sem semmilyen más állami vagy civil (társadalmi) szerveződés, intézmény, párt, érdekcsoport vagy tehetős polgár, sem rokon, sem ismerős vagy barát. Egyetlen támaszunk az Olvasó, s akinek kezében a sorsunk: az Isten. ISSN 1220-9929 X. ÉVF. 1999/5. SZÁM Megjelenik kéthetente­­ 24 oldalon. Ára: 3500 lej Nemzetállam vagy föderáció? Sokan hangoztatják manapság, hogy a nemzetállamok kora lejárt. Teszik ezt anélkül, hogy bármilyen magyarázatot adnának e jelenség miértjére. Azaz nem mondja ki senki, hogy szerinte miért van leáldozóban az egységes nemzetállamok csillaga. Nos, velük szemben én úgy látom, hogy a nemzeti alapokon nyugvó államok éppen most indul­tak virágzásuknak. S egyformán igaz ez a Balkánon, Közép-Kelet-Európában és Nyuga­ton. De ne vágjunk a dolgok elejébe! A fenti szlogent hangoztatni manapság bizony botorság, hiszen látnivaló, hogy a szerb, román és más, jórészt szláv kultúrájú - iden­titásukat megtalált, felnövőben lévő - nemzetek éppen a saját nyelvben, identitás­ban és kultúrában egységes államukat próbálják megszilárdítani tűzzel-vassal. S a helyzet nem jobb nyugaton sem, mert bár jól leplezik, bizony Spanyolországban is etnikai összetűzések vannak, és Franciaország né­mely tartománya is úgy gondolja, hogy nem kíván a nagy egységes francia nemzetállamba tartozni. A leplezés taktikája egyszerű, s ugyanakkor szemtelen. Kijelentik, hogy náluk aztán minden a legnagyobb rendben, sőt ők a követendő példa a kommunista utódállamok számára, ami a nemzetiségek, nemzeti kisebbségek problémájának megoldását illeti. Hát bizony kelet-európai, balkáni tanítványaik követik is a jó példát, csakhát a maguk oroszosan elnagyolt, keleti módszereikkel. S ha teszem azt Anglia és egyáltalán a művelt nyugat esetében kultúrso­­vinizmusról szoktunk beszélni, akkor keleten nyugodtan bevezethetjük a nemzeti diktatúra fogalmát. Ne siessük el uraim a költői, demagóg kijelentéseket. Inkább figyeljük a szemünk előtt zajló történelmet, és abból vonjunk le következtetéseket. Kacsó András __________(folytatás a 2. oldalon) Két magyar ünnep Érdekes - és talán szerencsés - egybeesés, hogy március idusán, három nap alatt két magyar csúcs­eseménynek lehetünk tanúi: 1999. március 12-én Magyarország hivata­losan is az Észak-atlanti Szövetség (NATO) teljes jogú tagjává válik, és 1999. március 15-én ünnepeljük az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc újabb évfordulóját. Utóbbival külön összeállításban foglalkozunk a 7. oldalon. Maradjunk ebben az írás­ban az első eseménynél. Nevezhetjük-e mi, romániai, erdé­lyi, székelyföldi magyarok ünnepnek azt a tényt, hogy Magyarország a NATO tagja lett? Igen! Teljes határo­zottsággal és meggyőződéssel. Bár nem egy romániai magyar sajtóorgánum meglehetősen hidegen, közömbösen, egy akármilyen nemzetközi eseményként tárgyalja és tálalja a tagfelvételt, valójában nem szabad így érezni és így értelmezni. A magyar NATO-tagságnak óriási jelentősége van a romániai, erdélyi, székelyföldi magyarság szempont­jából is. Részint azért, mert csökken a Románia és Magyarország közti konfliktus veszélye. Másrészt pedig - nota bene! —, ha netán a román nacionalisták, ultranacionalisták az 1990. márciusi marosvásárhelyi pogromhoz hasonló provokációkra vetemülnének, és nyílt összecsapá­sokra kerülne sor, mesterséges módon, románok és magyarok közt, és a magyarok veszélybe kerülnének, a NATO nem hagyná ezt szó nélkül, nem nézné tétlenül. Nem, mert Magyarország - tehát egy tagállam - nemzetrészét érné agresszió. Harmadsorban pedig azért is jó a NATO- tagság nekünk, romániai, erdélyi, székelyföldi magyaroknak, mert BIZTONSÁGBAN ÉREZZÜK­ AZ ANYAORSZÁGOT. És az anyaország védettsége a mi védettségünk is. Mert bár földrajzilag, közigazgatásilag elszakítottak bennünket, lélekben az anyaországgal vagyunk. És az anyaország is velünk van. Ünnep nekünk március 12. és 15. is. Március 15-én a múltra emlékezünk, március 12-én a reményteljes jövőre gondolunk. Összmagyar nemzeti ünnep és NATO-tagság. Valójában három napról van szó, hiszen az amerikai tagavatás 12-én lesz Independence városában, a brüsszeli tagavatás időpontja pedig március 16. Botos László A század legjei A rangsor kritériumainak ismere­tében annál meglepőbb, hogy a század szellemiségét leginkább meghatározó művészeti-szórakoztatóipari ágnak, a filmnek a húsz hely közül csak három jutott. Charlie Chaplin neve senkit sem lephet meg, ő a mozi emblematikus figurája, mellette a Schindler listája, a Jurassic Park rendezője. Steven Spiel­berg és Marlon Brando, az ötvenes évek lázadótípusa szerepel. A televízi­ózás hajnalának üdvöskéje, Lucille Ball képviseli a házimozit. A popzene hierarchiája mégis a legmeglepőbb: az önjelölt Messiás, Michael Jackson nemcsak hogy nem vezeti a sort, de meg sem jelenik, ahogyan Elvis Presley, a rock királya s számtalan más, kasszasikerek dolgában mindig élenjáró legendás alak sem. A Time listáját a The Beatles vezeti, őket követi Bob Dylan, Aretha Franklin, Louis Armstrong és Frank Sinatra. 3. oldal Olvasóink figyelmébe! Nyomdatechnikai okokból a 8. és 20. oldal helyet cserélt, ezért a “Rejtély”-t a 8. oldalon keressék! Van már erdélyi rabló! Szabadidejében szenvedélyes krimiolvasó, valósággal lenyűgözik a betörések, rablások legkülönbözőbb bemutatott formái és lassan megfogamzódik agyában a gondolat: meg­próbálhatna ő is könnyebb módon pénzre szert tenni. Egyedül vág neki az izgalmakkal és veszélyekkel teli “szakmának”, a betörésnek. Első kísérlete 1993. március 12-én volt, a Hűvösvölgyi úti postára tört be, s 667 ezer forinttal távozott. A tavasz volt a kedvenc évszaka, általában minden évben ebben az időszakban követte el betöréseit. A Fehérvári úti postahi­vatalba való betörése alkalmával tartott vele első alkalommal sport- és bűntársa, Orbán Gábor. Szinte tökélyre vitték a bankrablás technikáját. A Fehérvári úti akció tiszta jövedelme 5,2 millió forint volt. 1997-ben felgyorsultak az események, rövidebb, hosszabb megszakításokkal öt postabankot “takarí­tanak” ki. Március 10-én gyors egymásutánban Budapest két különböző részén levő bankba törnek be. A Heltai Jenő téri OTP-ből 9,6 millió forinttal távoznak, majd két óra múlva a kelenföldi pályaudvar közelében lévő Etele téri postáról rabol­nak el 3,9 millió forintot. 18. oldal Merre tart a Reform Tömörülés? RMDSZ a jövőben z RMDSZ neve mellett általában az egységet szokás emlegetni, ami nem is lenne baj, csakhogy tudni kell: a szövetségen belül több, ideológiailag egymástól jól elkülöníthető, sőt, néha egymással ellentétben álló platform működik. Ezek a közül az Erdélyi Magyar Kezdeményezést tavaly novemberben mutattuk be Katona Ádám írása révén, most egy másik platform, a főként fiatal politikusokat felsorakoztató, világnézetileg legközelebb a Fidesz - MPP-hez álló Reform Tömörülés kerül sorra, annak kapcsán, hogy éppen a múlt hét végén (lapzárta után) tar­totta kongresszusát Csíksomlyón. (A szerk.) A Az RMDSZ jelenlegi állapota Az RMDSZ Brassóban “megalapozott” establishmentje hamar beleszokott szerepkörébe, olyannyira, hogy jelenleg kitapintható politikai törekvései és mulasztásai egyaránt ugyan­arra a motívumra vezethetők vissza, s ez, bármennyire is fáj, minden jel szerint a hatalommegőrzés. Ezért kellett a kongresszus előtti megállapodásokat sorra fel­rúgni, ezért remeg a csúcsvezetés az erdélyi magyarság katasztere alapján megtartandó közvetlen választástól, melyet a Brassóban meghatározott legutolsó határidőtől számítva, írd és mondd, 4 év késéssel tartanak majd meg, ha egyáltalán meg­tartják. Ezért volt szükségük a szinte totális írott és elektronikus médiahatalom mellett egy magát vicclapnak álcázó propagan­dakiadványra, mely a legkényelmetlenebb politikai irányzatot, a felelős hangon megszólaló autentikus nemzeti vonalat próbálja meg pellengérre állítani, ezt szolgálják a Szövetség belső tájékoztatói, melyekből még létezésünk sem tudható meg. Az RMDSZ-t irányító elitnek elegendő formális legitimitás az, amit a parlamenti választásokon elnyernek, s ha ehhez hoz­závesszük mindazt a spontán civil kezdeményezést, amit RMDSZ-címkével ellátva adnak el, akkor meg lehet érteni, hogy nem siettek a szabad, egyenlő, titkos és közvetlen választások eredményeképpen létrejövő, valódi legitimitást jelentő erdélyi magyar parlamentet életre hívni. A decemberi hurráoptimizmus idején fogant kollektív amnézia talaján létrejött egy sajátos összetételű komprádor elit, mely az országos szintű status quo megőrzésében érdekelt, mert csak ez jelent számára garanciát anyagi és presztízstőkével járó pozíciója hosszútávú fenn­tartására. A karizmatikus erővel bíró hajdani ellenállókat félre kell állítani, le kell járatni bármely eszközzel, hiszen a szolgálati kocsi s a szenátori fizetés.lagy^fpeleg biztos­ságát veszélyeztetik szüntelen ágálásukkal. A vezető elitet alkotók többsége*már régan ne'nv azért • ^.gondolkodik helyzetben”', mert így képzeli orvosolhatónak a közösség gondjait. Ugyan! A közösség szá­mukra már jó ideje talonban tartott, s szükség esetén igénybe vehető hivatkozási alap. Borbély Zsolt Attila (folytatása a 2. oldalon)

Next