Evangélikus Népiskola, 1892 (4. évfolyam, 4-12. szám)

1892-04-01 / 4. szám - Tartalomjegyzék

TARTALOM Lap. Husvét. Zábrák Dén­fS..........................................................................................97. Comenius Ámos Já­nos, Kapi Gyula.......................................................................98. Egyházi dallamaink általánosítása. Polgár József..........................................102. A tanító mint természetbúvár. Márton József. ..............................................105. Az iskolai mulasztások korlátozása körüli teendőink. Ardorján Ferencz. . 108. Pali öcsémnek. XI. (Egyháziak a politikában.) Sass János.................................110. TÁRCZA. Próbafordítások. Payr Sándor..............................................................113. A római pápák a vesztfáliai béke óta. Kovács Sándor. . . 115. Párosával mennek. Tóth István..........................................................119. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Válasz nyilt kérdésemre adott III. s IV. sz. feleletekre. J Döröcskei. . . . 119. Felelet Bognár E. nyilt kérdésére. III. Göhring Mihály. . .... 121. IV. Bodor Sándor........................................122. Vá­sz Bognár Endre úrnak. Barabás Gáspár......................................................123. Irodalom........................................................................................................ 125. Vegyesek........................................................................................................................127. Szerkesztői üzenetek. S. J. Budapest. Szives soraidat s küldeményedet vettem, köszönöm. Az összefoglalás jó lesz májusra, a pünkösdi czikk júniusra. — B. E. Lovász Patona. Legutóbb beküldött „nyilt kérdése“ tér szűke miatt jövő számra maradt. — A. F. L.-Komárom. Bocsánat, hogy csikkére mindeddig nem kerülhetett rá a sor, most is csak épen megkezdhettük. — V. K. Grénicz. Előfizetőül való jelentkezését a kiadóval egyetemben szives tudomásul vettük. Bocsánat, hogy a kiadó az 1. számot egyelőre meg nem küldhette, majd pótolja, a­mint lehet. — S. Gy. Kapós- Szabadi. A „nyilt kérdés“ már ki van szedve, de a korábbi kérdésekre adott feleletek kiszorí­tották , majd a májusi szám hozza. — A valutarendezés és aranytermelésü­nk. A magyar valuta-enquete befejezte tárgyalásait. A szakértők egyértelműleg az aranyvaluta mellett nyilat­koztak. Csupán az ezüstnek új valutánkban leendő szerepe s az állam­papírpénz forgalomba hozatala körül merültek föl nézeteltérések. Helyén­való lesz e kér­déssel kapcsolatban megemlítenünk, hogy hazánk aranytermelése évrő­l-évre emel­kedik. 1890-ben 2131,3 kilogrammot tett aranytermelésünk, ezüst termésünk pedig 17,049 kgr. volt. A világ évi aranyterm­elése 104,850 kgrot tesz, mely 2665 millió forint értéknek felel meg. Az aranytermelésben legelső helyen állanak az Egyesült Államok, Ausztrália és Oroszország. A Siketnémák mozgalma. Németországban 800 siketnéma folyamodást nyújtott be a császárhoz, kérve, hogy tegyék a siketnéma oktatás kérdését újból tanulmányozás tárgyává és hozzák be a siketnéma intézetekbe újra a régi jelbeszé­det. Utalnak arra, hogy a siketnémák nagy többsége a legnagyobb erőlködés mellett sem képes a hangbeszéd kitűzött czélját még csak megközelíteni sem.­­ A Fertő tó lecsapolásának kérdésével foglalkoznak a kereskedelmi minisztériumban. Sopron­ és Moson megye törvényhatósága, valamint a Fertővel határos birtokosok nagy kiterjedésű termőföldekhez fognak jutni, de a környék sokat veszít természeti szépségéből. A Fertő vize nagy befolyással volt a vidék éghajlatára, sőt a tó partján termő bor minőségére is.

Next