Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-19 / 29. szám
i. Anita a VII. kerületben lakik nővérével és kisfiával. Utcájukban egyetlen fa sincs, csak aszfalt és parkoló autók. A házak sarkán és oldalán kutyák jelölték meg területüket. A házhoz érve, a bejárati ajtón kaputelefont találok. — Igen, nemrég csináltatta meg a ház, főleg a mi kezdeményezésünkre. Mindenféle sötét alak mászkált be a lépcsőházba, szemben pedig megöltek egy idős embert — és mutatja az ablakokat. — Már nagyon kellett ez a kaputelefon. Közben nővére elkészítette az ebédet, és egy majdnem másfél éves kisfiú kéredzkedik föl az új etetőszékbe. Jön a leves. Fölöttébb érdekes dolgok vannak benne: szójacsíra, borsó, csirkehús. A kisfiú kezébe veszi kiskanalát és bele-belemártja a levesbe. Mégis jobban megy, mikor édesanyja is fog egyet és besegít neki, mert így a szájába is jut valami. — Látom ez valami „reform" - leves. — Jól látod, igyekszünk minél több vitamint és rostos élelmet adni a gyereknek. Mindig rozskenyeret vásárolunk. Rám is rámfér. Sajnos mostanában néha rámjön a kényszerevés. Pedig délelőttönként mindig kimozdulnunk. Voltam én sokkal soványabb is, és most nem bírok lefogyni a szülés után. Pedig egy színésznek oda kell figyelnie az alakjára. — Van munka? — Csak szinkron. Még szerencse, hogy Magyarországon van erre igény, hiszen nem tudunk még olyan jól nyelveket, meg kényelmesek is vagyunk e téren, így nem sokan szeretik a feliratos filmeket. Nagyon sok állástalan színész él ebből. Közben Anita nővére is készülődik. Hova máshova rohanna ő is, ha nem szinkronizálni. — Pár évvel ezelőtt más városokban játszottatok. Milyen volt a vidéki színészélet? — Nagyon sokat voltunk színpadon, talán nyugodtan mondhatom, a nővérem vezető színésznője volt a kisváros színházának. Aztán elszerződött, én maradtam, s nekem is igazi iskola volt az a színház. Minden műfajt kipróbálhattam. Színészházban laktunk a vőlegényemmel egy kis garzonban. Az ország keleti felében a fizetések egyáltalán nem mondhatók magasnak. Nem volt kilátásunk saját lakásra. Aztán engem elhívtak más városba játszani. Éltem a lehetőséggel, s az egyedüllétet választottam. Aztán eljöttem Budapestre azóta élünk egy lakásban a nővéremmel. A kicsi idő született. — Jól kihasználtátok a magas lakás előnyeit a galéria megépítésével. — Igen, mi a gyerekkel felköltöztünk, mert sok ismerős jár hozzánk késő este is, ez a foglalkozásunkkal jár. Kettéosztjuk a lakást, és a kisfiam is nyugodtan alhat. Némi szülői segítséggel és örökségből nemrég sikerült vennünk egy kis kertvárosi lakást, de még folyik a felújítás. Lassan megy, aszerint, mikor van pénzünk. — Kapsz valamilyen állami támogatást? — Mivel egyedül nevelem a gyerekemet, kapok, de ebből persze megélni nem lehet. Hopp, most repülnek a borsók. Miközben Anita felszedi a földről, a gyerek rám néz és elégedetten mosolyog kék szemével. Egyre jobban hasonlít Anitára. Aztán lekéredzkedik a székből és sorra hordja nekem a játékait. — Mindet nekem adod? Köszönöm. Már látszik, hogy fáradt, édesanyja fölviszi a galériára, az ő kicsi, kényelmes, tarka kiságyába. Az ebéd maradékai az asztalon, odasüt a nap. Anita nekiáll elpakolni, de közben figyeli kisfia minden rezdülését. 2. Éváék Gazdagréten vettek lakást. Amit a buszból látok, az megnyugtató. A fű szép zöld, gondosan nyírt. Az utcák tiszták, a fák már nőnek. A lakótelep fölött magasodik a Széchenyi-hegy és az adótorony, mint azt a Szomszédokból tudjuk. Itt akar valahol László atya templomot építeni. A levegő illatos, csicseregnek a madarak, de a tízemeletes itt is csak tízemeletes. Éváék az ötödiken laknak, a lift nincs összefirkálva. Belépve a lakás tágasnak hat, pedig mindössze 40 m2. Világos, takaros. — A függönyöket mind anyukám varrta — mondja Éva —, a belső teret a férjemmel együtt terveztük meg. A konyhát egybenyitottuk az előszobával, ami így étkező lett, és a nagyszoba ajtaját is kivettük. A tarkabarka tapétát leszedve a falakat fehérre meszelhettük. A szőnyegpadló helyére édesapám parkettát rakott. Igyekeztünk a panellakás minden jellemzőjét eltüntetni. — Jól fel vagytok szerelve háztartási gépekkel: mikrohullámú, kenyérpirító, teafőző, hűtőszekrény. — Szinte mindent nászajándékba kaptunk, még a fürdőszobai tükröt Anyák