Ezermester, 1971 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1971-07-01 / 7. szám
A leggondosabban ápolt gyepterületen is előbb-utóbb annyira megtömődik a föld a rendszeres öntözéstől, a fűnyírástól és a fűnyírást követő hengereléstől, hogy a talajba csak nehezen szivárog bele a víz és nem jut elegendő levegő a fűgyökerekhez, így a gyep erősen elmohásodik, majd ritkulni, esetleg sárgulni is kezd. Mindezt elkerüljük, ha a gyeptalajt évente kétszer „megszellőztetjük”. GYEPSZELLŐZTETÉS VILLÁVAL, SZEGES HENGERREL Legegyszerűbben vasvillával végezhető el a gyeptalaj szellőztetése. A vasvilla ágait laza talajon 5, kötött, agyagos talajon 10—15 cm mélyen nyomjuk a gyepes talajba. Olyan sűrűn, hogy négyzetméterenként körülbelül 20—30 lyuk keletkezzen. Gyorsabban és jobban elvégezhető a gyepszellőztetés szöges hengerrel (1). Legalább 30 cm átmérőjű gömbfából, vagy kivágott fa egyenes rönkrészéből vágjunk le 50 —70 cm-es darabot. Hántsuk le róla a kérget, majd az így kapott fahengert a közepén és a két végén 2—3 cm széles lemezcsíkkal pántoljuk körül. Ezután 150-es, vagy 200-as vasszegek fejét szedjük le csípőfogóval, vagy vasfűrésszel. Majd a szegeket — hegyes végükkel kifelé verjük be a fahengerbe — egymástól 10—15 cm-re, hármas kötésben 3 cm (a 200-asokat 4 cm) mélyen, hogy szilárdan álljanak. A fahenger tengelyvonalában verjünk be mindkét oldalon egy-egy 15—20 cm hosszú, tengelyként szolgáló 10—12 mm átmérőjű vasrudat. Már csak tolókart kell lécből, laposvasból vagy vasrúdból készíteni a hengerhez, hogy használatba vehessük. Ha lécből készítjük a tolókart, legjobb „U” alakú léckerettel körülvenni a fahengert. A keretre szegeljük fel, vagy csavarokkal rögzítsük a „T” alakú fa tolókart, s azt két keresztléccel merevítsük. A léckereten a két tengelyesünk számára készített furatokat béleljük ki bádoglemez darabbal, hogy az a használat során se táguljon ki. Ezután laposvasból és vasrúdból hajlítsunk két azonos karrészt. Végeiken alakítsunk „szemet”. A kart a „szemeknél” fogva tegyük a tengelycsonkra, majd csavarokkal és lemezbilincsekkel, vagy erős huzallal (hosszan, sűrűn, szoros menetekben körültekerve) rögzítsük. A szöges hengerrel ugyanúgy haladjunk a gyepfelületen, mintha hengerelnénk, de ugyanazon a területrészen csak egyszer toljuk végig. A henger akkor végez jó munkát, ha a szegek félig, vagy kétharmadukig mélyednek a földbe. Ha a szegek nem érik el a megfelelő mélységet, s azt a tolókar erőteljesebb nyomásával sem tudjuk növelni (annyira tömött a gyeptalaj), akkor gyeptalaj-szellőztető szerszámot használjunk. TALAJSZELLŐZTETŐ Külföldön készen is kapható kis talajszellőztető, de ilyen szerszámot magunk is összeállíthatunk (2). Keressünk harminc centiméter hosszú, két-három centiméter átmérőjű, és fél centiméternél vékonyabb falú vascsődarabot. A csődarab egyik végén vágjunk ki egymással szemben kettő, vagy négy, 2—3 cm magas és 0,5 cm alapú háromszögletű darabot Utána a csővéget kalapáljuk össze az eredetinél 1—1,5 cm-rel szűkebb átmérőjűre. A beszűkített csővég felett 10—12 cm-re és attól ugyancsak 10—12 cm-re a csövet félig fűrészeljük be. A két befűrészelés közötti csőrészt fokozatosan (amilyen nagy ’•«•székben tudjuk) vágjuk ki, hogy csak a fél csőrész maradjon meg, mintegy vályúszerűen. Ezután a vályúrész feletti csődarabba ékeljünk 80—100 cm hosszú gereblyevagy ásónyelet. A nyél végére — keresztben — erősítsünk csavarral egy 30—40 cm hosszú nyéldarabot, hogy az így összeállított kis szerszámot jobban kézben tarthassuk és lenyomhassuk a földbe (3). Még könnyebben dolgozhatunk majd új szerszámunkkal, ha taposóvasat is szerelünk rá. Két-három centiméter széles és fél centiméter vastag laposvasból vágjunk le két 30 cm hosszú darabot A szerszámhoz használt nyél vastagságának megfelelően közepüknél mindkettőt hajlítsuk meg U alakúra, hogy azokat a csőrész felett a nyél körül egymásra helyezhessük. Az egymásra fekvő szárrészüket két-két helyen fúrjuk át és csavarokkal rögzítsük egymáshoz. A szellőztető szerszámot használatakor a nyélrészre nehezedve (szükség esetén a taposóvasra is rálépve) nyomjuk a vályúszerű részig a földbe. Majd kiemeljük és az előző beszúrástól 20—40 cm-re ismét a talajba nyomjuk, így haladjunk végig a gyepterületen. A csőbe nyomuló föld az előző leszúráskor bekerült földet a vályúrésznél kinyomja. Azt végül gereblyével törjük össze és terítsük szét a gyepen. A keletkező lyukakat komposztfölddel, vagy műtrágyával kevert homokkal tömjük be, majd utána a gyepet öntözzük meg. Az öntözés csak akkor maradjon el, ha a gyepfelület túlságosan nyirkos és éppen a kiszárítás céljából végezzük a talajszellőztetést. K. L.