Ezermester, 1973 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

s azt a permetezni kívánt növény be helyezése után kis ajtóval, vagy meg­felelő méretű fóliadarabbal fedhet­jük be. Az ajtószerű nyíláson át nyújthatjuk be a permetezőgép, vagy a kis kézi permetező szórócsövet is, és a bentlevő növényt anélkül is ala­posan lepermetezhetjük, hogy a per­­metlé szétszóródna. Természetesen ebben az esetben is be kell tartani a növényvédőszer csomagolóanyagán feltüntetett óvórendszabályokat! virágfejlődés-serkentők Hogy a legkésőbb november köze­pén cserépbe ültetett, vagy már ad­dig is cserépben nevelt hölgyliliom (Amarillisz) hagyma virágot bont­son, azt a virágszár megjelenéséig nagyon kevés öntözéssel — éppen csak, hogy ne száradjon ki teljesen a földje —, egyenletesen 20 C ° körüli hőmérsékletű helyen kell nevelni. Ha még most sem jelent meg a hagyma oldalán a virágszárkezdemény és a levelei sem fejlődtek ki, az annak a jele, hogy túl alacsony hőmérsékleten van. Ezért tegyük át melegebb helyre, kályha közelébe, esetleg fűtőtest fö­lé, mert a meleg meggyorsítja a vi­rágszár fejlődését. Öntözését azon­ban csak a virágszár már tenyérnyi hosszan kifejlődése után fokozzuk. A télen megjelenő virágjukkal díszítő bromélianövények (Aechmea, Billbergia, Guzmania fajok) virágai­nak kifejlődését a megfigyelések sze­rint nagymértékben serkentheti a megfelelően adagolt acetiléngáz. De hasonló serkentő hatású lehet az érő gyümölcsökből az érési folyamat so­rán felszabaduló gázkeverék, amely különösen jelentős mértékű az al­mánál. Ezért, ha a bromélia növényt tartó cserép, vagy a cserép alatti tál­ka szélére teszünk egy nagy, vagy két-három kisebb almát, és utána vékony fóliatasakot borítunk fölé — ami a felszabaduló gázokat többé-ke­­vésbé visszafogja — a virágok gyor­sabb kifejlődését érhetjük el (5). SZERSZÁMKLINIKA Most elegendő idő van ahhoz is, hogy alaposan átnézzük a kerti szer­számainkat és elvégezzük a szüksé­ges javításokat. Mindenekelőtt csorbult éleket igazítsuk ki és a moz­o­gó nyeleket rögzítsük fa- vagy vasék keverésével. Az elkorhadt, vagy meg­csonkult nyelet újjal cseréljük ki. Az új nyelet csiszolópapírral, esetleg éles üvegdarabbal csiszolhatjuk si­mára. Rozsdásodás ellen a szerszá­mok fémrészét olajos ronggyal dör­zsöljük át. A talajművelő szerszámok — kapa, ásó, gereblye, csákány, ülte­tőkanál — berozsdásodását legegy­szerűbben úgy gátolhatjuk meg, hogy Folytatás az 1. oldalról kockát. (Ha spiritusz kockát haszná­lunk, azt egy fémlapra helyezzük.) A rövidesen keletkező gőz feszítő ereje kilövi a dugót, s a flakon nyí­lásán át utána lövell a gőz egy része is. A dugó s a kilövellő gőz együttes tömegétől és sebességétől függő nagyságú, de ellenkező irányú erő pedig előre löki a flakonrakétát. A két, ellentétes irányú erő nagyjából a dugó + gőz, valamint a flakon­­ f­ még benne levő víz tömegével ellentéte­sen arányos. Ez a jelenség légüres térben (pL elektromos hevítéssel) is bemutatható lenne. A flakon a fékező habszivacsnak ütközik, a dugó s a gőzsugár pedig a fordított V-alakú lábak között fú­­vódhat hátra. megfelelő nagyságú ládát megtöltünk száraz homokkal, s arra annyi pet­róleumot vagy gázolajat öntünk, hogy átnyírkosodjon. A keverékbe a fa nyélrészéig süllyesszük a szerszá­mokat (6). A metsző-, a fűnyíró- és a sövény­nyíró ollót ugyancsak tisztítsuk meg a szennyeződésektől, petróleummal átitatott ruhával. Az egymáson csú­szó felületeket csak óvatosan dör­zsöljük (ne kaparjuk és semmikép­pen se csiszoljuk dörzsvászonnal, mert kopást idézhetünk elő, ami csökkenti az élek vágóképességét). A csorba, kopott éleket köszörüléssel és azt követően finom kövön, majd szí­jon való fenéssel hozhatjuk rendbe. A nyomórugójukat is tisztítsuk, majd olajozzuk meg. A permetezőgépet is alaposan mos­suk ki, lehetőleg szódás vízzel, majd mossuk le a külsejét is. A szórófejet szedjük szét, a szórócsőből és a gép beömlőnyílásából a szűrőt emeljük ki, áztassuk meleg vízben, s a ki­emelt részeket csak a nyílások ala­pos kitisztítása után helyezzük vis­­­sza. A csatlakozásnál levő bőraláté­teket kenjük be faggyúval. A perme­tezőgép vas részeit ugyancsak olaj­jal átitatott ronggyal dörzsöljük át. K. L: A kísérlet bemutatásakor hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy a köl­csönhatás elvét a gyakorlatban sok­­irányúan alkalmazzák,­­ így főként a reaktív gázturbinák, a rakéták és ál­talában a sugárhajtású szerkezetek hajtására. Vigyázzunk! Az erősen beszorított dugó kiröppenésekor nagy ütőerejű. Az esetleg kilövellő gőz, vagy forró víz ugyancsak veszélyt jelenthet. Ezért az égő begyújtása után ne áll­junk a kirepülő dugó útjába, inkább oldalvást, az eszköztől két-három méterre elhelyezkedve figyeljük a kísérletet. (Borítólapunk alsó képén egy MiG–15-ös vadászgépet álló helyzet­ből, rövid rámpáról indítanak így, a fara alá erősített indító segédrakétá­val.) ■a . . .. PETRÓLEUMMAL­­ •, vagy OkIOLAJJAL ÁTITATOTT' • - HOMOK

Next