Ezermester, 1991 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
s Pozsa Ferenc polgári olvasónk komplett ülőgarnitúrát, s hozzá dohányzóasztalt készített saját kezűleg. A profi módon kivitelezett bútorokon nem látszik, hogy faanyagához több, jó minőségű, de hulladék darabot is felhasznált. (Ilyen bútordarabokat jobb, ha keményfából készítünk, mert az sokkal tartósabb, mint a puha fenyő.) A garnitúra (4) összeállítási rajza az 5. oldalon látható. A fotel rusztikus lábát (D) feszítőékes keresztmerevítők kapcsolják össze (1) A háttámla váza (B)egymásba csapolt lécrács, az ülőlap pedig egy keretre (C) feszített hevederfonat (2) A huzat készülhet bőrből (A), műbőrből vagy textilből - a többi bútordarabhoz illeszkedően. Belsejét készítője apró szivacstörmelékkel tömte ki, de ahelyett használhatunk egész szivacstáblát is. Ekkor kissé szögletesebb, sarkosabb lesz a párna. Az asztal - amely véleményünk szerint nem illik az ülőgarnitúrához, de konyhai étkezőasztalként megfelelő lenne - 10 mm vastag tapétázott rétegelt lemez lappal készült (3). A lábakat a fotelhez hasonlóan feszítőékes keresztmerevítők kapcsolják össze. Az asztallap üvegborítást is kapott. A kétszemélyes kanapét (a kis rajzon) két fotel alkotja, a fotelek váza (F) azonos a különállókéval. Múlt havi számunkban már közzétettük, e mostani 18. oldalon pedig megismételjük legújabb ezermester-pályázatunkat, amelytől sok jó ötletet, színvonalas munkákat remélünk. Most viszont egy korábbi nagy sikerű pályázatra utalunk vissza, amelynek anyagait hosszú időn keresztül mutattuk be olvasóinknak. Az itt következő kettő viszont kimaradt a sorból. Nem mintha színvonalban elmaradtak volna a többitől, sőt inkább az ellenkezője okozta a gondot. Mindkét téma túlságosan bonyolultnak tűnt a rendelkezésünkre álló - s ily módon közzétehető - anyaghoz képest. Változtattunk tehát a taktikán. A bonyolultabb berendezéshez kivételesen nem adunk (mert nem tudunk) komplett leírást, részletes alkatrészrajzokat, teljes anyagjegyzéket. Közzétesszük viszont mindazt, ami a rendelkezésünkre áll, és az alkotó hozzájárulásával megadjuk nevét és címét is. (Szabó Ferenc, 8400 Ajka, Kilián u. 63.) Az érdeklődök további segítségért közvetlenül hozzá fordulhatnak. VB nü Ising Szabó Ferencet a kolóniás stílus, a csodálatos rajzolatú csavarvonalas bútorelemek indították el saját gépparkjának kifejlesztésére. A jellegzetes csavaros díszítőelemek ugyanis egyszerű munkaeszközökkel gyakorlatilag nem készíthetők el, komplett gyári berendezéseket pedig nyilván egyetlen barkácsoló sem képes beszerezni. Elkészíteni viszont igen. Bizonyíték erre a képeinken látható műhely, amelynek gépeit ajkai olvasónk saját kezűleg készítette el. A géppark első tagja a körfűrésszel ellátott egyengető gyalugép (1). A két rögzítőcsavaros orsóval állítható asztal különböző méretű faanyagok leszabását és simára gyalulását teszi lehetővé. Az asztal főbb elemei 50x50 mm-es acélból készültek, amelyeket laposacél idomok merevítenek ki. A rezgések csökkentése érdekében az egész állványszerkezet négy gumitalpra támaszkodik. A gyalutengely szélessége 200 mm, a körfűrésztárcsa átmérője 300 mm. A két szerszámot egy 1200 W-os villamos motor hajtja meg. Az asztallap 10 mm vastag bakelitből készült, mérete 1100x250 mm. A „nagy falat” természetesen nem ez, hanem a másolóeszterga (2), amely három fő részből tevődik össze. Legfelül az önálló villanymotorral meghajtott marógép (3), középen az ékszíjtárcsás áttételmű (4), valamint maga az alapgép, az esztergapad. Az egész gép vázas acélból készült. Ezen helyezkedik el a forgórész (a csúcs és a menesztőtengely), a késtámasz, valamint a legfontosabb, a merőleges és párhuzamos irányban mozgatható keresztszán. E három együttes munkájából alakítható ki a csavarminta. A gépen három villamos motor található. A legalsó fázisváltós kapcsolóval működtethető. Az szolgál az anyag legömbölyítésére: nagy áttétellel egy 1200 mm-es trapézmenetű orsót hajtva végzi az előtolást. A következő motor az alapeszterga menesztésére szolgál, a legfelső pedig a maróé. EZÜESTÉR 1991. 1. szánt XXXV. évfolyam Maróállvány 12 Nyolcszögű szerszámfelfogók 18 TECHNOLÓGIA Tipli tippek 20 Agyagedények házilag 38 JAVÍTÁS, SZERELÉS Kesztyűjavítás 8 Fiókbetegségek 10 Dupla ablak fóliával 14 Régi csapra új nyak 14 Szánszerviz 24 CSALÁDI HÁZ, KERT Hőszigetelés, hócsapdák 16 Zsindelyes madáretető 26 Növényápolás télen 28 LAKBERENDEZÉS Ülőgarnitúra (pályázat) 2 Telefonpult 22 ELEKTRONIKA Önműködő hálózatlekapcsoló 6 Automata tv-kikapcsoló 32 Fényszóróelötét Daciára 30 NEMZETKÖZI ÖTLETPARÁDÉ 33 Főszerkesztő: Perényi József Olvasószerkesztő: Schmidt Lászlóné Tervezőszerkesztő: Simó Sarolta Rovatszerkesztők: Babos János, Mocsáry Gábor Szerkesztőség: Budapest VI., Dessewffy utca 34. H~1066 Telefon 111 -72-50 Postaküldemények: Budapest Pf. 328 1393 Telex: 22-6423 Kiadja az ifjúsági lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős vezető: dr. Király G. István Kiadóhivatal: 1374 Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 111-66-60 91.2507/01-66-22- Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Grassefly István vezérigazgató Megjelenik havonta egyszer. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál és a Hírlap-előfizetési és lapellátási Irodánál (HEHR, Budapest XIII, Lehel utca 10/A, 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldiek részére előfizethető a Kultúra Könyv, Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál, P.O.B. 149 Budapest 62. Előfizetési díj negyedévre 117 Ft, félévre 234 Ft, egész évre 468 Ft. Közlésre alkalmatlan kéziratokat, képeket, rajzokat nem őrzünk meg és nem juttatunk vissza. 1991. 1. SZÁM AUTÓ