Ezredvég, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 3. szám - ÉLETÜNK - Szepes Erika: Egy szociális munkás Újpalotán : (Carlos Lattes Pávez)
SZEPES ERIKA Egy szociális munkás Újpalotán Carlos Lattes Pávez Chiléből menekült hozzánk 1973-ban az Allende demokratikus rendszerét megdöntő puccs után, azzal a hatalmas chilei bevándorló hullámmal, amelyből mára már kevesen maradtak nálunk. Jó részük tovább vándorolt Nyugat-Európába, akik pedig kitartottak még másfél évtizedig, azok a katonai junta bukása után, az ottani demokratikus rendszerváltáskor, 1989-ben repatriáltak. Carlos Lattes Pávez maradt. Nagyon fiatalon jött ide. Itt kezdődött életének az a szakasza, amikor már ő döntött iskolái felől, majd szakmája és hivatása felől. Magyar nyelvtudása tökéletes, szóhasználata választékos, pontosan fogalmaz, pontosabba, mint közülünk igen sokan, csak némi akcentusa enged következtetni idegen anyanyelvére. Első diplomáját gyógypedagógiából és pszichopedagógiából az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerezte. Első munkahelye a XV. kerületi Pozsonyi úti IV. számú Leánynevelő Intézet volt; akkor érezte először, hogy ennek a munkának kell elköteleznie magát. Két évig csoportnevelői feladatokat látott el, csak később lett szociális munkás és óvógondozó. 1991-ben került vissza Újpalotára, ahol a Kontyfa utcai Családsegítő Szolgálat helyettes szakmai vezetője lett. Nevéhez fűződik a területi népkonyha létrehozása és vezetése. Az ő népkonyhája némiképp különbözik a szokványos hajléktalan népkonyháktól, amennyiben a hajléktalanokon túl a lakással ugyan rendelkező, de egyéb tekintetben szociálisan rászorultak is igénybe vehetik - kétféleképpen is. Akinek egyáltalán nincs otthona, az a helyszínen, társak között fogyaszthatja el ebédjét, igénybe véve a nappali melegedőt (az idei kemény fagyokkal beköszöntő tél idején az bizony életeket menthet), akinek van otthona és családja, és esetleg közösen tudnak étkezni, azoknak inkább ételhordóban küldik haza, ezzel is lehetőséget teremtve a családoknak az együttlétre, ami az egész Családsegítő Szolgálat legfőbb célja. Másfél évi munka után tovább akarta képezni magát, és beiratkozott az ELTE Szociológiai Intézete alá tartozó szociális munkás képzése, aminek célja a szupervizor (felügyelő) képzés lett volna, ha diplomát szerez ebben a felsőfokú intézetben. Már tanulás közben hozzá került a szociális munkákat könnyítő tevékenységek segítése, a csoportos foglalkozások felügyelete és a szervezetfejlesztés. A továbbtanulást egy év után megszakította, attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy semmiféle intézmény működését nem jó - és nem is lehet - kívülről és felülről mozgatni, hanem benne és vele együtt kell élni. Kérdésemre, hogy miként ítéli meg a lakótelepi hajléktalan-gondozási viszonyokat, így felelt: - Az egész kerületre, így a lakótelepre is érvényes, hogy a budapesti átlagnál lényegesen jobb a hajléktalan-ellátás. Az egész szervezet központja és irányítója a 63 ÉLETÜNK