Ezredvég, 2016 (26. évfolyam, 1-6. szám)
2016 / 2. szám - OLVASÓLÁMPA - Striker Judit: A Bor és tövisektől a Hóvirágokig (Zahava Szász Stessel két könyve)
ibe pedig szellemes ötlet, amelyet a költő az én megkettőzésével új minőséget teremtve jól ki is használ. (Bíbor Kiadó Miskolc 2015) STRIKER JUDIT A Bor és tövisektől a Hóvirágokig Az Ezredvég régi előfizetője, a házasságkötése folytán harminc éve Lipcsében élő Kornagel-Hutóczki Piroska juttatta el hozzám a Vallomás rovatban Szász Kati Golgotája címmel megjelentetett írást, s ezzel felkeltette érdeklődésemet a történet főhősének sorsa és - immár magyarul is megjelent - két könyve iránt. Mivel a tudományos kutatóvá, íróvá lett egykori kamaszlány életének legfontosabb sarokpontjait a megemlékezés felvázolja, azokra itt nem térek ki. A „főhős" - immáron Zahava Szász Stessel - 2009-ben jelentette meg angolul a témát részletesen kibontó Hóvirágok - Magyar zsidó nők Markkbergben, egy repülőgépgyárban című dokumentumregényét, melyhez az 1990-es évek közepétől kezdte meg az anyaggyűjtést. Ezt megelőzően azonban úgy vélte, a világ elé kell tárnia a magyarországi - mindenekelőtt a vidéki - zsidóság történetének, asszimilációjának, majd kiszolgáltatottá válásának, munkaszolgálatra és munkatáborokba kényszerítésének, szisztematikus megsemmisítésének „hétköznapi" történetét. Ezért a New York University-n 1991-ben (61 évesen!) megvédett doktori disszertációjának témájául az abaújszántói magyar zsidó közösség történetének feldolgozását választotta. A tézis jelentős mértékben kibővített, s a pontosan dokumentált tényadatok mellett olvasmányos stílusú formáját jelentette meg könyv alakban angolul 1997-ben Bor és tövisek Tokaj-Hegyalján - Abaújszántó zsidó közösségének története címmel. A szerző szülőhelyén az 1700-as évek közepén kezdődött a zsidó bevándorlás Ausztria, Cseh- és Morvaország, valamint Lengyelország felől. Mivel a török kiűzetését követően jelentős szász és sváb betelepítés, valamint több nemzetiségű bevándorlás is történt, a terület soknemzetiségűvé vált, a zsidó közösség nem jelentett egyben kisebbséget is. A zsidók állampolgársági és jogi helyzete nem volt azonos a többiekével, mindazonáltal a II. József által kiadott türelmi rendelet kereteket biztosított közösségi életük folytatásához és a társadalom más csoportjaival való együttéléshez. Ez lehetővé tette egyrészt a zsidó közösség gazdasági helyzetének stabilizálódását: szőlősgazdák, bortermelők, borkereskedők, gabonakereskedők lehettek a szokásos kisipari, kiskereskedelmi tevékenységek - órás, szabó, cipész, rőfős, kocsmáros, stb. - mellett, másrészt iskoláik fenntartását, kulturális tevékenység - színielőadások, bálok - folytatását. A „többségi" táradalomba (mely az együtt élő több nemzetiség miatt nem is feltétlenül a magyart, hanem a nem-zsidót jelentette), történő beilleszkedésük következő lépését a kiegyezés jelentette, amikor is teljes jogú magyar állampolgárságot szereztek. Az abaújszántói zsidó közösség szinte kezdettől fogva magyar ajkú volt, a 183