Faipar, 1998 (48. évfolyam, 1-2. szám)

1998-08-01 / 1. szám

Tisztelt Olvasó! Kedves faiparos tagtársak! Az elmúlt 10 év gazdasági átalakulásai igen mély nyomot hagytak a hazai faiparon és így egyesületünkön is. Az átalakulási folyamat azonban még messze nem fejeződött be. Várhatóan tovább fog gyorsulni az EU-tagságra való felkészülés során. Szakmánk életképességét bizonyítja viszont, hogy az állami lemondások, eladások ellenére az ágazat 100 milliárd forintot meghaladó termelési eredményt ér el. Ezt a teljesítményt azonban egy igen szétforgácsoló­­dott faiparral teljesítjük, ahol több mint 13 ezer cég foglalkoztatja a faiparban dolgozó 40 ezer alkalmazottat. A társaságok és egyéni vállalkozók által kialakított cégek átlagos létszáma 10 fő alatt van és a középnagyságú társaságok száma még mindig gondban van. Ezek a nagyságrendek csak helyi kis csaták megvívását teszik lehetővé. Sokan egyszerűen labdába sem rúghatnak az óriási multinacionális cégek által irányított piacon. Ilyen nagy átalakulások idején hihetetlenül felértékelődik az információ szerepe, amely a XXI. században elsőrendű erőforrássá válik. Tagjainkat valamilyen módon hozzá kell juttatni a létet jelentő információkhoz. A közhasznú szervezetté vált egyesületünk új elnöksége ezért döntött úgy, hogy három hírforrást biztosító kiadványt jelentet meg: a Hírlevelet, az egyesületi híreket a PROFI-FA című lapban, és a FAIPAR című szaklapot. A szaklap legfőbb célja a faiparban elért eredmények megjelentetése, népszerűsítése, az új találmányok ismertetése, közérdekű információk átadása, állandó tájékoztatás megvalósítása. Ezzel szeretnénk elérni, hogy minél szélesebb rétegnek biztosítsuk az információkhoz való hozzájutást és publikálási lehetőséget. A lap olyan lesz amilyenné mi alakítjuk. Olvasók és írók együtt teremtik meg a lap színvonalát. Ezért kérem, hogy az információáramlás, átadás újságon keresztül történő közreadásában vegyenek részt. A lap újra megjelentetése egybeesik a MTESZ 50 éves évfordulójával és az első hazai egyesület (Magyar Földtani Társaság) 150 éves évfordulójával. A műszaki- és természettudományok mindig csak átmenetileg kerülnek háttérbe, így általában akkor, amikor a gazdasági fejlődés mélypontra kerül. Célunk és feladatunk, hogy a műszaki tudományokkal előremozdítsuk a gazdaság megrekedt szekerét. Le­gyen ennek fontos szolgálója a FAIPAR című szaklap. Üdv az Erdésznek és pénzt a Fásoknak! Horváth Tibor A faipari tudomány az oktatás szolgálatában elnök Egy rendhagyó, a korábbiaktól eltérő FAIPAR-t fog­hat most kezébe a Tisztelt Olvasó. E számban 9 olyan lektorált szakcikk került elhelyezésre, amely mind új, faipari, faanyagtudományi, kutatási és gyakorlati ered­ményeket mutat be. Természetesen a megjelent cikkek jelentős része nem gyakorlati, szakmai problémával foglalkozik, de egy-egy részterületen bemutatja a legújabb tudomá­nyos eredményeket. Betekinthetünk egy-egy tudomá­nyos műhely (tanszék, laboratórium) tevékenységébe, megismerkedhetünk a kutatás-fejlesztés, szakoktatás területén dolgozó kollégáink munkáival. Őszintén örül­nénk, ha a következő számhoz még szélesebb körből tudnánk meríteni, még több szakmailag érdekes ered­ményt mutatnánk be. Ilyenkor a nyárvégi LIGNO-NO­­VUM idején hagyományosan számos konferencia, egyesületi közgyűlés kerül megtartásra. Kiemelem ezek sorából az augusztus 27-én reggel 9 órától a Soproni Egyetem főépületének 6. termében a Faipari Tudomá­nyos Alapítvány és a MTA Fagazdasági Albizottság kö­zös szervezésében megtartandó „Új tudományos és gyakorlati eredmények a faiparban" c. szakkonferen­ciát. E rendezvénnyel és a megjelentetett tudományos igényű cikkekkel is célunk fórumot teremteni a kuta­tás-fejlesztéssel foglalkozóknak, szerényen hozzájárulni egy igényesebb „faipari szellemiség” kialakulásához. E gondolatok talán azért is kívánkoztak ki belőle, mivel 1998. szeptember 1­3-án emlékezünk meg a Fatechnológiai (Faanyagismerettani) Tanszék fennállá­sának 75. évfordulójáról, 65 éve készült az első faipari jellegű doktori értekezés (vitéz Török Béla: A Csonka- Magyarországon tenyésző lucfenyő műszaki tulajdon­ságai) és ma már mintegy 2500 faipari mérnök és üzemmérnök tevékenykedik szakmánkban. Úgy hi­szem a hagyományok és a tények is azt mutatják, ma már minden feltétele adott egy igényesebb szakmai „ kommunikáció” kialakulásának. Kérem a Tisztelt Kollégákat írjanak új eredmé­­nyeikről, vagy ha valamit másként látnak vitatkozza­nak. A FAIPAR új szerkesztősége örömmel várja a mun­kákat. Dr. Molnár Sándor a Faipari Tudományos Alapítvány Kuratóriumának elnöke FAIPAR 1998. 1. 3

Next