Bihari Napló, 1990. február (1. évfolyam, 25-48. szám)
1990-02-01 / 25. szám
Munkásleveleink Stílusuk után ítélve lehet, hogy nem azok. Tollak kopása nem feltétlenül faliújságra irkafirkált cikkentyűkre vall, inkább bértollnokságra. A közelmúlt iszonyú erkölcsi terhe, és sokáig, nagyon sokáig el nem tüntethető foltja az a kampányszerűen, vezényszóra megindított szennyáradat, amelyet tavaly még úgy hívtak, hogy: „a dolgozók felháborodásának (tiltakozásának) adtak hangot (kifejezést) stb.“ Vegyük csak elő az öt ujjacskánkat: „ez elment vadászni, ez megparancsolta, ez megírta, ez nevét adta, ez az ieiri-preiri nem ette meg.“ Ha a fent említett, mai levélírók valódi munkások, akik őszinte érzelmektől fütve ragadtak tollat, akkor még nagyobb a baj. Mert közmegnyilvánulásaikban a közelmúlt szellemisége '(“szellemtelensége) kísért.' Levelező munkásaink, úgymond, teljességgel elvetik a történelmi pártok újraalakulását. Szerintünk: pártja válogatja, nacionalisták kíméljenek. Ugyanezek a levélírók, úgymond, vissza akarják kergetni az emigrációból hazaszállingózókat. Szerintünk tékozló fiúja válogatja, hiszen nem egy és nem két európai jelentőségű értékteremtőnk ette a száműzetés fehér, de sanyarú kenyerét. Ugyancsak a fentebb említettek kitiltanák az országból a privatizációt, a kül- és belföldi magántőke megjelenését. Szerintünk a modern piacgazdaság, bár nem rózsaszín , leányszoba, de nem is a Joszif Viszarionovics által elképzelt Western-kocsma, ahol mindenki lő mindenkire, se ez, se az, csupán az egyetlen járható út. Aki jobbat tud , sajtólevelezzen. ---------------- ^------------------------------------------------------------------------------------------------------------------a— 1990. •ÉVFOLYAM mai SZÁMUNKBAN 25. szám ----------------------------------- * BN IFJÚSÁGI OLDAL Február OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Megható — de annál több! —, megindító volt tapasztal- Csütörtök n* 3 Apunkhoz hű olvasók bátorító támogatását, hogy a nyolcoldalas lap elindításához az anyagi alapot megteremtő oldal hessük. A Megyei Posta Igazgatósága a mai naptól (február 1-től) kezdődően a régi s az új lap közötti árkülönbözetet a körneszeti postások, s a városi, községi postahivatalok révén minden előfizetőnktől elfogadja. ----------------k-----------------------------------------------------------------a ÚJRA AZ ÚTLEVÉLRŐL A rendőrség épületében, Nicolae Balaci őrnagy, az útlevélosztály főnöke, és Ioan Puia alezredes úr, a bukaresti útlevélosztály igazgatósági tagja fogad, aki nemrégen érkezett megyeszékhelyünkre negyedmagával, hogy segítsen a munkálatok jobb megszervezésében, hogy az ügyfelek kiszolgálása gördülékenyebb legyen. Az útlevelek kérdésében az 1990. január 12/10-ei törvény értelmében új módosításokat (Folytatása a 4. oldalon) Sor a kanonok soron... Jog a replikához Az~ egyetlen és oszthatatlan jognak van egy ága, amelyet közjog néven ismerünk s amely az államok születésének, fejlődésének és elhalásának körülményeit tanulmányozza. A közjog a legkülönbözőbb eszközöket vizsgálja az állam szervezésére vonatkozóan, hogy azok segítségével betölthesse szerepét. Az idők folyamán állandó harc folyt a legjobb kormányzási formák megtalálásáért. Elegendő megállapodnunk a közjog eme jellegzetességeinél, hogy felkeltsük a figyelmet, hogy megértessük a közjog fontosságát. Mert tudományról van szó. A törvényes tényezők figyelmes tanulmányozása révén ha(Folytatása a 6. oldalon) MIT VÁRHATUNK A TÁRSULATTÓL? Kérdésünkre Hajdú Géza, a Szigligeti Társulat vezetője válaszol: — Időszerű a kérdés, hiszen az elmúlt napokban sokan érdeklődtek eziránt levélben vagy telefonon. Eddigi előadásainkkal is bizonyítottuk, hogy egy percig sem pihentünk, nagy erőfeszítések árán újítottuk fel Sütő András Vidám siratóját, amit három alkalommal nagyon szép sikerrel adtunk elő. Ezenkívül felújítottuk a Róka meg a szőlőt és A bajusz című darabokat , és azért nevezem ezt felújításnak, mert bizony sok próbát igényeltek. • A forradalom hőseinek emlékére állították színpadra a Bátrak voltak, akik mertek című requiem-mű(Folytatása a 4. oldalon) Kovács Lajos riportja ^ HATHÓNAPOS KÉNYSZERMUNKA - A grandomania 1985 májusában indult el az első transzport. Tudom gyászos emlékű ez a szóhasználat, de jobbat nem lehetett rá találni, hiszen nem önként mentek, vitték őket, családtagok, jóbarátok búcsúkönnyeitől kísérve. Az utolsó 1989 decemberében, a forradalom előestéjén érke szolgálatában tett vissza Nagyváradra. Bihar megyéből hat hónapos váltásonként több mint ezer építő dolgozott a nagy mű építésén, a Köztársaság Házán, amiről mindenki tudta, hogy lényegében egyetlen személy tulajdona. (Folytatása a 3. oldalon) Rendelet a mezőgazdasági kistermelés növelésére • Hosszú távú használatra kiadott földterületek • Termények értékesítése szabadpiaci áron • .. . kölcsönös előnyök alapján szakosított egységekben • Térítés ellenében vállalt szolgáltatások A Romániai Szabad Parasztok Demokratikus Szervezetének kezdeményezésére Petre Roman miniszterelnök találkozott a szervezet képviselőivel és a mezőgazdaság átszervezése, a termelés fellendítése és korszerűsítése érdekében fontos határozatokat hoztak. Az intézkedés vonatkozik a termelőszövetkezetekre, az állami egységekre, a magángazdaságokra, a földművelők jövedelmére, a szakemberek státusára. Időszerű volt ennek a kérdésnek a rendezése, mert közeledik a tavasz, meg kell kezdeni a földeken a munkát, mert az élelmiszerre ezután is nagy szükség lesz. Nézzük röviden, a fentiekkel kapcsolatosan miként rendelkezik a törvény. A rendelet a mezőgazdaságot két övezetre osztja: domb- és hegyvidék, valamint síkvidéki egységekre. A hegy- és dombvidéki egységek közgyűlései hosszú távú használatra szántóföldet, kaszálót, szőlő- és gyümölcsös területeket adhatnak tagjaiknak azzal a kötelezettséggel, hogy a földet hatékonyan művelik és jó termést érnek el. A területek kiosztása előtt biztosítani kell az egységben maradt állatállomány takarmányának megtermeléséhez szükséges (Folytatása a 4. oldalon) „Egy 28 éves »gyermek« anyja vagyok, aki egyéves kora óta teljesen megbénult, képtelen minden mozgásra, az önálló cselekedetre. Így hát huszonhét éven keresztül a férjemmel együtt, erőnket és lehetőségeinket meghaladó erőfeszítések árán biztosítottuk azokat a feltételeket, melyek elviselhetővé tették ennek a szegény magatehetetlennek a napjait." Ez a levélrészlet tíz éves. A címzett Nicolae Ceaușescu. A feladó: Giteáné Pribék Klára nyugdíjas bábművésznő. A levelet egy vaskos, dokumentumokkai teli dossziéból emelte ki. Az aktacsomó „tárgya". Kuki, jelenleg 38 éves leány, 37 éve szpasztikus tetraporózisban szenved. A szülők 1967-ben elvitték Magyarországra a Pető Intézetbe, ahol, bár a 16 éves lányka jelentkezését igen késeinek tartották, megígérték, hogy 8—10 hónapos időnkénti kezeléssel 60—70 százalékban visszaállítják a gyermekhez(Folytatása a 4. oldalon) Borjúhalál — két változatban A pörkölt kedvelői a világ legtermészetesebb dolgának tartják a bocihalált. Másként hogyan juthatnának kedvenc ételükhöz. Ám a diktatúra idején úgy pusztultak százszámra az ártatlan jószágok, hogy abban az ínyencek sem találhattak örömöt. Az — enyhén szólva — rosszemlékű vezér nem csak számunkra találta ki a tudományos étkezést. Kidolgoztatta az állatok takarmányozásának írott törvénybe iktatott szabályait is. Az abrakot például (nagy tápértékű koncentrált takarmány) leírnunk sem volt szabad, pedig igénye a borjaknál, az éppen cseperedő tenyész- valamint húsállatoknál létszükségletként jelentkezett. Nem kaphattak belőle, mert az abrak alkotóelemeinek útja — kukorica, árpa, zab, olajpogácsa, borsó, szójabab, korpa stb. — a konstancai kikötőig vezetett. Maradt volna borjúnevelőnek az édes anyatej, azazhogy tehéntej. Csakhogy a tudományos takarmányozás korifeusai ez esetben is közbeléptek. Hadd ne szopjon az a borjú! — jelszó alatt hirdették meg mesterséges táplálásukat. Fölözött tejjel, különböző tápokkal kellett etetni a kis üszőket, bikákat. Már amikor volt miből, illetve mivel.... Nyilván azért, hogy a tejet a lakosság szűkösre szabott igényeinek kielégítésére fordítsák. A rosszul táplált tehenek hálátlanoknak bizonyultak. A tej nem folydogált, csupán csordogált, azazhogy csepegett. Sok magánszemély kecskéje „dicse- ANTAL FERENC (Folytatása a 4. oldalon)