Bihari Napló, 1990. április (1. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-01 / 76. szám

2 VASÁRNAP ■ ________ II. évnegyed IV. hónap 30 nap —91, +274 Napkelte: 0,57 Napnyugta: 19,42 ügyeletes szerkesztő: MESSZER LÁSZLÓ Telefon: 1­25-81 ■ Tovább tart a szép, napos idő — közölte a helyi meteoro­lógiai állomás. Változó felhőzet, gyenge északi szél lehetséges, helyenként hajnali köd. A hő­mérséklet éjszaka 2—6, nappal 17—22 C­ fok között változik. ■ Nem panaszkodhatnak a túrák kedvelői. A Nyomdaklub turista köre minden vasárnapra érdekes kirándulást szervez. Április 8-án például az Aleu völgyébe mennek gyalogtúrára, amelynek részvevői megláto­­gatják a Serice barlangot a Magura Serice csúcs érintésé­vel. Kedden és pénteken 17 és 18 óra között lehet feliratkozni a Nyomdaklubban, Moscovei utca 8. ■ Megértük már azt is, hogy a főutcán sétálva beugrunk egy csésze kávéra a régi talponál­lóba. Népszerű volt egykor ez a kávézó, s most hogy újra megnyílt, már az első napon is egymást váltották a pult előtt az emberek. Nem azért, mintha nagyon szeretnénk talponálla­­ni, hanem mert gyors ez a ki­szolgálási módszer. A Sas palotában levő talpon­álló ablaka viszont még most is le van meszelve, s az ajtón levő lakat jelzi, hogy nincs bent senki. A szomszédos é­­lelmiszerüzlet emeletén viszont javítják a presszó gépet. Úgy lehet, a közeljövőben egy csé­sze kávé szürcsölgetése mel­lett várhatjuk ki, amíg sor ke­rül reánk, s megvásárolhatjuk az uzsonnához szükséges 10 de­ka felvágottat. ■ Étkezési gomba, zöldség és virágtermesztők társulásának a szervezését kezdték meg Nagyváradon. A társulásban részt vehet Bihar megyéből bárki, aki a termesztéshez szük­séges feltételekkel, vagyis föld­területtel, pincehelyiséggel ren­delkezik, beiratkozik a társu­lásba és kifizeti az évi tagsági díjat. A társulás ennek fejé­ben ígéri, hogy hozzásegíti a termelőket a termelési feltéte­lek biztosításához. Többek kö­zött biztosítja a gomba micé­­liumot, a fóliát, a vegyszereket, a szaporítóanyagot, a műszaki segédletet és az értékesítést. Az érdekelteket arra kérik, hogy folyó év április 5-én 15 órakor jelenjenek meg a me­gyei Zöldségtermesztő Vállalat Dimbovitei utca 29 szám alatt levő gyűléstermében a társulás megalakítása céljából. Bővebb felvilágosítással Mihhele Du­­mitru mérnök szolgál 8—12 óra között az 1-58-43-as számú tele­fonon. RMDSZ HÍK Őrző-védő kutyával rendel­kező nyugdíjas férfiakat kere­sünk éjjeliőrnek meghatáro­zott időre. Bővebb felvilágosí­tást az RMDSZ titkárságán kap­hatnak az érdeklődők. AUTÓSOK FIGYELMÉBE! A váradi Autóklub értesíti ügyfeleit, hogy alkalmazottaik beszüntették a sztrájkot és hét­főtől kezdődően újra a rendel­kezésükre állnak. Bort ne keress, drága dugó, Csak pezsgő van s hozzá dugó. ■ A Szabad Román Televí­zió nagyváradi adóállomása közli, hogy a közönség érdek­lődésére való tekintettel és ké­résére hétfőn, április 2-án 12 órakor megismétlik a csütörtö­ki adást. A MOZIKEDVELŐK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK hogy a Kulturális Filmművé­szeti Estek keretén belül, Nagyvárad municípiumban há­romhónapos időtartamú (ápri­lis, május, június) mozibérle­tek válthatók a következő elő­adásokra: — 6. IV. Sanjuro — japán film; — 20. IV. Római sugárút — amerikai film; — 4. V. Nagyítás — amerikai film; — 18. V. Nincs hely a har­madiknak — angol film; — 8. VI. — Altonai foglyok — olasz film; — 22. VI. A sivatag kémei — amerikai film. Az érdekeltek naponta a Transilvania mozi jegypénztá­ránál válthatnak bérletet. A NAGYPIACHOZ közeli, Mihail Kogálniceanu utca végén furgon­kocsik és társzekerek tanyáznak hosszú évek óta. A városi tanács ille­tékesei, akik ezt a helyet szá­mukra kijelölték, nyilván ar­ra gondoltak, hogy itt bármi­kor a piaci vásárlók szolgá­latára állhatnak, akik bevásá­rolt áruik hazaszállítására gon­dolnak. Igen ám, csakhogy ép­pen egy tömbház előtt létesült ez a „kocsim­endely“, s a lakók már számtalanszor tiltakoztak minden fórumnál a kocsik je­lenléte ellen. Először is kör­nyezetvédelmi okokból. A ki­pufogó gázmennyiség miatt u­­gyanis eddig tizenhat (!) fa e­­sett a pusztulás áldozatául. Az utolsó még meglévő fa most készül kilehelni a lelkét. To­vábbá az sem mellékes, hogy a társzekerek „házatáján“ rend­szeres az italozás. Az italozást pedig egyéb kellemetlen „je­lenségek“ követik. És ne feled­jük — figyelmeztetnek bennün­ket a lakók —, hogy igen sok gyerek is lakik a környéken, a­­kik mindezen nem éppen építő jellegű jelenségek szemtanúi naponta, sőt óráról órára. A lakók javasolták: vigyék a kocsik táborozó helyét például a vársáncba. Miért ne, kérdez­zük mi is velük egyetemben? M. L. 1 Április Mi nyomot hagy a csilláron, Amíg mulat rajtad Áron! DNS BN-HOROSZKÓP Április 2-ra és 3-ra (hétfőre és keddre) üzenik a csillagok. KOS: Támogassa megértéssel a lemara­dókat, a gyöngébb képességűeket. BIKA: Ne tegyen megfontolatlan kijelentéseket. Ha levele érkezik, azonnal válaszolja meg. IKREK: Ne csak a külső történésekre fi­gyeljen. Vegye észre testének és lelkének „üzeneteit“ is. RAK: Le­gyen körültekintő. Fontos családi titkot bíznak önre, őrizze meg! OROSZLÁN: Igen nyugtalanul in­dul ez a hét. Úgy érzi, környezete elhanyagolja önt. SZŰZ: Bírja e­­nergiával, mert még hosszú út áll ön előtt. MÉRLEG: Csendes pas­­­szivitás váltja fel az utóbbi napok felfokozottságát. SKORPIÓ: Bár munkahelyi feladatai megszaporod­nak, csendesen indul ez a hét. NYILAS: Apró bosszúságok kizök­kenthetik, összpontosítson a fonto­sabb dolgokra. BAK: Új kezdemé­nyezésekkel várjon a hét közepéig. Ellenőrizze egészségi állapotát. VÍZÖNTŐ: Párja nem nézi jó szem­mel, ha túlzottan belemerül a köz­ügyekbe. HALAK: A hétfő megha­tározója az ábrándozás, a keddé pedig a kreativitás. A hétfői nap két híres Kos-jegyű szülötte: Andersen a meseíró, il­letve Casanova a csábító. FODOR J. GÓLYÁINK VÉDELMÉBEN hívott fel egyik püspöki olva­sónk. Ezek a tavaszt hírnöklő, a születést jelképező madarak mindig kora tavasszal tűnnek fel tájainkon s látnak fészek­rakáshoz. Csakhogy a fészekra­kás életkörülményeink korsze­rűsödése folytán egyre nehe­zebb, mert köztudomásúan a magasan fekvő helyet kedvelik. Ilyenek többek között a ma­gasfeszültségű villany­póznák, a­­mik életveszélyesek is lehetnek számukra. Sokan elpusztulnak áramütés következtében. Kül­földön már tettek ennek elke­rülésére lépéseket. Talán ide­haza is megkísérelhetnék ezt a villamossági hálózat dolgo­zói. Szép és hasznos termé­szetvédelmi lépés lenne. RÚGJAK VAGY NE RÚGJAK? Ismerősöm mesélte pár nap­pal ezelőtt, hogy menet közben belerúgtak az autójába. Azt hittem viccel, de megmutatta a behorpadt, megütött ajtót — a rúgás nyomát. Pontosan nem tudta előadni, mi is történt, csak azt, hogy látott egy neki­lendülő lábat, majd csattanást hallott. Mire feleszmélt, a láb tulajdonosa már messze járt... Tegnap felháborodott hölgy jött be a szerkesztőségbe, ha­sonló esetről panaszkodott s mutatta kocsija hátsó sárvé­dőjét: az Augusztus 23 téren belerúgtak! Rögtön megállt, de az ismeretlen merénylőnek már csak futó hátát látta. Ol­vasónk nem tudja mire vélni az esetet. Személyes bosszúról lenne szó? Netán nem tetszett a kocsi fehér színe? Vagy e­­setleg éledező demokráciánk egy újabb fajta megnyilvánulá­sa lenne, a mindent szabad, mindent lehet? Eszembe jut nagy költőnk ismert verséhez egy parafrázis: „ ... Nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Rúgni egyet oldaladon ...“ LÉVAY SÁNDOR ISMÉT EGY ÖRÖKZÖLD TÉMÁRÓL Nem első — s ahogy én is­merem —, nem is utolsó alka­lom, hogy e lap hasábjain a közszállítás témájával foglal­kozunk. Ezúttal nem szeretnék kitérni az olyan részletekre, mint a szemét, ami lassan már elborítja a közszállítási jármű­veket: a felszakadt gumisző­nyegekre villamosainkon, au­tóbuszainkon, az eltörött szé­kekre, a buszokon lévő szét­szakított huzatú ülésekre, és persze az utasok nem éppen ci­vilizáltnak nevezhető, együtt­­utazási szabályokat sértő ma­gatartására. Mondom, ezeket most hagy­juk. Csupán egy dologra lennék kiváncsi. Vajon ki volt az a személy és mennyit törhette a fejét, amíg sikerült a villamos­­közlekedéssel kettészakítania a várost. Biztos nem olyan vala­ki, aki a Nufárul lakónegyed­ben lakik és a munkahelye a város túlsó végén lévő iparzó­nában van. Ha neki kellene minden nap legalább kétszer végigjátszania az Olaszi temető­nél vagy pedig az Augusztus 23. park sarkánál a „tájékozó­dási futóversenyt“, majd pedig szőlőfürtként csüngetne a vil­lamosok lépcsőin, biztos jobb belátásra térne és átdolgozná a villamosok útvonalát. Meg vagyok győződve arról, hogy nem én vagyok az egyet­len aki szívesebben fizetne va­lamivel többet viteldíj gyanánt, csak szabadulnának meg ettől a kellemesnek éppen nem mondható sporttól. Ámbár az is lehet, hogy pont az ilyen megoldásokkal akar­ják egyesek megkímélni az egyre elkényelmesedő városi polgárokat a teljes elpuhulás­­tól BENKE PÉTER BN 1990. IV. 1. ILLÉS FERENC rovata Egész rovatot szenteltünk e témának, de a posta jóvoltából még mindig érkeznek megkésett levelek, amelyek a marosvásár­helyi események visszhangját tartalmazzák. Ilyen az a levél is, amelyet egy nagyváradi X1-es diák írt, aki megkért ben­nünket, ne közöljük nevét és címét, mert megtorlástól tart. Ifjú olvasónk március 22-én kelt levelében leírja, hogy a maros­vásárhelyi zavargásoknak kelle­metlen hatása iskolájukban is mindjárt érezhető volt. Aznap, amikor levelét megírta, az isko­lában megfenyegették, mert ma­gyarul beszélt magyar osztály­társával. Egyik XII-es tanuló figyelmeztette: „ha még élni a­­karsz, akkor ne beszélj többet magyarul.“ Amint levélírónk megerősíti, természetesen a fe­nyegetést nem vette komolyan, de attól tart, ha így megy to­vább, mi várad­iak is felzárkó­zunk lassan a marosvásárhe­lyiek mögé. Mert mi lesz — teszi fel a kérdést —, ha ez a fenyegetőzés előfordul a gyá­rakban és más munkahelyeken is? „Önök úgy írnak Diószegről, mintha itt minden olyan szép és jó lenne“ — Szabó Julianna és Kocsis Irén levele kezdődik így, majd emígy folytatódik: „Mi, asszonyok jobban örültünk volna, ha a zene meg a tánc helyett rizzsel köszöntöttek vol­na bennünket Ugyanis a va­sárnapi ünnepség után követke­zett a hétfői porció-osztás, de ez már nem mulatság, hanem tragédia volt Az emberek egy­más hegyén-hátán tolongtak, mivel féltek attól, hogy vagy az olaj, vagy a rizs elfogy és anélkül maradnak. Lehet, hogy egyesek szórakoznak ezen a kész cirkuszon, de mi, akik gyógy­szeren élő betegek vagyunk, ne­künk ez nem szórakozás. Mi­vel órákig tartó sorbanállásra képtelenek vagyunk, másnap délután mentünk vissza újra, de persze rizsét már nem kap­tunk. El nem tudjuk képzelni, hogy mennyi rizsét kaphatott Diószeg, hogy nem jut min­denkinek belőle kiosztásra a kiszabott adag­?“ Néhány kilométerrel mes­­­szebbről, Kágyáról érkezett Fo­dor Károly levele, aki a szé­kelyhídi gazdaságban a mester­brigádban dolgozik és örömteli változásokról számolt be írásá­ban, amit az emberek magatar­tásában észlelt. Történt, hogy brigádjuk mester nélkül ma­radt, de nem maradt kezdemé­nyezőkészséggel és tettvággyal megáldott munkatársak nélkül. Ezt bizonyította Gacsádi Sándor gépkocsivezető indítványa, hogy addig is, amíg kocsi hiányában telik idejéből, amennyiben a műhely többi munkásai is se­gítenek, rendbe tehetnék a mű­helyeket és az udvart. Megkér­dezték László János elnököt is, akinek tetszett a kezdeménye­zés, így hát nem volt akadálya, hogy nekivágjanak. Amint olva­sónk írta, öröm volt nézni a sürgés-forgást. Mindenki segí­tett, amiben csak tudott, „ös­­­szedobták“ a pénzt a falak ja­vításához szükséges gipszre, villanyégőket, kapcsolókat sze­reztek. Takarítottak, meszeltek, s közös összefogással kicsinosí­tották munkahelyüket. Megérte, mert ezzel elindult egy olyan folyamat, amely összehangolt közösségi munkát ígér. Most, hogy kézzelfogható je­lei mutatkoznak a tavaszi ki­bontakozásnak, szerkesztőségünk postájában egyre sűrűbben akad olyan jelzés, ami a helységek, lakóhelyek és munkahelyek környékének szépítésére, gon­dozására való törekvéseket iga­zolja. Ilyen gondok foglalkoz­tatják Gáti Gizella nagyváradi, Italians utcai olvasónkat is, aki azért bosszankodik, mert ezirá­­nyú minden kísérletet meghiú­sít egy mély árok, amely tömb­házak mellett húzódik. Ezt az árkot még tavaly augusztusban ásták valami fantomvállalat munkásai, parkot, virágokat, fák gyökereit tettek tönkre vele, s a tátongó mélyedést úgy hagy­ták. Amellett, hogy miatta nem lehet virágot ültetni, gondozni, környezetet csinosítani, még a hanyag szemetelőknek is kínál­kozó alkalmad nyújt a környe­­zetcsúfításra. Próbálkozott már olvasónk a városgazdálkodási vállalatnál, a vizeseknél, a táv­fűtési hálózat építőinél, de senki sem vállalja a kiásott árkot. Pedig valakinek csak be kelle­ne már fednie azt! Sürgetően írt másik kedves olvasónk is, Borsi Julianna Nagyváradról, a Porp­le de Fier­­uteából: A tavasz már itt van és a felesleges faágakat le kel­lene vágni a házak fölé tere­bélyesedő koronákról, de nincs, aki ezt megtegye. Pedig ezek az ágas-bogas fakoronák ha be­­lombosodnak, sok helyen elta­karják az utcai villanyégőket, sötétbe borítva az utcákat, ron­gálják az épületek cserepeit és nem egyszer, — főleg viharos időben — rövidzárlatot okoznak. A város rendjét, tisztaságát félti Gelberger Paula (Nagyvá­rad, Moscovei 8) olvasónk, aki szóvá teszi, hogy „nagyon el­harapódzott a zsebtolvajlás Nagyváradon. Sokan panasz­kodnak, hogy a villamoson, au­tóbuszban, piacon, sőt az üzle­tekben is kilopják az ember zsebéből, táskájából a pénzt. Szemtanú mesélte, hogy egy rendesen öltözött, 15—16 éves fiú éppen egy női táskába nyúlt, amikor lefülelték“. Olvasónk szerint igen sajnálatos dolog ez és tenni kellene valamit ellene. Legalább írjunk róla, hívjuk fel az emberek figyelmét, hogy jobban vigyázzanak. Nagyváradról, a Vladeasa ut­ca 74/A szám alatti Pb 11-es tömbház lakói által aláírt pa­nasz érkezett szerkesztőségünk­be. A 16 aláírást tartalmazó írás felháborodva tudatja, hogy az épület lakásait melegvízzel ellátó egyik fővezeték meghi­básodása miatt hosszú napokon át sok család víz nélkül volt, mivel a meghibásodott vezeté­ket ideiglenesen elzárták. Igen ám, de a javítók csak nem a­­kartak megérkezni, míg végül kisült, hogy a városgazdálko­dási vállalat illetékes nyilván­tartásában ez a dolog mint el­végzett munkálat volt bejegyez­ve. Így pedig mind várhatták volna a lakók, hogy vizük le­gyen. Most, hogy kisült a tur­pisság, a beadvány aláírói azt kérdezik, hogy ki felel ezért a felelőtlenségért és ki kártala­nítja őket a más hanyagsága miatt ért veszteségért? Két olvasónk is, Molnár Má­ria és Nagy Erika levélben ki­fogásolta, hogy szóvá tettük egyik koncert kapcsán a belé­pőjegyek borsos árát. Eszme­­futtatásukban a Hobo Blues Band erényeit ecsetelik, holott a jegyzet szerzője, Dénes László nem a koncert ténye, hanem a belépő magas ára miatt doho­gott Ám, hogy nem csupán D.L. bizonyult „kupori“-nak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy alig félház volt a koncer­ten. (Pedig állítólag Hobóék­­nak „Váradon is nagy táboruk van.“) BIHARI NAPLÓ, a BN Kiadóvállalat lapja — Nagyvárad, Romani utca 3 szám. Igazgató: STANIK ISTVÁN. Főszerkesztő: FABIÁN IMRE. Helyettes főszerkesztő: BOKOR ANDRÁS. Szerkesztőségi titkárok: SOLTOMI LAJOS, HOLLÓ BARNA, KUDELASZ JÓZSEF. Rovatvezetők: KOVÁCS LAJOS, MESSZER LÁSZLÓ, TOMPA Z. MIHÁLY.

Next