Bihari Napló, 1990. június (1. évfolyam, 124-149. szám)

1990-06-01 / 124. szám

I I FÜGGETLEN NAPILAP-NAGYVÁRAD N­EKATE SZOBRAI Lelkes fiatalok törtek rám a minap egy mikrobusznyi ruharakománnyal. Az arra rászoruló gyermekeknek szán­ták, de tüstént vissza kell fordulniuk és emiatt rámbizzák a végcélba juttatás nemes és egyszerű feladatát. A meg­tisztelő feladat és a bizalom meglepett ugyan, de neki­­gyürkőztem a dolognak. Többszöri telefonálgatás, kapaci­­­­tálás után sikerült rábeszélnem egy intézmény gondnokát, hogy fogadja a szállítmányt. Nagyon alkalmatlan pillanat­­­­ban zaklatom ő adminisztrátorságát, hiszen — mint elma­gyarázta — éppen nagytakarítás-rendteremtés zajlik náluk, merthogy másnapra főnökurak érkezését várják, s a ren­dezetlen ruhakupac rontaná a kedvező összképet... Nem is értem, miért zaklatnak bennünket kül- és bel­földi jótékonykodók még most is, a ragyogó Frontgyő­zelem­­ után, amikor a közeli konszolidáció jegyében élünk? A se­­­­gélyelosztás nemcsak fáradsággal jár, hanem méltóságunk,­­ sőt becsületünket is sértheti, hiszen olyan gyanúsítgatások,­­ pletykák keringenek, hogy bizonyos „szeretet“-otthonokban­­ elvtársi alapokat rendezett a személyzet a segélycsomagok­­­­ból. ~~­Nézetem szerint be kellene vezetnünk az ógörög ala­­l­mizsnálkodás szemérmes és kényelmes rendszerét. A hel­­­­lének minden útkereszteződés mellé fölállították Hekaté­­ istennő szobrát vagy oltárát, ahová az adományozók étel­ 1 áldozatot hoztak s később az arra rászorulók épp oly diszk­ 1­réten elemelték onnan. Szerintem a szobor- illetve az oltár-­­ felállítás fellendítené építőiparunkat, udvari megrendelés­­­ hiányban szenvedő szobrászaink is munkát kapnának. Csak­­ azt­ nem tudom, hogy melyik hazai istennőnk szobormását­­ állítsuk a keresztutakra, ugyanis Hekaté a sötétség és a­­ varázslás felelőse volt az olümposzi káderek között. A gépjárművezetők figyelmébe­ • KÖZLEKEDÉSI mm A KÖZPONTBAN A nagyváradi Polgármesteri Hiva­tal és a Megyei Rendőrség közlekedésrendészeti osztálya ezúton értesíti a lakosokat és a gépjárművezetőket, hogy 0[B­ lej Maggyárgy I. ÉVFOLYAM 124. szám 1990. június 1. péntek 8 oldal 2 lej MAI SZÁMUNKBAN » CÉLUNK a tUKÖPfi • ADYVAL DÉLERDÉLYBEN, MA... »Mi lESZ VELED, KICSI LÁNY? • UTÓGONDOZÁST - CIVILIZÁLT MÓDON • CSATLAKOZUNK A VILÁG EGYETEMEIHEZ | AGGODALOM IS KEMÉNY BESZÉLGETÉS SZÜTS PÁL MAGYAR NAGYKÖVETTEL LIVIU VALENAS: Nagykö­vet úr, Ön részt vett az RMDSZ nemrég lezajlott kong­resszusán. Hogyan értékeli ön ezt a kongresszust? SZÜTS PÁL: Nagy sikernek tekintem. Az önmagában vett tény, hogy annyi év diktatúra­ után erre a kongresszusra sor kerülhetett, már sikernek szá­mít. Az RMDSZ érdekvédelmi tömegszervezet — hiszen több mint 600 000 tagja van —, u­­gyanakkor politikai szervezet is, melynek nagyon figyelem­re méltó programja van, még­pedig olyan, amely nemcsak a magyar kisebbség jogai mel­lett, hanem elsősorban a de­mokrácia mellett áll ki. A kongresszusi felszólalásokból és állásfoglalásokból azt a ta­­(Folytatása a 8. oldalon) SZILÁGYI ALADÁ1Í | „SEGÉLYCSOMAGOK” Háziasszonyok paradicsoma e­­zekben a napokban Csongrád me­gye. Alkalmi kofák kínálják szin­te ajándékként a különböző, oly­kor ínyenceknek való portéká­kat. A mutatós belga doboz tar­talma öt kiló sonka, ára csak 800 forint. A valódi holland kakaóból öt gramm kerül egy forintba. A füstölt kolbász kilója 120—150, a különböző gombáké 50—100 forint. Makón a főtér, Szegeden a Marx téri és a Cserepes-sori piac kínála­ta különösen gazdag. Az olcsó élelmiszerek Romániá­ból, a nagylaki határátkelőhelyen át érkeznek a délalföldi települé­sekre: a törvonalon egykoron át­juttatott forradalmi segélycso­magok tartalmával ismerkedhet most a magyar lakosság. Már nem mondhatjuk, hogy hazánk táp-(Folytatása a 2. oldalon) látja a túloldalon élőket: a jó ROMÁNIÁBÓL tettért jót várt igazsága átbújt a határsorompók alatt. Az esős időszak beköszöntével különö­sen sok gomba érkezik az erdé­lyi falvakból. A nejlonzsákokban 20—30 kilónként lapul a frissen szedett, ám csak ritkán ellen­őrzött, ráadásul szalmonellagyanús termés. A Csongrád megyei gom­bavizsgálók kérése, miszerint az eladók és a vásárlók keressék fel őket, egyelőre pusztába kiáltott szó. A Köjál szakemberei sem nyugodtak, őket a hónapokkal ez­előtt lefagyasztott, most viszont hűtőszekrények nélkül tárolt nyers húsok minősége aggasztja. Ettől függetlenül, az emberek vásárolnak, örülnek a nem min­dennapos árleszállításnak. A men­tők, a kórházak fertőzőosztályai bevetésre készen várakoznak. (MAI NAP) wnwiw«Biririiiiiiiii'Bwi»'iiiiw<ini»wiii8i>iii'niiwniiiiw mmwi iuhiih BARÁTSÁGBAN, EGYETÉRTÉSSEL Szeptember 1-től nyitja kapuit a Juhász Gyula líceum — Ludovic Gilau igazgató urat kérdezem: Tudott dolog megyeszerte, hogy a Mihai E­­minescu líceum (a volt LFI) ro­mán és magyar tagozata a kö­vetkező, 1990/91-es tanévtől önállósodni készül. Történt-e valami döntés e tekintetben? — Még ez év januárjában a magyar tagozaton tanító kol­légáink, közös megegyezésben a szülőkkel és a gyermekekkel, beadvánnyal fordultak igaz­gatóságunkhoz, amelyben kér­ték, hogy a magyar tagozat új, önálló líceumot létesíthessen. Kérésüket nevelőtanácsi taná­ri értekezleten beszéltük meg s a vélemények megoszlottak. Mégis kialakult egy olyan több­ségi állásfoglalás, mely sze­rint a két önálló líceum lét­rehozatala az új tanévtől meg­valósítható. Annál is inkább, mert az 521/1990. számú kor­mányhatározat is kimondja en­nek­ lehetőségét. Ezt a véle­ményt a megyei tanfelügyelő­ség illetékesei is tudomásul vették és jóváhagyásukat ad­ták az iskolaalapításra, azzal a feltétellel, ha az oktatásügyi minisztérium részéről sem lesz ellenvetés. — Boer Antal aligazgató úr! A magyar tagozat miért ha­tározta el magát erre a döntő lépésre? — A szülők és a tanulók ó­­hajából, többször is megfogal­mazott kéréséből indultunk ki, valamint abból a meggyő­ződésből, hogy önállóként mű­ködve jobban tudjuk bizto­sítani fennmaradásunkat s a további fejlődést. Azt a szem­pontot is figyelembe vettük, hogy egy kisebb iskola job­ban megszervezhető és irá­nyítható, mint egy monstrum­­intézmény. Így versenyképe­sek lehetünk minden szem­pontból, s az új versenyhely­zet ösztönző hatású lehet vá­rosi, megyei tekintetben is. Az önálló váradi magyar iskola közel 300 esztendős hagyomá­nyainak folytatói akarunk len­ni. — Gilou igazgató úr, ko­rábbi hasonló ilyen esetekben gyakran elhangzott a „szepa­ratizmus" vádja, ön hogyan látja e kérdést? — Személy szerint az a vé­leményem, hogy az együttmű­ködés a közös iskolában to­vábbra is gyümölcsöző lehet­ne, de figyelembe kell ven­nünk a tanárok, a szülők és a tanulók véleményét is. Ezt az új demokrácia szellemében tesszük, minden véleményt meghallgatva kell biztosíta­nunk az iskoláztatás optimális feltételeit minden gyermek szá­mára, nemzetiségi különbség nélkül. — Boer aligazgató úr, hol és milyen profilokkal, milyen osztályokkal kezdi majd ön­álló létét az új magyar elmé­leti líceum? — Sajnos, nem a régi „Pre­montrei“ — épületben. Ennek egyik szárnyát, az egész egy­­harmadát kértük volna, de az adott helyzetben csak úgy tudjuk létrehozni önálló is­ f­olytatáisa a i. oldalon) jsenc­e Quirry(5:ű093a) 30-1 HA NAP, SÜT A RÉTRE Ha nap süt a rétre, a rét közepére gyerünk, gyerekek csapatostól. Hozzuk ki a labdát, rakjunk güzü-csapdát, csattogjon a csillagos ostor. És este a réten, a rét közepében tündér-aranyakra találjunk. S ha eljön az éjjel, az északi széllel oda járjon vissza az álmunk. Weöres Sándor Nemzetközi élet 60R6/USDV ÚTIPOGGYÁSZA A szovjet elnök észak-ame­rikai körútja során előbb Ka­nada vezetőivel találkozott egy rövid „szprcs“ erejéig, majd megkezdte washingtoni vizit­jét. A Bush—Gorbacsov csúcs­­találkozó központi témája minden bizonnyal a Baltikum kérdése lesz, amely igazán nem mondható szovjet belügy­­nek. Nem várható valami könnyű kis kávéházi purparlé a két nagy között. A független­ségükhöz ragaszkodó balti népek azt remélik, hogy ame­rikai nyomásra lehetőség kí­nálkozik arra, hogy egyenlő félként tárgyaljanak Moszk­vával, amely egyelőre hallani sem akar a Baltikum elsza­kadásáról, elnöki rendelettel nyilvánítva érvénytelennek és hatástalannak a három kis köztársaság parlamentjei ál­tal elfogadott függetlenségi nyilatkozatokat. A maguk so­rán emezek pedig a szóban forgó rendeletet utasították el, annak alapján, hogy a Szovjetunió alkotmánya nem jogosítja fel Gorbacsovot ar­ra, hogy bármely tagköztár­saság döntéseit annullálja. Szóval folyik a huzavona. Ezalatt a szovjet gazdasági blokádnak „köszönhetően“ a balti államok ipara a kataszt­rófa felé halad, súlyos gondok vannak az energia- és élelmi­szerellátásban. Miközben a litván elnök nyugatról próbál anyagi és politikai támogatást szerezni, abban is reményked­nek, hogy a csúcstalálkozó po­zitív eredményeket hoz. Már­mint az ő szempontjukból. Bár az észt miniszterelnök szerint a nagy nemzetek egyezkedé­sei sosem hoztak jót a Balti­­ku­mra. A legutóbbi szovjet ál­láspont nagyon hasonlít a zsaroláshoz: a függetlenedési­­ folyamat felfüggesztése esetén Moszkva hajlandó a blokádot megszüntetni és tárgyalóasz­talhoz ülni a baltiakkal, azt ígérve, hogy esetleg két év DÉNES Z­ÁSZLO (Folytatása a­z oldalon)

Next