Bihari Napló, 1990. november (1. évfolyam, 255-280. szám)

1990-11-11 / 264. szám

­tie - BN 1990. XI. U. Keresztrejtvény FEKETE GYULA KÉTSZER VÍZSZINTES: 1. Fekete Gyula (1922—) magyar író gondolata (zárt betűk: H, T, G). 20. Czu­­czor Gergely írói álneve 21. Például Szokolay Sándor. 22 Ritka női név. 23. Félteke!.­­347 Szorító. 21k „Othelló, a velen­cei. ..“ (Shakespeare). X Gyorsan az­ utakra fagyó eső jelzője. off Verset ír. 29. Iz­landi . .. (Victor Hugo regénye). 30. Prágai, mondabeli agyag­szobor. yS. NSZK és Málta gép­kocsijele., 34. Tudom­ányos té_y teL X Névelő. Jn. Igekötő üX tisztelt cím, röv. 40___ Ste­wart (ismert popsztár) 4. Nyersszínű., 43. Állami int*éz­­mény. Tüzet éleszt. E­­rős hangot ad. 48. A vizsz. 77 sz. sor befejező része 50. Me­xikói köpönyeg. 51. Az „Ys ki­rálya“ szerzője, dűl­ Könnyed­ udvarlás. 53 A fej része. >4 „Csendes . “ (Solohov regé­nye) X Szovjet repülőgépjel­­zés 56. Ezüstfehér, puha fém. ?X Tanítani kezd! BX Asszony lesz belőle, X Bróm vegyjele. 61. Személyazonosság Gk Tré­Megmaradás .. Szülőfölded és nemzeted iránt érzett szere­tet. Zivataros történelmünk so­rán hányszor, de hányszor je­lentettek mindennél többet e szavak. És — sajnos — mily erőteljesen torlódnak ma is e­­lénk. Hiszen, ha az utóbbi idő­ben aránylag csökkent is a nagy kivándorlási láz , a meg­maradás, a szülőföldhöz, nem­zetünkhöz való kötődés hite na­gyon is időszerű. Tárgyi és szellemi vonatkozásban egy­­­aránt. Ám van valaki, aki nálamnál sokkal többet és jobban tud vallani erről. BEDER TIBOR Csíkszeredában élő tanár bará­tom, aki mintegy nyolc eszten­dővel ezelőtt az ő székely el­szántságával életcélul tűzte ki ezen ügy nemes szolgálatát, i­­degen földeket, tájakat bejárva szerzett hozzá alapos és valós bizonyítékokat. Akinek — a de­cember végi eseményeknek kö­szönhetően végre — megadatott, hogy Mikes-módra megszeret­hesse Rodostót, úgy, hogy egy pillanatig se feledhesse a szé­kelyföldet, Zágont és Csíksze­redát. — Évszázadok távolából a szó, Rodostó (Tekirdag) min­den magyar szívben Mikes Ke­lemen nevével társul. Milyen érzések töltöttek el e távoli vá­roshoz közeledve, melyek vol­tak első gondolataid, impres­­­szióid? fás ötlet vagy bemondás. 64. Furfangos fi ok­ó. 66. Európában csak Amerika felfedezése után ismerték meg.­­G*1 Nevys szov­jet sakknagymester. >97 A mon­­dás szerint kétszer fárad. Xí Jód és szén vegyjele. 72. He­­­gyesség, csúcsosság.­­ít. Kiuta­sított személyt karhatalommal eltávolít. 76. Igekötő. 77. Fe­kete Gyula egy másik gondo­lata, folytatása a vizsz. 48 sz. alatt (zárt beink: Á, A, T). FÜGGŐLEGES: 1. A növény­­szervezet­ tannak a fejlődési rendellenesség­ekke­l f­oglalkozó­ ága. 2. ilyen társ is van. X Xde-oda mozog . Lásd a 35. sz. sort. 5. ír mondást hőse. 6. Az „Egy kiállítás képei" című Muszorgszkij-mű első tételének cím­e.X- Origea és S­erbium vegyjele. X Siker: X,K mon­dás szerint elszáll. X. Zengem/ kezd. gr. Csúcs. felt. fel.). jX Morzsadarab»! jX Hívő egyne­mű!. )X Kiborítja.. jX Egy helyben marad. X.. bene! (jól jegyezd meg!) vf. Izomrög­­zítő. 18. Traven híres regénye — Mielőtt kérdésedre vála­szolnék, szeretnék elmondani egy, rodostói látogatásomhoz szorosan kapcsolódó eseményt. Azt, hogy nemcsak ezt, a sor­rendben kilencedik utazási (mely tulajdonképpen az ötödik kellett volna legyen), hanem a megelőző nyolcat is jelképnek szántam, így is térképeztem fel és valósítottam meg — tudato­san választva meg összes ál­lomásaimat. A megmaradás jel­képének tekintve. Utaim, célja a Mikes emlékezet jegyében, hi­tet szolgáltatni az ifjúságnak, az utánunk jövő nemzedéknek, a szülőföld és a nemzet iránti hűségből, szeretetből. De kitar­tásból is. Hiszen mi is lehetne erre nagyszerűbb, beszédesebb példa, ha nem az a 450 éves falu, ott a messzi Kis-Ázsiában, Törökországban — Macarköy (ejtsd Madzsarköy — magyarul Magyarfalu), ahol az emberek bár elvesztették, elfelejtették anyanyelvüket, vallásukat — ma is magyarnak vallják magukat De ugyanerre szolgáltatott ma­radandó példáit és emléket a megelőző nyolc utam tapaszta­lata is, amikor a nemzeti el­nyomás legkülönbözőbb és erő­sebbnél erősebb formáival ta­lálkoztam — a moldvai csán­gókról, a dobrudzsai tatárokról, törökökről, macedónokról, lipo­­vánokról, gagauzokról, bolgá­rokról és görögökről van szó. Számomra és számunkra — ez­ 19. Zenei ismeretekre való ok­tatás. 25. Balzac mű címszerep­lője. 28. ..A Nyár heves s a... egyenes" (Ady). 31. Bibliai a­­lak, felesége sóbálvánnyá vál­tozott. 32. ... Kuroszava, is­mert Japán rendező. 34. Pucci­ni operája. 36. Csuklópánt. 39. A reneszánsz kiemelkedő né­met festője (Lucas, 1472—1553). 41. Ezt övezve (két fas) 42. .. .­­M*ruth (Traven).­­437 Arcszín. X- Cink vegyjele. >77" Deciliter röv. Tüzetes, gondos. 49. Belső elválasztási mirigyek váladéka. 50. Molekulamennyi­ség. 54. Bolgár író (Ljuben) „Az Ikarosz útja“ írója. 58"­ Akkumulátor. BX Ostoba. ,jX Kapaszkodó növényi hajtás 62. Hajóépítésre­­ használt fa, 65. Forgásban van! .SX Félig Gibbon! &T Becézett női név, JJST­ Tunézia ég. Olaszország gép­­kocsijele. >9^Zavaros lesz %}r Névelő, XT Súlymértékegység ^a^Frank Baum varázslója. Fel lehet hörpinteni! (Készítette: VAD ZOLTÁN) gyürgy közötti testvérvárosi kapcsolat megteremtését elindí­tani. Ezzel Mikes emlékének­ tartozunk, ezért is tartottam Ar­tara egyik szép epizódjának. — A polgármesterrel való tárgyalásaidról szóltál az imént, kissé megelőztél, hiszen éppen arról szerettelek volna kikér­dezni, hogyan, miként fogadtak Rodostóban, mit és mennyit tudnak rólunk — múltunkról, jelenünkről? —• Erre tömören csak úgy válaszolhatok, hogy mintegy tizenegy országban jártam, ám sehol nem éreztem magam an­­­nyira otthon, mint Rodostóban. Elmondhatni nem lehet azt a szívélyességet, azt a vendégsze­retetet, amellyel fogadtak. Test­vérnek, családtagnak éreztem magam náluk, minden nap máshol laktam, aludtam ... Eh­hez kapcsolódik egy tréfás, még az otthoni elinduláshoz kapcso­lódó sztori, mikor kiváltottam az útlevelem, azt kérdezték, hogy mit fogok ott csinálni, vannak-e rokonaim? Erre én mosolyogva mindössze annyit válaszoltam, hogy már hogyant ne lennének, a testvéreimhez megyek, hatvanmillió testvé­rem él ott — a törökök ... — Utolsó kérdésem: milyen érzésekkel búcsúztál Rodostó­tól? Úgy hiszem, ottani tartóz­kodásod hitet, erőt, adott a to­vábbi út megtételéhez, végső célod eléréséhez. — Ez a való igaz. Megerősí­tett hitemben, elhatározásom­ban, hogy eljuthassak Magyar­faluba. Hiszen Rodostót nézve Bágont láttam. Úgy éreztem, mintha szülőföldem lenne. Mos­­ már hiszem és tudom, hogy a magyarságtudat egyik mér­földköve Rodostó. Hiszen aki Rodostót szereti, az nemzetét, szülőföldjét szereti — és soha nem gyűlölhet egy más nemze­tet sem FOKU­S MIKLÓS HINNI A MEGMARADÁSBAN ■ ■ helyi magyarok számára — mégis Mikes példája a legszebb, ezért is választottam minden utam kiinduló pontjául Mikes szülőfaluját, Zágont. És kicsiben talán azért is, mert személyes szálak is fűznek hozzá, édesapám szülőfaluja, Barátos szomszédos Zágonnal. E kitérő után hadd válaszoljak akkor kérdésedre Mikes „Leveleiben Rodostóval kapcsolatosan nagy síkságok­­­ról, kitűnően megművelt föl­dekről, szőlősökről írt. Milyen különös, hogy saját első imp­resszióim teljesen azonosak vol­­­tak, hiszen Rodostóhoz közeled­ve, utam egy hatalmas szőlő­sön vezetett át, ahol egy­­ örök szőlőt árult. Vettem tőle, leül­tem és míg jóízűen majszolgál­­tam­, az volt az érzésem, hogy Mikes ott ül mellettem... Ugyanakkor Mikes arról is írt, hogy maga a település, Ro­dostó mennyire elhanyagolt, el­hagyatott ... És mit találtam ez­zel szemben én — egy minden szempontból modern, az Euró­paiakra jellemző várost a Márvány-tenger partján. Egy­szóval a táj hangulata megma­radt mikesi értelemben, ám Ro­dostó mostani viszonyítása a mi Háromszékünk, avagy Csík városaihoz pontosan a fordított­ja a mikesi időknek, hiszen most ez utóbbiak tűnnek á­­zsiaiaknak, s mint mondottam, Rodostó európaibbnak. Ott a városban járkálva, szerettem volna ezt Mikesnek megüzenni, írni a változásokról... — Történelmünk egyik küz­delmes — ha rövid időre is, de a szabadság boldog reményét felvillantó —• időszakához, a kuruc szabadságharchoz kap­csolódik Rodostó neve is, hi­szen annak leverése, bukása után ide vonultak vissza számű­zetésbe vezetői, a fejedelem II Rákóczi Ferenc, hí­res h­ad­vezé­re, Bercsényi Miklós és nem u­ges írnoka, Mikes Kelemen is. Mit őriz a mai Rodostó — tár­gyi és szellemi vonatkozásban — ebből? — Törökország nemcsak az örök, ádáz ellenségként, a fájó elnyomatás, uralom emlékeként, de Rodostóként is él a magyar­ság tudatában. Ezért is van az, hogy e mintegy hatvankétezer lakosú várost elsősorban a ma­gyar turisták keresik fel. Amo­lyan magyar zarándokhelynek is nevezhetném, hiszen az Eu­rópa—Isztambul főútvonaltól félreesik. Rodostóban, bárkivel szóba állsz, az első reagálás, mi­után bejelented, hogy magyar vagy, az, hogy testvér. A máso­dik a Rákóczi-múzeum említé­se. Tehát közös emlékünk ma is eleven, minden török ismeri. És a vendégszeretetük is a ré­gi. A város központja felé haladva — kimondott turiszti­kai központ hatását kelti — az első találkozás a magyar emlé­­kiséggel a Magyarok utcája, majd a Rákóczi-múzeum. Ez egy kitűnően tatarozott, karbantar­tott emeletes ház, benne a Mi­kes szobával. Volt két dolog, ami meglepett és számomra fá­jó volt: első a Mikes szoba sze­gényes berendezése — egy író­asztal, rajta egy penna (toll), a „Törökországi levelek“, kör­ben a falakon háromszéki tá­jakat idéző képek. A másik­ Mikes sírját mindhiába keres­néd, a temetőre, a közös sírra, melybe porai nyugosznak, a mai városháza épült... A rég­múlt, a történelmi emlékezet hídjára épülve, annak tiszteletét szolgálandó jött létre a testvér­városi kapcsolat Rodostó és Sárpatak között. A város pol­gármesterével megejtett be­szélgetéseimnek köszönhetően — a testvériséget, a történelmi em­lékezést szolgálandó — sike­tolsósorban a fejedelem hűsé­rült a Rodostó és Sepsiszent­ lIEDER Tib­ort kilenc óljának térképe mm KÉRDŐJELEK A WALLENBERG-ÜGYBEN (Folytatás az S. oldalról) utalása az államkincstárba. Lehetséges, hogy Wallenberg valóban szívinfarktusban halt meg, amint ezt Szmolcov orvosezrezedes állította, Aba­kumov állambiztonsági mi­niszternek írt jelentésében? — teszi fel a kérdést Ljubarsz­­kij. (Ennek a jelentésnek a kópiáját kapta meg tavaly a család. Az is rá van írva, ugyancsak Szmolcov írásával, hogy Abakumov parancsára a holttestet boncolás nélkül hamvasztani kell.) A nemzet­közi bizottság Vlagyimirt megjárt tagja ugyan nem zárja ki ennek a variánsnak a valódiságát sem, de a KGB igazmondását továbbra is megkérdőjelezik. KÖREMSZAKADTUKIG TAGADNAK — Nyomást kell gyako­rolni a KGB-re, hogy bocsás­sák rendelkezésükre Wallen­berg vizsgálati dossziéját (a­­melyről a szovjet állambizton­­ságiak változatlanul azt azt állítják, hogy nem maradt fenn), azután elolvashatjuk benne, hogy mi történt va­lójában — mondja Ljubarszkij. — Én csak találgatni tudok, a dossziéban bizonyára van valami olyasmi, ami ellent­mond Szmolcov jelentésének. Más lenne a dátum? Nem hi­szem, hogy egy ilyen pontat­lanságot szégyellnének. Alig­hanem a hatá­, körülményeit illetően áll fenn az elté­rés. Valamiféle szégyentel­jes titok lapul itt meg, amit nagyon nem szeretnének ki­adni... A KGB nem segített ne­künk a vizsgálatban. Kértem Vinogradovot, a KGB irattá­rainak helyettes főnökét­ hozzon össze azzal az em­berrel, aki a szó fizikai ér­telmében rábukkant Wallen­berg ama személyes tárgyaló­ra, amelyeket visszaadtak a hozzátartozóknak. Hiszen mi­féle titok lehetne itt? A vá­lasz ez volt: nem célszerű. Arra a kérdésemre, hogy ki­nek a számára nem célszerű­ a KGB vagy a mi bizottsá­gunk számára, már nem­ kap­tam választ,.. K. L

Next