Bihari Napló, 1991. április (2. évfolyam, 78-97. szám)
1991-04-05 / 78. szám
** —^ JgV II. ÉVFOLYAM 78. szám Nagyvárad 1991. április 5. péntek 8 oldal, 6 lejk----------....................J FÜGGETLEN NAPILAP FÁT NEVEEEK... Számunkra, akik írás közben tollunk végét rágcsáljuk, nagyon fontos az olvasói visszajelzés. Hál’ istennek van is. Ilyen, olyan, amolyan. Most nem sorolom fel a visszajelzések hangulatát, hangnemét, a minősítéseket. Csupán egyre térnék ki: néhány olvasónk lapunk pesszimista hangvételét nehezményezi. Hm. Utánagondoltunk, nem először Hej, milyen szívesen írnánk csupa jóról, szépről! Akaratlanul nap mint nap látjuk, halljuk, éljük a valóságot. Nem dicsekvésképpen mondom: a jóról is szoktunk írni — ha van. Példának okáért, most is azért ragadtam pennát, mert jó dolgot tapasztaltam és ez olyan kellemes érzés! Arról van szó, hogy a piacot járva, sok embert láttam a facsemeték körül. Válogatták, vették, vitték őket — biztosan nem tüzelőnek. És ami végleg meggyőzött: láttam gödröket ásó embereket izzadni, ültetni, kötözgetni gonddal, mint csecsemőket a pólyába. Aki ilyen nekibuzdulással dolgozik, ott megfogan a fa s majd örömmel ontja a termést. Néha hallok egy-egy kivágott fáról, hallom a jajszót utána, nekem is fáj, bárhol legyen is az. Ám azt is észre kell venni, hogy évről évre akadnak lelkes emberek (szerencsére szép számban), akik pótolják a veszteségeket. Ez bizakodással tölt el. Talán nem is olyan fekete az ördög, amilyennek néha látjuk! SZEGEDI LÁSZLÓ HOLNAPI LAPSZÁMUNKBAN: A TÚLÉLÉS ÉVE A gyapotiparban nekünk van a legnagyobb termelékenységünk, kétszerese a többi gyárénak. Ezt ki kell használnunk. ÉDES ANYAFÖLD! ...én a földet csak tisztának érzem, jóindulatúnak, kezelhetőnek. Ha mi emberek is ilyenné tudnánk lenni, még az új fiatal generáció is megszeretné a földet... Súlyos kereskedelmi visszásságokat bírált a miniszterelnök „A KORMÁNY KARBA TETT A kormány szerdai ülésének első részében Petre Roman miniszterelnök kért szót, aki felháborodott kirohanást intézett a lakosság százezreit megalázó állami kereskedelem ellen. Felszólalása elsősorban saját testületének tehetetlenségét bélyegezte meg. „Ha demokratikusan megválasztott kormány vagyunk, kormányoznunk is kéne!“ — mondta epésen, majd KÉZZEL NÉZI” kifejtette véleményét a kereskedelem helyzetével kapcsolatban: „Az állami kereskedelem korrupt és a polgárok érdekei ellen működik, a magánkereskedelem viszont hozzáférhetetlen árakat állapít meg.“ Felháborodástól eltúló hangon jelentette ki, hogy e helyzetet ő mint miniszterelnök elviselhetetlen re O. (Folytatása a 2. oldalon) Tárgyalás Genscher alkancellárral A ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER ÉS HAZAI NÉMET KISEBBSÉG Adrian Nastase, román külügyminiszter villámlátogatást tett Bonnban. Másfél órás tárgyalásán Hans Dietrich Genscherrel, a két ország együttműködését érintő kérdéseken kívül, napirendre került az általános kelet-európai helyzet is. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a térség gazdasági és politikai egyensúlya Németországnak is elsőrendű érdeke, akárcsak az, hogy a megújulási folyamatból ne felejtsék ki a Szovjetuniót sem. Említésre méltó, hogy külügyminiszterünk milyen lelkesen bátorítja Németország és a hazánkban élő német kisebbség kapcsolatait. Biztosan Genscher (aki nemcsak külügyminiszter, hanem alkancellár is) sugalmazására, Adrian Nastase ellátogatott a bonni belügyminisztériumba, ahol két államtitkárral folytatott tárgyalásainak ez volt a témája. Valószínű — bár hivatalosan csak félig-meddig ismerik el —, hogy a Németországból érkező gazdasági támogatásnak egyik előfeltétele a román vezetés „hajlékony“ magatartása a német etnikummal szemben. SZŐRSAJT-SZINDRÓMA Amiként a hagyományos és kevésbé rugalmas szőrlabdát annak idején a rúgástűrőbb és rugalmasabb bőrlabda váltotta fel játékaink között, ugyanúgy a hagyományos és ízletes bőrsajtot mostanság a romlandó és méregdrága szőrsajt helyettesíti boltjainkban. Az elnevezés maga énvásárlóságomtól ered, a bűnjelet viszont a Román Televízió mutatta be a maga szőre-valóságában, tudniillik egy olyan bőrsajtot, amelyik kívül drága volt, belül pedig csupa szőr. Kár lenne egy enyhe ejnye-bejnyézéssel ad acta tenni az ügyet, mert nemcsak a sajtban van szőr, hanem azon kívül is. Maga a tény, hogy egy bőrsajtba szőr került, s a szőrsajt pedig eladásra, nem újdonság tájainkon, egy olyan szindróma (tünetcsoport) konkrét, kézbe fogható, szájba vehető megnyilvánulása, amely évtizedek óta fokozódó betegség, nyavalya tünetrésze. Mindannyian tudjuk, hogyan és miért lett bőrsajtunkból szőrsajt. Viszont újabb jelenség társult a szőrsajt-szindrómához. Maga a kormányszócső, bocsánat, képcső pattogta-lihegte a fülünkbe, tárta a szemünk elé: szőr van a bőrsajtban! Nem akármikor, hanem az áremelés első napjaiban, hadd érezzük: odafent velünk együtt háborognak, fortyognak, szidják a gyártókat, a kereskedelmet a szőr miatt. Mostanában egyre többen kiáltanak szőrt — nem velünk — helyettünk. Birladeanu úr elkiáltotta magát: szőr van a kormányban! Roman úr elkiáltotta magát: szőr van az áruforgalmazás maffiaberkeiben! Valahogy az a sanda gyanúm, hogy a most szőrözök, valakinek, vagy valakiknek a beintésére cselekesznek. Ha ez igaz, akkor a szőrsajtszindrómához tartozik. Tudok egy nagyobb horderejű, de hasonló esetet: ha emlékezetem nem csal, 1968-ban bizonyos Nicolae Ceausescu elkiáltotta magát: szovjet szőr van a csehszlovák bőrsajtban! Akkor még nem sejtettük, nem láttuk, hogy bizonyos Leonyid Iljics Brezsnyev intett be neki a busa, szőrös szemöldökével... SZILÁGYI ALADÁR ■233- NEMZETKÖZI ÉLET A „KÖZPONTI" SAJTÓ TÚLÉLI... CSEHSZLOVÁKIÁBAN IS hogy’an lehet „ártatlan", „politikamentes“, „tiszta" gazdasági intézkedésekkel arcul csapni a demokráciát, jobban mondva a demokráciához nélkülözhetetlen szólásszabadságot, szabad sajtót? Jó példa erre a legutóbb Csehszlovákiában kialakult sajtóhelyzet. A csehszlovák sajtó komoly és folyamatosan tovább súlyosbodó nehézségekkel kell, hogy szembenézzen a közeljövőben: a 22 százalékos jövedelmi adó bevezetése után a 120 cseh és szlovák kiadvány közül mindössze 28, a 15 napilap közül pedig csak a fele fog megmaradni. A legtöbb nyomda megőrizte monopóliumát, nyakló nélkül nőnek a nyomdai költségek, drágul a papír. A múlt heti kormányhatározat értelmében csak azok a kiadványok fognak megmaradni, amelyek a szövetségi kormány, a köztársasági kormány vagy más központi szervezet támogatását élvezik. A PRACE szakszervezeti napilap szerint, a kormányhatározat azt célozza, hogy csak azok a kiadványok éljék túl a válságot, amelyek „feltétel nélkül megtapsolnak minden végrehajtóhatlami döntést“. A jelenség mifelénk sem ismeretlen, az „agyafúrt" manőver kiötlői azonban nem vették számításba azt, hogy egy lapot olvasói is fent tudnak tartani — némi anyagi erőfeszítéssel — még akkor is, ha ez a hatalom sajtó-rendcsinálóinak nem tetszik. És nem lesz ez másképp Csehszlovákiában sem, mert kevés dolgot lehet olyan nehezen nélkülözni, mint az értünk íródott őszinte szót. A HELYZET VALÓJÁBAN... BONYOLULTA Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az Öböl-háborút lezáró végleges tűzszüneti határozatot. A jó hír azonban némi pontosításra szorul. A határozat megszületett ugyan az iraki békefeltételekről, de a határozatlanság nem szűnt meg az iraki belső helyzetet illetően. Igaz, most már többen is megígérték, hogy az ENSZ foglalkozni fog az iraki felkelők elleni brutális leszámolással, de a Biztonsági Tanács egyelőre csak annyit tett, hogy BB Kuba ellenszavazatával, valamint Jemen és Ecuador tartózkodásával 12 : 1 arányban elfogadta a határozatot arról, hogy mit kell teljesítenie Iraknak a végleges fegyverszünet életbelépéséhez. Mindenekelőtt meg kell semmisítenie vegyi és biológiai fegyvereit, illetve 160 kilométernél távolabbra kilőhető rakétáit. Háborús kártérítést kell LEGMANN RONALD (Folytatása a 1. oldalon) MÓDOSULT POSTÁT DÍJSZABÁSOK 1991. április 1-től kezdődően mind a telefonszolgáltatás, mind a postai küldemények árai módosultak. Ami a telefonszolgáltatást illeti: A már telefonkészülékekkel rendelkező személyek vagy megveszik a készülékeket — egységesen 300 lejes áron —, vagy a postától bérelik, havonta 30 lejért. A megvásárolt készülékek esetében a szervizszolgálat biztosítása havonta 20 lejbe kerül. Bérbevétel esetén a bérleti díjban benne foglaltatnak a szervizköltségek. A havi bérleti díjak a következőképpen alakulnak: önálló vonal esetében 50, ikervonal esetében 25 lej. Ezért az összegért biztosítják a telefonhálózat karbantartását. A bérleti díjba nem számítanak bele az elhasznált impulzusok. Tehát a havi bérlethez hozzáadódnak a beszélgetések során elhasznált impulzusok. (Helyi beszélgetés esetén 3 perc — 1 impulzus — 0,60 lejbe kerül). A fentiek a városi telefonbérlőkre vonatkoznak és a nap 24 órájában biztosítják a távbeszélő-készülék használatát. Vidéken, az olyan egyéni vonalak esetében, amelyek 24 órán keresztül használhatóak, a bérleti díj 125, ikervonal esetében 60 lej. Ott, ahol a telefonok naponta csak 16 órán át működnek, az önálló vonal bérleti díja 60, az iker 40 lej. Ezekben az esetekben a helyi beszélgetések impulzusait nem számlázzák külön. Új távbeszélő-készülék beszerelése fizikai személyek részére 1000, jogi személyek számára 1600 lejbe kerül. A telefonok költöztetését az első eb. r. (Folytatás* a l. oldalon) Ezután könnyebb lesz a postások dolga? (CSAPÓ JÓZSEF felvétele)