Bihari Napló, 1991. július (2. évfolyam, 153-175. szám)

1991-07-03 / 153. szám

ÁTHIDALÓ JAVASLAT „Világosodik lassacskán az elmém“ a jeles költő indí­tékaival (értsd ihletésével) kapcsolatban, aki annyira fontosnak találta a bizta­tást, hogy hosszú versének minden szakasza végén meg­ismételte: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát’“ Minden jel arra mutat, ho­gy az ország­ kompakt román vidékein a megyei főtanfelügyelők vagy nem ismerik ezt a felszólítást, vagy ha mégis, akkor nincs ellene kifogásuk. Annál in­kább van az ország szín­magyar és vegyes lakossá­gú megyéiben. A torlódás miatt nem kaphatott min­den érintett megye főtan­­felügyelője záros határi­dőn belül országos nyilvá­nosságot, de mint tudjuk, ami késik, nem múlik. Vél­hetően a legnagyobb erély elve alapján Victor Dragoi kolozsvári főtanfelügyelő elvtársnak sikerült első­ként megkaparintania a mikrofont, hogy felemelje szavát a vegyes nemzetisé­gű (értsd: a nemcsak nemi, hanem nemzetiségi és fele­kezeti értelemben is koedu­­­katív) oktatás mellett, a­­mely mint köztudott, szük­séges kelléke a későbbi békés egymás mellett élés­nek. Nos, mivel nincsenek „országló“ becsvágyaim, te­szek egy helyi érdekű in­dítványt, ha már a titkosí­tott személyazonossággal rendelkező, tetemes létszá­mú román anyanyelvű pe­dagógusok érdekében — a­­kik a jelenlegi megyei fő­­tanfelügyelő kézjegyével is ellátott minisztériumi ha­tározat értelmében kifeje­zetten és egyértelműen a magyar tannyelvű Ady End­re Líceum kötelékébe tar­toznak — román nyelvű osztályokat indítanak, a nemzetiségi szimmetria ne­vében javasolom, hogy a szakadár Aurel Lázár Lí­ceumban nyissanak magyar osztályokat. Beismerem, hogy ez a kezdeményezés részemről nem érdekmen­tes: mivel a környéken la­kunk, gyermekeim „területi­leg illetékessé“ válnak arra, hogy bejussanak a volt me­gyeközi pártiskola szenté­lyébe, ahová nekem nem sikerült. BOKOR ANDRÁS II. évfolyam, 153. szám Nagyvárad, 1991. július 3., szerda 8 oldal, 6 lej LÉPNEK A SZOVJET REFORMEREK Időzített bomba robbant Moszkvában, amikor kima­gasló szovjet politikusok be­jelentették a Mozgalom a demokratikus reformokért ne­vű új szerveződés megalapí­tását. Az aláírók között olyan személyiségek vannak, mint Sevardnadze volt külügymi­niszter, Jakovlev egykori el­nöki tanácsadó, Satalin, a neves gazdasági szakember és Popov moszkvai polgármes­ter. Az új csapat támogatja Gorbacsovot és az SZKP re­formszárnyát és vissza akar vágni a változásokat fékező, kommunista egyeduralmat szor­galmazó óriási konverzatív tömörülésnek. Sokat nyomhat a latban, hogy a hét vezető ipari ország londoni csúcsta­lálkozója előtt ez a haladó cso­port végre elszánta magát a rendszerváltás véghezvitelére. Egyesek úgy vélik, hogy új politikai időszámítás kezdődött a Szovjetunióban. Az ugyanis nem kétséges, hogy rengete­gen fognak a most született szerveződéshez csatlakozni. Vajon nem Gorbacsov találta ki ezt is? Neki mindig van valami új a tarsolyában. w. i. ÚJ NEMZETKÖZI ÁLLÁSPONTOK Csak lassan normalizálódik a helyzet Jugoszláviában. A szö­vetségi hadsereg a visszavonu­lás helyett inkább beásta ma­gát a stratégiai pontokon, és a tűzszüneti megállapodás óta is voltak halálos kimenetelű in­cidensek. Egyre erősebb az a véle­mény, hogy a kezdeti óvatos amerikai és nyugat-európai ál­lásfoglalás is felbátorította a néphadsereget a fegyveres tá­madásra. Lehet, hogy emiatt, de megváltoztak a fontos vé­lemények. A tegnap ismerte­tett utólagos amerikai magya­rázat már azzal is kiegészült, hogy Washington továbbra is egységes Jugoszláviát akar, de új alapokon, független államok szövetségi szerződésében. A bonni álláspont is módosult. A törvényhozás külügyi bizott­sága immár úgy véli, hogy ha ismét kiéleződik a helyzet, ak­kor Németországnak el kell ismernie a független Horvát­országot és Szlovéniát. Sajnos, nem valószínű, hogy egy új konfliktus esetén a későn mó­dosított német pozíció meg­állásra késztetné a már szinte önálló életet élő szövetségi hadsereget. Kéznyújtás a határ fölött Tegnap délelőtt a Prefektúra meghívására egynapos látoga­tásra Nagyváradra érkezett a határon túli Hajdú-Bihar me­gye népes küldöttsége. Amint dr. SZEKERES ANTAL, a me­gyei közgyűlés elnöke el­mondta: “ Azért jöttünk csak egy napra, m­ert nagyon nehéz en­­­nyi fontos ember programját egyeztetni. Nálunk ugyanis a különböző bizottságok (pénz­ügyi, gazdasági stb.) elnökei egy-egy helység polgármesterei is, s nem könnyű kiszakítani őket otthoni elfoglaltságaikból. Most például a hortobágyi pol­gármester nem­­ jöhetett el, mert ma ott tiltakozó meg­mozdulásra van kilátás. A küldöttséget Vasile Blaga prefektus, más megyei vezetők és szakemberek fogadták. Az ismerkedés után egy-egy prob­lémakör megvitatására bizott­ságok alakultak. S míg Szeke­res úrnak Blaga prefektus a hivatalában található térképen bemutatta a megyét, majd rö­vid körsétán ,Nagyvárad köz­pontját, a bizottságok elmé­lyülten­ tárgyaltak. Volt miről, hiszen Szekeres Antal szavai­val élve: „Volt idő, amikor csak a kulturális kapcsolatok jelentettek öszekötő láncsze­met a két megye között. Na­gyon örülök, hogy a forrada­lom után a lehetőségek kiszé­lesedtek. Azért jöttünk most önökhöz, hogy a felgyorsult, dinamikus kapcsolatokat to­vább fejlesszük. S ha a mai találkozás csak néhány gazda­sági, kulturális megegyezést eredményez, már értelme lesz annak, hogy most itt vagyunk.“ BOGDÁN ILDIKÓ Vendégek és vendéglátók (Marián Antal felvétele) NYILATKOZAT A nemzeti és egyetemes műveltség elsajátításának leghatékonyabb eszközeként az anyanyelvi oktatás, mint alapvető emberi jog, megalakulása óta az RMDSZ alapvető célkitűzései közé tartozik. Ez ugyanis az a terület, ahol a múltban a romániai magyarságot a legtöbb jogsérelem érte; a társadalmi élet ama szférája, ahol közösségi érdekeink védelme ma is a legdurvább rágalomhadjá­ratban részesül a homogenizálás erői részéről. Ugyanakkor itt mutatkoztak meg a leglátványosabban kollektív jogaink érvénye­sítésének az eredményei, mint ahogy a hazai magyarság részéről a hatalom irányába tanúsított elvárás itt a legkövetkezetesebb. Iskoláink felette szükséges volt a minden holnapban gondolkozó, jövőjét e földön elképzelő romániai magyar előtt magától érte­tődő nyilvánvalóság. Épp ezért szervezeteinket mélységes aggodalommal töltik el azon értesülések, melyek szerint a szélsőséges román nacio­nalizmus és a diktatórikus visszarendeződés erői, összehangolt tá­madásba lendülve kollektív önmegtartásunk csekélyke eredmé­nyei ellen,­ a kisebbségi oktatás számára elfogadhatatlan intézke­désekkel ismét meg akarják fosztani gyermekeink jó részét az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségétől, vissza kívánják ál­lítani az önkényuralom éveinek a­ gyakorlatát egyes tantárgyak kötelező román nyelven való oktatásával, fel óhajtják számolni végérvényesen önálló iskoláink intézményeit. A nagyváradi Ady Endre Líceum jelenlegi státusának a megkérdőjelezése, az In­­frath­én ^Líceum magyar osztálya körül kialakult huzavona, de a megye egyéb iskoláiból beérkező értesülések is fokozódó nyugta­lanságra késztetik Bihar magyarságát, veszélyeztetve egyúttal a megyénkben mind ez ideig kialakult feszültségmentes etnikumok közötti viszonyt is. A leghatározottabb módon elítélve ezeket a bizalmatlanság­gerjesztő intézkedéseket, választóink és tagságunk nevében követ­kezetesen síkraszállunk az anyanyelven való oktatás immár Al­kotmánytézisekben is lerögzített elvének maradéktalan érvényesí­téséért, kinyilvánítva egyúttal azon szándékunkat is, hogy — jog­sértés esetén — ezen elvárásaink valóra váltása érdekében min­den rendelkezésünkre álló törvényes tiltakozó eszközt igénybe ve­szünk. A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG BIHAR MEGYEI SZERVEZETE, A MAGYAR IFJÚSÁGI DEMOKRATA SZÖVETSÉG MOSSUK KEZEINKET! A kormány aggódik az egész­ségügyi dolgozók sztrájkja kö­vetkeztében kialakult helyzet miatt — jelentette be hétfőn Mihnea Constantinescu kor­mányszóvivő. ■ Az aggodalom nem is alaptalan, hisz a sztrájk súlyos következmények­kel járhat. A kormányszóvivő burkoltan arra célzott, hogy a felelősség egyedül csak a szak­­szervezeteket terheli. Úgy érté­kelte, hogy a kormány min­dent megtett a konflik­tushely­­zet rendezése érdekében, csu­pán azok a fránya egészségügyi dolgozók nem akarják ezt tu­domásul venni. Az egészség­­ügyi­ ellátás színvonala a pénz­ügyi lehetőségektől is függ — jegyezte meg Mihnea Constan­­tinescu. Ezzel a megállapítás­sal az egészségügyi dolgozók is egyetértenek, csak éppen az államkasszából az egészségügy számára kiutalt összeget keves­lik. A kormány s a szakszer­vezetek közötti huzavonának a betegek látják kárát. Úgy tű­nik, hogy az államvezetés vég­rehajtó szerve nem szándék­szik lépni: inkább megvárja, a­­míg néhány beteg­­„belehal“ a sztrájkba, hogy azután meg­vádolhassa az egészségügyie­ket. Ezt a módszert már né­hány nyugati kormány is ki­próbálta, de mindegyiknek beletörött a bicskája. Románia kormánya, úgy látszik, biztos aban, hogy neki meg se kot­­­tyanhat egy-két ilyen „halálos kimenetelű“ sztrájk. krilik I.ÖRÁND HAT NAPIG BUJKÁLT Hat napig tartó nyomozás után — június 29-én — a félix­­fürdői rendőröknek sikerült azonosítani és elfogni Szűcs Petra 19 éves váradi lakost, aki április 23-án betört a kor­dói terasz vendéglőbe, ahonnan 42 800 lej értékben pénzt­ és más anyagi javakat tulajdonított el. A fiatal betörő ellen bűnvádi eljárást indítottak. HOLNAPI LAPSZÁMUNKBAN KALLÓ, ITT IN ! Am­ikor a szerkesztőségi telefon mellé leültem, úgy gondoltam,ta­lán egy-két későn lefekvő hívá­sa ki is meríti önkéntes "szol­gálatomé­t" . Nem így történt...

Next