Bihari Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-20. szám)
1993-01-05 / 1. szám
MÁR 460! Miközben mindenki a szilveszterre készülődött, a dollár hivatalos árfolyama három hónapi „nyugalmi állapot“ után újból megugrott. A Román Nemzeti Bank az év utolsó napján a korábbi 430 helyett 460 lejért jegyezte a dollárt. A viszonylag nagy változás igazolni látszik azon — nem hivatalos forrásokból származó — értesüléseket, miszerint a dollár hivatalos árfolyamát a jegybank legalább a 600 lejes szint fölé kívánja emelni. Ez a lépés — amely különben beleilleszkedik a Vásároiu-kabinet pénzügy- és kereskedelempolitikájába, mivel az export ösztönzését helyezi előtérbe — infláció-bátorító ■ titása miatt a lakosság egyre erőteljesebben megnyilvánuló elszegényedését idézheti elő. IV. évfolyam 1. szám Nagyvárad, 1993. január 5., kedd 8 oldal, 20 lej A DRÁGÁBB OLCSÓBB Több fontos döntés született a kormány múlt heti, december 30-án tartott ülésén. Az országos energia- és élelmiszerellátás kérdéseit taglaló, megszokott tájékoztató után a miniszterek úgy döntöttek, hogy újévi ajándékkal lepik meg az országot: csökkentették a szabadon forgalmazott benzin árát. Január elsejétől a 98-as oktánszámú (Premium) benzin litere 140 lejbe, a 90-esé (Regular) 130-ba, a 75-ösé (Normal) pedig 120 lejbe kerül; a gázolaj literenkénti ára 110 lej. Természetesen miközben a kormány egyik kezével ad, a másikkal elvesz: a szerdai kormányülésen határozat született az üzemanyag-jegyrendszer megszüntetéséről. Így ez év első napjától nem lehet kedvezményes áron üzemanyagot vásárolni, ami a személygépkocsi-tulajdonosok többségét igen fájdalmasan érintheti. Ellenben akik a múlt évről maradt jegyekkel rendelkeznek, e hónap végéig még a régi áron válthatják ki a számukra „kiutalt“ üzemanyagmennyiséget. Az újévi ajándékban, vagyis az árleszállításban mindenesetre nem sok örömünk lesz, ugyanis hamarosan az üzemanyagok árának újabb emelésére lehet számítani, amit a Vásároiu-kabinet minden bizonnyal a dollár árfolyamának változásával fog indokolni. HAMIS BIZONYÍTÉKOK? A bukaresti Külügyminisztérium cáfolta a France Presse azon értesülését, miszerint az ENSZ Jugoszlávia ellen elrendelt embargó betartása fölött őrködő bizottsága olyan hiteles dokumentumok birtokába került volna, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Románia megsértette a nemzetközi szervezet előírásait. A fia hírügynökség szerint az iratok azt bizonyítják, hogy több mint 100 ezer tonna kőolajat szállítottak Románián keresztül — a bukaresti kormány tudtával és beleegyezésével — Kis-Jugoszláviába. A Teodor Melescanu vezette tárca illetékesei mindenesetre azt állítják, hogy a dokumentumok hamisak, a román kormány pedig már régóta tud létezésükről s az egész „felhajtás“ nem szolgál más célt, mint lejáratni az országot a külföld előtt. A bukaresti Külügyminisztérium egyúttal rágalomnak minősítette azokat a híreszteléseket is, hogy a Jugoszláviában dúló polgárháborúban a szerbek oldalán román állampolgársággal rendelkező személyek harcolnának. A BIZTONSÁG FELÉ Vasárnap reggel megszületett az eddigi legnagyobb és legátfogóbb nukleáris leszerelési egyezmény , az amerikai és az orosz elnök által aláírt START II. George Bush és Borisz Jelcin a Kremlben látta el kézjegyével azt az okmányt, melynek alapján a két nukleáris házalm tíz év leforgása alatt megsemmisíti stratégiai atomfegyvereinek kétharmadát. Egyes fegyvertípusok, mint például a több robbanófejes interkontinentális ballisztikus rakéták, teljesen eltűnnek az Egyesült Államok és Oroszország atomarzenáljából. Moszkvának gazdasági érdekei is fűződnek a leszerelési egyezményhez, ugyanis sokkal kevesebbe kerül a kiszemelt típusokat megsemmisíteni, mint a továbbiakban is karbantartani azokat. Emellett Washington beleegyezett abba, hogy az orosz leszerelési költségek felét kifizeti. A történelmi jelentőségű biztonságerősítő megállapodást a hamarosan beiktatásra kerülő Bill Clinton is üdvözölte. (Részletek lapunk 2. oldalán.) [ SZÖKÖÁR A kétfejű sas által jelképezett regionális nagyhatalom, tudniillik a monarchia széthullása óta a legendás hírű, jómódban élő maradék törpeállam derűs tömeglélektanát, a jódli és a Strauss-keringők hangulata mellett, egy kabarépoén fejezte ki a legjobban: tyAz egész Bécs egy nagy Lina.“ Ez a furcsa alakúvá nyirbált kis ország nem csatlakozott gazdasági és katonai szövetségekhez, derűsen semleges maradt, csinos egyenruhába öltöztetett, de csupán jelképes (egy porosz tábornok így mondaná: alacsony harci értékű) hadsereget tartott fenn, jólétet teremtett ipari mamutberuházások nélkül, vendégül látta a katonai szuperhatalmak küldöttségeit, amelyek arról alkudoztak, hogy talán elég lesz az egész földgolyót huszonvalahányszorosan megsemmisíteni, úgyhogy értelmetlen több pénzt és szakértelmet pocsékolni a nukleáris fegyverkezésre. A hidegháborútól didergő, a kölcsönös hatalmi acsarkodástól rettegő Európában olyan volt, mint egy kellemes üdülőhely. Nyugodt, udvarias, cukrászsüteményektől illatozó, szép templomokkal díszített tenyérnyi hely, ahol az emberek minden vasárnap előbb misére, aztán operába mennek. Tehette, hiszen az egymást kölcsönösen fenyegető, zsaroló és sakkban tartó két szövetségi rendszer közötti senkiföldjén lévő állam megmaradhatott emberarcúnak és emberközpontúnak. Ebben a jótékony, szélcsendes övezetben még a két hetvenkedő óriás közötti híd szerepét is vállalni lehetett. Csakhogy körös-körül felbolydult a világ, tököli birodalmak estek szét és népeik egymás torkának, a nyugati nagy testvéri szomszéd részéről pedig újból azok a hideg szelek fújnak, amelyekről a derűs bécsi polgárnak hogy, hogy nem, az jut eszébe, hogy nem ártana egy lexikonban tüzetesebben utánanézni az Anschluss fogalom jelentésének. BOKOR ANDRÁS ! György (Szül Nagyváriá -í VÁLTOZNAK AZ IDŐK Még karácsony előtt, a főutcán futottam össze Z.-vel, akivel valamikor együtt koptattuk neves középiskolánk amúgy hosszú évekkel azelőtt tönkrefaricskált bútorzatát. Abban az időben is ragyogó üzleti találékonysággal megáldott egyéniség volt. Z. elmesélte nekünk, hogy másodosztályos korában már „üzletelt": otthon összeszedegette az üres befőttes-, meg más üvegeket, majd Peltz bácsinál, a sarki szatócsnál krumplicukorra cserélte (akkortájt még visszavásárolták az üvegeket!), és a suliban kit hogyan lehet becsapni alapon gyorsan eladta. Két-háromszoros áron. Később bélyegekkel kezdett foglalkozni és kamasz ésszel mérve, tele lett „dohánnyal". Ez volt különben az első veszteséges vállalkozása. Persze, nem a túl magas profit, hanem az átvert osztálytársak dühödt tettlegessége miatt. Ezért aztán egy időre kénytelen volt lemondani a piacgazdálkodásról. A középiskolában is folytatta áldásos tevékenységét. Hol ezért, hol azért szórtunk súlyos átkokat a fejére, de általában mindig megúszta. Nekem például életre szóló jót is tett: napokig könyörgött A matektanárunknak, engedjen engem a személyem, illetve tudásom ellen szóló sok-sok nyomós érv dacára is érettségi vizsgára... — Hogy te hogy nézel ki, öcsi! — üvöltött rám most, miközben a hátamat döngette barátságosan —, fogadjunk, még mindig firkász vagy. Tavaly is ebben a szerelésben láttalak! — Szóhoz sem engedett jutni, így hát csak sűrűn bólogattam. — Nekem van egy kis „IMPEX“-em —, dicsekedett. — Mostanság ez a buli, nem a bélyeg vagy a cipőfelsőrész-varrás! Egy nap alatt többet viszek haza nettó, mint te egész hónapban. Na, mit szólsz? De meg is fogom ám a pénzt, komám, nekem nincsenek felesleges kiadásaim. Mi nem járunk színházba, moziba, nem vásárolunk könyvet és újságot. Pedig a tietek például jó kis lap lenne, ráadásul olcsó is, de tudod, hogy van ez. Felesleges. Ott a két színes tévé, a videóm, az az igazi kultúra, öregem. Meg aztán az asszonynak vettem karácsonyra még egy rókabundát, ne fázzon, meg mutasson is a drágám, 345 000 volt és nem pult alól. Valahogy ki kell gazdálkodnom az árát! Éppen elköszöntünk egymástól a Barátok temploma előtt, amikor Z. hirtelen megtorpant. Belső zsebéből hatalmas bankjegyköteget húzott elő, kiválasztott egy ropogós ezrest s odanyújtotta a lesütött szemű, bizonytalanul kéregető öregasszonynak. Látva csodálkozó az kifejezésem, még odasúgta: — Pszt! Ö volt az első tanító nénim ... SZÁNTÓ SÁNDOR AZ UTOLSÓ ESÉLY George Bush amerikai és Francois Mitterrand francia elnök vasárnap esti találkozójukon egyetértettek abban, hogy a január másodikén kezdődött genfi Bosznia-konferencia az utolsó esély arra, hogy politikai úton vessenek véget az ádáz harcoknak. Premiernek számít, hogy az április óta szüntelenül zajló háború kezdete óta először ült tárgyalóasztalhoz a boszniai szerbek vezére és a köztársaság muzulmán származású elnöke. Karadzsics és Izetbegovics természetesen nem jutott közös nevezőre, utóbbi ugyanis elfogadhatatlannak tartja a Bosznia-konferencia két társelnöke által előterjesztett rendezési tervet. Eszerint az országot tíz tartományra osztanák fel, s csak a pénzrendszer, a külpolitika és a védelem maradna központosított. A bosnyák elnöknek az sem tetszik, hogy Szarajevót nyílt várossá akarják nyilvánítani. Szerinte a főváros külön tartományi státust érdemel. A tárgyalások az ortodox karácsony miatt ma megszakadnak, ám pár napi szünet után remélhetőleg folytatódni fognak. Az eddigi egyetlen eredménynek az az elvi egyezmény számít, melyben a három szemben álló fél katonai vezetője kezességet vállalt a harcok mielőbbi beszüntetésére, a tartós tűzszünet megvalósítására. Csak már látnánk... REFORM AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN... Nem a Szilveszteri mulatság tervezgetésével teltek az esztendő utolsó napjai az egészségügyi vezetők számára: a december 29-én megtartott gyűlésen — melyen az Egészségügyi Igazgatóság vezetősége és a megye kórházainak igazgatói vettek részt, Alexandru Oros ismertette azt a reformtervezetet, mely az eddigi egészségügyi rendszer megváltoztatását célozza. Eszerint az új egészségpolitika a betegségmegelőzést, az elsődleges orvosi ellátás biztosítását, az egészségügyi ellátás liberalizálását, az orvosok és az egészségügyben dolgozók bérezési rendszerének módosítását, új anyagi alapok létesítését, az országos egészségbiztosítási hálózat kiépítését, a privatizálást elősegítő törvényes keret megteremtését tartja szem előtt. Mint azt a tervezetből megtudtuk, az újítás, a változtatás az egész egészségügyi hálózatra kiterjed — kezdve a főiskolai helyek szabályozásától (szükséges lépés, különben a frissen végzett munkanélküli mérnökökhöz csatlakozhatnak a frissdiplomás orvosok is ...), a felvételi követelményein át, az egészségügyi alkalmazottak felkészültségének időszakos ellenőrzéséig —, mindent magába foglal. Kitér a szakosodás időtartamára, módjára, feltételül szabja az adott szakra való igényt, kitér az orvosok és más egészségügyi alkalmazottak végzett munka alapján történő javadalmazására, az egészségügyi ellátás színvonalának emelésére stb. stb. A mindannyiunk érdekét szolgáló reformtervezettel kapcsolatos véleményeket, kivitelezését mielőbb elősegítő javaslatokat január 6-án adják át az Egészségügyi Minisztérium illetékeseinek T. SZAR EDIT (Marián Antal felvétele)