Bihari Napló, 1993. június (4. évfolyam, 105-126. szám)
1993-06-01 / 105. szám
1993. június 1 (S) ÓHAJOKSZERENCSÉRE NEM ÁLTALÁNOS, DE... A rossz szomszédság nagyobb átok, mint a rossz házasság. Mert a rossz házasság orvosolására az emberiség feltalálta a válást, de a rossz, ostoba szomszédot nem nevelheted meg, nem szabadulhatsz tőle. Az ostobaság a legnehezebben (vagy egyáltalán nem) gyógyítható betegség. Könnyekkel a szemében, idős néni (a Velence negyedből) panaszolja, hogy szomszédai — öregségére — úton-útfélen megkeserítik az életét. Elözönlik a lakását, zajonganak, szidalmazzák, fenyegetik. Az sincs, akinek panaszkodjon, hisz gyermekei messzire mentek, férje a temetőbe költözött, a rendőrség pedig nem avatkozik az ilyen ügyekbe. — Kihez forduljak? — kérdi kétségbeesetten, de bennem is csupán a tehetetlen düh feszül. Mert ismerem az érzést. A szomszédját bosszantani akaró, ostoba ember hangoskodó állatokat tart (kutyát, kakast, libát), korán reggel az ablak alatt beteti az autóját, elfoglalja más parkolóhelyét, ünepnapokon porolja a szőnyeget, éjjel ordítja világgá a keservét, az ablakba rakja bömbölő szerkentyűit, másokra erőltetve folklórját, ízlését, az ablakon dobja ki a szemetet, trágár szavakat használ köszönés helyett ... És ebben a fene nagy demokráciában szinte semmit sem tehetsz ellene, mert az ostobaság egyben bunkó is, amellyel alattomosan rád csap, ha szólni merészelsz, ha erősebb nálad. Pedig vannak törvények, előírások, házirend, és mindenekfölött van emberség. De mindezekről az ostoba nem tud, vagy nem akar tudni. Mert úgy hiszi, mindent megtehet, s ha teheti, miért is ne tenné?! Vajon meddig? Ez az a kérdés, melyre — egyelőre — nincs válasz. Szomorú ... Ezúttal engedtessék meg nekem is sóhajtozni... F.M. olvasónk panaszkodik. Ha csupán panaszkodna — de fenyegetőzik is. Azzal, hogy lemondja előfizetését a BN-re. Ha nem készítjük ki a szomszédját. Miről is van szó? A Kórház utcán van egy üvegező műhely. A mester szép csendesen faricskálja az üveget. Ha van. Ha nincs huzat és lerakatja a ház elé (képünkön). Fényes nappal. Daruval. Ami — valljuk be — ezalatt zajt is okoz. F.M. szerint a lerakott üveg repedést okozott a lakásán. Viszont a repedés régi, az évtizedek óta ott járt kocsik okozhatták(-ják). De ezt nehéz elismerni, amikor azt látod, hogy melletted valaki jól menő üzletet tart nyitva. Ezért aztán minden lehetséges hivatalnál tiltakozni kell. A panaszhoz csupán annyit fűzhetek: az állomás és a vasút környékén lakók a vonatok, az Olaszi temető környékiek a villamosok, a Textilgyár mellettiek a termelés ellen tiltakozhatnának (még sorolhatnám). Bosszúból nem utaznának, nem öltözködnének stb. Ha valaki csak azért veszi meg a BN-t, hogy kicseréltessük a palackját, lejárassuk a haragosát, elintézzük a meleg vizét, az jobb, ha meg sem veszi. Nem haragszunk meg érte. Talán túl is éli a lap. Ha meg nem — Istenem — visszavedlünk mérnökké, technikusokká, szakemberekké. Többet fogunk keresni, mégis szegényebbek leszünk, s az olvasók is — egy újsággal. De lehetetlen, hogy itt tartanánk. Ez lenne a végünk (a magyarságé!) kezdete! (Szegedi) OLVASÓINK ÍRJÁK Üdvözlöm kedves olvasóinkat, levelezőinket. Jóleső érzés, hogy örömmel fogadták HALLÓ, ITT A BN! telefonszolgálatunkat. A felvetett problémákon valamennyi kollégám buzgón dolgozik. De, mielőtt még belevetném magam a rám vonatkozó témába, engedjék meg, hogy idézzek — bár kissé megkésve — András Sándor tollából néhány mondatot: „Egy néhány soros, mély érzelemtől áthatott cikk erősen megmozgatja az ember lelkét. Én, aki életem második félidejének a végén járok, mindig mély tisztelettel voltam az újságírókkal szemben, mert mertek! Voltak olyanok is, akik nem, de ők nem voltak igazi újságírók. Nem ismerem személyesen Kenéz Ferencet, de tisztelem. Tisztelem épp oly mértékben Ágnest, Ildikót, Csillát, Aladárt, a főszerkesztőt és a többieket. Tisztelném még, ha lehetne, továbbra is Tőke Csabát... Úgy, ahogy van, az egész újságíró-társadalmat. Véleményem szerint minden újságíró nem egy, hanem több téglát is letett létünk, létezésünk katedrálisába, és adja istenünk, hogy még sokáig letehessék..(Köszönjük! — szerk. megj.) 9 Miért nem írunk egyáltalán a háziasszonyokról? — teszi fel a kérdést egy háziasszony a sok közül. Az eltelt három és fél évben mind a szociális esetek kapcsán, mind a családi rovatokban sokszor foglalkoztam a témával, hiszen az anya,, feleség, özvegy, sőt még a fiatal egyedülálló nő is háziasszony(kodik). De nézzük meg közelebbről, miről is van szó. Fenti háziasszonyunk 12 évi munka után súlyos műtéten esett át, így kimaradt munkahelyéről, és otthon tevékenykedik. Mivel igen gyenge, nem tud munkát vállalni. Munkanélküli-segélye nincs, nyugdíja nincs. Ha jól értettük, semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik. Az általa elmondottakból nem derült ki, hogy van-e munkakönyve, vagy nincs, hogy állami vállalatnál dolgozott-e, vagy magánszemélynél... Azt sem említette, hogy van-e családja, férje, gyerekei, akik segítsék, így többféle variációt vehetünk figyelembe, megsegítése érdekében. Amennyiben munkakönyve van, jelentkezzék a Szociális ügyosztályon, munkanélküli-segélyért. Ha nincs munkakönyve, és semmiféle családi támogatása, akkor a Gyámhatóságnál iratkozzon fel szociális segélyért, de felkeresheti a Caritast is, ahol megállapítják, hogy jár-e önnek segély, és ha igen, mennyi. A háziasszony szó valószínűleg a ház asszonya (ősrégi) meghatározásból ered, amikor még az asszony úr volt a házban, és nem kellett csip-csup dolgokkal pepecselnie, mint: bevásárlás, főzés, mosás, takarítás, mosogatás stb. Sajnos, napjainkban nagyon sok háziasszony van hátrányos helyzetben, különösen azok, akik gyermekük nevelése miatt nem dolgoztak, közben megözvegyültek, gyerekeik elhagyták őket... Ilyen esetekben kell a fenti szervezetekhez fordulniuk, melyek, ha nem is kielégítő, de valamilyen csekély összeggel segíteni tudják őket. A jelenlegi gazdasági viszonyok miatt kormányunk zsebe olyan csupasz, akár a tenyere. Próbáljon valaki kihúzni belőle egy szál szőrt, és ha sikerül, akkor mint ritkaságért, annyi pénzt kaphat érte, amennyiből eltengődhet élete végéig, anélkül hogy rászorulna mások segítségére. Addig is marad a remény. Igaz,abból nem lehet megélni, sőt hosszú távon bele is lehet zöldülni (ezért születhetett az a megállapítás, hogy a remény színe a zöld). Ennek dacára, azért nem ütközünk léptennyomon zöld emberekbe, mert mi talán már nem is reménykedünk ... TÓTH ÁGNES 3. VÁLASZOL DR. BLUM LÁSZLÓ JOGTANÁCSOS KÁNTOR CSABA papfalvai lakosnak: Ugye valóban rendhagyó, hogy levonják fizetéséből annak a szolgáltatásnak a díját, amelyből egyáltalán nem részesül, mert nem lakik lakásában. Helyzetét mielőbb rendeznie kell, mert ha eddig a díjak elviselhetőek voltak, az új tarifák nagyon terhessé teszik fizetésüket. A jövőre való tekintettel felhívom figyelmét a többlakásos házak közös költségeinek megosztására vonatkozó — még mindig érvényben levő — 1983. évi 30. sz. határozat rendelkezésére. Ennek alapján még azok a személyek is, akik ideiglenesen — egy vagy több naptári hónapot — hiányoznak lakásukból, mentesülnek erre az időre a víz-, villany-, szeméthordási díjak fizetése alól, ha a távollétüket írásban hozzák a lakóbizottság tudomására. Javasolom, hogy iktasson be ilyen tartalmú kérvényt a vállalat vezetőségénél, hogy vegyék figyelembe a költségek elosztásánál. A múltra vonatkozóan, három évre visszamenőleg, bírósági úton is kérhető a jogtalanul visszatartott díj megtérítése, ha bizonyítható, hogy nem voltak meg a műszaki feltételek sem a villanyhálózat használatára. Helyeslem, hogy az áramszolgáltatási vállalathoz fordult külön villanyóra felszerelését kérve. Nem ismerem az egység lehetőségeit (műszakit, anyagit), de kérvényére, melyet kötelesek beiktatni, választ kell adniuk, még ha az nemleges is. A margittai elutasítás után pedig a nagyváradi központhoz lehet fordulni. Osztom azonban az áramszolgáltatók véleményét is, hogy munkaadó vállalata sokat tehetne a helyzet rendezése érdekében és méltánytalan az ön nyakába varrni a mások fogyasztását, csak mert így kényelmesebb. Özv. HEGEDŰS MIHÁLYNÉ körösrévi lakosnak: Kérdéseiig a válaszom csak elvi jellegű lehet, mert hogy nyolcvan év alatt mi mindent erősítettek meg törvényes formában is, nem állapíthatom meg a levelében közhitekből. Ehhez látni kellene a telekkönyvi betéteket, és más, esetleg létező okiratokat. Az alapelv: végrendelet nélküli törvényes örökösök — a túlélő házastárson kívül — csupán vérségi kapcsolatban lévő rokonok lehetnek, így mostohaszülőtől nem jár örökség a mostohagyermeknek. A levélben közöltek alapján ön és leszármazottjai szülei örökségére tarthatnak igényt, mostohaapja hagyatékára nem. A hagyaték helyzetének megállapítása az állami jegyzőségre vagy — nézeteltérés esetében — a bíróságra tartozik. Mivel már önnek is dédunokái vannak s az ükapa és ükanya örökségéről van szó, nehéz elhinni, hogy még mindig az 1913., 1923. vagy akár 1938. évi telekkönyvi helyzet áll fenn. A hagyatéki eljárást az elhaltak után a pontos helyzetet bizonyító iratok alapján lehet megindítani. j ■ Igen heves viták folynak mostanában a lakótársulások által kért, megnövelt forgóalap körül. Annál is inkább, mert a befizetendő összeg nem egységes, szinte lakótársulásonként változik, s elég magas ahhoz (általában 20 000 lej), hogy érdekelje az embereket, mire is fordítják a pénzüket. Iones Vila, a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási irodájának vezetője elmondta: a forgóalapokkal kapcsolatban még mindig az 1977/ 387. sz. rendelet és az 1983/30. sz. határozat érvényes, melyek értelmében minden lakó köteles befizetni az illető év legmagasabb havi költségének megfelelő összeget a lakótársulás fizetőképességének biztosítására Ebből egyenlíti ki a társulás az előző hónapban elhasznált víz, hő- és villamos energia, szemételhordás stb. számláit, (az összeget aztán a családok kifizetik), s ebből fedezi a hátralékosok miatt hiányzó összeget is. Mivel a fogyasztás tömb A FORGÓALAPBÓL házanként különböző (hiszen egy garzonlakásokból álló, négyemeletes tömbházban nem lehet ugyanakkora, mint egy négyszobásakból álló, kilencemeletesben), általában a lakótársulási közgyűlésen határozzák meg a forgóalap összegét. A közgyűlés határozata mindenkire nézve kötelező, és csak bírósági úton támadható meg. Megjegyzendő, hogy a karbantartási költségeket nem a forgóalapból fedezik, a közös használatban lévő javak rendbehozatala (alagsori csővezetékek vagy a tető javítása például a lakók saját, külön költségét terheli. Az állami lakások esetében ezeket a Lakásgazdálkodási Vállalat fedezi. Természetesen az említett két határozat már jócskán elavult, a költségek mindenhol növekedtek, a körülmények változtak. A Polgármesteri Hivatalban rövidesen összehívják az összes lakótársulás képviselőit, és azon vállalatok vezetőit, amelyek érintettek ez ügyben (csatornázással, szemételhordással, hideg- és melegvíz-szolgáltatással, fűtéssel foglalkozók), hogy új, a jelenlegi körülményeknek megfelelő szabályzókat dolgozzanak ki. Amint ez megtörténik, minden változást közölni fogunk. ALBERT FERENC HORGÁSZAT szolináris táblázat 1993. június A hegyi vizeken ezekben a napokban is horgászhatnak a műlegyező pisztránghalászok. A hónap közepén felszabadulnak a sík- és dombvidéki vizek is, s akik rendezték az évi tagdíj-kötelezettségüket, már élesíthetik horgaikat paducra, márnára, domolykóra, pontyra, dévérre. A vizek felmelegedése meghozza valamennyi halfaj étvágyát, a tilalom alatt végzett telepítések révén gyarapodott a Sebes-Körös ponty- és kárászállománya. A nagyváradi horgászok a Sebes- és a Fekete-Körös minden szakaszán, a váradlesi, borsi, nyárszegi tavakban, a megye minden síkvidéki patakjában, csatornájában zavartalanul halászhatnak. Kivételt képez a Kollektor-csatorna, melynek a Cséffa — Tamásda közötti szakaszán a szalontai fiókegyesület napidíjat követel a nem szalontai horgászoktól. Mellékeljük a júniusi szolunáris táblázatot, melynek sötét négyzetei HOZZÁVETŐLEGESEN jelzik a legkedvezőbb időpontokat ^ ^