Bihari Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 150-170. szám)

1993-08-03 / 150. szám

CSAK ILLÚZIÓ Megállapodásra jutottak a három boszniai köztársaságot államszövetségbe tömörítő al­kotmányról a tárgyaló felek Genfben. Ennek értelmében a mai Bosznia területén három köztársaság jön­­ létre, és az új államalakulat a Bosznia- Hercegovivai Köztársaságok Szövetsége elnevezést kapja. Izetbegovics bosnyák elnök Genfben közölte, hogy a meg­egyezés csupán „előzetesnek“ tekinthető: ezt még ratifikál­nia kell a három törvényhozó testületnek, s a legnehezebb rész, a határok kijelölése még csak ezután következik. A genfi megegyezés ellenére, a péntek este Szarajevóban alá­írt tűzszüneti egyezményt már­is megszegték a szemben álló felek (részletek a második ol­dalon). IV. évfolyam, 150. szám Nagyvárad, 1993. augusztus 3., kedd 8 oldal, 40 lej VÁRJÁK A KORMÁNYFŐT Tegnap reggel hat órától a Zsil völgyében megkezdődött a bányászok általános sztrájkja. A szénkitermelések alkalmazottai újabban már nem a vállalatvezetéstől, hanem a kormánytól vár­ják követeléseik teljesítését. Mindehhez hozzájárult, hogy az ipa­ri tárca illetékesei túlzottnak tekintik bérköveteléseiket: csak­­ 66 ezer lejes átlagfizetést ígérnek a kért 234 ezressel szemben. Bár a szakminisztérium beleegyezett abba, hogy a vájárok bér­emelése jóval nagyobb mértékű legyen, mint a felszínen dolgo­zóké, a Miron Cosma vezette szakszervezet nem tágít. A bányász­­vezér emellett a közvélemény szándékos félrevezetésével vádolja a kormányt, valamint a bukaresti rádiót és televíziót, amely a közleményekben és tudósításokban általában csak a legmaga­sabb, mintegy félmilliós fizetéseket említi, s nem az átlagbér szintjét. Mint várható volt, a szokás szerint a kormány ellen forduló szakszervezet felszólította a miniszterelnököt, hogy azon­nal küldje képviselőit Petrozsényba, s amint teheti, jöjjön maga is. Emlékezetünk szerint már volt olyan kormányfő, aki vissza­utasította a Zsil-völgyi meghívót, igaz, bele is bukott. Talán Vásároiu nem követi el ezt a hibát, különben hasonló módon fog lelépni a politikai színtérről. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP AZ ÉSSZERŰSÉG DIADALA Ezt ironikusan gondoltam persze, mert ami körülöttünk van és ami lesz még, azt szívem szerint így keresztelném el: az os­tobaság dáridója, amellyel szemben nincs más védelem, mint az általános érvényű vigasz, semmi sem tart örökké. Hála az év­század (ha nem az egész emberi történelem) leghosszabb béke­idejében burjánzó tervszerű „gazdasági fellendülésnek", a ke­rek világ egyik legnagyobb összefüggő mező­gazdasági övezeté­ből, amelyet hol Európa, hol a világ hombárjának neveztek, minden valószínűség szerint a világ legnagyobb éhségövezete lesz, feltéve, ha máris nem az. Hajdan a fél kontinensnyi termőfölddel rendelkező Oroszor­szág búzaexportját például csak több millió padban lehetett ki­fejezni. Évtizedek óta a nélkülözhetetlen importot fejezik ki tonnamilliókban. Nem is olyan régen még a bolgárkertészek árasztották el a fél Európát kitűnő minőségű primőr zöldséggel, de még szere­tett hazánkkal kapcsolatban is az a hír járja, hogy a Führert nem annyira a katonai szövetség vagy a román hadseregtől el­várható sorsdöntő harci cselekmények gondolata izgatta, hanem a baragani búza és az olajmezők. Közvetlen nyugati szomszédainknál évtizedek óta egy fontol­va prosperált nemzetgazdaságnak a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar volt a biztosan hasznot termelő „hú­zóágazata“ (hozadékából még a nehézipar veszteségének fedezé­sére is futotta). Jött a rendszerváltás, ott is, meg sorra körös-körül, és szárnyra kapott egy fogalom, mely most már olyan gyakoriság­gal nyomakodik be a tudatunkba, mint a m­uszlimok életébe a mindennapi kötelező ima: a keleti piac összeomlása. (Szakmai kérdés, hogy a szó szabatos és hiteles értelmében a keleti piac sohasem létezett, csupán a selejtek és átlagon aluli minőségű tö­megtermékek kölcsönös csereberéje.) Szóval felbomlott, emiatt aztán Magyarországon nyomasztó agrártúltermelési válság jelentkezett, a disznók túlhíztak, a zöld­ség tízezer tonnaszámra került a komposztgödrökbe, a hűtőhá­zak már nem bírták fagyos szósszal, és csodák csodája, a nyo­masztó túltermelés kellős közepén egyszer csak kialakult az előbb heveny, majd krónikus hús- és tejhiány. Az éhes lakos­ság az olcsó húst kereste, a sertéstenyésztők pedig kétségbeesve hangoztatták, hogy a ráfizetésből nem lehet megélni. Ez idő a­­latt a pucsuk elszántan gömbölyödtek és zsírosodtak. De még nincs vége: egy nagy kereskedelmi részvénytársa­ság árucsere-szerződést kötött jó néhány szovjet utódállammal, melyeknek értelmében az onnan kapott és Nyugaton értékesíten­dő nyersanyagokat és energiahordozókat alapélelmiszerekkel és élelmiszeripari nyersanyagokkal törleszti. Az elnök-vezérigazgató most éppen azon morfondíroz, hogy a tetemes szállítási többlet­költségek dacára is olcsóbb, ha közös piaci raktárkészleteket vá­sárol fel, mint ha az ottani hűtőházak és magtárak túlterheltsé­gén enyhítene. Aki érti ezt, jelentkezzen a szerkezteség címén. . BOKOR ANDRÁS B­ELGA GYÁSZ Vasárnap Belgiumban nem­zeti gyász kezdődött: a flaman­­dok és vallonok váratlanul el­hunyt uralkodójukra emlékez­tek. A 63 éves I. Baldvinnel szívroham végzett egy spanyol­­országi üdülőhelyen, ahol va­kációját töltötte. Miután a bel­ga királynak nincs egyenes ági leszármazottja, a trónt való­színűleg öccse, Albert herceg veszi át. A halálhír megérkez­tekor a belga miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze. Az alkotmány értelmé­ben az új király trónra lépé­séig a brüsszeli kabinet látja el az uralkodói teendőket. JÖJJENEK A SUMÉROK! Én mindig is sejtettem, hogy a sör nem kijkori talál­­­­mány, mert a családban örökletes módon kedveltük ezt a kevéssé szeszes, kellemes ízű és illatos itókát. Arra is em­lékezem, hogy valamikor virágzott a házi sörgyártás. A gyerekek sok-sok komlóvirágot gyűjtöttek, meg­szárították, majd a hozzáértő háziasszonyok hagyományos receptek szerint kü­tyülték ki a nedűt. Következett a lehűtés, pa­lackozás közönséges literes, parafadugós üvegekbe. Gondo­san vesszőkosarakba állítgatták a palackokat (dugóval le­fele!), homokkal töltötték fel a kosarakat, és le velük a hűvös pincébe! Vagy két hétig türelemmel várták az ered­ményt. A sör beérett és jött a nagy családi iszogatás. Ér­dekes módon, a sörrel soha nem koccintgattak, tehát nem sorolták a bor és a pálinka mellé. Ártatlan itókának számított. Azóta sokat változott a világ. A bajorok szomja meg­szállta az egész Földet, még Kínát is. Megépültek a kor­­­­szerű sörgyárak, a fényes és kevésbé igényes kimércék, sörkertek, teraszok. Nagy- és kiskorsó jött divatba, később pedig elterjedtek a jellegzetes sörösüvegek, lemezpalackok. Az ital történetét egyébként azért részletezem, mert egy különös hírre bukkantam. Nevezetesen arra, hogy már a sumerok is söröztek A mai Irán területén fekvő, egykori­­ sumér Susában mintegy ötezer évvel ezelőtt keményen főzték a sört. Természetesen­ a feltárást német régészek végezték, hogy bővítsék a „sörkultúrára“ vonatkozó isme­reteinket. Megállapításuk szerint, az egész hatalmas sumér birodalomban kedvelték a kesernyés itókát. Földbe ásott, amforákhoz hasonló agyagedényekben érlelték. Tettek bele : datolya, árpa, ánizsmag, fahéj, szegfűszeg keveréket. A főzdék méretei arra utalnak, hogy az ős­ sört is sokan kedvelték. Míg mindezt leírtam, szomjúhoztam. A városban kevés a sör, és az is nagyon drága. Piacgazdaságunktól kiszárad a torkunk. Pípet kapunk tőle, mint a nagynéném tyúkja. Dugába dőltek a magánsörgyárak tervei, pedig már az alapjaikat is lerakták Nagyváradon, Alsólugason. Csak a sumérok segíthetnének rajtunk... KENÉZ FERENC m Áll A HÁZHOZ Ismét született egy kormány­­határozat, amely jövedelem­kiegészítéseket hagy jóvá. A 20 százalékos, júliustól járó indexálást természetesen csak azok a cégek adják majd meg, amelyeknek futja ilyesmire. A nyugdíjakat szintén 20 száza­lékkal egészítik ki, s bár a júliusra és augusztusra járó összeget szokás szerint utólag kézbesítik, szeptemberben mindenki megkapja. Augusztusra is van egy apró örömhírünk: ebben a hónap­ban emelik a nyugdíjakat. A korhatárral és teljes szolgála­ti idővel nyugdíjazottak 20, a korhatárral, de nem teljes szolgálati idővel nyugalmazot­tak, a rokkantnyugdíjasok, a mezőgazdasági nyugdíjat, u­­tódnyugdíjat és a társadalmi segélyeket élvezők 15 száza­lékkal kapnak többet. A hiva­talos számítások szerint így havi 27 927 lejről 33 513 lejre nő a korhatár betöltése és a teljes szolgálati idő után járó átlagnyugdíj. A Vásároiu-kormány ugyan­akkor úgy véli, hogy 1992. áp­rilisáig a pótnyugdíjak kiegé­szítése nem volt megfelelő, e­­zért augusztus elsejétől azokat átlagosan 68,9 százalékkal e­­melik. A korhatárral és teljes szolgálati idővel nyugdíjazot­tak, valamint a rokkantnyug­díjasok pótnyugdíja 1500 lejjel nő, az utódnyugdíjat élvezőké (az utódok számának függvé­nyében) 750, 1125 vagy 1500 lejjel. MENTIK, AMI MENTHETŐ Kényszerű lépésre szánták el magukat az EGK pénzügymi­niszterei, valamint a 12 tagállam jegybankjainak vezetői: az eddigi 2,25 százalékról 15 százalékra emelték a „lebegtetési“ ha­társávok Ez azt jelenti, hogy a lebegtetési rendszerben részt ve­vő nyugat-európai valuták keresztárfolyama ilyen mértékben tér­het el a megállapodásostól, anélkül, hogy valamelyik pénznemet le-, illetve fel kelljen értékelni. A döntést az váltotta ki, hogy a francia frank „legyengült“ és árfolyamának zuhanását — a pénzpiaci spekulációk miatt — még a német Bundesbank közbe­avatkozása sem tudta megállítani. A bankárok gondjaik ellenére azonban igen jól szórakozhattak, amikor a francia gazdasági mi­niszter üdvözölve a döntést, kijelentette: a francia frank továbbra is a világ egyik legstabilabb pénzneme marad. A ...nyugat-európai valuták egymáshoz igazított árfolyamára alapuló lebegtetési rendszerhez azonban továbbra sem csatlakozik az angol font és az olasz líra, amely nemrég előreláthatatlan ingadozásai miatt volt kénytelen kiválni a pénzügyi mechanizmusból. Alapítvány a rákbetegekért Az utóbbi időben megyénk­ben aggasztóan növekedett a rákos megbetegedések száma. A legutolsó statisztikai adatok szerint minden nyolcadik la­kos e betegségben szenved. E­­zért volt szükség arra, hogy sürgősen megalakuljon a Rá­kot Kiküszöbölő Román Társa­ság Bihar megyei fiókja, a­­melynek alapító tagjai pénte­ken gyűltek össze a Hadsereg Házában, hogy megvitassák a társaság alapszabályát, s hogy létrehozzák a Rákbetege­kért Alapítványt. A fent em­lített emberbaráti társaságban orvosokon kívül minden olyan személy részt vehet, aki sze­retne segíteni e népbetegség leküzdésében. A széles körű akcióprogramoknak elsősor­ban az a célja, hogy tájékoz­tassák a lakosságot a megelő­zés módjairól, hogy tudatosít­sák minden egyes állampol­gárban, mennyire fontos bár­milyen apró jel észlelésénél azonnal orvoshoz fordulni. A társaság másik célja elősegí­teni a különböző orvoscsopor­tok, kutatók tapasztalatainak kicserélését, hogy a felfedezé­seket az ország minden rák­ban szenvedő polgára azon­­­­nal hasznosíthassa. A rákot kiküszöbölő társaságban óriási szerep jut az önkénteseknek, akik elsősorban a lakosság felvilágosításában vesznek részt. Az alakuló gyűlésen el­hangzott, hogy nagyon fontos és sürgős feladat az emberek felfogásának módosítása, hogy megértsék: sok esetben rajtuk múlik, hogy elkerülik-e a rá­kos megbetegedést. Elhang­zott az is, hogy még nagyon sok a teendő a megfelelő mű­szerek beszerzésében, amit bi­zony pénz nélkül nem lehet megoldani, éppen ezért a Dacia Felix Bankban folyószámlát nyitottak, amelynek száma a következő: 40.72.99.61.71.308. Societatea Romana de Cancer. Filiala Bihor. Banca Dacia Felix S.A. Independentes tér 35. Minden adakozást szívá­son vesznek. HALÁSZ ERZSÉBET ,TÓTH KRISZTINA felvétele

Next