Bihari Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 150-170. szám)

1993-08-05 / 152. szám

2 — EMBER ÉS POLITIKA A Moldáv Köztársaságról s parlamentjének munkálatairól szólva, még el kell mondani egyet-mást. Akárcsak az ottaniak, mi is jól tudjuk, mennyire bírálják Mircea Snegur elnököt és az általa folytatott (bár szerintem a kierőszakolt szó jobban il­lene ide) oroszbarát politikát. Kedden a parlament, az elnöki óhaj ellenére, ismertette és megvitatta határozattervezetét Mol­dávia csatlakozásáról a FÁK-hoz. A vita hosszadalmas és szin­te folyamatosan viharos volt. A szünetben négy parlamenti cso­port — az Értelmiségi Kongresszusé, a demokratáké, a Demok­rata Munkapárté és a Kereszténydemokrata Néppárté — sajtó­­konferenciát tartott, majd közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben hangsúlyozzák, hogy az ismertetett jelentés nem tájékoztat tény­szerűen a nemzetgazdaság katasztrofális helyzetéről, a lakosság égető szociális problémáit is leplezi, s az okokat még csak nem is említi. A lakosságot módszeresen félrevezetik, s frázisokkal kényszerítik a jelenlegi végrehajtó hatalom politikájának elfo­gadására. Ennek célja csak az lehet, hogy biztosítsák a köztár­saság csatlakozását a FÁK-hoz, amire — fejeződik be a nyilat­kozat — az utóbbi két évben a vezetés egyre inkább törekedett. Holnapra valószínűleg okosabbak leszünk. A HÓDÍTÓ PLENÁRIS Mint korábban már olvas­hattak róla, az óhajok — só­hajok — jegyében zajlott le a napokban városunkban a Ro­mániai Municipiumok Szövet­ségének tanácskozása. Ahogy azt mellékelt ábránk jelzi, a plenáris ülésen a derék város­atyák a közvagyonról szóló törvénytervezet vitájának szü­netében, mintegy mellesleg, je­lentős területekkel gyarapítot­ták hazánkat, sok szép új mu­­nicípiummal gazdagítva eddi­gi municípiumaink sorát. Hi­szen, amennyiben komolyak a térképembléma szándékai, úgy a legközelebbi plenárison a széksorokban immár ott feszít majd a tiraszpoli delegáció, mellettük a déldobrudzsai Tur­­tukai municípium küldöttsége, a csernovici tanács képviselő­je, sőt estére az odesszai pol­gármesteri hivatal emberei is befutnának. Ők laknak a leg­távolabb ... A manapság gőzerővel Eu­rópa — vagy inkább európai hitelek­­ felé robogó váro­saink békés határmódosítása nem biztos, hogy lelkes nyuga­ti fogadtatásra talál. Egyéb térképek láttán bizonyára len­ne fogcsikorgató revízió-sovi­irredentázés. Vagy csak a szó­lás változott: minden térkép­­rajzolónak maga felé hajlik a cer­uzája? (Szűcs L.) COSMA MÉG URA A HELYZETNEK (Folytatás a? ! oldalról) hozzájárult ahhoz, hogy a bá­nyászok megmakacsolták ma­gukat: most már egyáltalán nem hajlandóak Bukarestben tárgyalni, sőt, Cosma a meg­félemlített vállalatvezetésnek is megtiltotta, hogy a főváros­ba utazzon. Megjelentek a színen a fo­­gadatlan prókátorok is. Kedd este a Zsil völgyébe érkezett Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, hogy úgymond közvetítsen a szemben álló felek között. Ko­lozsvár polgármestere ugyanis „erkölcsi kötelességének“ érzi, hogy segítsen a bányászok­nak, hiszen azok nemrég megválasztották hívét­­ Petro­­zsény polgármesterének. Az RNEP-s polgármester annak köszönheti székét, hogy meg­ígérte, Petrozsényban meg­nyitja a Stoica-féle Garitas fiókját. A bányászok azonban, úgy látszik, nem érik be a „kölcsönös segítségnyújtási“ szervezettől kapott milliókkal, az állami költségvetést az ed­digi 35 után még jónéhány milliárdtól szeretnék megsza­badítani. Mindenesetre furcsá­nak tűnik, hogy egy politikai párt népszerűség-haj­hászás­­ból ennyire durván beleavat­kozik egy olyan bérvitába, a­­mely csak a kormányra, a vállalatvezetésre, illetve a szakszervezetre tartozik. A tegnap délelőtti „fejlemé­nyek“ közül azt emelnénk ki, hogy a 48 ezer bányász még mindig sztrájkol, és Miron Cosma — annak ellenére, hogy kezd egyre kényelmetle­nebbé válni a kormány szá­mára — továbbra is ura a helyzetnek. A bányászvezér bízik győzelmében, s kijelen­tette: optimizmusát az is in­dokolja, hogy a kormány fél tőlük. Talán nem minden ok nélkül. K.L.I. 1993. augusztus 5. A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET ELNÖKSÉGÉNEK KÖZLEMÉNYE Lászlóig című háromrészes cikksorozatában (Phoenix nr. 40, 41 és 42/1991), szerzői mi­nőségében — többek között — a következő rágalmakkal il­lette Tőkés Lászlót: — románellenes prédikálás a dési templom szószékéről; — Ifjúsági kirándulásokon, a Szent Anna-tónál megtapos­ták a román zászlót és feles­küdtek a magyar zászlóra, va­lamint Nagymagyarország visszaállítására; — az ifjúság fasiszta szelle­mű nevelése Désen és Temes­váron; — romángyűlölet keltése; — Dücső Csaba „testamentu­mának“ követése, jelesen a románok „kímélet nélküli“ meggyilkolása, a kutak meg­­mérgezése stb.; — Tőkés László „a magyar kémhálózat ügynöke“ és — merényletet követ el Románia területi egysége el­len. A Bihar Megyei Ügyészség, 14 hónap múlva, 1993. január 13-án keltezett válaszában ke­reken megtagadta a bűnvádi nyomozás beindítását, azon a címen, hogy a cikkekben talál­ható negatív jellemzést Tőkés László „maga vívta ki külön­böző konferenciákon, kül- és belföldi kongresszusokon, sőt idegen újságokban tett ellent­mondásos kijelentéseivel, me­lyet elmulasztott cáfolni". Az indoklás még hozzáteszi, hogy: Tőkés László „magatartását más újságok is (mint például a „Románul“, „Adevarul“, „Democrafia“ stb.) kedvezőtlen módon jellemzik, egybehang­zóan az 1991. május 6-i ülésen felszólaló egyes román PAR­LAMENTEREKKEL“. A szélsőnacionalista újságok és parlamenterek véleményére hivatkozó elutasító határozatot 1993. január 31-én Tőkés László megfellebbezte Romá­nia Főügyészségén. Indoklásá­ban — többek között — meg­állapította: „a Bihar Megyei Ügyészség határozata sokkal inkább egy politikai, mintsem egy igazságügyi aktus“ és „a módszer, valamint a végzés ellentmondanak az állami ha­Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke — volt temesvári lelkipásztor — 1991. október 30-án, rágalma­zás címén bűnvádi panaszt e­­melt a Bihar Megyei Ügyész­ségnél, nevezett Ioan Soméban újságíró, valamint Dr. Ale­­xandru-George Munteanu — az azóta megszűnt — Phoenix című nagyváradi szélsőséges nacionalista hetilap igazgatója ellen. Az előbbi, Dicső Csaba hu­szártól a fasiszta Tőkés talmi ágazatok elválasztása elvének­. Következésképpen a határozat meghozatalában „a jelenlegi ügyészek politikai opciói“ játszódtak döntő sze­repet. 1993. május 7-i válaszában Románia Főügyésze újból el­utasította Tőkés László bűn­vádi panaszát, és megerősítet­te a megyei ügyészség első fokon hozott határozatát, le­szögezve, hogy: „a lefolytatott kivizsgálások alapján meg­állapítottuk,­ hogy az ügyben elfogadott megoldás törvényes és megalapozott, és nincsen ok a kivizsgálások újraindítá­sára“. A Királyhágómelléki Refor­mátus Egyházkerület Elnöksé­ge megdöbbenését fejezi ki a román igazságszolgáltatás ezen újabb törvénytelen és nacio­­nál-kommunista, pártos poli­­tikai meggondolásokból és in­­doklással meghozott határoza­ta felett. Elfogadhatatlannak tartja a Bihar Megyei Ügyész­ség, valamint Románia Főü­gyészségének vonatkozó határo­zatait (Procuratura Judeteana Bihor — Dos. nr. 14/P/1992­­— 13 ianuarie 1993 és Procura­­túra Generálé — Nr. 10405/ 1353/1993 — 7. mai 1993). Egyházunk és püspöke, Tő­kés László — aki a Ceaușes­­cu-diktatúra megbuktatásában játszott meghatározó szerepet — ellene vannak és küzdeni mind a jobb-, mind a balolda­li, mind a kommunista, mind a fasiszta típusú politikai i­­rányzatok ellen. Ennek értel­mében visszautasítanak bár­mely, egyházunkat, illetve an­nak vezetőit befeketítő és lejá­ratni szándékozó szélsőséges nacionalista rágalmat. Továb­bá — lehetőségeik szerint — megtesznek mindent annak érdekében, hogy Romániában igazság szolgáltassák a kom­munizmus áldozatainak, az 1989-es forradalom és a jelen­legi rendszer kárvallotjainak és — végső soron — annak érdekében, hogy­­ hazánkban megtisztuljon az igazságszol­gáltatás, és megvalósuljon a demokratikus jogállamiság. 1993. VIII. 2. szilágyi aladár főgondnok TŐKÉS LÁSZLÓ püspök „AZ ELŐREHOZOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK HÍVE VAGYOK INTERJÚ HORIA HÚSÚVAL, A LIBERÁLIS PÁRT—1993 VEZETŐJÉVEL — ön szerint mekkora esélye van a liberális pártok egyesü­lésének? —■ Ahhoz, hogy e kérdésre válaszolni tudjak, meg kellene vizsgálni azt, hogy 1989 után Romániában miként jöttek lét­re a politikai pártok. E politi­kai alakulatok, ahelyett, hogy meghatározták volna doktríná­jukat, egy közismert személyi­ség köré csoportosultak. Ez ó­­riási hiba volt. Jó lenne, ha az ellenzéki pártok nyíltan fel­vállalnák a három fő európai ideológia (kereszténydemokrá­cia, liberalizmus és szociálde­mokrácia) egyikét. Túl sok párt létezik ma Romániában, szerintem csökkenteni kellene számukat. Nehezen tudom el­képzelni, hogy például a szo­ciáldemokrácia megoldást je­lenthetne azokra a súlyos problémákra, amelyekkel je­lenleg Románia küzd. Komoly előrelépésnek tartom, hogy az idén megtartott liberális kong­resszuson megszavazták a Nem­zeti Liberális Párt fiatal és konvencióbeli szárnyának e­­gyesülését. Néhány héttel ez­előtt a PSZP polgári-liberális csoportja elhatározta egyesülé­sét a Liberális Párt—1993-mal. A Polgári Szövetség Pártjának temesvári kongresszusán nem tisztázták egyértelműen a párt politikai doktrínáját. Ennek a ténynek döntő szerepe volt a PSZP kettészakadásában. — Milyen a kapcsolatuk a Nemzeti Liberális Párttal? — Számtalanszor kifejtet­tük: bármikor készek vagyunk érdemi tárgyalásokat folytatni. Jelenleg az NLP helyi szerve­zetei erős nyomást gyakorol­nak a párt központi vezetésé­re azért, hogy minél hamarabb megvalósuljon a két liberális párt egyesülése. Remélem, hogy az NLP vezetői figyelem­be veszik a kéréseket és még az ősszel elkezdhetjük a tár­gyalásokat. Úgy tűnik, hogy a Radu Câmpeanu-féle liberális párt eltávolodott a klasszikus liberális eszméktől. Egy közös kongresszus összehívását is ja­vasoltuk, ahol ki lehetett vol­na dolgozni a két párt eset­leges egyesülésének feltételeit. Ezt a javaslatunkat is elvetet­ték. Az NLP egyes vezetői sze­rint inkább egy liberális szö­vetséget kellene létrehozni, a­­mi szerintem nem jelentene életképes megoldást. — Milyen a viszonyuk a Polgári Szövetség Pártjával? — A Demokratikus Konven­ció keretében együttműködünk a PSZP-vel. Nicolae Manolescu legutóbbi nyilatkozataival nem értek egyet. Remélem, hogy a PSZP elnöke józanul és tár­gyilagosan ítéli meg a polgári­liberális csoport kiválását a pártból. A Liberális Párt—1993 hajlandó lenne tárgyalásokat folytatni a PSZP-vel a két a­­lakulat esetleges egyesülésére vonatkozólag. Nem tartom áru­lásnak azt, ha a képviselők e­­gyik párt frakciójából átülnek egy másik párt parlamenti csoportjába. — ön szerint ősszel lesz-e kormányválság? — Ezt nehéz lenne megjó­solni, hisz minden attól függ. Hogy Ion Iliescu miként v­­o­nyul majd egy esetleges kor­mányválsághoz, illetve hogy származik-e valamilyen előnye abból, ha előrehozott választá­sokat ír ki. Én az előrehozott választásokban látom a meg­oldást. Az államelnök ugyan­azt a „cselt“ szeretné alkal­mazni, amely már egyszer be­vált. A trükk nagyon egyszerű és hatásos: az ellenzéki pártok közül ki kell szemelni egyet, amellyel kormánykoalíciót le­hetne létrehozni, és ez hozzá­járulna Románia kedvező­bb külföldi megítéléséhez is. Az a párt, amelyik ezt a lépést megteszi, könnyen úgy járhat, mint a tavalyi választásokon a Nemzeti Liberális Párt. — Hogyan ítéli meg a De­mokratikus Konvenció és az RMDSZ kapcsolatát? — Mindig is hangsúlyoztam, hogy az RMDSZ-nek és a DK- nak közösen kell megoldást keresnie a magyar kisebbség gondjait illetően. Sajnos, ez még nem történt meg. A mi pártunk támogatja az RMDSZ kolozsvári liberális csoportjá­nak azon tervezetét, amely a magyar kisebbség problémái­nak megoldására törekszik. A csomagtervezetet szeptember­ben egyeztetni fogjuk az ellen­zéki pártokkal. — Mi a véleménye a romá­niai magyarság belső önrendel­kezéséről? — Sajnos Romániára — töb­bek között — a politikai kul­túra alacsony színvonala jel­lemző. Ez bizonyos fokig ért­hető is, mivel az embereket több évtizeden keresztül külön­böző nacionalista és kollekti­vista szövegekkel „hülyítették“. Ezért is kell nagyon vigyázni arra, hogy milyen kifejezéseket használunk. Szerencsésebb lett volna a „helyi autonómia“ ki­fejezés használata, ami lénye­gében ugyanazt jelenti, mint az önkormányzat. A központo­sítás felszámolása, a hatalmi ágazatok szétválasztása, a he­lyi közigazgatás autonómiájá­nak biztosítása feloldaná a meglévő konfliktushelyzeteket­. Meg kell találni azokat a kife­j­ezéseket, amelyeket a politik­­ai kulturálatlanságban szen­vedők is megértenek. — Mi a véleménye az (alkot­mányban szentesített) egységes nemzetállam fogalmáról? — Szerintem ez a cikkely fölöslegesen szerepel az alap­törvényben. Aki e szövegezés­sel nem ért egyet, az számít­hat arra, hogy a szélsőséges e­­rők céltáblájává válik. Ha a következő választásokon az ellenzék nyerne, akkor minden valószínűség szerint alkot­mánymódosítást hajtana végre. — Hogyan értékeli a ro­mán-magyar államközi kap­csolatokat? — A két ország kapcsolatait minél hamarabb normalizálni kellene. Románia úgynevezett nemzeti problémája nem a magyar kisebbség sorsa, ha­nem a Bukovinában és Bessza­­rábiában élő románoké. Persze a romániai magyar kisebbség gondjait is hatékonyan kellene megoldani. Kérdezett: RAIS ISTVÁN „Csak egy liberális pártnak kellene léteznie" (A szerző felvétele)

Next