Bihari Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 150-170. szám)
1993-08-05 / 152. szám
2 — EMBER ÉS POLITIKA A Moldáv Köztársaságról s parlamentjének munkálatairól szólva, még el kell mondani egyet-mást. Akárcsak az ottaniak, mi is jól tudjuk, mennyire bírálják Mircea Snegur elnököt és az általa folytatott (bár szerintem a kierőszakolt szó jobban illene ide) oroszbarát politikát. Kedden a parlament, az elnöki óhaj ellenére, ismertette és megvitatta határozattervezetét Moldávia csatlakozásáról a FÁK-hoz. A vita hosszadalmas és szinte folyamatosan viharos volt. A szünetben négy parlamenti csoport — az Értelmiségi Kongresszusé, a demokratáké, a Demokrata Munkapárté és a Kereszténydemokrata Néppárté — sajtókonferenciát tartott, majd közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben hangsúlyozzák, hogy az ismertetett jelentés nem tájékoztat tényszerűen a nemzetgazdaság katasztrofális helyzetéről, a lakosság égető szociális problémáit is leplezi, s az okokat még csak nem is említi. A lakosságot módszeresen félrevezetik, s frázisokkal kényszerítik a jelenlegi végrehajtó hatalom politikájának elfogadására. Ennek célja csak az lehet, hogy biztosítsák a köztársaság csatlakozását a FÁK-hoz, amire — fejeződik be a nyilatkozat — az utóbbi két évben a vezetés egyre inkább törekedett. Holnapra valószínűleg okosabbak leszünk. A HÓDÍTÓ PLENÁRIS Mint korábban már olvashattak róla, az óhajok — sóhajok — jegyében zajlott le a napokban városunkban a Romániai Municipiumok Szövetségének tanácskozása. Ahogy azt mellékelt ábránk jelzi, a plenáris ülésen a derék városatyák a közvagyonról szóló törvénytervezet vitájának szünetében, mintegy mellesleg, jelentős területekkel gyarapították hazánkat, sok szép új municípiummal gazdagítva eddigi municípiumaink sorát. Hiszen, amennyiben komolyak a térképembléma szándékai, úgy a legközelebbi plenárison a széksorokban immár ott feszít majd a tiraszpoli delegáció, mellettük a déldobrudzsai Turtukai municípium küldöttsége, a csernovici tanács képviselője, sőt estére az odesszai polgármesteri hivatal emberei is befutnának. Ők laknak a legtávolabb ... A manapság gőzerővel Európa — vagy inkább európai hitelek felé robogó városaink békés határmódosítása nem biztos, hogy lelkes nyugati fogadtatásra talál. Egyéb térképek láttán bizonyára lenne fogcsikorgató revízió-soviirredentázés. Vagy csak a szólás változott: minden térképrajzolónak maga felé hajlik a ceruzája? (Szűcs L.) COSMA MÉG URA A HELYZETNEK (Folytatás a? ! oldalról) hozzájárult ahhoz, hogy a bányászok megmakacsolták magukat: most már egyáltalán nem hajlandóak Bukarestben tárgyalni, sőt, Cosma a megfélemlített vállalatvezetésnek is megtiltotta, hogy a fővárosba utazzon. Megjelentek a színen a fogadatlan prókátorok is. Kedd este a Zsil völgyébe érkezett Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, hogy úgymond közvetítsen a szemben álló felek között. Kolozsvár polgármestere ugyanis „erkölcsi kötelességének“ érzi, hogy segítsen a bányászoknak, hiszen azok nemrég megválasztották hívét Petrozsény polgármesterének. Az RNEP-s polgármester annak köszönheti székét, hogy megígérte, Petrozsényban megnyitja a Stoica-féle Garitas fiókját. A bányászok azonban, úgy látszik, nem érik be a „kölcsönös segítségnyújtási“ szervezettől kapott milliókkal, az állami költségvetést az eddigi 35 után még jónéhány milliárdtól szeretnék megszabadítani. Mindenesetre furcsának tűnik, hogy egy politikai párt népszerűség-hajhászásból ennyire durván beleavatkozik egy olyan bérvitába, amely csak a kormányra, a vállalatvezetésre, illetve a szakszervezetre tartozik. A tegnap délelőtti „fejlemények“ közül azt emelnénk ki, hogy a 48 ezer bányász még mindig sztrájkol, és Miron Cosma — annak ellenére, hogy kezd egyre kényelmetlenebbé válni a kormány számára — továbbra is ura a helyzetnek. A bányászvezér bízik győzelmében, s kijelentette: optimizmusát az is indokolja, hogy a kormány fél tőlük. Talán nem minden ok nélkül. K.L.I. 1993. augusztus 5. A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET ELNÖKSÉGÉNEK KÖZLEMÉNYE Lászlóig című háromrészes cikksorozatában (Phoenix nr. 40, 41 és 42/1991), szerzői minőségében — többek között — a következő rágalmakkal illette Tőkés Lászlót: — románellenes prédikálás a dési templom szószékéről; — Ifjúsági kirándulásokon, a Szent Anna-tónál megtaposták a román zászlót és felesküdtek a magyar zászlóra, valamint Nagymagyarország visszaállítására; — az ifjúság fasiszta szellemű nevelése Désen és Temesváron; — romángyűlölet keltése; — Dücső Csaba „testamentumának“ követése, jelesen a románok „kímélet nélküli“ meggyilkolása, a kutak megmérgezése stb.; — Tőkés László „a magyar kémhálózat ügynöke“ és — merényletet követ el Románia területi egysége ellen. A Bihar Megyei Ügyészség, 14 hónap múlva, 1993. január 13-án keltezett válaszában kereken megtagadta a bűnvádi nyomozás beindítását, azon a címen, hogy a cikkekben található negatív jellemzést Tőkés László „maga vívta ki különböző konferenciákon, kül- és belföldi kongresszusokon, sőt idegen újságokban tett ellentmondásos kijelentéseivel, melyet elmulasztott cáfolni". Az indoklás még hozzáteszi, hogy: Tőkés László „magatartását más újságok is (mint például a „Románul“, „Adevarul“, „Democrafia“ stb.) kedvezőtlen módon jellemzik, egybehangzóan az 1991. május 6-i ülésen felszólaló egyes román PARLAMENTEREKKEL“. A szélsőnacionalista újságok és parlamenterek véleményére hivatkozó elutasító határozatot 1993. január 31-én Tőkés László megfellebbezte Románia Főügyészségén. Indoklásában — többek között — megállapította: „a Bihar Megyei Ügyészség határozata sokkal inkább egy politikai, mintsem egy igazságügyi aktus“ és „a módszer, valamint a végzés ellentmondanak az állami haTőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke — volt temesvári lelkipásztor — 1991. október 30-án, rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt a Bihar Megyei Ügyészségnél, nevezett Ioan Soméban újságíró, valamint Dr. Alexandru-George Munteanu — az azóta megszűnt — Phoenix című nagyváradi szélsőséges nacionalista hetilap igazgatója ellen. Az előbbi, Dicső Csaba huszártól a fasiszta Tőkés talmi ágazatok elválasztása elvének. Következésképpen a határozat meghozatalában „a jelenlegi ügyészek politikai opciói“ játszódtak döntő szerepet. 1993. május 7-i válaszában Románia Főügyésze újból elutasította Tőkés László bűnvádi panaszát, és megerősítette a megyei ügyészség első fokon hozott határozatát, leszögezve, hogy: „a lefolytatott kivizsgálások alapján megállapítottuk, hogy az ügyben elfogadott megoldás törvényes és megalapozott, és nincsen ok a kivizsgálások újraindítására“. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége megdöbbenését fejezi ki a román igazságszolgáltatás ezen újabb törvénytelen és nacionál-kommunista, pártos politikai meggondolásokból és indoklással meghozott határozata felett. Elfogadhatatlannak tartja a Bihar Megyei Ügyészség, valamint Románia Főügyészségének vonatkozó határozatait (Procuratura Judeteana Bihor — Dos. nr. 14/P/1992— 13 ianuarie 1993 és Procuratúra Generálé — Nr. 10405/ 1353/1993 — 7. mai 1993). Egyházunk és püspöke, Tőkés László — aki a Ceaușescu-diktatúra megbuktatásában játszott meghatározó szerepet — ellene vannak és küzdeni mind a jobb-, mind a baloldali, mind a kommunista, mind a fasiszta típusú politikai irányzatok ellen. Ennek értelmében visszautasítanak bármely, egyházunkat, illetve annak vezetőit befeketítő és lejáratni szándékozó szélsőséges nacionalista rágalmat. Továbbá — lehetőségeik szerint — megtesznek mindent annak érdekében, hogy Romániában igazság szolgáltassák a kommunizmus áldozatainak, az 1989-es forradalom és a jelenlegi rendszer kárvallotjainak és — végső soron — annak érdekében, hogy hazánkban megtisztuljon az igazságszolgáltatás, és megvalósuljon a demokratikus jogállamiság. 1993. VIII. 2. szilágyi aladár főgondnok TŐKÉS LÁSZLÓ püspök „AZ ELŐREHOZOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK HÍVE VAGYOK INTERJÚ HORIA HÚSÚVAL, A LIBERÁLIS PÁRT—1993 VEZETŐJÉVEL — ön szerint mekkora esélye van a liberális pártok egyesülésének? —■ Ahhoz, hogy e kérdésre válaszolni tudjak, meg kellene vizsgálni azt, hogy 1989 után Romániában miként jöttek létre a politikai pártok. E politikai alakulatok, ahelyett, hogy meghatározták volna doktrínájukat, egy közismert személyiség köré csoportosultak. Ez óriási hiba volt. Jó lenne, ha az ellenzéki pártok nyíltan felvállalnák a három fő európai ideológia (kereszténydemokrácia, liberalizmus és szociáldemokrácia) egyikét. Túl sok párt létezik ma Romániában, szerintem csökkenteni kellene számukat. Nehezen tudom elképzelni, hogy például a szociáldemokrácia megoldást jelenthetne azokra a súlyos problémákra, amelyekkel jelenleg Románia küzd. Komoly előrelépésnek tartom, hogy az idén megtartott liberális kongresszuson megszavazták a Nemzeti Liberális Párt fiatal és konvencióbeli szárnyának egyesülését. Néhány héttel ezelőtt a PSZP polgári-liberális csoportja elhatározta egyesülését a Liberális Párt—1993-mal. A Polgári Szövetség Pártjának temesvári kongresszusán nem tisztázták egyértelműen a párt politikai doktrínáját. Ennek a ténynek döntő szerepe volt a PSZP kettészakadásában. — Milyen a kapcsolatuk a Nemzeti Liberális Párttal? — Számtalanszor kifejtettük: bármikor készek vagyunk érdemi tárgyalásokat folytatni. Jelenleg az NLP helyi szervezetei erős nyomást gyakorolnak a párt központi vezetésére azért, hogy minél hamarabb megvalósuljon a két liberális párt egyesülése. Remélem, hogy az NLP vezetői figyelembe veszik a kéréseket és még az ősszel elkezdhetjük a tárgyalásokat. Úgy tűnik, hogy a Radu Câmpeanu-féle liberális párt eltávolodott a klasszikus liberális eszméktől. Egy közös kongresszus összehívását is javasoltuk, ahol ki lehetett volna dolgozni a két párt esetleges egyesülésének feltételeit. Ezt a javaslatunkat is elvetették. Az NLP egyes vezetői szerint inkább egy liberális szövetséget kellene létrehozni, ami szerintem nem jelentene életképes megoldást. — Milyen a viszonyuk a Polgári Szövetség Pártjával? — A Demokratikus Konvenció keretében együttműködünk a PSZP-vel. Nicolae Manolescu legutóbbi nyilatkozataival nem értek egyet. Remélem, hogy a PSZP elnöke józanul és tárgyilagosan ítéli meg a polgáriliberális csoport kiválását a pártból. A Liberális Párt—1993 hajlandó lenne tárgyalásokat folytatni a PSZP-vel a két alakulat esetleges egyesülésére vonatkozólag. Nem tartom árulásnak azt, ha a képviselők egyik párt frakciójából átülnek egy másik párt parlamenti csoportjába. — ön szerint ősszel lesz-e kormányválság? — Ezt nehéz lenne megjósolni, hisz minden attól függ. Hogy Ion Iliescu miként vonyul majd egy esetleges kormányválsághoz, illetve hogy származik-e valamilyen előnye abból, ha előrehozott választásokat ír ki. Én az előrehozott választásokban látom a megoldást. Az államelnök ugyanazt a „cselt“ szeretné alkalmazni, amely már egyszer bevált. A trükk nagyon egyszerű és hatásos: az ellenzéki pártok közül ki kell szemelni egyet, amellyel kormánykoalíciót lehetne létrehozni, és ez hozzájárulna Románia kedvezőbb külföldi megítéléséhez is. Az a párt, amelyik ezt a lépést megteszi, könnyen úgy járhat, mint a tavalyi választásokon a Nemzeti Liberális Párt. — Hogyan ítéli meg a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ kapcsolatát? — Mindig is hangsúlyoztam, hogy az RMDSZ-nek és a DK- nak közösen kell megoldást keresnie a magyar kisebbség gondjait illetően. Sajnos, ez még nem történt meg. A mi pártunk támogatja az RMDSZ kolozsvári liberális csoportjának azon tervezetét, amely a magyar kisebbség problémáinak megoldására törekszik. A csomagtervezetet szeptemberben egyeztetni fogjuk az ellenzéki pártokkal. — Mi a véleménye a romániai magyarság belső önrendelkezéséről? — Sajnos Romániára — többek között — a politikai kultúra alacsony színvonala jellemző. Ez bizonyos fokig érthető is, mivel az embereket több évtizeden keresztül különböző nacionalista és kollektivista szövegekkel „hülyítették“. Ezért is kell nagyon vigyázni arra, hogy milyen kifejezéseket használunk. Szerencsésebb lett volna a „helyi autonómia“ kifejezés használata, ami lényegében ugyanazt jelenti, mint az önkormányzat. A központosítás felszámolása, a hatalmi ágazatok szétválasztása, a helyi közigazgatás autonómiájának biztosítása feloldaná a meglévő konfliktushelyzeteket. Meg kell találni azokat a kifejezéseket, amelyeket a politikai kulturálatlanságban szenvedők is megértenek. — Mi a véleménye az (alkotmányban szentesített) egységes nemzetállam fogalmáról? — Szerintem ez a cikkely fölöslegesen szerepel az alaptörvényben. Aki e szövegezéssel nem ért egyet, az számíthat arra, hogy a szélsőséges erők céltáblájává válik. Ha a következő választásokon az ellenzék nyerne, akkor minden valószínűség szerint alkotmánymódosítást hajtana végre. — Hogyan értékeli a román-magyar államközi kapcsolatokat? — A két ország kapcsolatait minél hamarabb normalizálni kellene. Románia úgynevezett nemzeti problémája nem a magyar kisebbség sorsa, hanem a Bukovinában és Besszarábiában élő románoké. Persze a romániai magyar kisebbség gondjait is hatékonyan kellene megoldani. Kérdezett: RAIS ISTVÁN „Csak egy liberális pártnak kellene léteznie" (A szerző felvétele)