Bihari Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 150-170. szám)
1993-08-17 / 160. szám
ERŐS KÉZ Amióta olyan beteg, Borisz (s még mindig Jelcin) „cár“ haragszik. S nemcsak kezelőorvosaira, hanem mindenre, ami él, mogoz, s ellene szegül a FÁK-ban s Oroszországban. Ami pedig mozog, az elsősorban Haszbulatov és parlamentje. Következésképpen Jelcin, miután világgá kürtölte, hogy nagyon fontos legkésőbb őszig megtartani az előrehozott választásokat, azt javasolta: létesítsenek Föderatív Bizottságot, amely tartalmazná valamennyi „regionális“ vezetést, függetlenül attól, azok akarnak-e „függetlenkedni“ vagy sem. (Az erre vágyóknak nagyobb függetlenséget ígért, de disszidenciát nem! Semmi esetre sem!) Haszbulatovnak is van egy „építő jellegű“ javaslata: alapítsanak több (valamennyi?) pártot, politikai és társadalmi mozgalmat képviselő, bcsületes (!) személyiségekből álló, nemzeti megegyezésen alapuló kormányt. És közben, ahol teheti s amilyen hangosan lehet, bírálja Jelcint. Ezalatt Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök kijelentette, egyetért elnöki főnökével az előrehozott törvényhozási választások szükségességét illetően, sőt tetszik neki a Föderatív Bizottság ötlete is, amely törvényhozási részintézmény lehetne (legalábbis amíg egy „rendes“ parlament működik majd), és szerinte hozzájárulhatna a moszkvai kormányzók határozatainak szigorú alkalmaztatásához. Mindezeket elmondva, elindulhat távol-keleti útjára, ahol főleg gazdasági teendői lesznek. Nem tudom, hogyan, de Oroszországnak sikerült „meggyőznie“ Ukrajjnát arról, hogy Kravcsuk országának területéről ki kell vonni a volt szovjet atomfegyvereket. Még nem tudni, hány atomtöltetet jelent ez, azt sem, meddig marad tisztében Kravcuk, de úgy gondoljuk, hogy a kőolajnak, benzinnek lehet valami „beleszólása“ ezekbe a dolgokba is. Egyre több személyiség és csoportosulás fél (nagyon vagy még jobban) a Jelcini Oroszország imperialista-szovjetizáló törekvéseitől (még ha másképp is nevezik). Oroszország támadása (s ugyan — mi másnak mondhatnánk?) FÁK- beli testvérkéi és mások ellen egyre nyilvánvalóbb. Egyetlen kérdés marad: felveszi-e valaki a boxkesztyűt, amit kissé szovjet módra vágtak a világ arcába? Vagy csak Európáéba, Balkánostul, mindenestül? ... — moldovan — 6 Líbia hivatalosan is bejelentette: nem adja ki Londonnak vagy Washingtonnak október elsejéig azt a két férfit, akit azzal vádolnak, hogy 1988- ban felrobbantottak egy amerikai repülőt. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az elmúlt hét végén jelentették be, hogy újabb szankciók várnak az észak-afrikai arab államra, ha a megjelölt határidőig nem adja ki a két feltételezett merénylőt. Alkotmányellenesnek, sőt egyes pontokon az általános emberi jogokkal is ellentétesnek minősítette a francia alkotmánytanács a nemrég elfogadott új bevándorlási törvény néhány rendelkezését. Ezek közé tartozik a vegyes házasságok lehetőségének korlátozása a francia és más állampolgárságú párok esetében. Szintén ellentétes a francia alkotmány rendelkezéseivel a menedékjog megadásának nehezítése, az ismeretlen állampolgárságú illegális bevándorlók tartós fogva tartása és a családegyesítés bizonyos fokú korlátozása. A magyar helységnévtáblák eltávolítása miatt a szlovák parlament soron kívüli összehívását, javasolják az ellenzékben lévő kereszténydemokraták. A Carnogoursky által vezetett Kereszténydemokrata Mozgalom szerint azért nő a feszültség Szlovákiában, mert a Meciarkormány figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács kisebbségi kérdésekre vonatkozó ajánlásait. Az említett politikus úgy vélekedett, hogy a szlovák— orosz szerződéstervezetnek 16 vannak magyarellenes vonásai. Szerinte egy magyar—szlovák válsághelyzetben Pozsony számíthat Moszkva támogatására. Szerintünk is. 9 Vasárnap megérkezett az első olyan repülőgép az oroszországi Falconara katonai támaszpontra, amely sebesült boszniaiakat menekít ki Szarajevóból. Az „Irma-hadművelet“ részeként a gép 21 beteget és sebesültet, köztük 7 gyereket vett a fedélzetére. A kórházi kezelésre szorulókat az orosz Aeroflot légitársaság repülői szállítják tovább Londonba. (net) HÍRHALOM HOL FENYEGETŐZNEK... (Folytatás a az oldalról) hosszas, ám eredménytelen — úgymond nem hivatalos — megbeszéléseken részt vett Adrian Nastase, a képviselőház elnöke is. A mozdonyvezetők ezúttal is kifejtették: az Állami Vasutak Társasága megszegte a törvényeket, amikor felrúgta a kormány közvetítésével létrejött júniusi megállapodást. A végrehajtó hatalom azonban azzal érvel, hogy törvénytelenségre nem lehet törvénytelenséggel válaszolni, vagyis ha törik, ha szakad, be kell tartani a sztrájktörvényben előírt feltételeket, magyarul: a vasutasoknak a 30 százalékos forgalmat biztosítaniuk kell. Adrian Nastase, aki a törvényhozást képviselte „nem hivatalosan“, kifejtette, hogy a mozdonyvezetők, azáltal, hogy nem veszik figyelembe a Legfelsőbb Törvényszék döntését, tulajdonképpen a jogállamiságot támadják. A képviselőház elnöke egyúttal sürgette a vállalatvezetés és a sztrájkolók közötti egyeztetések megkezdését. Az ellenzéki Demokrata Párt (NMF) szerint a konfliktushelyzetet csak Ion Iliescu elnök oldhatná meg. Petre Romanék ezzel nem bókolni akartak az államfőnek, felkérésük inkább azzal magyarázható, hogy szeretnék, ha nem csak a kormány, hanem az elnök bicskája is beletörne a lassan tetőző sztrájkhullámba. A vasárnapi „engedékenyebb“ nap után, a kormány tegnapra hangnemet váltott: az igazságügyminiszter azt fejtegette a rádióban, hogy a törvényszéki döntés után milyen büntető következményekkel járhat a munkafelvétel megtagadása. Lapzártáig nem értesültünk újabb fejleményekről, a sztrájk továbbra is tart. (K.L.I.) 1993. augusztus 17. A NYUGDÍJASOK SZÖVETSÉGÉNEK FELHÍVÁSA AZ ORSZÁG LAKOSSÁGÁHOZ Azok szólnak hozzátok, akiket „a harmadik korosztályba“ szoktatok sorolni. Szólnak hozzátok dédszüleitek, nagyszüleitek, szüleitek, akik remélik, hogy a nekik járó tisztelet övezi őket. Azok szólnak hozzátok, akik megéltek két háborút, éhínséget, üldöztetést, s egy könyörtelen diktatúra éveit. Azok szólnak hozzátok, akik akaratlanul talán vétettek egykor, s most fizetnek nemzedékük vétkesei helyett. Most szólunk, amikor a régi szólás — Akinek nincsenek öregei, vegyen magának! — imigyen alakult át: Akinek öregei vannak, hagyja veszni őket! Nem sajnálatra vágyunk, alamizsnát sem könyörgünk, csak a tiszteletet kérjük, azért a több-kevesebb jóért, amit egy emberélet során megvalósítottunk. Azt szeretnénk, ha az Isten kegyelméből még hátralévő éveinkben nem decens módon, de jól élnénk. Nem elégít ki, hogy az állam elismeri: az ország múltja és jövője, tehát az öregek és a fiatalok helyzete a leghátrányosabb a mai piacgazdaságban, hanem az érdekel bennünket: konkrétan mit tesznek értük (jelen esetben értünk), s nem felszínesen, hanem lényegében. Mi legjavunkat adtuk, nem félerővel dolgoztunk, s az eredmények a mai napig is láthatóak. Ezért kérjük:1. A nyugdíjak átszámolását a tevékenységi ágazatonként kialkudott bérek alapján, azok 85 százalékára. 2. Az előző kérés teljesítése, minden jövedelemkiegészítést az alkalmazottakkal azonos feltételek szerint és azonos mértékben adjanak meg. Amennyiben elérjük a 75 százalékos kiegészítést, szükségesek még a következők: a) A meglévők mellett további kedvezmények a helyi közszállításban és a vasúton, illetve ingyenes utaztatás. b) Egészségügyi ellátással és kezelésekkel kapcsolatos kedvemények (a meglévőkön kívül). c) Az egyedülállók és hátrányos helyzetűek számára ingyenes juttatások. d) Civilizált életkörülmények megteremtése az aggmenházakban, hogy ezek igazi otthonná válhassanak. e) A nyugdíjasklubok működéséhez szükséges helyiségek biztosítása. Kérjük mindezeket, azért, hogy ne kerüljünk a fogyatékosoknál is rosszabb helyzetbe, s kéréseink teljesítésének határideje 1993. szeptember 1. Amennyiben ismét álmegoldások születnek, kérjük az egész ország lakosságát, támogasson bennünket, csatlakozzon felhívásunkhoz címünkre küldött, esetleg a sajtóban közzétett nyilatkozatokkal. 1993. szeptember 17-én pedig, 10—11 óra között mindenki, aki egyetért velünk, viseljen fehér karszalagot — a japán típusú sztrájk, s ugyanakkor közös reményeink jelképeként. Ha még ez sem indítja meg az illetékesek szívét, 1993. október elsejét a nyugdíjasokkal és az egész „harmadik korosztállyal“ vállalt szolidaritás napjává nyilvánítjuk, és várunk mindenkit a polgármesteri hivatalok előtt, ahonnan nem távozunk kéréseink teljesítéséig. Megjegyezzük, hogy a nyugdíjasok általában elleneznek mindenféle sztrájkot, zsarolást, amely a szociális helyzet romlásához, az alkalmazottak megkülönböztetéséhez vezet. Amennyiben a diákok, egyetemisták, értelmiségiek, munkások, szakszervezetek támogatnak bennünket, előre is köszönjük. Nem szeretnénk, ha mindezekre sor kerülne, nem fenyegetünk senkit, de többé nt tűrjük, hogy lábbal tiporjanak. Ez a felhívás az egész országhoz szól, kérjük, támogassanak. A Bihar Megyei Nyugdíjasok Szövetségének vezetősége a nagybányai egyesülettől kapta meg a felhívást, és teljes mértékben egyetértett vele, tehát elfogadta. A nagybányai cím: 4800 Nagybánya, Viior utca 8. szám, Máramaros megye. A Bihar megyei szövetség címe: Nagyvárad, Unirii tér 1. szám, I. emelet 7. szoba (Nagyváradi Polgármesteri Hivatal). NOVORCA MIHAI, elnök RUXANDA GHEORGHE, alelnök EGY ÉV-EGY TEJPLOFI „Mert ti szabadságra hivattatottak, atyámfiai" A Magyarok Világszövetsége, a Magyar Református Világszövetség, a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a Horvátországi Menekültek Közössége és a Horvátországi Magyar Néppárt, Magyarország horvátországi nagykövetsége és Villány község küldöttsége örömmel állapította meg, hogy jóval kevesebb gárdista látható Haraszti utcáin, mint március 15-én, amikor hasonló összetételű küldöttség járt az egyetlen szabad magyar faluban. Kubica Zlatko, Haraszti polgármestere is arról győzte meg a vendégeket, a sajtó képviselőit és az összegyűlt lakosságot, hogy a faluban most viszonylagos biztonság van, a védelmet a Horvát Gárda nagy körültekintéssel, szervezetten biztosítja. — Éberségünkön azonban nem csökkentünk, mert a kertek alatt ott leselkednek a csetnik orvlövészek, akik miatt földjeinket sem munkálhatjuk meg teljes egészében. Az, hogy mégis sikerült a vetés nagy részét elvégezni, épp olyan nagy öröm számunkra, mint az, hogy ismét falunkban üdvözölhetem a Magyarok Világszövetsége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége vezetőit. — Magyarok, vendégeink, tiszteletre méltó, de segélyre is szoruló harasztiak — üdvözölte a romos református templomban összegyűlteket Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke. — 1991 augusztusában járt először hivatalos küldöttség Eszéken, a Horvátországi Magyarok Szövetsége székházában, a Budapesten székelő Magyarok Világszövetségétől. Akkor már dörögtek a fegyverek Tenja környékén. A Romlás Attila, akkori főtitkár és Szabó László vezette küldöttségnek kárpátaljai tagjai is voltak, Födő Sándor elnök és Kovács Miklós személyében. Az eszéki találkozón Kubica Zlatko, Haraszti falu elnöke, akkor fegyvert kért a küldöttségtől. Azt nem adhattak, de hathatós segítséget a segélyprogramokkal, a horvátországi helyzet nemzetközi ismertetésével igen. Nemzeti ünnepünk idei megünneplésének egyik színhelye Haraszti és ez a templom volt. Akkor is itt járt a Magyarok Világszövetségének küldöttsége, Bobos László, Kárpát-medencei alelnök és Tőkés József, területi referens személyében. Ők, és a horvátországi magyarok két régi barátja, Szokai Imre és Komlós Attila kezdeményezték a mai segélyakció megszervezését, amit a Magyarok Világszövetsége elnökségi határozata erősített meg. Szokai Imre kitartó szervezőmunkájának is köszönhetően, ma félmillió forintnyi segélyküldeménnyel érkeztünk. Ennek nagyobb részét az MVSZ, a másikat pedig a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat biztosította. Ezt a küldeményt szeretnénk átadni a harasztiaknak. A harasztiaknak, akik a feláldozottak józanságával tartottak ki falujuk mellett, jöttek vissza abba a helységbe, amelynek szabadságáért meghaltak Sülyös Csonka János és Molnár József helyi lakosok, a Magyar Néppárt tagjai, és önkéntes katonaként a 22 éves Hamas Nezir is, és sebesült meg másik 15 személy. Az elvesztett barátok és élettér miatt úgy leült bennünk a sarokba nyüszítő elkeseredett düh és bánat, mint elveszett folyóinkban tavaszi áradás után az iszap. Az üledék és hordalék alatt pislákoló magyarságunknak hoztak szép szót, erkölcsi támogatást és anyagi segélyt magyarországi vendégeink. Komlós Attila, a Reformátusok Lapjának főszerkesztője, a Magyarok Világszövetségének volt főtitkára, Harasztiban lelkipásztorként igét hirdetett, amit a következő üzenettel zárt: „Éljen a közösség, virágozzon fel az élet.“ Bobos László, a Magyarok Világszövetségének kárpátaljai alelnöke a jelenlévőkhöz intézett szavaiban a márciusi ünnepségre emlékezett. Mint mondta, a haraszti templom volt a legszánalmasabb hely az egész világon, ahol a magyarság ünnepet ült. De a falu lakói a szabadságot választották, így legyen templomuk az emberi szabadság jelképe. Az akkori látvány mély és erős megdöbbenést váltott ki a jelenlévőkből, akik elhatározták, hogy megpróbálnak tenni valamit. Jelenleg az Alapítvány Délvidék Megsegítéséért keretén belül folytatódik az adományok gyűjtése. Csoóri Sándor: „Én láttam a filmen e rombolásokat, amelyeket minket, magyar embereket, az erdélyieket, a kárpátaljaiakat, mindazokat a magyarokat, akik láthatták a televízión át ezt a templomot, megdöbbentettek. Bevallom, hogy én a legmélyebb pillanatnak éreztem azt, a katarzis, a megrendülés nagy pillanatának, hogy itt a templomban, a belőtt, a beszakadt tető alatt még énekelnek, a romok fölött még reménykednek emberek, és akkor elhatároztam, hogy el kell jönnünk ide, erre a helyre. El kell jönnünk, beszélnünk kell a reményről, az akaraterőről, arról, hogy a romokon újra lehet kezdeni az életet. Én tudom, hogy az embernek akaraterőre is szüksége van.“ (Folytatjuk)