Bihari Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 171-192. szám)
1993-09-07 / 175. szám
Politika napról napra 1993. szeptember 7. GYŰLNEK A VIHARFELHŐK A pénteki kormányülésen, a gyülekező viharfelhőktől látszólag nem zavartatva magát, Nicolae Vacaroiu miniszterelnök és csapata elutasító választ adott az ellenzék azon indítványára, hogy a kormány határolja el magát a korrupciós botrányba keveredett három minisztertől és vállalja a felelősséget a történtekért. A kormányfő azzal érvelt, hogy a parlamenti bizottságosdi és az ügyészségi állásfoglalás eddig azt bizonyította, hogy a tárcavezetők nem bűnösek, ha pedig mégis el kell marasztalni őket, úgy „a törvény szellemében fognak eljárni“. Vásároiu véleménye az, hogy az indítvánnyal az ellenzék az egységes kormánycsapatot akarja szétrobbantani, egyúttal megígérte: az ellenzéki képviselők indítványára adott, hivatalos válaszát a parlament előtt is tálalni fogja. Ha a parlamenti jobboldal állja a szavát, akkor a miniszterelnök „jelentésére“ csak egyféleképp felelhet: bizalmatlansági indítvánnyal. Vásároiuéknak emiatt nem is főne különösebben a fejük, de ugyanezzel fenyegetőzik a szövetséges Román Nemzeti Egységpárt is, amely tovább feszíti a húrt: tizenhét *— részben teljesíthetetlen — feltételhez köti további együttműködését a kormánypárttal. A listán olyan pontok szerepelnek, mint: négy új tárca létrehozása (egységpárti miniszterekkel), a Román Nemzeti Egységpárt által különböző tisztségekbe javasolt személyek feltétel nélküli elfogadása, a korrupciós botrányba keveredett kormánytisztviselők leváltása — függetlenül a parlamenti vizsgálat kimenetelétől —, a Román Nemzeti Bank kormányzójának menesztése, az egységpárti törvényjavaslatok maradéktalan parlamenti támogatása, és végül, de nem utolsósorban, Románia elnökének kiiktatása a politikai játszmákból. (Ez utóbbi sokat nyomhat a latban; az RNEP, úgy tűnik, véglegesen magára akarja haragítani az államfőt.) A lajstromot végigolvasva, kiderül, hogy Funarék jó néhány gondolatot, úgymond, kölcsön vettek az ellenzéktől. Ha valóban ragaszkodnak követeléseik teljesítéséhez, akkor a kormány napjai meg vannak számlálva. (Urálik) RAJTAÜTÉS Vasárnap a Szomáliai tüzérség, immár sokadszorra, ágyútüzet zúdított a békefenntartó erőkre. Hét nigériai ENSZ-katona esett áldozatul az összecsapás során, annak ellenére, hogy az amerikai szuperhelikopterek percek alatt felszálltak, és végigbombázták az ellenfél hadállásait. A Pentagon szóvivője kijelentette, hogy nem terveznek újabb megtorló hadjáratot a vasárnapi tüzérségi rajtaütés megbosszulása végett. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár, bár felháborodott a mogadishui véres összecsapás miatt, továbbra is bizakodik abban, hogy a kéksisakosok fenntarthatják a „viszonylagos“ békét Kelet-Szomáliában, és hogy megfelelő biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, a Szomáliai főváros környékén az élet visszatér „normális“ kerékvágásába. Egyetlen megválaszolatlan kérdés maradt: ki, mit ért „normális“ kerékvágáson. POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS TELEGDEN Nemcsak az emberek érdeklődésének a hiánya, de az időjárás is nehezítette a telegdi polgármester-választást. Szeptember 5-én eleredt az eső és délutánig el sem állt. A Telegden felállított két körzetben délelőtt 10 órakor még alig szavaztak le harmincan az 5485 arra jogosult közül, pedig ahhoz, hogy érvényesnek minősíthessék az első fordulót, legalább 2743 szavazat kell. Igaz, Telkesden és Kaboláspatakán is volt külön szavazókörzet, de itt sem volt különb a helyzet. Telkesden fél 12-kor csak 50, míg Kaboláspatakán 20 személy szavazott. A Telegden felállított 2-es körzetben kellett volna jelentkezniük a kisebb falvak lakosainak (Kalota, Pusztaújlak, Pósalaka), de 12 óráig mindössze 12 szavazat gyűlt össze. A szavazóbiztosok abban reménykedtek, hogy templomozás után majd többen jönnek el. Délután 3 óra tájban, amikor elállt az eső, tényleg megnőtt valamicskét az urnákhoz járulók száma. Telkesden 15 órára már 220 szavazat gyűlt össze, a telegdi 1-es körzetben a voksok kb. 30 százalékát gyűjtötték be, míg a 2-es körzetben Újlakról mindössze 88-an, Kalotáról 42-en és Pósalakáról 5-en adták le szavazatukat. Jelenleg négyen pályáznak Telegden a polgármesteri székre, mely a Fekete Vasile lemondása óta több mint öt hónapja üresen áll.A volt polgármester nem volt hajlandó nyilatkozni a lemondás okáról. A felmondólevélben mindenesetre egészségügyi okokra hivatkozott.) Az RMDSZ nem is indított jelöltet, mivel egyrészt a polgármester-helyettes is a szövetség színeiben jutott be, másrészt pedig nem is találtak megfelelő jelentkezőt — tudtuk meg a telegdi RMDSZ vezetőségétől. Mindenesetre, a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatják. Lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy a szavazatok összesítése után a szavazójoggal bíró polgárok mindössze 28 százaléka adta le a voksát, így folyó hó 19-én meg kell ismételni a választást. A várakozásoknak megfelelően, első helyen Florut Nicolae, a Demokratikus Konvenció jelöltje, második helyen Groza Gheorghe (RTDP), harmadik helyen Negruj Stefan (Románia Maré Párt) és a negyediken Sápi László, független jelölt végzett. ALBERT FERENC TEMPLOMSZENTELÉS Szent jobbon, a hagyományokhoz híven, szeptember 5- én, Kisboldogasszony napja alkalmából búcsút tartottak. A helybéli római katolikus templomot a '30-as évek elején nagyobbították meg. Kétévi munka után befejeződött a templom felújítása, javítása. Ez alkalomból ünnepi szentmisét celebrált Tempfli József megyés püspök és megáldotta a templomot, majd beszédet mondott Kozma Imre atya, a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat igazgatója. Az ünnep során Kozma Imre atyát címzetes apáttá nevezték ki. 1083-ban Szent László fából, majd kőből készült monostort alapított a mai temető helyén a Szent Jobb őrzésére. Az egykori monostor helyén emléktáblát helyezett el a Bihar megyei EKE és az Emlékhely Bizottság. A búcsú záróakkordjaként a tábla megáldására került sor. T. H. A nyílt párbeszéd szándékával Az amerikai Nemzeti Demokrata Intézet (National Democratic Institute) és a Pro Democratia Egyesület közös szervezésében szeptember 2—4. között tartották meg a Parlamenti dialógus című nemzetközi szemináriumot. A rendezvénysorozat szeptember 2-én kezdődött Bukarestben, ahol a kormány és az ezen alkalomra meghívott, négy külföldi parlamenti képviselő jelenlétében, a Bihar és a Dőlj megyei honatyák találkoztak egymással. Ezt követően a külföldi vendégek két csoportra váltak szét: a belga és az ír képviselő Craiovára, az amerikai és a portugál pedig Nagyváradra utazott az NDI és a Pro Democratia Egyesület küldötteivel együtt. A szervezők véleménye szerint a szeminárium — a kötetlen és a nyílt párbeszédnek köszönhetően — elősegítette azt, hogy a honatyák kicserélhessék egymással törvényhozói tapasztalataikat és hozzájárult ahhoz, hogy közelebbről is megismerhessék egymás gondjait, valamint a parlamentáris demokrácia helyzetét az illető országokban. A nemzetközi konferencia fő célkitűzései közé tartozik: a parlamenti képviselők, a helyi tanácsosok és a választóik közötti kapcsolatok megerősítése, a választási folyamat hatékonyabbá tétele, tudatosítani a választópolgárokban, hogy nemcsak joguk, hanem kötelességük is választott képviselőiktől számon kérni munkájukat. Persze ehhez az szükséges, hogy az állampolgárok és a képviselők is minél aktívabban vegyenek részt az egymással való párbeszédben. Szeptember 3-án Nagyváradon, a külföldi csoport tagjai: Joao de Menezes Ferreira ügyvéd, portugál parlamenti képviselő, Christopher S. Kelly, Missouri állam képviselőházának tagja, a költségvetéssel foglalkozó bizottság elnöke és Thomas Melia, az NDI képviselője Bihar megye honatyáival, a parlamenti képviselettel rendelkező pártok (TDP, KDNPP, RMDSZ, DP-NMF és RNEP) megyei vezetőivel és a helyi tanácsosokkal találkozott. Az eszmecserén jelen volt Petru Filip, Nagyvárad polgármestere; Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke; Alina Inayeh, a Pro Democratia Egyesület országos ügyvezető elnöke és Tiberiu Catena, az egyesület nagyváradi fiókjának vezetője. Több képviselő szerint az állampolgárok nem ismerik megfelelőképpen a törvényhozók és a helyi közigazgatási szervek hatáskörét és törvény adta lehetőségeit, ezért a politikai kultúra színvonalának emelésére lenne szükség a lakosság körében. Lényeges, hogy a parlamenti képviselők rendszeresen találkozzanak a választókkal. A tanácskozást követően a honatyák négy csoportot alakítottak, aminek keretében egy konkrét esetet (a halálbüntetés bevezetésének ügyét) vitattak meg, elemezvén a kérdésre vonatkozó törvényhozási szempontokat és jogi követelményeket, illetve a lakosság akarata közti esetleges eltérést. Az NDI külügyekkel foglalkozó szervezete és a Pro Democratia Egyesület szeptember 4- én, a nagyváradi polgármesteri hivatal nagytermében nyilvános fórumot szervezett a megye parlamenti képviselői, a helyi politikai pártok vezetői, valamint a különböző érdekcsoportok (szakszervezetek, nyugdíjasok, vállalkozók stb.) képviselőinek részvételével. Az elhangzott számos kérdésre — többek között — Gabriel fepelea parasztpárti képviselő; Floria Cráciun, Vasile §uta — képviselők és Doina Ignat, Mircea Mancea — RNEP-s szenátorok; Dr. Csapó I. József szenátor, Szilágyi Zsolt képviselő és Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ szervezetének elnöke; Vasile Blaga és Lazár Cutus, a DP-NMF megyei elnöke, illetve alelnöke és Catalin Ionescu, a LP—1993 megyei vezetője válaszolt A felszólalók felhívták a honatyák figyelmét — többek között — a föld- és privatizációs törvény, és a helyi közigazgatást szabályozó jogszabály hiányosságaira. Elhangzott, hogy a parlament hathatósabb segítséget kellene nyújtson a nyugdíjasoknak és a hátrányos helyzetű személyeknek. Szó volt a minden szinten „tetten érhető“ korrupció megfékezésének lehetőségeiről, valamint a mezőgazdaság és az ipar valódi privatizációjának felgyorsításáról. Több törvénytervezet sürgős megvitatására lenne szükség, úgymint: az egészségügyi és társadalombiztosítási, a kárpótlási és kárrendezési, a csőd-, a tanügyi és a szakszervezeti törvény. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ilyen szemináriumok hozzájárulnak a törvényhozók és a választóik közötti együttműködés kiszélesítéséhez, valamint a román demokrácia erősítéséhez. RAIS ISTVÁN AZ OROSZ POLIP román szemmel nézve is mindinkább kinyújtja karjait. Éppen most, amikor arra „törekedünk“, hogy mihamarabb nyélbe üssünk velük egy nagyon katonai szerződést... Ami az azerieket illeti, Gajdar Alievvel az élen, nagyon sietnek Moszkvába menni. Azerbajdzsán ideiglenes elnöke orosz kollégájával és a Föderáció külügyminiszterével találkozik. Megbeszélésük legfőbb témája: Azerbajdzsán belépése a FÁK-ba. Ha az azerieknek sikerül bekerülniük, egyből „megoldódhat“ az azeri—örmény konfliktus! Nem mérlegeljük Aliov kommunista voltát, de még a Jelcinét sem, főleg amióta magabiztosságát zöldhasú amerikai dollárokon alapozza. Viszont nem hallgathatjuk el, hogy a minap Gorbacsov azt nyilatkozta, hogy a dollárpajzs, ellenére, Jelcin napjain vannak számlálva. Az összképhez az is hozzátartozik, hogy az EK elítélte az örmények karabahbeli harci tevékenységének felélénkülését Netán újabb koalíció létrejötte várható a térségben? Ami az ukránokat, az oroszok „hagyományos ellenségeit“ illeti, bár ott nem dörögnek a fegyverek, náluk nem túl megnyugtató a helyzet Flottájuk van is, nincs is, viszont atomtöltetű fegyverük volt is és ... lesz is talán? — moldovan — INOG AZ ARAB VILÁG (FolytatAt az l. oldalról) vtáját illetően. A címzettek: Jordánia, Szíria (képviselői részt vesznek a washingtoni béketárgyalásokon), Szaúd Arábia, Egyiptom, Kuvait, Marokkó, Tunisz és Jemen. (Figyelemre méltó, hogy Irén és Irak lemaradt a listáról!) Szerdán ülésezik a PFSZ Végrehajtó Bizottsága Tuniszban, és annak tudatában vizsgálja meg a palesztin—izraeli egyezményt, hogy a Perzsa-öböl menti országok Együttműködési Tanácsa, külügyminiszterei révén, Riadban közös nyilatkozatot adott ki, melyben az egyezménytervezetet első lépésnek tekinti egy igazságos, tartós és globális rendezés irányába, mely révén megoldhatóvá válik a palesztin kérdés, és az arab-izraeli konfliktus véget érhet. Vasárnap Damaszkuszban tárgyalássorozat kezdődött Asszad szíriai elnök és Arafat palesztin vezető között, a fenti témával kapcsolatosan. Háfiz al-Asszad összegezte a megbeszélések eredményeit, s azok befejeztével, nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy „a palesztin népnek és vezető testületeinek joga van ahhoz, hogy a szmukra leginkább megfelelő megoldásokat keressék, és döntsenek azok felől". Ugyanakkor csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy a palesztin vezetés nem egyeztette szempontjait arab partnereivel. Ugyancsak vasárnap Gázában nagyarányú tüntetés zajlott le a megkötendő egyezmény támogatásának céljából. IGYEKEZNEK FIATALÍTANI Tisztújító megyei közgyűlés zajlott le a múlt hét szombatján a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Bihar megyei szervezetében. Mint az a bevezető részből — Gabriel Topesea képviselő és Nistor Radiceanu szenátor, a megyei szervezet elnökének beszámolójából — kiderült, a KDNPP részben hasonló gondokkal küzd, mint a többi ellenzéki párt — például a pénztelenséggel —, de sajátos problémái is vannak, mint a pártvezetés elöregedése, a vidéki szervezetek szervezési gondjai, vagy éppen a többi konvenciós szövetségessel való szórványos nézeteltérés. Bár ez a küldöttgyűlés csak a megyei vezetés megválasztására volt összehíva, néha nem a szervezési, hanem a politikai kérdések kerültek előtérbe, és csupán a gyűlés elnöklő vendégének, Voicu Glodean máramarosi szenátornak, a Szenátus állandó bizottsága titkárának volt köszönhető, hogy kis kitérőkkel ugyan, de mindig visszatértek a napirendre. Ugyan a teremben ezúttal is az ősz halántékúak voltak többségben, a jelöléseknél kiderült, hogy a parasztpárti küldöttek nem csupán üres frázisokat pufogtattak, amikor azt mondták: szükség van a fiatalításra, valamint a vállalkozók bevonására a pártvezetésbe. Ennek szellemében a helyi ifjúsági szervezet vezetője bekerült a párt Bihar megyei állandó bizottságába, míg Liviu Martint, a Mardek Kft. tulajdonosát alelnökké választották. Ő különben az egyetlen új arc az elnökségben, ugyanis a küldöttek többsége elégedett lévén az eddigi csapat, Nistor Radiceanu elnök, valamint Alexandru Georgescu és Gheorghe Ro$u alelnökök tevékenységével, újra bizalmat szavazott nekik. (K. L. I.)