Bihari Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 171-192. szám)

1993-09-07 / 175. szám

Politika napról napra 1993. szeptember 7. GYŰLNEK A VIHARFELHŐK A pénteki kormányülésen, a gyülekező viharfelhőktől lát­szólag nem zavartatva magát, Nicolae Vacaroiu miniszterel­nök és csapata elutasító vá­laszt adott az ellenzék azon indítványára, hogy a kormány határolja el magát a korrup­ciós botrányba keveredett há­rom minisztertől és vállalja a felelősséget a történtekért. A kormányfő azzal érvelt, hogy a parlamenti bizottságosdi és az ügyészségi állásfoglalás ed­dig azt bizonyította, hogy a tárcavezetők nem bűnösek, ha pedig mégis el kell marasztal­ni őket, úgy „a törvény szelle­mében fognak eljárni“. Vásá­roiu véleménye az, hogy az indítvánnyal az ellenzék az egységes kormánycsapatot a­­karja szétrobbantani, egyút­tal megígérte: az ellenzéki kép­viselők indítványára adott, hi­vatalos válaszát a parlament előtt is tálalni fogja. Ha a parlamenti jobboldal állja a szavát, akkor a miniszterelnök „jelentésére“ csak egyféleképp felelhet: bizalmatlansági in­dítvánnyal. Vásároiuéknak e­­miatt nem is főne különöseb­ben a fejük, de ugyanezzel fe­nyegetőzik a szövetséges Ro­mán Nemzeti Egységpárt is, amely tovább feszíti a húrt: tizenhét *— részben teljesíthe­tetlen — feltételhez köti to­vábbi együttműködését a kor­mánypárttal. A listán olyan pontok szerepelnek, mint: négy új tárca létrehozása (egység­párti miniszterekkel), a Ro­mán Nemzeti Egységpárt által különböző tisztségekbe java­solt személyek feltétel nélküli elfogadása, a korrupciós bot­rányba keveredett kormány­tisztviselők leváltása — füg­getlenül a parlamenti vizsgálat kimenetelétől —, a Román Nemzeti Bank kormányzójá­nak menesztése, az egységpár­­ti törvényjavaslatok mara­déktalan parlamenti támogatá­sa, és végül, de nem utolsósor­ban, Románia elnökének ki­iktatása a politikai játszmák­ból. (Ez utóbbi sokat nyomhat a latban; az RNEP, úgy tű­nik, véglegesen magára akarja haragítani az államfőt.) A lajstromot végigolvasva, ki­derül, hogy Funarék jó né­hány gondolatot, úgymond, köl­csön vettek az ellenzéktől. Ha valóban ragaszkodnak követe­léseik teljesítéséhez, akkor a kormány napjai meg vannak számlálva. (Urálik) RAJTAÜTÉS Vasárnap a Szomáliai tüzérség, immár sokadszorra, ágyútü­­­zet zúdított a békefenntartó erőkre. Hét nigériai ENSZ-katona esett áldozatul az összecsapás során, annak ellenére, hogy az a­­merikai szuperhelikopterek percek alatt felszálltak, és végig­bombázták az ellenfél hadállásait. A Pentagon szóvivője kije­lentette, hogy nem terveznek újabb megtorló hadjáratot a va­sárnapi tüzérségi rajtaütés megbosszulása végett. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár, bár felháborodott a mogadishui véres összecsapás miatt, továbbra is bizakodik abban, hogy a kéksisakosok fenn­tarthatják a „viszonylagos“ békét Kelet-Szomáliában, és hogy meg­felelő biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, a Szomáliai fő­város környékén az élet visszatér „normális“ kerékvágásába. Egyetlen megválaszolatlan kérdés maradt: ki, mit ért „normális“ kerékvágáson. POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS TELEGDEN Nemcsak az emberek érdeklődésének a hiánya, de az időjárás is nehezítette a telegdi polgármester-választást. Szeptember 5-én ele­redt az eső és délutánig el sem állt. A Te­­legden felállított két körzetben délelőtt 10 ó­­rakor még alig szavaztak le harmincan az 5485 arra jogosult közül, pedig ahhoz, hogy érvényesnek minősíthessék az első fordulót, legalább 2743 szavazat kell. Igaz, Telkesden és Kaboláspatakán is volt külön szavazókörzet, de itt sem volt különb a helyzet. Telkesden fél 12-kor csak 50, míg Kaboláspatakán 20 sze­mély szavazott. A Telegden felállított 2-es kör­zetben kellett volna jelentkezniük a kisebb fal­vak lakosainak (Kalota, Pusztaújlak, Pósalaka), de 12 óráig mindössze 12 szavazat gyűlt össze. A szavazóbiztosok abban reménykedtek, hogy templomozás után majd többen jönnek el. Dél­után 3 óra tájban, amikor elállt az eső, tényleg megnőtt valamicskét az urnákhoz járulók szá­ma. Telkesden 15 órára már 220 szavazat gyűlt össze, a telegdi 1-es körzetben a voksok kb. 30 százalékát gyűjtötték be, míg a 2-es körzet­ben Újlakról mindössze 88-an, Kalotáról 42-en és Pósalakáról 5-en adták le szavazatukat. Jelenleg négyen pályáznak Telegden a polgármesteri székre, mely a Fek­ete Vasile lemondása óta több mint öt hónapja üresen áll.­­A volt polgármester nem volt hajlandó nyilatkozni a lemondás okáról. A felmondóle­vélben mindenesetre egészségügyi okokra hivat­kozott.) Az RMDSZ nem is indított jelöltet, mivel egyrészt a polgármester-helyettes is a szövetség színeiben jutott be, másrészt pedig nem is ta­láltak megfelelő jelentkezőt — tudtuk meg a telegdi RMDSZ vezetőségétől. Mindenesetre, a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogat­ják. Lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy a sza­vazatok összesítése után a szavazójoggal bíró polgárok mindössze 28 százaléka adta le a voksát, így folyó hó 19-én meg kell ismételni a választást. A várakozásoknak megfelelően, első helyen Florut Nicolae, a Demokratikus Konvenció jelöltje, második helyen Groza Gheorghe (RTDP), harmadik helyen Negruj Stefan (Románia Maré Párt) és a negyediken Sápi László, független jelölt végzett. ALBERT FERENC TEMPLOMSZENTELÉS Szent jobbon, a hagyomá­nyokhoz híven, szeptember 5- én, Kisboldogasszony napja alkalmából búcsút tartottak. A helybéli római katolikus temp­lomot a '30-as évek elején na­­gyobbították meg. Kétévi mun­ka után befejeződött a temp­lom felújítása, javítása. Ez al­kalomból ünnepi szentmisét celebrált Tempfli József me­gyés püspök és megáldotta a templomot, majd beszédet mondott Kozma Imre atya, a magyarországi Máltai Szere­tetszolgálat igazgatója. Az ün­nep során Kozma Imre atyát címzetes apáttá nevezték ki. 1083-ban Szent László fá­ból, majd kőből készült mo­nostort alapított a mai temető helyén a Szent Jobb őrzésére. Az egykori monostor helyén emléktáblát helyezett el a Bi­har megyei EKE és az Em­lékhely Bizottság. A búcsú zá­róakkordjaként a tábla megál­­dására került sor. T. H. A nyílt párbeszéd szándékával Az amerikai Nemzeti Demokrata Intézet (National Democratic Institute) és a Pro De­­mocratia Egyesület közös szervezésében szep­tember 2—4. között tartották meg a Parlamen­ti dialógus című nemzetközi szemináriumot. A rendezvénysorozat szeptember 2-én kezdődött Bukarestben, ahol a­ kormány és az ezen al­kalomra meghívott, négy külföldi parlamenti képviselő jelenlétében, a Bihar és a Dőlj me­gyei honatyák találkoztak egymással. Ezt kö­vetően a külföldi vendégek két csoportra vál­tak szét: a belga és az ír képviselő Craiovára, az amerikai és a portugál pedig Nagyváradra utazott az NDI és a Pro Democratia Egyesület küldötteivel együtt. A szervezők véleménye szerint a szeminárium — a kötetlen és a nyílt párbeszédnek köszönhetően — elősegítette azt, hogy a honatyák kicserélhessék egymással tör­vényhozói tapasztalataikat és hozzájárult ahhoz, hogy közelebbről is megismerhessék egymás gondjait, valamint a parlamentáris demokrá­cia helyzetét az illető országokban. A nemzet­közi konferencia fő célkitűzései közé tartozik: a parlamenti képviselők, a helyi tanácsosok és a választóik közötti kapcsolatok megerősítése, a választási folyamat hatékonyabbá tétele, tu­datosítani a választópolgárokban, hogy nem­csak joguk, hanem kötelességük is választott képviselőiktől számon kérni munkájukat. Per­sze ehhez az szükséges, hogy az állampolgárok és a képviselők is minél aktívabban vegyenek részt az egymással való párbeszédben. Szeptember 3-án Nagyváradon, a külföldi csoport tagjai: Joao de Menezes Ferreira ügy­véd, portugál parlamenti képviselő, Christopher S. Kelly, Missouri állam képviselőházának tag­ja, a költségvetéssel foglalkozó bizottság elnö­ke és Thomas Melia, az NDI képviselője Bihar megye honatyáival, a parlamenti képviselettel rendelkező pártok (TDP, KDNPP, RMDSZ, DP-NMF és RNEP) megyei vezetőivel és a he­lyi tanácsosokkal találkozott. Az eszmecserén jelen volt Petru Filip, Nagyvárad polgármes­tere; Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke; Alina Inayeh, a Pro Democratia Egye­sület országos ügyvezető elnöke és Tiberiu Ca­tena, az egyesület nagyváradi fiókjának veze­tője. Több képviselő szerint az állampolgárok nem ismerik megfelelőképpen a törvényhozók és a helyi közigazgatási szervek hatáskörét és törvény adta lehetőségeit, ezért a politikai kul­túra színvonalának emelésére lenne szükség a lakosság körében. Lényeges, hogy a parlamen­ti képviselők rendszeresen találkozzanak a vá­lasztókkal. A tanácskozást követően a honatyák négy csoportot alakítottak, aminek keretében egy konkrét esetet (a halálbüntetés bevezetésé­nek ügyét) vitattak meg, elemezvén a kérdésre vonatkozó törvényhozási szempontokat és jogi követelményeket, illetve a lakosság akarata közti esetleges eltérést. Az NDI külügyekkel foglalkozó szervezete és a Pro Democratia Egyesület szeptember 4- én, a nagyváradi polgármesteri hivatal nagy­termében nyilvános fórumot szervezett a me­gye parlamenti képviselői, a helyi politikai pártok vezetői, valamint a különböző érdekcso­portok (szakszervezetek, nyugdíjasok, vállalko­zók stb.) képviselőinek részvételével. Az el­hangzott számos kérdésre — többek között — Gabriel fepelea parasztpárti képviselő; Flori­­­a Cráciun, Vasile §uta — képviselők és Doina Ignat, Mircea Mancea — RNEP-s szenátorok; Dr. Csapó I. József szenátor, Szilágyi Zsolt képviselő és Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ szervezetének elnöke; Vasile Blaga és Lazár Cutus, a DP-NMF megyei elnöke, illet­ve alelnöke és Catalin Ionescu, a LP—1993 me­gyei vezetője válaszolt A felszólalók felhívták a honatyák figyelmét — többek között — a föld- és privatizációs törvény, és a helyi köz­­igazgatást szabályozó jogszabály hiányosságai­ra. Elhangzott, hogy a parlament hathatósabb segítséget kellene nyújtson a nyugdíjasoknak és a hátrányos helyzetű személyeknek. Szó volt a minden szinten „tetten érhető“ korrupció meg­fékezésének lehetőségeiről, valamint a mező­gazdaság és az ipar valódi privatizációjának felgyorsításáról. Több törvénytervezet sürgős megvitatására lenne szükség, úgymint: az e­­gészségügyi és társadalombiztosítási, a kárpót­lási és kárrendezési, a csőd-, a tanügyi és a szakszervezeti törvény. A résztvevők egyetér­tettek abban, hogy az ilyen szemináriumok hoz­zájárulnak a törvényhozók és a választóik kö­zötti együttműködés kiszélesítéséhez, valamint a román demokrácia erősítéséhez. RAIS ISTVÁN AZ OROSZ POLIP román szemmel nézve is mindinkább kinyújtja karjait. Éppen most, amikor arra „törekedünk“, hogy mihamarabb nyélbe üssünk velük egy nagyon katonai szerződést... Ami az azerieket illeti, Gajdar Alievvel az élen, nagyon sietnek Moszkvába menni. A­­zerbajdzsán ideiglenes elnöke orosz kollégájával és a Föderáció külügyminiszterével találkozik. Megbeszélésük legfőbb témája: Azerbajdzsán belépése a FÁK-ba. Ha az azerieknek sikerül be­kerülniük, egyből „megoldódhat“ az azeri—örmény konfliktus! Nem mérlegeljük Aliov kommunista voltát, de még a Jelcinét sem, főleg amióta magabiztosságát zöldhasú amerikai dollárokon alapozza. Viszont nem hallgathatjuk el, hogy a minap Gorbacsov azt nyilatkozta, hogy a dollárpajzs, ellenére, Jelcin napjai­n vannak számlálva. Az összképhez az is hozzátartozik, hogy az EK elítélte az örmények karabahbeli harci tevékenységének fel­élénkülését Netán újabb koalíció létrejötte várható a térségben? Ami az ukránokat, az oroszok „hagyományos ellenségeit“ il­leti, bár ott nem dörögnek a fegyverek, náluk nem túl megnyug­tató a helyzet Flottájuk van is, nincs is, viszont atomtöltetű fegyverük volt is és ... lesz is talán? — moldovan — INOG AZ ARAB VILÁG (FolytatAt az l. oldalról) vtáját illetően. A címzettek: Jordánia, Szíria (képviselői részt vesznek a washingtoni béketárgyalásokon), Szaúd A­­rábia, Egyiptom, Kuvait, Ma­rokkó, Tunisz és Jemen. (Fi­gyelemre méltó, hogy Irén és Irak lemaradt a listáról!) Szer­dán ülésezik a PFSZ Végre­hajtó Bizottsága Tuniszban, és annak tudatában vizsgálja meg a palesztin—izraeli e­­gyezményt, hogy a Perzsa-öböl menti országok Együttműködé­si Tanácsa, külügyminiszterei révén, Riad­ban közös nyilat­kozatot adott ki, melyben az egyezménytervezetet első lé­pésnek tekinti egy igazságos, tartós és globális rendezés irá­nyába, mely révén megoldha­tóvá válik a palesztin kérdés, és az arab-izraeli konfliktus véget érhet. Vasárnap Damaszkuszban tárgyalássorozat kezdődött Asszad szíriai elnök és Arafat palesztin vezető között, a fen­ti témával kapcsolatosan. Há­­fiz al-Asszad összegezte a megbeszélések eredményeit, s azok befejeztével, nyilatkoza­tot tett közzé, melyben kije­lentette, hogy „a palesztin népnek és vezető testületeinek joga van ahhoz, hogy a sz­mukra leginkább megfelelő megoldásokat keressék, és döntsenek azok felől". Ugyan­akkor csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy a palesztin veze­tés nem egyeztette szempont­jait arab partnereivel. Ugyan­csak vasárnap Gázában nagy­arányú tüntetés zajlott le a megkötendő egyezmény tá­mogatásának céljából. IGYEKEZNEK FIATALÍTANI Tisztújító megyei közgyűlés zajlott le a múlt hét szombatján a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Bihar megyei szer­vezetében. Mint az a bevezető részből — Gabriel Topesea kép­viselő és Nistor Radiceanu szenátor, a megyei szervezet elnöké­nek beszámolójából — kiderült, a KDNPP részben hasonló gon­dokkal küzd, mint a többi ellenzéki párt — például a pénztelen­séggel —, de sajátos problémái is vannak, mint a pártvezetés elöregedése, a vidéki szervezetek szervezési gondjai, vagy éppen a többi konvenciós szövetségessel való szórványos nézeteltérés. Bár ez a küldöttgyűlés csak a megyei vezetés megválasztására volt összehíva, néha nem a szervezési, hanem a politikai kér­dések kerültek előtérbe, és csupán a gyűlés elnöklő vendégének, Voicu Glodean máramarosi szenátornak, a Szenátus állandó bi­zottsága titkárának volt köszönhető, hogy kis kitérőkkel ugyan, de mindig visszatértek a napirendre. Ugyan a teremben ezúttal is az ősz halántékúak voltak többségben, a jelöléseknél kide­rült, hogy a parasztpárti küldöttek nem csupán üres frázisokat pufogtattak, amikor azt mondták: szükség van a fiatalításra, va­lamint a vállalkozók bevonására a pártvezetésbe. Ennek szelle­mében a helyi ifjúsági szervezet vezetője bekerült a párt Bihar megyei állandó bizottságába, míg Liviu Martint, a Mardek Kft. tulajdonosát alelnökké választották. Ő különben az egyetlen új arc az elnökségben, ugyanis a küldöttek többsége elégedett lévén az eddigi csapat, Nistor Radiceanu elnök, valamint Alexandru Georgescu és Gheorghe Ro$u alelnökök tevékenységével, újra bizalmat szavazott nekik. (K. L. I.)

Next