Bihari Napló, 1993. november (4. évfolyam, 215-235. szám)
1993-11-02 / 215. szám
BN-2. A gombértékű lej Lassan beigazolódik az a feltételezés, hogy fémpénzeinket jobban értékesíthetnek, ha nadrággombként használnánk azokat, ügyetlen gond az, hogy - ha akad rá vállalkozó - mennyibe kerül négy lyuk kifúrása a pénzünkön. Még bizonytalan, hogy monetárisan felsorakozhatunk-e Európa mellé (mögé), s az is, hogy érdemben szót érthetünk-e a Nemzetközi Valutaalappal. Az bizonyos, hogy a Valutaalap nagyfőnökei követelik a dollárlej árfolyam további és gyors liberalizálását. E szerint egyetlen ugrással egy dollár mintegy kétezer lejjel lenne egyenlő, s ennek függvényében rendeződnének újra az árak. A Nemzetközi Valutaalap szerint így lehetne megállítani a naponta erősödő inflációs folyamatot. Kitűnő közgazdász-miniszterelnökünk mindennek az ellenkezőjét vallja. Szerinte csak úgy élhetjük túl a válságot “románosan”, ha mondjuk, tíz napon át száz lejjel többet fizetünk ki naponta a húsért, s nem egyszerre ezret, tíznaponként. Az igazság az, hogy senki se tudja,milyen következményekkel jár holnap a dollár-lej árfolyam napi, “araszolgató” közelítése. Ezért semmiféle jóslásba nem bocsátkozhatunk, semmit se tudunk megtervezni. Az árak emelkedése is ellenőrizhetetlen és szabályozhatatlan, hiszen nemcsak azok a gyártók emelik áraikat, akik importanyaggal dolgoznak. Mindenki, aki él és mozog a kereskedelemben, tetszése szerint cserélgeti az árcédulákat, elvégre ha felfelé szökik a dollár árfolyama, miért ne emelkedjék valamennyi áru ára? Ki garantálhatja azt, hogy ha az árliberalizálódás egyből bekövetkezett volna, a hirtelen felszökkenő árak és bérek közül az előbbi növekedését mára már meg lehetett volna állítani? Válogathatunk aközött, hogy egyszerre, vagy egyenként húzzák ki mind a harminckét fogunkat. Egyáltalán melyik a kívánatosabb: a hirtelen halál beállta, vagy a lassú haldoklás folyamata? Gheorghe Moldovan fe Hová tart a FIDESZ szekere * Nagy szavazattöbbséggel Szájer Józsefet választották Fodor Gáborral szemben a FIDESZ Országos Választmányának elnökévé, a párt hétvégi, miskolci tanácskozásán. A fiatal demokraták Országos Választmányának (mely új intézmény) gyűlésén a papírformának megfelelő eredmény született, Fodor Gábor alternatív programja kevés támogatóra talált. A többség a FIDESZ tavaszi, debreceni kongresszusán elfogadott programot támogatta, így közvetve a másik jelöltet, Szájer Józsefet, aki Orbán Viktor pártelnök hallgatólagos bizalmát is élvezi Fodor Gábor - aki szerint nem jó irányba halad pártja szekere - a szavazás eredményét tudomásul véve kijelentette: mindent át kell gondolnia, beleértve maradását a FIDESZ-ben. Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy a rivalizálás véget ért, ideje van előretekinteni a választások felé. A FIDESZ - a pártelnöki meghatározás szerinti nemzeti elkötelezettségű liberális középpárt - népszerűségének bizonyára továbbra sem tesz jót a személyi ellentétek nyilvánosság előtt történő ütköztetése. NAPI POLITIKA 1} Egyesült A muzulmán hitű, vagy ahogyan barátságos gúnnyal a velük együtt, illetve a környéken élők nevezik őket, busnyák menekültek kimentésére érkezett holland konvoj üresen fordult vissza, a szerencsétlenek pedig tovább élvezhetik a befogadók nem kifejezetten komfortos, és talán nem is barátságos vendégszeretetét. Történt mindez Allah és a körlet felügyeletét ellátó békefenntartó alakulatok parancsnoki tisztét betöltő svéd tábornok nyomdafestéket nem tűrő rosszallása ellenére. A szóváltás a kölcsönös érthetőség kedvéért nyilván angolul zajlott, a civil dobhártyák tűrőképességéhez szelídítve, valahogy így:- Nézze miszter Ezmegez, nem adok egy hónapot, és ezek a nyo- Nemzetek? morultak itt fognak halomra dögölni. Nincs tető a fejük fölött, éheznek, nincs meleg ruhájuk. A horvátok pedig naponta tiszteletüket teszik. A férfiakat ütlegelik... - De nem verik őket agyon... - A nőket pedig megerőszakolják. - Ugyan tábornok, nagyon jól tudja, hogy ebbe még senki nem halt bele. - De hát miszter Ezmeget, önt és embereit azzal a határozott paranccsal küldték, hogy elvigyék innen ezeket az embereket - Való igaz, de azzal a szigorú záradékkal, hogy megbízatásunk csakis a közvetlen életveszély bizonyított eseteire vonatkozik. Márpedig ön, tábornok, erről egyáltalán nem győzött meg. - De hát az isten szerelmére, csak rájuk kell nézni. Megtenné a kedvemért? - Ó, hogyne, ezt végül is nem tiltja a szabályzat és mint teljesen költségmentes magánakciót, végre is hajthatom. Nos, vetettem rájuk egy pillantást. Hát valóban nincsenek valami irigylésre méltó állapotban, de azért a tényleges életveszélyig még várni kell egy kicsit Hát isten vele, és kérem, csak akkor riassza a központot, ha az életveszélyre vonatkozóan már vannak meggyőző bizonyítékai. - De a mindenségit, miszter Ez megez, néhány tucat hullára gondol?! Az én megbízatásom nem arra szól, hogy az életveszély fogalmáról cseréljek eszmét, hanem hogy katonailag biztosítsam a menekültek elszállítását. Hát akkor biztosítsa, tábornok. Biztosan sikerülni fog, hiszen ön derék ember és bátor katona. Bye, bye. Bokor András Minden nap merénylet Újabb erőszakhullámot produkált az elmúlt héten az az immár több mint negyedszázada tartó permanens szembenállás, amely protestánsokat és katolikusokat küld harcba egymás ellen Északírországban. Szombaton hét ember halt meg, amikor egy álarcos férfi berontott Greysteel egyik, főként katolikusok által látogatott bárjába, s vaktában lövöldözni kezdett. A merénylet elkövetését egy protestáns szélsőséges csoport vállalta magára. Ulsterben az IRA hajtott végre egy merényletet vasárnap, ennek során több rendőr megsebesült. Az utóbbi időben egyre sűrűbbé váló merényletek megfékezési lehetőségeiről hevesen cikkezik a brit sajtó, s a szélsőséges cselekedetek elítélése mellett általánossá kezd válni az a vélemény, hogy átfogó politikai megoldást kell találni a válság rendezésére. W.L 1993. november 2. Szétesőben a szövetség? Az egykori Szverdlovszk, a mai Jekatyerinburg körzete önálló köztársasággá nyilvánította magát. Az úgynevezett Uráli Köztársaság megalakításáról a múlt hét folyamán döntött a helyi parlament, s vezetője vasárnap jelentette be véglegesen az‘‘önálló állam” létrejöttét. A lapok közölték az Uráli Köztársaság alkotmányát, mely szerint az államalakulatnak nem lesz önálló hadserege, saját pénzneme sem, és nem akar kiválni az Orosz Föderációból, csak önálló politikát akar folytatni akkor, amikor a központ (értsd Moszkva) nem képes az ország irányítására. Az egy hónappal ezelőtt lezajlott véres moszkvai események kimenetele sokban függött attól, hogy a szövetségi államhoz tartozó régiók és köztársaságok ki mellé állnak. Jól bizonyítja ezt, hogy Jelcin elnök végig feszülten figyelte a “vidéki” eseményeket és reakciókat, s sok esetben ezek függvényében hozta meg döntések. A parlamenti lázadás leverése után az elnök nagyon erősen ellenőrzi az országot, sokszor fütyülve a demokrácia szabályaira. A helyi szovjeteket (tanácsokat) is azért oszlatta fel, hogy a régi rezsim restaurálásának potenciális bázisait megszüntesse. Az Uráli Köztársaság kikiáltása most hatalmas kihívást jelent Jelcin számára, hiszen a burkolt függetlenedési törekvés kezelése, az ügy megoldása mutatja majd meg,mennyire is életképes az orosz föderáció. A gazdag és erősen iparosodott terület vezetőinek lépése precedenst teremthet a nagybeteg nagyhatalomban - s ez az, ami a föderációi s egyben Jelcin végét is jelentené. / Wagner István A papírforma alapján Többségben az Amikor 1992 tavaszán Bihar megye közigazgatási hatósága, a Megyei Tanács megalakult, akkor természetszerűleg a februári helyhatósági választások eredményét kellett volna tükrözze, ami a politikai színképet illeti. A törvény értelmében a megyei tanácsot az illető megyében törvényesen megalakult helyi tanácsok tagjai választják meg, azaz a községi és városi tanácsosok. Ez azt jelenti, hogy a megyei tanácsot tulajdonképpen a helyi választások második fordulójában választják meg, miután már tudni lehet, mely politikai alakulatok jutottak tanácsosi helyekhez a községekben, városokban, illetve miután összeállítható a helyi tanácsosok megyeszintű listája. Bihar megyében több mint ezer helyhatósági tisztségviselőt szólítottak a tavaly tavasszal az urnákhoz, hogy megválasszák a 45 tagú megyei tanácsot A román választási törvény sajátosságai, az RMDSZ vitatható helyhatósági politikája, valamint elégtelen választási hadjárata miatt a megválasztott megyei tanács nem tükrözte megfelelően a megye lakosságának etnikai összetételét, ugyanakkor olyan politikai erők is helyet kaptak benne, amelyek sem akkor, sem most nem tudnak maguk mögött lakossági támogatottságot. Ám mivel Romániában teljes körű önkormányzatról nem, csupán a központosítás béklyóját nyögő helyi közigazgatásról lehet beszélni, a megyei tanács hatásköre igen korlátozott. Ez - többek között - azt is eredményezi, hogy közösségünk sorsát döntően befolyásoló, nagy horderejű politikai döntésekre a választott megyei testületnek sem lehetősége, sem megbízatása nincs. Ergo, a felelőssége is kisebb. Vezetői törekedtek is arra, hogy lehetőleg “depolitizálják” a tanácsot, mondván: az adminisztrációban nincs helye a politikai-etnikai szembenállásnak, megkülönböztetésnek. Hogy ez nem sikerült maradéktalanul, annak egyszerű oka van: nincs ma az országnak olyan vegyes lakossága, a politikai pártok torzsalkodásától mentes vidéke, ahol a lakosság egyik vagy másik rétege ne érezné úgy, hogy több terhet ró reá a gazdasági-társadalmi átmenet, hogy reá nézve hátrányos döntéseket hoznak, akár felsőbb, akár alsóbb szinteken. Bihar megyében a központi pénzek leosztásának, az egyes régiók fejlesztésének, a beruházások finanszírozásának, a privatizációnak (vagy annak hiányának) a kérdése okoz időnként feszültségeket a tanácsban, de mindig sikerül a demokratikus játékszabályoknak megfelelő döntéseket hozni, amelyek lehetőleg a legkisebb kárt okozzák. A kormánypárti (NMF és csatlósai) többségű testület közfelháborodást kiváltó határozatokat még nem hozott, megpróbálta a kompromisszumok és politikai háttéregyeztetések útjára terelni az egyes, óhatatlanul is adódó vitás kérdéseket. Mindamellett joggal érezhették úgy a megye egyes részein tömbben élő kisebbségek (főként magyarok), hogy például a területfejlesztés terén előnyt élveznek a színromán vidékek, illetve azok a helységek, ahol a kormánypárt és az Egységpárt a fő politikai erő. Az olyan ügyekben, amelyek kimondottan a magyarság etnikai megkülönböztetését vetítették ki, illetve nemzeti érzületét sértették (iskolák, szobrok, helységnévtáblák, katonai erőfitogtatás stb), a megyei tanács a törvény értelmében nem illetékes. Hatáskörébe eddig az egyes utcanevek jóváhagyása került csak, amely konfliktust nem okozott, való igaz, közösségünk igényei ilyen értelemben igen szerények voltak. Általában elmondható: az alulról jövő, kisközösségi kezdeményezésekben az RMDSZ nem igazán tűnt ki, így a helyhatóságokban a választott magyar tisztségviselők nem kellett különösebb politikai közelharcot vívjanak, lett légyen szó akár a községi-városi, akár a megyei szintről. Az 1992-es helyhatósági választások óta eltelt időben a román politikai palettán lényeges változások történtek - például maga a kormányzó párt is kettészakadt. Időszerűvé vált hát a kérdés: milyen ma megyénk tanácsának politikai arculata? Másfél évi működés után maguk a tanácsosok sem igen tudták, hogy a mellettük ülő kolléga most épp kit képvisel, melyik párt programja alapján szavaz, milyen a világnézete. A legutóbbi, októberi tanácsülésen végre alkalom kínálkozott ennek tisztázására, amikor el kellett dönteni: kikből álljon az a reprezentatív küldöttség, amely a Bihar Békés testvérkapcsolatok ügyében tárgyalni és utazni fog. Az egyes politikai formációk képviselőiből óhajtották összeállítani a csapatot, de előbb színt kellett ehhez vallani: hány pártnak van hat képviselője a megyei tanácsban és kik azok? A másfél év alatt történt személycserék (időközben egyesekből parlamenti képviselő lett) és átülések (egyik pártból a másikba) nyomán pillanatnyilag kilenc politikai alakulatnak vannak emberei a Bihari Megyei Tanácsban. A legnépesebb frakciója (11 tanácsos) ma már az RMDSZ- nek van. Tagjai: Mihalik András, Király Ernő, id. Balogh Árpád, Erdei Ferenc, Unterlender- Mérai János, Kovács Zoltán, Lengyel György (akiket a különböző területi szervezetek javasoltak és támogattak), Fodor József és Sándor Lajos (függetlenként képviselik a két nagy egyházat), Pete István és Dénes László (a FIDESZ ajánlására és támogatásával). A Demokrata Pártot (volt Nemzeti Megmentési Front) nyolcan képviselik: Stefan Seremi, Petra Cärmazan, Teodor Cradovan, Valer Babii, Sorin Ungur, Iosif Tocoian, Matei Mihoc, Stefan Turcu. Négyen a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (Gheorghe Ro$u, Iuliu Timpa, Pavel Petru$, Coste Serghie), öten a Nemzeti Liberális Párt (Mircea Cipáu, Bujor Ciuciu, Ioan Brínda, Adrian Suciu, Florian Hirca) színeiben vesznek részt a tanácsban. A szlovák kisebbség szervezetét Iosif Mlinaroic képviseli. A papírforma alapján az öt politikai alakulat a mai román ellenzékhez tartozik, így akár azt is mondhatnánk: a Bihar Megyei Tanács ellenzéki többségű. A hallgatólagos kormánykoalíció pártjai a következő elosztásban jelennek meg a tanácsban: a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártját hárman (Gheorghe Oláh, Viorel Sarca, Teodor Maghiar), a Román Nemzeti Egységpártot öten (Nicolae Zuz, Aurel Ramo$, Ioan Savu, Ioan Pantea, Nicolae lie), a Demokrata Agrárpártot hatan (Petre Stefan, Hortenzia Tudorean, Ioan Seracin, Dumitra Rosoga, Florian Vesa, Ovidiu Birgau), míg a Románia Maré Pártot egyedül Corneliu Benea képviseli. A 45. tag Liviu Sav függetlenként A választásokon minden szempontból alulmaradt Román Nemzeti Egységpárt a bukaresti hatalommal egyezkedve próbálta visszanyerni a réven azt, amit elvesztett a vámon. Ezen politikai alkuk eredményeként került a végrehajtó hatalom Biharban is, mint más erdélyi megyékben, az RNEP kezébe. A rezsim ezzel próbálja ellensúlyozni a választott helyhatóságok ellenzéki többségét és sikerrel teszi. D.L. ellenzék a megyei tanácsban I