Bihari Napló, 1994. április (5. évfolyam, 66-84. szám)

1994-04-06 / 66. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP V. évfolyam, 66. szám, 8 oldal, 80 lej, Nagyvárad, 1994. április 6., szerda A második mártíromság Lapzártáig ellentmondó hírek érkeztek arról, hogy a szerbeknek va­lóban sikerült-e áttörniük a muzulmán erők által védett Gorazde vona­lait, annyi viszont biztos, hogy a négy napja tartó offenzíva következté­ben a katonák mellett máris sok polgári személy vesztette életét. A szarajevói rádió drámainak nevezte a térségben kialakult helyzetet, azt adva hírül, hogy a szerbek több falut elfoglaltak a település közelében. Érdekes módon a helyszínen tartózkodó ENSZ-megfigyelők tegnap kora délutánig nem erősítették meg a fentieket; egy magas rangú ENSZ-tisztviselő cáfolta az áttörés hírét is. A már egyszer igen hosszú szerb ostromot átvészelt Gorazdéba a tervek szerint hamarosan egy ukrán kéksisakos zászlóaljat telepítenek a harcok megfékezése, a későbbi esetleges békefenntartás érdekében. Clinton elnök, aki ameri­kai újságírók kérdéseire felelve beszélt a kelet-boszniai város helyzeté­ről, kijelentette, hogy ha döntés születik az ostromlott településre tör­ténő bevonulásról, az USA kész légi támogatást nyújtani az ENSZ békefenntartóinak. Ami a szarajevói modell alkalmazását illeti, az USA elnöke szerint azt nem lehet önműködően, a helyzet alapos isme­retének hiányában Gorazde tehermentesítésére alkalmazni; a konkrét katonai adottságoktól függ, hogy kényszeríthetik-e NATO-ultimátum­­mal a szerbeket a város körüli ostromgyűrű felszámolására. Észak-Korea elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának a­­zon követelését, hogy tegye lehe­tővé összes nukleáris létesítmé­nyének átvizsgálását A phenjani vezetés szerint a BT kettős mér­cét alkalmaz, és Washington É­­szak-Korea elleni politikáját támogatja. William Perry ame­rikai védelmi miniszter közölte, hogy az USA katonai hírszerzése szerint Észak-Koreának már legalább egy, de valószínűleg két atomfegyvere van, s évi egy tucat előállítására készül. EZ TÖRTÉNT Andrej Kozirjev orosz külügy­miniszter egy vasárnap esti tévéinterjúban elismerte, hogy ke­­ményedik az orosz külpolitika hangneme, s mindezt a decemberi választások eredményével, illetve a választók akaratával indokolta. Kozirjev hibásnak nevezte azt az állítást, hogy tárcája a naciona­lista ellenzék nyomásának hatásá­ra cselekedne, emlékeztetett arra, hogy az orosz külügyérek koráb­ban is határozottan felléptek a nemzeti érdekek, így például a Baltikumban élő orosz kisebb­ségek védelmében. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága elhalasztotta a nyu­gat-boszniai Prijedor muzulmán lakosságának tegnapra tervezett evakuálását, mert nézeteltérések merültek fel a kitelepítendők számát illetően. S­zakértői vélemény szerint dilettáns politiku­sok és felelőtlen győztes hatalmak rosszul, a lehető legrosszabbul rajzolták meg Közép- Kelet-Európa politikai térképét: olyan nemzete­ket kényszerítettek szövetségi vagy konföderá­ciós államalakulatokba, akiknek ' "­ az egymás mellett élés puszta gondolatitól felfordult a gyom­ruk. V v. : Az eredményt, ha a vérontás, a faji tisztogatás és a menekülés egyáltalán eredménynek nevez­hető, a volt Jugoszlávia esetében látjuk. Románia enyhén szólva vonakodott bekapcso­lódni a volt jugoszláv területek, illetve utódálla­mok elleni nemzetközi szankciós intézkedések végrehajtásába, a dunai folyamőrség gyakran úgy tett, mintha nem volna tudomása a nemzetközi embargóról, legújabban pedig balkáni érdeklő­désének és tapintatának azzal adott nyomaté­kul, hogy hivatalos látogatásra Iliescu elnök Bu­karestbe invitálta Slobodan Milosevics szerb el­nököt. . Hogy miről egyezkednek, azt a román* hírközlő ■ * * ’ szervek nem fogalmazták meg IC fi Ifit fi Vif*­ egyértelműen, viszont bőbeszé­d Vb tili l ti fii • dűek voltak minden mellékes ■ ,, információt illetően. Regéltek a két államelnök (nyilvánvalóan zártkörű) tár­gyalásáról, a romániai szerb kisebbség helyzetére vonatkozó szakértői megbeszélésekről, valamint beszámoltak arról, hogy Milosevics n­agyon elé­gedett Romániának, mint a szomszédos és a tér­ségben jelentős hatalomnak a jugoszláv válsággal kapcsolatos magdartásával. Vajon mire gondol? Ik Zik. Olimpia Rendeződnek a dolgok Az Olimpia Rt.-nél, úgy tűnik, visszazökken az élet a rendes ke­rékvágásba. Tegnap a délelőtti váltás már megkapta pénzét és munkába állt. A délutáni váltás mindaddig sztrájkol, míg ki nem fizetik őket is. Ha teljes egészé­ben megkapják a pénzüket, ők is dolgozni fognak és a sztrájkot fel­függesztik április 11-ig, amikor várják a márciusra esedékes bért. Meg nem erősített hírek szerint tegnap két óra tájban még mindig hiányzott 1 millió lej a délutáni váltás pénzéből. A.F. Új pénzügyi szabályozások Ismeretes, hogy a Román Nemzeti Bank ügyfelei nem a jogi és természetes személyek, hanem a különböző kereskedel­mi bankok. A jegybank ellenőr­zi, hogyan tartják be ezek a pénzintézmények a különböző pénzügyi és deviza-jogszabá­lyokat. Jelenleg Bihar megyé­ben 34 bankfiók és kirendeltség működik, melyeknek komoly gondot okoz az általuk folyósí­tott hitelek időbeni behajtása. Ez azért is vált fontossá, mivel néhány magánszemély nem tar­totta be a kölcsönök visszafize­tésére megállapított határidőt. Ioan Degauval, a Román Nem­zeti Bank Bihar megyei fiókjá­nak igazgatójával (képünkön) az intézmény tevékenységéről, különböző pénzügyi rendelke­zésekről, a hivatalos valutaárfo­lyam liberalizálásáról, a csődtör­vényről beszélgettünk. (Inter­júnk a 3. oldalon olvasható.) Oktatási alapítvány A romániai magyar oktatás ügyét támogató, felekezetközi alapítvány létrehozásának tervét jelentették be a romániai történelmi egyházak elöl­járói. A szándéknyilatkozat aláírói római katolikus, református, evangé­likus és unitárius püspökök. Az új a­­lapítvány a már létezőkkel karöltve kívánja szolgálni a közös célokat, így egyebek között a magyar nyelvű oktatás körülményeinek javítását, anyagi hátterének megteremtését. A püspökök külföldön és belföldön gyűjtést kezdeményeznek az alapít­vány javára. Tudományos ülésszak a mezőgazdaságban Egész napos tudományos ülés­szak színhelye volt tegnap a nagy­váradi Mezőgazdasági Kutatóál­lomás. Az intézet munkatársai az évente szervezett ülésszakon is­mertették a résztvevőkkel az el­múlt időszakban kutatómunká­jukkal megvalósított eredménye­ket. A napi tanácskozást az állo­más igazgatója, dr. Gheorghe La­za mérnök nyitotta meg. A nap folyamán összesen 25 - ábrákkal, fotókkal szemléletessé tett - tudományos munkát ismertettek a hallgatósággal. Az ülésszakon meghívottként részt vettek; a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, a megyében működő szakosított kutatóállomások, a Vetőmagtermelő Állomás és más megyei mezőgazdasági vállalatok munkatársai. Az ország más kutatóintézményeiből, a Temes megyei Lórántfalváról (Lovrin), a Szatmár megyei Sárközről (Liva­­da) és a Kolozs megyei Tordáról Tóth Krisztina felvételei jöttek a vendégek. A szervezők sajnálattal vették tudomásul a közvet­lenül a mezőgazdaságban dolgozó agrármérnökök távolmaradását. Dr. Csép Miklós kutatómérnök elmondta: az ülésszakon elhangzottakat kinyomtatva, kötetbe kötve juttatják el a mezőgazdasági társulások­hoz. Szeretnék, ha munkájuk gyümölcsét a kisgazdák is fel tudnák használni, de felmerül a gond, hogy az általuk kidolgozottak gyakorlati alkalmazása sok költséggel jár, amit a jelenlegi körülmények között kevés kisgazda tud állni. D.F. Változnak az utcanevek A Megyei Tanács tegnap 10 ó­­rától megtartott rendkívüli ülésé­nek két fő napirendi pontja volt: a polgári őrség által őrizendő objektumok listájának a jóváha­gyása, és egyes váradi, vaskohi és székelyhídi utcanevek megvál­toztatása. A polgári őrséget az 1993/26. sz. törvény 13-as cikkelye alapján hozták létre. A Megyei Tanács feladata, hogy kijelölje és jóvá­hagyja azoknak az intézmények­nek és létesítményeknek a listá­ját, melyeket a polgári őrség őriz majd megyénkben. (Ilyenek az országos jelentőségű vállalatok - bányák, kőolajkitermelő és -fino­mító vállalat­­, az exportra termelő magán- és állami cégek, közintézmények stb.) Csak Vára­don 133 intézmény tulajdonosa­inak vagy vezetőinek kell kötele­ző módon szerződést kötniük a polgári őrséggel, hogy azok biz­tosíthassák a fegyveres őrizetet. Egyes tanácsosok, akik civilben vállalatvezetők, kifogásolták, hogy milliókat kell kifizetniük o­­lyasmiért, aminek a hatékonysá­ga kétes. “Hiszen volt már egy i­­dőben kötelező fegyveres őrség, és még többet loptak, mint aze­lőtt.” Volt, aki azt mondta, úgy kell megfogalmazni a határoza­tot, hogy módot adjon mindenki­nek a döntésre: óhajtja-e igénybe venni a polgári őrség szolgál­tatását? Végül módosították az erre vonatkozó második pontot, olyan értelemben, hogy ezeket a szerződéseket a rendelkezésre ál­ló pénzalap függvényében kössék meg, így a határozatot 32 szava­zattal három ellenében elfogad­ták. Albert Ferenc (Folytatása a 3. oldalon)

Next