Bihari Napló, 1994. november (5. évfolyam, 214-235. szám)
1994-11-01 / 214. szám
V. évf., 214. sz. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP JULTUIJXJLTUI ... - Állíthatom, hogy ha a szegedi találkozóira nem kerül sor, akkor Horn Gyulával semmiféle konfliktusba nem kerültem volna, akár nyer a választásokon, akár nem... - mondta egyebek közt Tőkés László. A holnapi Bihari Naplóban Valamiért valamit címmel megjelenő interjúban a riporter, Péter I. Zoltán elsősorban az október 24-én Horn Gyulánál tett látogatásáról kérdezi a püspököt. Nagyvárad, 1994. november 1., kedd 8 oldal, 130 lej. “Egy szép barátság kezdete” Van valami nehezen megfogható jelképesség abban, hogy az első olyan regionális gazdasági konferenciát, amelyen a közel-keleti és az észak-afrikai arab államok, Izrael, a palesztin közösség, az Egyesült Államok, Oroszország, Japán és az Európai Unió is képviselteti magát, az arab világ legnyugatibb pontján, Marokkóban rendezik meg. II. Hasszán király a casablancai találkozót azzal nyitotta meg, hogy “a Közel- Keleten végre béke van” .Ez így még nem igaz, de premierszámba menő, nagy nemzetközi gazdasági és diplomáciai fontossággal bíró rendezvényen a házigazda megengedhetően bocsátkozhat próféciákba. Az amerikai külügyminiszter pragmatikusabb volt: Christopher - Humphrey Bogartot parafrazálva - kijelentette, hogy a konferencia “egy szép barátság kezdete” lehet. Ennek megvalósítása érdekében fel is szólította az arab államokat: hagyjanak fel az Izrael ellen irányuló bojkottal. Gesztusértékű volt az is, hogy Rabin kormányfő itt jelentette be: mától feloldják a gázai zárlatot. Líbia távol maradt, és az egészet a zsidó állam által kidolgozott arabellenes összeesküvésnek titulálta. Mindezt Kadhafi ötölte ki - ő folytatja “világforradalmát”. Lemondani azért róla sem szabad. Arafatot elvégre már Nobel-békedíjasként fogadták Casablancában... SZALÁRD PÉLDÁJA :ajra áll az emlékmű! Az idei halottak napja minden bizonnyal örökre emlékezetes marad a szalárdiak számára. Vasárnap délután került sor az első világháborúban elesett 59 szalárdi lakos emlékére újrafelállított emlékmű avatására. A község vezetése és a szervezőbizottság már rég készült erre a kegyeleti aktusra. Az emlékművet a ’80-as évek derekán rombolták le, helyére tömbházat terveztek. A panelblokk félig-meddig el is készült, ám a befejező munkálatokra nem futja, így az emlékművet csak az eredeti hely közelében lehetett felállítani, a község főterén lévő parkban. A neveket tartalmazó márványlapokat annak idején két helyi lakos az éjszaka leple alatt mentette a református templomba. Érdekesség, hogy az a Lázár Béla kőművesmester építette újjá az emlékművet, akit annak idején a lebontására köteleztek. Az emlékműszentelésre hivatalosak voltak egyházi személyek, politikusok, többek között dr. Csapó József szenátor, Varga Gábor, a megyei RMDSZ elnöke, valamint a környékbeli települések vezetői. A megemlékezés Szalárd és Bihar község református fiataljainak énekével kezdődött, majd Tibulac Katinka Radnóti Miklós Keresés közben című versét adta elő. Ezután Szalárd polgármestere, dr. Székely Ferenc mondott beszédet, románul és magyarul. Egyperces néma csend után az Úri imádságot Csernák Béla református egyházkerületi főjegyző mondta el. Őt Borzási Gyula szalárdi református lelkipásztor követte az emlékezők sorában, majd Szalárd és Bihar község református fiataljai énekeltek. Szólt az egybegyűltekhez Knecht József, Szalárd katolikus lelkésze, majd Pallos István bihari római katolikus esperes megszentelte az emlékművet. Reményik Sándor Glória című versét Kispataki Zoltán mondta el. A baptista egyház (Folytatás a a 3. oldalon) Az újjáépített szalárdi emlékmű i Szanatóriámavató díszvendégekkel Szombaton, október 29-én ünnepélyesen felavatták a mozgássérült gyermekek felújított püspökfürdői szanatóriumát A kül- és belföldi vendégek az előcsarnokba tömörültek, melyet korántsem hasonló rendezvényekre terveztek - ezért a szertartás kissé nehézkesen indult. A meghívottak között volt Liechtensteini Mária nagyhercegnő és Habsburg Mihály főherceg (képünkön), Mons. Kozma Imre apostoli protonotárius, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Fehér Miklós és Törzsök Erika, a magyar kormány képviseletében, Tempfli József római katolikus megyés püspök,Ioan Mihalfan ortodox püspök, dr. Ioan Urda, az Egészségügyi Igazgatóság vezetője, s a kivitelező, a Dooms építkezési vállalat képviselői (Az eseményről beszámolónk a 3. oldalon.) Az HZ a Konvenció kerékkötője? Most tehát kimondatott az, amit eddig csak sejteni lehetett: az RMDSZ Konvenció-tagsága egyre kényelmetlenebbé válik szövetségesei számára. A mindinkább elharapózó választási láz gyors és radikális lépésekre kényszeríti a pártokat, nemegyszer fellebbentve a fátylat az eddig rejtett álláspontokról. Ezúttal Petre Litiu, a Liberális Párt 1993 kolozsvári képviselője foglalta össze félreérthetetlenül az eddigi partnerek megváltozott hozzáállását, kijelentve, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció kerékkötője. Litiu kijelentése megdöbbentő és etikai szempontból kifogásolható ugyan (hiszen előzőleg többen, többször kiálltak az érdekvédelmi szervezet DK-tagsága mellett), viszont hozzájárul az RMDSZ és a többi ellenzéki párt viszonyának tisztázásához. A világos, sommás megfogalmazás magyarázatot ad a konvenciós pártok gyakran kétértelmű kijelentéseire, az RMDSZ lépéseivel kapcsolatos homályos reakcióira. Az ellenzéki pártszövetség tehát nem szívesen működik együtt “a magyarokkal” mindaddig, míg ezáltal szavazatokat veszít - így hangzik nyers fordításban az a finom diplomáciával szalonképessé tett mondat, mely szerint “a DK kénytelen elviselni a választók azon csoportjának szankcióit, amelyik nem nézi jó szemmel ezt a társulást”. A Konvenció ismét naivan viselkedik, amikor elhiszi: az RMDSZ eltávolításával megnyerheti a konzervatív, nacionalista szavazók bizalmát. Sz. Ö. ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSKOZÁS Egy a Charta, más a gyakorlat... Október 29-én a Szatmár megyei Krasznamihályfalván került sor a Szatmár és Bihar megyei polgármesterek, polgármester-helyettesek, szenátorok és parlamenti képviselők részvételével megtartott önkormányzati tanácskozásra. A református templomban tartott istentisztelet után Tőkés László szólt az egybegyűltekhez, kifejezve örömét, amiért együtt látja a két megye kiemelkedő személyiségeit, s óva intett a széthúzástól. Beszéde után Geréb Miklós, Ákosfalva és a hozzá tartozó Krasznamihályfalva polgármestere, röviden ismertette a jelenleg négyszáz fős, 1600-as években alapított falu nehézségeit. (További részletek a 3. oldalon.) Ülésezett a megyei tanfe Tegnap délelőtt ülési tar» fort a Bihar megyei tanács. A napirendben szerepelt a me* gye 1994-es költségvetésé* nek kiigazítása, s fatározatot hoztak a Bsfdar megyei ter»mészetvédelmi területek hivatalos gyili interjújáról «• zek megsm • késéről, cídU* mist a törvény által birtoklott védelmükről. Ezenként ismertették » tanácstagokkal mindazon intézkedéseket« melyeket az ügyvezető bezártság ígért a tanár* legutóbbi ülése óta. Az első napirendi pont id nemi szótartás alakult ki. Pénzről volt szó, amiből sajnos soka alincs elég. A vita főleg arról folyt: raifcent is le* gyen elosztva a megye költ ségvetésének kiigazítására szánt 500 trillió lej a heh! tanácsok között, különböző beruházásokra. A szakbi* zottség elkészítette «»üsszeg: fietosjztás-tervezetét, amit a tanácstagok el is fogadtak A nagyvárad» fmóiA^tfiak terére— tiég kiszabott 229 aáTsó te>«8 vitatkoztak; mivel senki smvtdtjei MawIra álznács* tál, a megyei tanács úgy ha* sárosott, hogy az összeg egy részét Szalont» és Élesd városoknak adják« valamint e épülő, kidre szánják. A gyűlés végén hiátus jelent meg Petra Filip polgármester» próbálva igazoln» távollétét, a szavazás már megtörtént így Nagyvárad m eredeti elképzeléseknél 93 raShó lejjel kevesebbet kapott a költség*vetés kiigaztása után. (A ta* Bácsőlév o elé# viaszaié•# “ '