Bihari Napló, 1995. március (6. évfolyam, 42-64. szám)

1995-03-01 / 42. szám

Nagyvárad, 1995. március 1., szerda 8 oldal, 150 lej FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VI. évf., 42.sz. Újabb szolgáltatások a Fejlesztési Banknál A Román Fejlesztési Bank nagyváradi fiókja nemcsak szolgál­tatásainak minőségén javított a haj­dani turisztikai hivatal által használt, Bémer téri épületrészben való berendezkedéssel, hanem ezek skáláját is bővítette. Amint Liviu Sav igazgatótól megtudtuk, az RFB és megyei kirendeltségei az export­­termelés ösztönzése érdekében évi 45 százalékos kedvezményes ka­matú hitelt nyújtanak azoknak a gazdasági egységeknek - tulajdon­­formától függetlenül -, melyeknek lej- vagy valuta-folyószámlájuk van a banknál. Ezeket a hiteleket csakis exportra szánt termelésre lehet fel­használni és visszafizetésük az exporttermék ellenértékének kie­gyenlítésekor válik esedékessé. Hi­telért fordulhatnak a fejlesztési bankhoz azok a vállalatok, amelyek megfelelő hozammal és végle­gesített exportszerződéssel vagy koncesszióval rendelkeznek, me­lyekből kitűnik az exportra szánt termék neve, valamint a szállítási és fizetési feltétel. A kedvezményes hitel garanciájaként elfogadják a kérelmező vállalat javára kiállított, a feltétlen és visszavonhatatlan ex­portról szóló hitellevelet (acreditiv), a bankgaranciát vagy a kereskedel­mi értékpapírt (efect de corner^). Esetleg ingatlan garancia (épület, beltelek) is szóba jöhet. Pótga­ranciaképpen szerepelhet az ex­portált áruból származó pénzbeli járandóságok és vámjogok áten­gedése a bank részére. A fentebb említett, egyedülálló kezdeményezésen kívül a Román Fejlesztési Bank hitelt nyújt az Állami Tulajdonalapnál befizetendő előlegre azoknak a személyeknek, akik a MEBO módszerrel privatizált vállalatoknál részvényeket vásá­roltak. A hitel lejárati ideje három év, a kamat pedig megegyezik a pri­vatizálandó vállalatnál alkalmazott kamattal. Különben a hitelfolyósítás egyik feltétele, hogy a vállalatnak legyen folyószámlája a fejlesztési banknál. A felvett hitel garanciá­jaként elfogadják a megvásárolt vál­lalati részvényeket, de szemé­lyenként ötmillió fölötti összegre már ingatlan garanciát is kérnek. Albert Ferenc A Fejlesztési Bank új otthona Nehézjárművek útvonalai A legutóbbi nagyváradi tanácsülésen elfogadták a Polgármesteri Hivatal Műszaki Igazgatóságnak a nehézjármű-közlekedés szervezésére és lebonyo­lítására vonatkozó szabálytervezetét. Ebben meghatározták a Kolozs­­vár-Szatmár, Kolozsvár-Déva, Arad-Szatmár, Arad-Déva között közlekedő nehézjárművek nagyváradi útvonalait. A körgyűrűből az általa határolt utcákba való behajtás jogáért a nehézjárművek után évi díjat kell fizetni. Ez 33-től 5 tonna közötti járművek esetében 200 ezer lej, 53-7 tonna között 250 ezer lej, 73-től 14 tonnáig 350 ezer lej, 143-től 20 tonnáig 400 ezer lej, 203-40 tonna között 450 ezer lej. Szabálytalan rakszelvényű járműnél 550 ezer lejt kell fizetni egy évre. A belváros irányában tiltó táblák állítják majd meg a 33 tonnánál nagyobb gépkocsikat. A szabályzat közli a belvárost határoló utcákat is. Akik mégis be szeretnének hajtani, havi díj mellett megtehetik. Ez 33-5 tonna között 50 ezer lej, 53-7 tonna között 75 ezer lej, 73-14 tonna között 100 ezer lej, 143-20 tonna között 150 ezer lej, szabálytalan rakszelvényű gépkocsiknál havi 200 ezer lej. A sétálóutca üzleteinek áruellátását 6-7, illetve 20-21 óra között engedélyezik. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy eddig is létezett szabályzat, de senki sem tartotta be. Péter­­­ Zoltán Folytatása a 3. oldalon A TIR-kocsik továbbra is az E-60-as útvonalat követik majd, a város központján keresztül is Kiűzetés a tanácsból? A kolozsvári városi tanács tizenöt igen, hét nem szavazat és egy tartózkodás mellett végül elfogadta azt a határozattervezetet, melynek értelmében Boros János és Molnos Lajos RMDSZ-listán megválasztott tanácstagokat felfüggesztésre javasolja, mivel ezek­­ Funar polgármester és a tanácsban többségben lévő hívei szerint - alkotmányellenes, a román állam területi épségét és szuverenitását veszélyeztető tevékenységet folytatnak azáltal, hogy részt vesznek az Országos Önkormányzati Tanácsban. A hírek szerint a tanácsülés meglehetősen viharosan zajlott, hiszen az RMDSZ képviselői természetesen a javaslat ellen voksoltak, de a román demokratikus ellenzék egyes reprezentánsai sem mentek bele az Egységpárt elnöke által kezdeményezett politikai inkvizíciós játékba. A Keresz­ténydemokrata Nemzeti Parasztpárt tanácsosai nem szavaztak, a Nemzeti Liberális Párt tanácsosai pedig elhagyták a termet. A döntés értelmében azonban Gheorghe Funar a prefektushoz fordulhat a határozat jóváhagyását kérve. Amennyiben a kormány Kolozs megyei képviselője, Grigore Zanc megerősíti a felfüggesztésre vonatkozó döntést, az RMDSZ érintett két tanácstagja már csupán az Alkotmánybírósághoz fellebbezhet. Kolozsvár fura ura tehát az ügyben “megtette a magáét”, most már minden azon múlik, hogy az RTDP csúcsvezetése Zanc prefektusnak milyen utasítást ad Bukarestből. A játszma ezen a szinten is kétesélyes. Merénylet készült a tempóin­? Vasárnap este 19 óra körül a Decebal sugárúti baptista imaház felszentelési ünnepségén különös esemény történt. Amíg a szer­vezők a hívektől adományokat gyűjtöttek, lankadt a figyelmük, s egy elmebeteg lopódzott fel az ünnepi emelvényre... A 40 éves Vasile Dekan egy nagy kést rán­tott elő, s az ott-tartózkodó elöljárók felé indult. A hívek ereiben meghűlt a vér. A vi­deokamerák, amelyek az ünnepi programot rögzítették, “szem­tanúivá” váltak a megdöbbentő jelenetnek. A kórus néhány tagja felvisított... Ki tudja, mi lett volna a történet vége,­ ha Nicolae Gheorghi­u, az imaház lelkésze nem tett volna tanúbizonyságot lélekjelenlétéről. Odalépett a “za­vart” férfihoz,,és baráti hangon beszélni kezdett hozzá. Az letette a kést és karját a prédikátor karjá­ba fűzve, kisétált azzal. Ekkorra már feleszméltek a szervezők is, és a férfit átadták a hatóságoknak. Cikkünk a 3. oldalon. A valóság ereje A CNSLR-Frá^ia szakszer­vezeti tömörülés A valóság ereje címmel akciótervet dolgozott ki, melynek lényege a fizetések valós értékének 83 százalékos növelése. Minden tagszervezettel egyeztetve jutottak arra a következtetésre, hogy a tavalyi értékhez képest átlagosan 65 százalékkal kellene emelni a béreket; ezt az életszínvonal folyamatos csökkenése és az ál­lítólagos gazdasági stabilitás közötti ellentét teszi indokolttá. A szakszer­vezet vezetősége szerint a kormány megtalálhatná a bérkiegészítésre fordítható nemzetgazdasági forrá­sokat, ha valósak az inflációs ráta csökkenését és a belső nemzeti össztermék növekedését bizonyító adatok. A Frá­ta hétfőn nyil­vánosságra hozott programja értelmében tárgyalásokat kezdenek a kormánnyal, s amennyiben így nem érnek el eredményt, a hónap végén nagygyűléseket és általános sztrájkot szerveznek, amelyben részt vesz az országos szakszer­vezeti tömörülés minden tagja. Liviu Luca alelnök kijelentette, hogy a kezdeményezésnek nincs politikai oka, ők kizárólag a szak­szervezeti tagok érdekeit képviselik. Hasonlóképpen tiltakozó akciók szervezését jelentette be az Or­szágos Szakszervezeti Tömb végre­hajtó bizottsága is. Eszerint március 14-től a hozzájuk tartozó szer­vezetek országszerte össze­hangolt megmozdulásokat fognak szer­vezni, tiltakozásul a valóságtól messze álló kormánynyilatkozatok, a bérek csökkenése és a munkanél­küliség állandó növekedése ellen. GALÉRIA Tibor Ernő-emléktárlat nyílt Tegnap délután TIBOR ERNŐ nagyváradi festőművész műveiből nyílt kiállítás a róla elnevezett Kanonok sori pince­­galériában, születésének 110. évfordulóján. A mintegy száz érdeklődő előtt Impion Irén iro­dalmi igényű méltatását kö­vetően Varga Vilmos adott elő egy költeményt, majd a Va­­radintim vonósnégyes Michael Haydn egyik divertimentóját ját­szotta. A tárlatnyitón Jako­­bovits Miklós diavetítéssel egy­bekötött előadás keretében szólt a művész jelentőségéről, korá­nak társadalmáról, művé­szetéről. Méltatta a művész fiát, Tibor Istvánt, aki jelentős szerepet vállalt az édesapa hagya­tékának ápolásában. Újból fel­vetette azt a gondolatot, melyet hivatalos formában korábban a hatóságokhoz is eljuttatott, hogy Tibor Ernő és más művésztársak emléke előtt e város igazán úgy tiszteleghetne, ha utcát ne­veznének el róluk. A megke­resésre mind ez ideig nem érkezett hivatalos válasz. Az emléktárlat, a képek kiemelkedő értékére való tekin­tettel, csupán március 5 ig tekinthető meg. A Tibor Ernő Galéria közönsége Impion Irén méltató szavait kíséri figyelemmel

Next