Bihari Napló, 1995. július (6. évfolyam, 129-149. szám)
1995-07-01 / 129. szám
Mezcsere A bonni parlament tegnap döntött arról, hogy Németország - a második világháború óta először - vezényeljen-e csapatokat egy válságzónába. Lapzártáig nem érkezett hír a szavazás eredményéről, ám ha a honatyák jóváhagyták a tervezetet, akkor nemsokára indulhatnak a kijelölt katonai alakulatok a délszláv térségbe. A parlamenti ülésen nem ment minden simán, ugyanis a volt keletnémet állampárt utódjának (I’IS) képviselői közül néhányan, tiltakozásul a tervezet ellen, fehér pólóban jelentek meg, melyen „Mi nemet mondunk" felirat, mellette egy sírkereszt és egy páncélsisak volt látható. A Bundestag elnöke a renitenskedőket kiutasította az ülésteremből, akik később megfelelő öltözékben visszatérhettek. napi POLITIKA ki fizet a biztonságért? A csernobili atomerőmű bezárásáról tovább tart az egyezkedés Ukrajna és az Európai Unió között. A Kijevnek ígért támogatás jóváhagyása attól függ: Leonyid Kucsma elnök betartja-e a veszélyes létesítmény üzemen kívül helyezéséről tett ígéretét. Legutóbb Jevgenyij Marcsuk miniszterelnök tárgyalt ebben az ügyben az EU trojkájának képviselőivel, a német, francia és spanyol megbízottakkal, s állítólag csekély haladást értek el. Mint Marcsuk utóbb közölte, kormánya nem vitatja a bezárás 1999-es határidejét, de jelentősen eltér a véleményük az EU-tagokétól a költségeket illetően. Az atomenergia békés felhasználásának történetében a legsúlyosabb katasztrófát okozó csernobili erőművet ugyanis nem elég „kikapcsolni". Meg kell oldani az elhasznált nukleáris fűtőanyag biztonságos tárolását, a kieső energiatermelő egység helyett új hőerőművet kell tervezni, építeni. Kijevi számítások szerint ez nagyságrendekkel többe kerül a 15-ök által felajánlott támogatási összegnél. Ezenkívül megoldatlan a jelenleg Csernobilban foglalkoztatott hatezer alkalmazott elhelyezkedése, ha végül bezárják az erőművet; az 1986 április 26-án felrobbant IV- es blokk betonszigetelése is folyamatos karbantartást igényel. Ukrajna pedig - úgy tűnik - a biztonság árát Nyugat-Európával akarja megfizettetni. Himrérosi a poiwlááokoa Igaz, a szólásmondás elefántot emleget, de esetünkre - utalással Eugene Ionesco közismert drámájára - jobban illik az orrszamvjelkép, s a „hatás" szempontjából egyre megyy, hogy a fent említett két vastag ború óriás közül melyik csörtet keresztül a törékeny encsembencsemek világán. Az viszont az abszurdnál is abszurdabb eset, amikor a nippeknek támad rinocéroszkodhatnékjuk, az orrszanú pedig porcelánkodni akar, a két fél között kompromisszum születik, s porcelánok maguk közé édesgetik az otromba jószágot... Akár hiszik a kedves olvasók, akár nem, az ilyesmi előfordulhat. Mégpedig - hol máshol - a politikában! A minap egy független szenátor - bizonyos Radu Ceontea - felvétetett a Konvención belüli, Ionescu-Quintus-féle Nemzeti Liberális Pártba. Tehát ez az érdemdús férfiú - ugyanaz, aki '89 decemberében kiagyalta a Vatra Româneasca nevű kulturális" szervezetet, ugyanaz, akó fő felszítója volt a marosvásárhelyi konfliktusoknak '90 márciusában, és aki végül létrehozta a Román Nemzeti Egységpártot, és addig vezette azt, míg Bunarék ki nem szorították belőle - nos, ez a sok ihart arató, szelet vető honatya most bevonult, becsörtetett Quintusék liberális pártjába, s azon keresztül a Demokratikus Konvencióba! Ezt a lépést bátorsággal megtehette, hiszen a Konvención belül semmi veszély nem fenyegeti: az RMDSZ kivonult onnan, nem lesnek rá „zsebükben hurkot, bicskát rejtegető, jöttment magyarok". (Radu Ceontea hajdani parlamenti felszólalását idéztük). Ha már belül van a Konvenció falain, akkor bizonyára nemcsak Ionescu-Quintusékkal, hanem Ion Ratiuval és Emil Constantinescuval is szót ért. Nyitott kérdés viszont, hogy a fent említettek mennyire rinocéroszodnak el, avagy Ceontea mennyi porcelánmázat ölt magára Szilágyi Aladár Romok alatt A napokban újabb tömegszerencsétlenség történt, ezúttal Szöulban. Csütörtökön kártyavárként omlott össze a dél-koreai fővárosban levő Sampoong sportáruház. A katasztrófa oka az építők hanyagsága volt, mivel - szakértők feltételezései szerint - a kivitelezők nem tartották be az építkezésnél a műszaki előírásokat. Ezt az is bizonyítja, hogy a hat évvel ezelőtt átadott épület falain nemrégiben óriási repedések jelentek meg. A csaknem négyezer fős mentőalakulat tegnapi jelentése szerint eddig 130 holttestet találtak a romok alatt, a sebesültek száma elérte a 860-at A mentési munkálatokat nagyban akadályozza, hogy a romok közül mérges gázok és sűrű füst tör elő. Félő, hogy az alagsorban rekedt körülbelül 28 személyt nem tudják kimenteni, mivel az ötszintes épület még ép falai is összeomlással fenyegetnek. Óvintézkedésként a környező házakból is kiköltöztették az ott lakókat, illetve dolgozókat. Bihari Napló AZ EGYIPTOMI és a Szudáni vezetés egyre keményebben fenyegeti egymást a két ország határánál történt fegyveres incidens és a Hoszni Mubarak elleni merényletkísérlet miatt Az egyiptomi államfő Németországot is bírálta, amiért az terroristáknak ad menedéket a szudáni rezsimet pedig „bűnbandának" nevezte. A hétfői merényletkísérlettel kapcsolatban az olasz rendőrség letartóztatott két iszlamistát egy ottani lap pedig úgy tudja: a merényletet a Gamaa Iszlamija nevű szervezet vezetői Svájcban tervelték ki. A fundamentalista csoportnak Dániában és Ausztriában is van központja. A SPANYOL KORMÁNYTÓ elfogadta két miniszterének lemondását, akik egy lehallgatási botrány miatt kerültek kínos helyzetbe. Felipe Gonzales mindazonáltal kiállt mellettük, s kijelentette: Narcis Serra helyettes kormányfő és Julian Gama Vargas nemzetvédelmi miniszter nem felelős a titkosszolgálat által elkövetett töménytelenségekért. A spanyol belbiztonsági hivatal ugyanis több politikus magántelefonját lehallgatta, többek között Juan Carlos királyét is. A konzervatív ellenzék szerint az ügy még nem tisztázódott, s a fő felelős maga Gonzales kormányfő, aki a menesztett minisztereket csak bűnbaknak használta. I. JÁNOS PÁL tegnap kezdődött szlovákiai apostoli zarándoklatának központi eseményeként szentté avat három kassai mártírt A pápa 66. külföldi útjának azonban elsősorban ökumenikus jelentősége van, s azoknak az erőfeszítéseknek a sorába tartozik, melyekkel a katolikus egyházfő a keresztények egységét igyekszik elősegíteni Az eseményről író vatikáni lap emlékeztet arra, hogy 880-ban a mai Szlovákia területén, Nyitrán hozták létre Közép-Európa első egyházmegyéjét. Arccal a tenger felé A Fekete-tenger Menti Országok Gazdasági Együttműködési Szervezetének csúcstalálkozója kezdődött tegnap Bukarestben. Az alapító tagok - Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Törökország, Ukrajna és Románia állam-, illetve kormányfői szinten képviseltetik magukat. Rajtuk kívül jelen vannak megfigyelők, meghívottak, az európai nemzetközi szervezetek küldöttei. A szervezetet 1992. június 25-én alapították Isztambulban a térség fejlesztése és stabilitásának megőrzése céljából; működése a Helsinki Záróokmány, az EBESZ-dokumentumok, a Párizsban megfogalmazott Európai Charta és egyéb egyezmények szellemének felel meg. A részt vevő államok - az alapító okirat tanúsága szerint - jószomszédi viszonyra törekednek, ezt számos két- vagy többoldalú gazdasági, kereskedelmi megállapodás is igazolhatja. A régió országai között elég nagy különbségek mutatkoznak ipari fejlettség, gazdasági potenciál, nyersanyagkészlet és természeti kincsek tekintetében, ám egységesen elmaradottnak tekinthetők az Európai Unió tagállamaihoz viszonyítva. A nyugati befektetők érdeklődését felkeltendő, az orosz miniszterelnök-helyettes, Oleg Szoszkovec egy kereskedelmi és fejlesztési bank megalapítását javasolta a fórumon. .A magyar politikai élet egyik különös alakja Tormán József, a kisgazdák vezetője, aki a korábbi évek belső pártharcaiból kikerülve a megosztott, széttagolt kisgazda-mozgalomból ütőképes ellenzéki pártot tudna kialakítani. Az a fajta politikus, akivel szemben kevesen közömbösek, szenvedélyes hívekre és ellenfelekre oszlik megítélése kapcsán a közvélemény. Lehet isteníteni, avagy okkal-ok nélkül ostobának nevezni, csak létezéséről tudomást nem venni hiba A kolozsvári RMDSZ-kongresszus egyik szünetében válaszolt a BN kérdéseire. - Milyennek ítéli meg a magyarországi kormánykoalíció nemzetiségi politikáját? - Nem tartom elégségesnek, annál is inkább, mivel a határainkon túl élő magyarság rendkívül nehéz helyzetbe került. Ennek az a velejárója, hogy azok, akik tehetik, elhagyják a szülőföldjüket, s így rohamosan csökken a magyarok lélekszáma Erdélyben. Fontos lenne, hogy a magyar kormány olyan stratégiát dolgozzon ki, mely egyformán lenne érvényes például a Romániában és a Szlovákiában élő államalkotó magyarságra is. A kisebbségi meghatározás sértő egy államalkotó tényezőre nézve, tehát már az elnevezéssel is elégedetlen vagyok. Nem is szólván a magyar kormány kisebbségi politikájának megvalósításáról. Szerintem a magyar kormány nem tehette volna meg, hogy egy olyan alapszerződést kössön Szlovákiával, mellyel kapcsolatban tíz perccel az aláírása előtt Meciar kormányfő kijelenti, hogy a dokumentumot másképp értelmezi, mint Horn Gyula. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben olyan helyzet teremtődött, amikor egy felelős államférfinak nem lett volna szabad aláírnia az alapszerződést. Ez is jelképezi a magyarság helyzetét, valamint a magyar kormány ezzel kapcsolatos politikáját, mely szerintem sok kívánnivalót hagy maga után. - Az államközi alapszerződés esetleges megkötése után javulhat-e a romániai magyarság helyzete? - A szlovák példa azt mutatja: a dolgok épp ellentétes irányban fejlődhetnek, mint ahogy ezt előzőleg feltételezték. Hisz a kormány azt mondta, hogy az alapszerződés megkötése a stabilizáció szempontjából fontos. Ugyanakkor a helyzet instabillá vált, mivel a dokumentum aláírása után Szlovákiában terítékre került a nyelvtörvénytervezet, az alternatív oktatás bevezetésének kérdése. Az istentiszteleteken például nyelvőrség vigyáz majd arra, hogy a Boldogasszony anyánkat ne lehessen magyarul elénekelni. A helyzet a Romániában élő magyarság tekintetében sem lesz jobb, ugyanis a román nacionalisták mindig keményen felléptek az államalkotó magyarsággal szemben. Az anyaország nem engedheti meg, hogy az alapszerződés esetleges megkötése kedvezőtlen módon befolyásolja a romániai magyarság helyzetét. Úgy vélem, csak abban az esetben lehetne az alapszerződés aláírásában gondolkodni, ha megvalósulnának azok az alapvető emberi és szabadságjogok, melyeket belefoglaltak a trianoni békeszerződésbe, az ENSZ Alapokmányába és számos nemzetközi egyezménybe. Talán a magyar az egyetlen nép, mely nem élvezhette e jogok érvényesítését Addig semmiképpen sem szabad az alapszerződést megkötni míg ezek a jogok meg nem valósulnak. - Ön milyen esélyeket lát az anyaországon kívül élő magyarság autonómiatörekvéseinek megvalósítására? - Ez nem csak az illető ország külpolitikáján múlik. Megítélésem szerint az ukrán-magyar alapszerződés aláírása után megvolt annak a lehetősége, hogy létrejöjjön a magyar autonómia, sőt népszavazáson erősítették meg a beregszászi járás autonómiáját Úgy gondolom, a magyarságnak egy olyan tájékoztatási hivatallal kellene rendelkeznie, mely például megmagyarázná a világnak, hogy milyen a kisebbségek helyzete Romániában. Ugyanis a nyugat-európaiak el sem tudják képzelni azt, hogy egy ezeréves magyar település városházára ne lehessen a helység nevét magyarul kiírni. Tehát először egy olyan helyzetet kellene teremteni, melyben érvényesülnének a nemzetiségi jogok, s csak ezután lehetne tárgyalni. Nézeteim szerint az Európai Unióba való belépésünknek egyszerre kellene megtörténnie a trianoni békediktátum következtében területet nyert, térségbeli országok felvételével. Ha adott esetben Magyarországot felveszik, Romániát pedig kirekesztik az EUból, akkor a nemzetiségi és emberi jogok érvényesítésével kapcsolatos itt tapasztalható gondok miatt magyargyűlölet alakulhat ki. Kérdezett Rais W. István Jogérvényesítés nélkül nem szabad alapszerződést kötni Interjú Torgyán Józseffel, a magyarországi Független Kisgazdapárt elnökéve Torgyán József kolozsvári beszéde igazi csemegét jelenten a szenzációra éhes román újságíróknak