Bihari Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 150-172. szám)

1995-08-01 / 150. szám

1995. augusztus 1. megvétózott díjemelés A nagyváradi tanáv múlt heti ülésen ismét napirendre került a Helység­es Lakásgazdálkodási Vállalat azon javaslata, mely szerint július 1-jétől visszamenőleges hatállyal növeljék a nem lakóhely rendeltetésű állami ingatlanok havi bérleti díjszabásait. Egyébként a helyi tanács júniusi ülésén ez ügyben elhalasztották a döntés­hozatalt, ugyanis a városatyák nem tudtak megegyezni a díjemelés mértékében. A RAGCS kezelésében lévő ingatlanok esetében 1994 januárja óta nem emelték a bérleti díjat Dr. Alexandra Georgescu tanácsos kifejtette: a bérleti díjszabások megállapításánál különb­séget kell tenni például a kulturális intézmények és a pánik között félő, hogy az állami ingatlanok bérleti díjainak emelése maga után vonja a termékek és szolgáltatások drágulását is. Egyesek szerint a díjemelés mértékét az inflációs ráta függvényében kellene megálla­pítani. A tanácskozáson olyan érvek is elhangzottak; ha a tanács nem szavazza meg a határozattervezetet, akkor a RAGCL-nek ko­moly veszteséggel kell számolnia. A tanács végül leszavazta a bér­leti díjak emeléséről szóló javaslatot. Petru Frtip, Nagyvárad polgármestere úgy véli, hogy több bérlő nem megfelekt módon használja az ingatlanokat. Finnían Sala, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Gazdasági Igazgatóságának veze­tője szerint a döntés után a RAGCL-től nem lehet gazdasági haté­konyságot várni. Gheorghe Turdeanui ülésvezető elnök, fittyet hány­va az ide vonatkozó előírásoknak, ismét szavazásra bocsátotta az előterjesztést, mondván: lehetséges, hogy időközben a nemmel voksoló tanácsosok meggondolták magukat. Turdeanu tévedett, ugyanis a jelenlevők kitartottak álláspontjuk mellett. Valószínűleg e döntés ellensúlyozásaként, jóváhagyták a Hely­ség­es Lakásgazdálkodási Vállalat azon kérését, hogy december 15- ig kapjon haladékot az épületadók, valamint az állami területek használata miatt felszámított illetékek kifizetése alól, beleértve a késedelmi pótlék-mentességet is. A RAGCS nehéz anyagi helyzeté­vel indokolta kérését, mivel a vállalat több milliárd lejjel tartozik a •gyváradi Hőerőműnek és a Villamossági Hálózati Vállalatnak. A .­egységgazdálkodási vállalatnak több mint 81 millió lej értékű épü­letadót és mintegy 70 millió lejes területilletéket kellett volna befi­zetnie az állami költségvetésbe. (Rats) Dinifeáru­sok a senkiföldjén Dicséretes, hogy a Nagyvára­di Polgármesteri Hivatal rendet akar teremteni a Nagypiac kör­nyéki káoszban. A múlt héten felhívták mindazon bódék tulaj­donosait, akik az egykori piac területén árusítottak, hogy tisz­tázzák velük bérleti szerződé­süket. Ellenkező esetben július 31. után bódéikat a városháza szállíttatja el borsos büntetéssel megtetézve. Érdekes módon múlt hét végéig senki sem je­lentkezett. Tegnap délben a volt piacon járva a villamosmegálló melletti térségben ha nem is bódé, de az át­­tott-kopott pult továbbra is a helyén volt. Ott árválkodtak, senki sem árult mellettük, de el sem vitték őket onnan Nem tudni, gazdáik sem értékelik rozsdásodó tákolmányaikat, avagy abban bíznak, hogy a ha­tóság majd csak elfelejti ezt a határozatát is, és néhány nap múlva ismét háborítatlanul áru­síthatnak ugyanott. Reméljük, nem így lesz, mert igencsak si­ralmas látványt nyújtanak a mo­dern banképületek és a rende­zett piac szomszédságában. Kí­váncsivá tett ellenben az, hogy az ugyancsak ott felhalmozott dinnyehegyek árusai hivatalo­san táboroznak-e. Mert senkitől sem zavarva, a valutázókkal jó egyetértésben kínálja ki-ki a ma­ga portékáját. És hogy a fiaitok­nak is szerepe legyen, a mohó vásárlók ott fogyasztják el din­­­nyéjüket. Hogy mindezt nem ti­tokban, hanem jó balkáni mó­don teszik, azt a szétszórt din­­­nyehéjak bizonyítják. Jó lenne tudni, vajon ki takarít a senki­földjén. A piacrendészet nem, az bizonyos, elvégre ez már nem hozzájuk tartozik. Hogy a polgármesteri hivatal mikor akar a helyi tanács hatá­rozatának érvényt szerezni, azt nem tudhattuk meg, mivel a városháza ellenőrző testületé­nél zárt ajtót találtunk. Elkép­zelhető, hogy mindannyian a rendellenességek nyomában jár­nak. Talán még az említett elha­gyatott pultoknál is, de ott vala­hogy elkerültük egymást. (péteri) Még ott árválkodnak... vajon meddig? Adatközlés világszínvonalon Tegnap délelőtt a nagyváradi Informatika Rt.-nél (volt Területi Számítóközpont) bemutatták a LOGIC Telecom Rt.-t Ez utóbbi gyors és hatékony ügyleti és adatközlő tevékenységet végez. A számítógépes adattároló és adatközlő társaság a Central Eu­ropean Telecom Investments LP, a Logic Systems International td, valamint más román és kül­­földi beruházók közreműködé­sével alakult. 1994. december 12-én jegyezték be mint rész­vénytársaságot, adminisztráci­ós központja Nagyszebenben, központja pedig Bukarestben működik. A LOGIC Telecom RL az ame­rikai Sprint társaság partnere, mely adatközlés-tárolás szem­pontjából a világ élvonalában helyezkedik el. Mintegy 135 or­szágban elégítik ki a közönség­hálózati adatközlés igényeit. Or­szágszerte 25 hálózati csomó­pont már júniustól működik, s év végére az összes megyeköz­pontban - és a Moldáv Köztársa­ságban is - beindul e rendszer. A pénzügyi és gazdasági életről, valamint a cégek helyzetéről­­ pontos adatokat tartalmazó számítógéprendszer a napi bör­zeállás, újságok, folyóiratok, kereskedelmi közlemények pontos adataival szolgál. Könnyíti a levelezést, faxkül­dést, s ezeket szimultán végzi Nagy jelentősége van a kereske­delmi társaságok ügyleteinek lebonyolításában. Aki bővebb felvilágosítást szeretne e táv­közlési számítógépes rendszer működéséről és annak igénybe­vétele módjáról, keresse Hozzá Vintíla technikai megbízottat az Informatika Rt. székhelyén (Ba­­sarabtel utca 1. szám). A Logic Telecom szakemberei a tegnapi sajtóbemutatón ÁLLAMOSÍTOTT LAKÁSOK Törvényre várva Egyes magáncégek és állami tulajdonban lévő vállalatok már most, az államosított házakra vonatkozó törvény hatályba lé­pése előtt próbálják megváltoz­tatni ezek tulajdonformáit, nagy üzletet sejtve e lehetőségben. Az állami tulajdonban lévő la­kások eladásával Nagyváradon két cég foglalkozhat: a Bihar me­gyei Építkezési és Ingatlanközve­títő Rt. és a Nagyváradi Helység- és Lakásgazdálkodási Vállalat. A Bihar megyei Építkezési és Ingatlanközvetítő Rt., melynek igazgatója Achim­ajerban mér­nök, csak az állami alapból épült lakásokkal kapcsolatos ügylete­ket bonyolíthatja le, azonban hatáskörét túllépve, a törvényes szabályozások hiányában, elő­segítette mintegy húsz államosí­tott lakás adásvételi szerződé­sének létrejöttét. Már folyamat­ban van e szerződések érvényte­lenítése, s így visszaáll a korábbi helyzet, a lakások bérlemények maradnak. Ioan Chirsas mérnöktől, a Nagyváradi Helység- és Lakás­gazdálkodási Vállalat igazgató­jától tudtuk meg, hogy a megye­­székhelyen a 8500 állami tulaj­donban lévő lakás közül 6025 államosított, s ezek különböző módon jutottak az állam tulaj­donába. Amennyiben a jelenleg még csak tervezet formájában lévő törvény életbe lép, ezek el­adásával csak a Nagyváradi Helység- és Lakásgazdálkodási Vállalat foglalkozhat, mivel egyedül ez rendelkezik megfele­lő jogkörrel, s ennek birtokában van az adásvételhez szükséges összes okirat. Ezért bárki, aki meg szeretné vásárolni lakását a törvény életbelépése után, csak e vállalaton keresztül teheti. H­L Kettős ünnep Nagyszalontán Folytatás az 1. oldalról haza Skóciából, ennek ellenére készségesen tájékoztatta lapun­kat a felújítási munkálatokról, amelynek költsége eléri a 20 ezer márkát. Ezenkívül az alapa­nyagok közel 30 millió lejbe ke­rültek, csak az Olaszországból érkezett festék 8 millió lej értékű. Az istentiszteletet követően a gyülekezet több tagja átvonult a Csonkatorony park kertjébe, ahol Rozván György 1870-ben kiadott Nagyszalonta történel­me című könyvének bemutató­ját tartották. Ebből az alkalom­ból a mintegy 200 érdeklődő Meleg Vilmos és Hajdu Géza színművészek avatott tolmá­csolásában ismerkedhetett több jeles irodalmi alkotással. A könyv újranyomása körül bá­báskodó elöljárók közül első­ként Zuh hswe, az Arany János Művelődési Egyesület alelnöke lépett mikrofon elé. Először a szerzőről mondott néhány szót, aki 1819-ben született Nagysza­lontán. Akárcsak kortársában, Arany Jánosban, benne is mély nyomot hagyott e táj szelleme, így nem csoda hogy a hajdúvá­ros múltját felelevenítő műben hangsúlyos a lokálpatriotizmus. Szénási Ferenc RMDSZ-alelnök felszólalásában kihangsúlyozta, hogy a nehéz anyagi helyzet el­lenére időszerű volt az össze­fogás, mert a könyv 1870-es kia­dása már-már az enyészet sor­sára jutott. Beszédében sürgette a helyi magyarság összefogását, mondván, ne különböző érdek­képviseletektől várjanak cso­dát... Mindenki önmaga kell, hogy megharcoljon nemzetisé­günk jövőjéért. Az egyházköz­ség képviseletében Mikló Ferenc lelkész lépett a pódiumra. „Ezen könyv által a pózba hullott zász­lót felemeltük" - fogalmazott lé­nyegretörően. Az ünnepi gondolatokat kö­vetően több száz könyv talált gazdára, majd a szervezők a városi temetőbe hívták az egybe­gyűlteket, ahol közösen megko­szorúzták Rozván György sírját. Filmajánló A klasszikus kosztümös ka­landfilmek hagyományainak szellemében készült a Rob Roy címa alkotás, mely a Patria mozi­ban látható. A címszereplő Ro­bert Roy McGregor a festői skót hegyek között élő McGregor nemzetiségi klán vezetője az 1700-as évek elején, valóságos nemzeti hős. A nyomorúságban is idilli skót paraszti élet meg­hittségét a főúri intrika hábor­gatja, és a feszülő indulatok he­vében a nép szoknyás fiai már­­már kiássák a csatabárdot. Leg­­derekasabbul mégis a szoknya hagyományos viselője, Rob Roy­­ne, azaz Jessica Lange (46) állja a megpróbáltatásokat. Az idén Oscar-díjjal jutalmazott mű­vésznőt az A postás mindig két­szer csenget című filmjéhez hasonlóan mostani szerepében is konyhaasztalra juttatják, ez­úttal akarata ellenére. Michael Caton-Jones rendező széles­vásznú filmjének hitelét jótéko­nyan emeli az a tény , hogy a férfi főszerepek zömét a történet helyszínének megfelelően neves brit színészek alakítják. Rob Royt például az északír Liam Neeson (43), aki Oskar Schindler megformálásával jegyezte be magát a filmtörténetbe, de vi­szontláthatjuk az angol John Hurtöt (55), az 1984 dpi film főszereplőjét, és a szintén angol Tim Rothot, aki nemrég Van Goghot keltette életre megrázó­­an a tévében a Theo és Vincente című filmben Vn­da Zoltán

Next