Bihari Napló, 1995. december (6. évfolyam, 238-258. szám)

1995-12-01 / 238. szám

VI. évf., 238. sz. Nagyvárad, 1995. december 1., péntek 16 okt., 300 l­) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP •­ Ugy­e a busz-ü­gy? A tegnapi nagyváradi tanács­ülés legrázósabb napirendi pontja a közpénzek felhaszná­lási módját elemezte volna a He­­lyi Közszállítási Vállalatnál. A témában a jól időzített bombát­­ az egyik váradi lap aznapi szá­mában megjelentetett, autó­busz ügyletről szóló cikk ké­pezte. Ebben a június hónapban Varadra érkezett és a forgalom­ba azóta sem bejegyzett, Belgi­umból importált autóbuszokat emlegették fel, hogy emiatt a cégnek közel 600 millió lej hiá­nya van. A cikk írója arra várta a választ, hogy miért, mi okból költöttek ennyi pénzt „használ­hatatlan ócskavasra". Telegdi Sándor azt javasolta, hogy halasszák el a napirendi pont tárgyalását, mivel az ügy már az ügyészséghez jutott és a közpénzek felhasználását a Számvevőszék is vizsgálja. Ugyanezen a véleményen volt d­r. Alexandra Georgescu is. Ja­­kabffy László a Közszállítási Vállalat vezetőségi tagjaként tartózkodott a véleménynyilvá­nítástól, de indokolatlannak tar­totta az elnapolást. Mihai Bar szerint bizarr lenne, ha az előz­mények után nem tárgyalnák ezt a napirendi pontot. „Nincs miért félnünk tárgyalni az ügyet fűzte hozzá frosian Hatá­­, nem tudhatjuk, mi lehet az au­tóbusz ügy hátterében, de ha egy­általán v­an is ilyesmi, nem a mi dolgunk azt kideríteni”. Pét­er Iítp polgármester is azt tá­mogatta, hogy ne halásszák el a cégnek a központi és helyi költ­ségvetésből fedezett kiadásai elemzését, amelynek semmi kö­ze nincs a beruházási pénz­bő­ vásárolt autóbuszokhoz. Mikor végül Petra Cornázan ülésvezető elnök szavazásra bo­csátotta e napirendi pont meg­tárgyalását, a többség helyeselte azt. Ezután került sor arra a for­dított körinterjúra, amely során a tanácsosok kérdéseikkel bom­bázták Comd Jnc igazgatót. Arról hogy az igazgató hogyan „állta a sarat", mennyire sikerült megválaszolnia a kérdésekre, holnapi lapszámunkban olvas­hatnak. Péter L Zoltán Cornel June mosolygó arccal várja a kérdéseket A SZALONTAI FOCI KÁLVÁRIÁJA Húszezres vagyon, ötmilliós büntetés A B-osztályban játszó Nagy­­szalontai Olimpia labdarúgócsa­patának kálváriája ezekben a napokban tetőzik. Egy hete u­gyanis a Román Labdarúgó Szö­vetség illetékesei a csapatot öt­millió lejre büntették. Háttérinformációkat ez üg­­gyel kapcsolatban az egyesület elnökétől, Liviu Codrétól sze­reztünk, aki mindvégig nyíltan beszélt a szalontai labdarúgás helyzetéről. Az Olimpia évek óta komoly anyagi gondokkal küz­dött ám ez ideig, sok kín és ke­serűség árán, mindig sikerült pályára küldeni a gárdát. így történt ez november 5-én is, amikor a szalontaiak a Dettai Furnival együttesét fogadták. Folytatása a 4. oldalon PARLAMENTI DÖNTÉS­ek­ diplomaták a követségeken Több fontos diplomáciai tisztség odaítéléséről tárgyalt tegnap­előtt a parlament külügyi bizottsága. A legfőbb napirendi pont a wa­shingtoni román nagykövet személyének megállapítása volt, és a várakozásoknak megfelelően Mircea Ceoana volt külügyi szóvivőt jelölte a törvényhozás az amerikai román külképviselet­­éré. A po­litikai gyakorlatnak megfelelően ez végleges döntésnek tekinthető, mivel már csak a román elnök és az amerikai fél formális hozzá­járulása szükségeltetik ahhoz, hogy Geoana megkezdhesse tevé­kenységét az USA fővárosában. Az új nagykövet kinevezése után adott első interjújában a román-amerikai viszony konszolidálását, a román diaszpórával fenntartott kapcsolatok javítását és a gazda­sági kötődések élénkítését jelölte meg fő feladataiként, hozzátéve, hogy a két ország egyetértése a román diplomácia legfontosabb célja. Kínába is új román nagykövet utazhat, miután a parlamenti bi­zottság elemezte és elfogadta Virgil Constantinescu külügyi államtitkár jelölését a tisztségre. Nem találták viszont meggyőző­nek az Alin Dórin Burea üzletember által elmondott beszédet, ezért elutasították kinevezését a brazíliai külképviselet élére. Előljárók kerestetnek Akár szokatlannak is nevez­hetnénk a módszert, mellyel az RMDSZ Bihar megyei szervezete a lehető legjobb csapat kiválasz­tására törekszik a közelgő hely­hatósági választásokra készül­ve. A megfelelő jelölteket keres­ve ezúttal a tagsághoz fordul­nak, mai lapszámunk 2. oldalán található kérdőívük segítségével kívánnak képet alkotni arról: a szövetség reménybeli szavazói mennyire elégedettek azok tevé­kenységével, akik a hely­hatósá­gokban mind ez ideig érdekei­ket képviselték. Ugyanakkor ar­ra is választ keresnek, kiket lát­nának szívesen a válaszadók a jelenlegiek helyében. Nyilván az értékelhető fel­mérés legfontosabb feltétele, hogy kellő számú kitöltött kér­dőív gyűljön össze az illetékes döntéshozók asztalán. Nem túl­zás, nem formalitás azt monda­ni: alapvető polgári érdekünk, hogy a megfelelő tisztségekbe valóban rátermett, hozzáértő, a közszolgálatot nem nyűgnek, hanem megtiszteltetésnek te­kintő emberek kerüljenek s kép­viseljék, szolgálják szavazóikat. Sörgyári incidens Szerdán 13-14 óra tájban amolyan spontán lázadás tört ki a nagyváradi sörgyárban a hírre, hogy körülbelül 270 embert de­cember elsejétől március elsejéig munkanélküli-segélyre akar­nak küldeni Az érintettek megijedtek, hogy többé nem veszik vissza őket, és a vállalat klubjában gyülekeztek, hogy tiltakozza­nak a határozat ellen. Amint Augustin Pantig igazgatótól meg­tudtuk, csupán három hónapos kényszerszünetről van szó, mi­vel­­ ilyenkor télen holtszezon van a sörgyártásban: forg­almuk alig éri el a nyári forgalom húsz százalékát. Az ötlet különben nem tőlük származik, hivatalos átiratot kaptak a mezőgazdasá­gi és a munkaügyi minisztériumtól, s az ágazati szakszervezet is beleegyezett ebbe az országos érvényű megoldásba. Létezik azonban egy írásos egyezmény a vezetőség és az üzemi szak­­szervezet között, mely arra kötelezi a céget, hogy három hónap elteltével újra alkalmazzák a munkanélküli-segélyen lévőket. Szerdán a munkások még azt követelték, hogy inkább kéthetes fizetés nélküli szabadságra küldjék őket felváltva, de tegnapra már megoszlottak a vélemények - tudtuk meg Dana Caba szakszervezeti bizottsági tagtól munkanélküli-segélyként ugyanis megkapják fizetésük 60 százalékát. Tegnap még senki sem tudta, hogy végül is melyik v­áltozat lép életbe, de a kedélyek már csillapodtak. A F. Galéria-matiné Rendhagyó módon délre várják a művészet- és zeneked­velő közönséget a Tibor Ernő Galériába vasárnap, december 3-án. Nagykároly vendégei lesz­nek a nagyváradi kiállítóterem­nek: sor kerül Lendvay Zoltán festőművész tárlatának meg­nyitójára, költő mutatkozik be a jó nevű, viszonylag ritkán közlő Sróth Ödön személyében és fel­­lép a Deák Endre vezette híres Collegium régizene-együttes. A rendezvényre mindenkit szere­tettel várnak a galéria házigaz­­dái, találkozzunk tehát a déli harangszókor a­­ kanonok sor 11. szám alatt. Új áron­­ hosszú sor árán... T­ojáskrízis alakult ki az el­­múlt héten Nagyváradon. Tegnap reggel az üzletek többségében hiánycikk volt a to­jás, ahol meg is jelent, ára nem a régi volt. A Decebal piacon két helyen árulták, 280, illetve 250 lejért. „Éjfélkor álltam be a sor­ba az Avicolánál, hogy a vásár­lóknak tojással szolgálhassak" - mondta az egyik árus. Miért lett hiánycikk a tojás, és miért drá­gult meg egyik napról a másik­ra? - kérdeztük Dumitri Rozoga mérnököt, a nagyváradi Avicoia Rt. főmenedzserét. - Naponta átlagban 200 ezer darab tojást termelünk, és kö­rülbelül 180 ezer darabot érté­kesítünk. Elsősorban a megyét látjuk el, de szállítunk Kolozs, Szilágy, Temes és Krassó-Szö­­rény megyébe is. Az utóbbi idő­ben valóban megnőtt a kereslet a tojás iránt, de ez minden év téli időszakában így van. Hogy miért lett hiánycikk a tojás? Sze­rintem azon kereskedelmi egy­ségek, amelyek tőlünk vásárol­nak, készleteket halmoztak fel, árváltozásra számítva, illetve fe­ketén a megengedettnél maga­sabb áron értékesítették a to­jást. Nem hinném, hogy a me­gyében naponta 150 ezer darab tojást adnak el a kiskereskedők. Mi már régebben bejelentettük jól megalapozott áremelési szándékunkat, s az illetékes pénzügyi szervek november 28- án ezt jóváhagyták. Szerda óta új árakon szállítunk, s a szám­lánkra minden esetben rávezet­jük az 1994/460-as kormány­határozat értelmében alkalmaz­ható legmagasabb kiskereske­delmi árat is. A vásárlók ezek szerint 235-245, illetve 250 le­jért juthatnak hozzá a nagyvára­di Avicolától származó tojások­hoz. A drágábban forgalmazott tojás vagy nem tőlunk szárma­zik, vagy a kiskereskedő tör­vénytelenséget követ el. Remé­lem, hogy rendeződik a tojásel­­látás, de az biztos, hogy mi napi 200 ezer darabnál többet nem tudunk előteremteni. Zámbó Sípos Mónika ( tojásl­iiány) nyomában

Next