Bihari Napló, 1997. június (8. évfolyam, 106-125. szám)
1997-06-03 / 106. szám
2Napi Politik FRANCIAORSZÁG Győzött a baloldali szövetség Politikai társbérletre kell berendezkednie mostantól a francia baloldal képviselőinek és az államfőnek a hétvégi választás eredményeinek következtében. A voksolás második fordulója ugyanis végleg eldöntötte, hogy Chirac elnök határozata az előrehozott választások kiírásáról nem az eddig kormányzó jobboldali szövetségnek kedvezett, hanem az ellenzéket juttatta parlamenti fölényhez. A Szocialista Párt és szövetségesei 313 mandátummal abszolút többséget szereztek az 577 tagú Nemzetgyűlésben; a képviselői helyek megoszlása egyben azt is jelenti, hogy a győztes szocialistáknak a nyugodt kormányzás érdekében koalícióra kell lépniük más baloldali tömörülésekkel. Elemzők lehetségesnek vélik a kommunisták kormányba vonását, és a baloldali választási szövetség eredményeként 8 képviselői helyet szerzett zöldekre is várhat miniszteri tárca. Franciaország közelmúltjában már volt példa a kohabitációra: a szocialista Francois Mitterrand elnök két ízben is - 1986- ban és 1993-ban - konzervatív kormánnyal osztozott a hatalmon. Lionel Jospin szocialista pártelnök már megkapta Chirac elnöktől a kormányalakítási megbízatást. A választási győzelmet Jospin természetesen a pártja által kínált politikai alternatíva támogatásaként könyvelte el, bár számos szakértő úgy véli: a franciák nem a szocialistákra mondtak igent, hanem a konzervatívokat utasították el. Jospin első beszédeiben türelemre intette választópolgárait. Mint mondta, a gazdasági és a közélet átalakítására készül, úgy, hogy kormányának politikája az embert szolgálja. Jospin a 300 ezer új munkahelyen kívül változást ígért Párizs európai uniós politikájában is. A közös valuta bevezetéséhez szükséges költségvetési deficit csökkentése helyett feltehetően fontosabb lesz számára a szociális védelem, s korábbi nyilatkozataiból az is kiderült, hogy nem feltétlen híve az Európai Unió és a NATO gyors bővítésének. Utóbbi szempont miatt elmaradt például Bukarest gyors üdvözlő reagálása Jospinék választási győzelmére. A hazai diplomácia mindenesetre abban bízik, hogy fő támogatója, Chirac elnök nem fordul el Romániától, hiszen a francia alkotmány értelmében honvédelmi és külpolitikai ügyekben a mindenkori államfő dönt. más. DÉLSZLÁV TÉRSÉG Segíts magadon, s az USA is... Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította a Boszniai Muzulmán-Horvát Föderáció népeit, ha azok segítik egymást a közös állami intézményrendszer fenntartásában, működtetésében. Washington üzenetét a délszláv körúton tartózkodó külügyminiszter, Madeleine Albright tolmácsolta, miután Szarajevóban találkozott a hármas elnökség tagjaival, Izetbegovics bosnyák, Zubak horvát és Krajisnik szerb politikussal. Az amerikai diplomácia vezetője mindhárom nemzet képviselőjét bírálta az államszövetségen belüli megbékélési folyamat megrekedése miatt. Szerinte ezt leginkább a háborús bűnökkel vádolt személyek nemzetközi felelősségre vonásának elmaradása akadályozza. .Albright kijelentette: az elkövetett bűnökért fizetni kell - ha nem a vétkeseknek, hát legalább cinkosaiknak. A külügyminiszter kemény szavai azzal magyarázhatóak, hogy az USA közbenjárására született daytoni békeegyezmény kudarca az Egyesült Államok világpolitikai hírnevét is rombolná. Madeleine Albright mindegyik féltől számon kérte a daytoni megállapodás végrehajtását A leghosszabb hét Ma kezdi meg a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáját a román parlament. Az országgyűlés két házának közös ülésén várhatóan komoly bírálatok érik majd Victor Ciorbeát és kabinetjét, mely testület megbuktatása az RTDP bevallott célja. Az érintett miniszterek egy része előzőleg bejelentette, hogy nem tart a megmérettetéstől - erre utal az a tény is, hogy lényegében a kormány eszközölte ki az indítvány benyújtását. A voksolás a hét végére várható. Első indítványuk megfogalmazásakor a társadalmi demokraták azt is bejelentették, hogy még a parlamenti ülésszak végéig újabb ilyen dokumentumot készítenek az RDR Romániával kötött „szerződésével” kapcsolatban. Ez azt is feltételezi, hogy a mai vita során nem érinthető komolyabban a választási ígéretek betartásának ügye. Bihari Napló ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSOKRÓL egyeztet Törökországban a két koalíciós kormánypárt elnöke. Necmettin Erbakan miniszterelnök, a fundamentalista Refah párt első embere az őt ért sorozatos belpolitikai támadások miatt úgy döntött, hogy július elsejétől átadja hatalmát Tansu Cillernek, az Igaz Út Pártja elnökének Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban főként a török hadvezetés lépett fel az állam világi jellegének megváltoztatására törekvő Erbakan ellen. TONY BLAIR brit kormányfő a hongkongi koronagyarmat egy hónap múlva esedékes átadásának bojkottálását fontolgatja, mivel Kína, amely július 1 jén „állítja helyre” fennhatóságát a terület felett, London szerint az egész világon közvetítendő rendezvényt akarja felhasználni annak a törvényhozói testületnek a látványos beiktatására, melyet a választott hongkongi parlament helyébe kíván ültetni. A VOLT CSEHSZLOVÁK TITKOSSZOLGÁLAT aktáiba nyerhetnek betekintést június elsejétől a cseh állampolgárok Az egykori kommunista belbiztonsági szervezet 1949 és 1989 között készült 900 ezer dossziéjából mára csak 60 ezer maradt. Eddig ezernél több állampolgár kért betekintési engedélyt az STB archívumába. Külön kérésre a belügyminisztérium a besúgottaknak felfedi besúgójuk nevét is. II. JÁNOS PÁL PÁPA és II. Alekszij orosz pátriárka találkozójára július második felében, Bécs közelében kerül sor - jelentette ki vasárnap Wroclavyban Achille Solvestrini kardinális, a Vatikán volt „külügyminisztere”, aki jelenleg a Keleti Egyházak Kongregációjának vezetői tisztét tölti be. A katolikus és a pravoszláv egyház 1054-ben bekövetkezett kettéválása óta ez lenne az első legfelsőbb szintű találkozó a két egyházfő között. Kormánypárti RHSZ? Hivatalosan is beiktatták Costa Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat új vezetőjét (képünkön). Az eseményen Emil Constantinescu államfő mellett megjelent Virgil Magureanu, az intézmény volt elnöke is, aki ünnepélyesen átadta tisztségét utódjának Georgescut tulajdonképpen Constantinescu támogatta a leghatározottabban, elmondása szerint azért, mert a liberális politikus nagyban hozzájárult kampánya sikerre viteléhez. Előzőleg hosszabb ideig a legnagyobb kormánypárt emberét, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt tagját, Mircea Gheordunescut tartották a poszt legesélyesebb várományosának. Ö az intézmény helyettes vezetője marad. Az államelnök Georgescu beiktatásakor kijelentette: a szervezetnek a jövőben hangsúlyosabban kell eleget tennie feladatának, és valóban hírszerzéssel, elhárítással kell foglalkoznia. Megfigyelők szerint a választások óta ez az esemény könyvelhető el a Nemzeti Liberális Párt legnagyobb győzelmének. Quintus pártja ismételten sérelmezte, hogy módszeresen kihagyják a vezető tisztségek elosztásáért folyó megbeszélésekből. ANYANYELVHASZNÁLAT A KÖZIGAZGATÁSBAN Önkormányzatisok az új lehetőségekről erdélyi magyar közösségek szó Amint arról röviden már beszámoltunk, pénteken önkormányzati tanácskozás zajlott az RMDSZ nagyváradi székházában, melyen megjelent Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök, önkormányzati referens és Székely István, az Ügyvezető Elnökség önkormányzatokért felelős alelnöke is. A referens többek között arról beszélt, hogy mennyire fontos lenne a magyarok által is lakott települések fejlesztéséért tevékenykedő alapítványok létrehozása, azokon keresztül ugyanis különböző pályázatokon esetenként komoly céltámogatásokat lehet szerezni infrastrukturális, közművelődési, szociális és egyéb gondok megoldására. Amint Boros János elmondta, az OE hamarosan hírlevelet készül kiadni önkormányzati tudnivalókkal, információkkal, s ezt az RMDSZ- es polgármesterek és tanácsosok számára elérhetővé teszi. Az ÜB önkormányzatokkal és területi szervezetekkel foglalkozó alelnöke azt vázolta, hogy a 69. számú, a helyi közigazgatásra vonatkozó törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet milyen pozitív újdonságokkal szolgál a nemzeti kisebbségek s ami bennünket elsősorban érdekel, az mára. Meg kell jegyezni, hogy a rendelet akkor lép hatályba, ha megjelenik a Hivatalos Közlönyben, de a parlamentnek is meg kell majd vitatnia, s akkor a most ismertté vált szöveg még módosulhat. A kisebbségi anyanyelvhasználat jogával három területen lehet élni - ezeket ismertetjük az alábbiakban. A kétnyelvű feliratok kérdése. A törvény kimondja, hogy a települések nevét, a közintézmények, az önkormányzatok saját intézményeinek feliratát, illetve a közérdekű közleményeket, azokon a településeken, ahol az utolsó népszámlálás adatai alapján valamely kisebbség eléri, illetve meghaladja a lakosság 20 százalékát, a kétnyelvűséget be kell vezetni. Nagyon fontos, hogy az önkormányzati testületeknek ebben nincs mérlegelési jogköre, az önkormányzat erről nem dönt. Mit jelent tulajdonképpen a 20 százalék? A törvény ilyen szempontból egyértelmű, de várhatóak viták ezen a téren is. Ha például egy község egészében a kisebbség nem éri el a 20 százalékot, de a községhez tartozik két olyan falu, ahol az adott kisebbség aránya ezt meghaladja, akkor az utóbbi településeken ki kell tenni a kétnyelvű feliratokat. Megváltozott a terek, utcanevek és közintézmények elnevezésének procedúrája is. Eddig az önkormányzati testület módosította ezeket, a végső szót azonban a megyei tanács közgyűlése mondta ki, amely eddig a legtöbb esetben elutasította a színmagyar települések utcanév-változtatásait is. Most ez a jogosítvány átkerült az illető település hatáskörébe, tehát ha annak önkormányzata úgy dönt, hogy mától például a Fő utcát másképp nevezi el, azt minden más testület jóváhagyása nélkül megteheti. Az önkormányzatok és azok intézményeivel való kapcsolattartás. Ezen a téren már nem az adott településhez köti a törvény a kisebbségi számarányt, hanem az adott közigazgatási egységhez, tehát községről, városról, törvényhatósági jogú városról (municípiumról) és megyéről van szó. A törvény kimondja, hogy a lakosság írásban és szóban ezekkel az intézményekkel való kapcsolattartásban használhatja anyanyelvét. Ezek szerint a fenti egységekben, ha valamely kisebbség aránya 20 százalék vagy annál nagyobb, kötelesek elfogadni anyanyelven írt beadványokat, és arra kötelesek írásban az illető kisebbség nyelvén válaszolni. Ami a szóban való anyanyelvi folyamodványt illeti: a törvény kimondja, hogy azokon a helyeken, testületekben, irodákban, amelyek az önkormányzathoz tartoznak, és amelyek kapcsolatban állnak a lakossággal, ott meg kell valósítani az anyanyelvhasználat feltételeit. Ez feltehetően úgy fog történni, hogy az önkormányzat ezeken a helyeken alkalmaz olyan személyeket, akik ismerik az adott kisebbség nyelvét (tehát nem arról van szó, hogy az kötelező módon magyar lesz, ha az adott helyen magyar kisebbség él), illetve ha ezt nem tudják biztosítani, az önkormányzat saját költségén köteles tolmácsot alkalmazni. Az önkormányzati testületeken belüli anyanyelvhasználat. Ebben a kérdésben a törvény kimondja, hogy azoknak az önkormányzatoknak a napirendjét, ahol a kisebbségek 20 százalékos arányt elérnek, közzé kell tenni a sajtóban a kisebbség nyelvén is. Amennyiben az önkormányzati választásokon mandátumot szerzett képviselők egyharmada valamelyik kisebbséghez tartozik (ez nem adódik össze, mert ha valahol van például 10 százalék magyar, 10 százalék német és 15 százalék roma, az nem számít 35 százaléknak ilyen tekintetben), ezek kérésére használhatják anyanyelvüket a tanácsüléseken, de a jegyzőkönyv és az önkormányzati határozatok románul íródnak. Főleg városon hosszabb időt fog igénybe venni az ezzel kapcsolatos technikai problémák megoldása, és jelentős költségkihatásai is lesznek.Amíg ezek a gondok nem oldódnak meg, és ameddig a parlament rá nem bólint a sürgősségi kormányrendeletre, Székely István szerint, ha egy tanácsos magyarul szólal fel, ajánlatos ugyanazt a szöveget románul is elmondania.) Boros János kifejtette, hogy a tanácsülések napirendjének meghirdetése, illetve a hozott határozatok ismertetése a 20 százalékos arány megléte esetében szintén lehetséges, de az RMDSZ-es tanácstagoknak írásban kérniük kell a polgármestertől, hogy mindez a helyi magyar nyelvű sajtóba is bekerüljön. A 69. sz. törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet általános érvényű kitételeinek ismertetésére - elsősorban a decentralizálással kapcsolatosakra - visszatérünk. Előzetesként annyit, hogy ezúttal a jogszabály kimondja: a központi közigazgatási szervek nem szólhatnak bele a helyi közigazgatási szervek ügyeibe, csak akkor, ha utóbbiak nem képesek azokkal megbirkózni. A helyi tanácsok a helyi autonómia elvén működnek, de ahhoz, hogy az önkormányzati tevékenység reálissá váljon, szükség van az ezzel kapcsolatos sarkalatos törvények elfogadására. Ezek közé tartozik a helyi költségvetésre, a helyi vagyonra és a helyi referendumra vonatkozó törvény. Wagner István