Bihari Napló, 1997. július (8. évfolyam, 126-148. szám)

1997-07-01 / 126. szám

2Napi Politik ALBÁNIA Szocialista Hivatalos eredményeket a mai napra ígért az albán központi vá­lasztási iroda, a szavazatszámlá­lás előzetes becslései alapján azonban már tegnapra világossá vált, hogy a baloldali szövetség pártjai győztek a vasárnapi vok­soláson. A részvételi arány 60 szá­zalékosnál magasabb volt, s a kül­földi megfigyelők szerint demok­ratikusnak lehet tekinteni a vá­lasztást. Egy-két incidens megza­varta ugyan a procedúrát - a déli országrészben egy fegyveres cso­port el akarta rabolni a szavazócé­dulákat, illetve egy másik helyen lelőtték a választási körzet elnökét­­, de „semmi olyan nem történt, ami miatt ne lehetne érvényesnek elfogadni a választási eredmé­nyeket”. Sali Berisha államfő is azt nyilatkozta, hogy elismeri a szo­cialisták győzelmét, csupán annak arányában kételkedik. Fatos Nano párthívei ugyanis azt jelentették, királyság, hogy a két másik baloldali tömörü­lésre leadott voksokkal együtt megszerezték a 155 képviselői hely közel kétharmadát. Feltehe­tően baloldali koalíciós kormány fog tehát alakulni, melynek leg­fontosabb feladata lesz az Albá­­nia-szerte garázdálkodó fegyveres bandák felszámolása, a lakosság „leszerelése”. Kérdés, mennyire já­rul hozzá az ország stabilizálódá­sához, hogy a választópolgárok többsége - legalábbis I. Leka trónörökös hívei szerint - a mo­narchia restaurációjára szavazott a választásokkal egybekötött re­ferendumon. Fatos Nano szocialista pártelnök kártérítést ígért a piramisjátékok veszteseinek ezért is szavaztak rá sokan CRANS MONTANA FÓRUM Vigaszdíj Bukarestek A délkelet-európai biztonság előmozdítása, valamint a folya­matban érdekelt államok gazdasá­gi együttműködésének javítása volt a központi témája a Crans Montana Fórum egyeztetéseinek. A megbeszéléseken román részről Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke, valamint Calin Popescu Ta­­riceanu ipari és kereskedelmi mi­niszter vett részt, komolyabb ered­ményekről azonban nem számol­hattak be hazaérkezésük után. Még a megbeszélések kezdete előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a tematika értelemszerűen­­ az aktuális ese­ményekhez igazodva - magában foglalja majd a NATO-bővítés kérdéskörét is, ám Bukarest már biztató nyilatkozatok tömkelegé­vel sem büszkélkedhet. Alig több mint egy héttel a madridi csúcs előtt Románia európai „szövet­ségesei" is finomítottak álláspont­jukon. A fórumon például már csak annyi hangzott el, hogy a ro­mán kormány jó úton jár az euro­­atlanti integráció felé. Végre a bukaresti vezető tiszt­ségviselők is hajlandóak nyíltan szembenézni a valósággal: az utóbbi napokban egyre több olyan­­ hivatalos véleményt hallhattunk, mely szerint az ország valóban nem volt még felkészülve a kato­nai tömbhöz való csatlakozásra. E kinyilatkoztatások sorába illesz­kedik Roman véleménye is, aki Bu­karestbe érkezve sietett leszögez­ni, hogy NATO-ügyben valóban az USA véleménye a perdöntő, a kö­vetkező években tehát e nagyhata­lommal kell erősítenie kapcsola­tait Bukarestnek, ami nyilván a reformok gyorsításával érhető el. A fórum egyetlen eredménye, hogy Roman megkapta a testület elis­merését, melyet nemzetközileg jegyzett politikusoknak ítélnek oda. A DP vezetője úgy tekinti: a díj a teljes hazai külpolitikai koncepció és gépezet sike­re... A vesztes mosolya. Roman elis­merte: korai lett volna Bukarest NATO-csat­­lakozása. A gORBEA-KABINET LEMON­­DATÁSÁÉRT kezdeményez alá­írásgyűjtést a Román Nemzeti Egy­ségpárt. Az ötlet a formáció Maros megyei szervezetétől származik, és a párt országos tanácsának tá­mogatását élvezi. Indoklásukban a kezdeményezők azt állítják, hogy elfogadhatatlan a kormánynak az a törekvése, hogy sürgősségi hatá­rozatokkal módosítsa a helyha­tóságok működését rendező jog­szabályt, illetve a tanügyi tör­vényt. Konkrétan az vezetett az aláírásgyűjtés megszervezéséhez, hogy Marosvásárhely polgármes­tere kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztetett el a megyeszékhely ha­tárainál. Ide kapcsolódik a hír, mely szerint változatlanul szövet­ségeseket keres az RNEP. Valeriu Tabara pártvezér bejelentette, hogy minden formáció felé nyitot­tak, főleg a Román Demokrata Ag­rárpárttal és Mele§canu szervezés alatt álló új tömörülésével szövet­keznének, kifejezetten csak a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­séggel utasítják el a párbeszédet, mely szerintük „nemcsak a román­ság, de a magyarság érdekeit sem képviseli”. BIZTOSÍTÉKOT KÉRT az ame­rikai kormányzat arra nézve, hogy „a román nép megfelelően fogadja majd Bill Clintont annak ellenére, hogy ő megakadályozta Bukarest első körös NATO-felvételét”. Ezt az USA romániai nagykövetsége közölte, annak nyomán, hogy tisz­tázódott: a vezető politikus folyó hó 11-én érkezik Otopeni-re. A látogatás előkészítésével foglalko­zó szakértők egyébként már na­pok óta Romániában tartózkod­nak, mivel több megfigyelő jelezte, hogy nem feltétlenül számíthat barátságos fogadtatásra az ameri­kai elnök azt követően, hogy Bu­karestet nem hívják meg az észak­atlanti csatlakozásról folytatandó madridi egyeztetésre. CEFTA Románia mától a tagja 1992-ben fogalmazták meg a Közép-európai Szabadkeres­kedelmi Egyezményt (CEFTA), s egy évvel később hatályba is lé­pett a dokumentum, amely ed­dig öt régióbeli ország között bontott le jelentős kereskedel­mi és vámakadályokat. Cseh­országhoz, Lengyelországhoz, Szlovákiához, Magyarország­hoz és Szlovéniához ma társul gyakorlatilag is Románia, ezzel azonban a szabadkereskedelmi övezet növekedése nem áll meg. A tagállamok tervei sze­rint a csatlakozási folyamat az ezredfordulóra teljesedik ki. Az országunk ma életbe lé­pő csatlakozási egyezménye következtében a hazai terme­lők és exportőrök előnyösebb feltételekkel szállíthatnak a CEFT­A-államokba, s a konku­­renciális környezet ugyanakkor ösztönözni is fogja őket. Logi­kusnak tűnik az az érvelés, mely szerint Románia számára ez a fajta regionális szabadke­reskedelmi gyakorlat jó felké­szülési lehetőséget jelent a még nagyobb kihívásra, az uniós csatlakozásra. NYÍLT LEVELÉBEN SZÓLÍTJA FEL az Egyesült Államokat Lam­­berto Dini olasz és Zoran Thaler szlovén külügyminiszter a hármas bővítésről hozott döntés megvál­toztatására. A levél szerint téve­dés volt azt hinni a berlini fal le­omlása után, hogy a kommunista rezsimek és a Varsói Szerződés felbomlása elegendő lesz a béke és a stabilitás szavatolásához. Az ötös bővítés, azaz Csehországon, Lengyelországon és Magyarorszá­gon kívül Szlovénia és Románia NATO-tagsága mellett foglalt ál­lást hét végi római ülésén a Szo­cialista hiternacionálé is. Az ülés társelnöki tisztét betöltő Kovács László magyar külügyminiszter szintén az együttes integrációt szorgalmazta. FRANCIAORSZÁG NEM JELEN­­­TI BE a NATO egy hét múlva esedékes madridi csúcsértekez­letén visszatérését a szövetség katonai szervezetébe. A Le Monde című lap szerint a francia külügy­miniszter erről csütörtökön tájé­koztatta a nemzetgyűlés illetékes bizottságát. Franciaország még De Gaulle tábornok idején, 1966-ban lépett ki a NATO katonai szerveze­téből. A JUGOSZLÁV RENDŐRSÉG va­sárnap este másfél órára feltartóz­tatta és kihallgatta a Boszniai Szerb Köztársaság elnökét Belg­rád repülőterén - állítja a BETA független hírügynökség. Ezt köve­tően Biljana Plavsicsot a jugosz­­láv-boszniai határra kísérték, ahol átadták a Boszniai Szerb Köztársaság rendőrségének. Az elnök asszony angliai útját szakí­totta meg, amikor tudomására ju­tott, hogy a kormány hétfőn akar­ja megvitatni a belügyminiszter menesztéséről hozott szombati döntését, amit a kabinet azonnal alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített. Hon­gkong gazdát cserélt A 76 éve alapított Kínai Kommunista Párt dicsőségét hirdeti, hogy má­ra virradóra visszatért anyaországához, felszabadult a brit uralom alól Hongkong - Pekingben legalábbis így értékelik az „évszázad esemé­nyeként" ünnepelt történelmi pillanatot. Napok óta egymást követik a fő­városi Tienanmen téren a sok százezres örömtüntetések, ezek közül is kiemelkedett a tegnap éjszakai, melyen kizárólag a kínai elit gyönyörköd­hetett az éjféli tűzijátékban. A városállamban tízezer fős vendégsereg je­lenlétében a zuhogó eső ellenére az előzetes forgatókönyv szerint zajlott a hatalomátadási ceremónia. A jeles meghívottak között volt Albright amerikai külügyminiszter és közel hatvan kollégája, s természetesen megjelent Csiang Cö-min kínai miniszterelnök és Ii Peng államfő is. Utóbbiak eredeti szándékuk ellenére mégis tiszteletüket tették a brit nagykövetségen, ahol Károly walesi herceg és Tony Blair miniszterelnök rendezett búcsúvacsorát. Újabb „gyémánttal” lett tehát szegényebb a brit birodalmi korona, s Londonban attól tartanak, kevesebb lesz egy demokratikus országgal is. A volt gyarmattartók aggodalmát osztják a hongkongi demokratikus szervezetek is, bár a kínai vezetés újból megígérte, hogy nem változtat a terület társadalmi berendezkedésén. Jó szándékát bizonyítandó, az ide­iglenes hongkongi kormány feje bejelentette: jövő májusban választáso­kat rendeznek. Addig egy Peking által kinevezett 60 fős testület gyakorol­ja a törvényhozást. Peking nem avatkozik Hongkong gazdasági életébe, ha utóbbi nem támogatja az egypártrendszert ellenző politikát ­m habem­us pápám A mindenkori választás eredményét ezzel a formulával szokás beje­lenteni a Vatikánban: habemus pápám! (Megvan a pápánk!), I. János Pál egymaga talán többet utazott, mint valamennyi elődje összesen. Szent Péter második ezredvégi utódja hajlott kora, gyenge fizikuma ellenére tu­datosan és következetesen vállalja fel az egyházfői vizitációk minden fá­radalmát és veszélyét. Nem csak azokat az országokat keresi fel, ahol hí­vei viszonylagos vagy abszolút többségben vannak, hiszen Izraelben épp­úgy járt, mint Boszniában, avagy a glóbusz más „forró pontjain”, de még a kommunista Kubába is eljutott. Romániába viszont nem jön egyhamar. Legutóbb április 17-én Adrian Severin külügyminiszter hívta meg. A katolikus egyház feje többször is kifejezte azon óhaját, hogy ellátogatna hozzánk A két szándék mégsem találkozhat, ugyanis Teoctist pátriárka beleegyezése is szükséges volna a romániai vizithez. Az ortodox egyházfő viszont jelenleg nagyon harag­szik a pápa fennhatóságát elismerő görög katolikus egyházra. Bár fennen hirdeti a párbeszéd szükségességét, és úgymond elismeri az unitusok jo­gait, viszont most már törvény által is biztosított, jogos és méltányos kö­veteléseiket a kommunista rezsim által az ortodox egyháznak átjátszott templomok tekintetében jogtalannak és túlzottnak tartja. A felekezet­­közi feszültség növekedőben van, Teoctisz és a görögkeleti klérus zöme­­ nem tanúsít megértést és engedékenységet a Rómával egyesültekkel szemben, így a pápai látogatás távolabbinak tűnik, mint bármikor. Sz. A Bihari Napló Segít a Valutaalap Mától lép életbe a kabinet azon döntése, melynek értelmében három évig nem kell adózni a mezőgazdasá­gi termelőtevékenységből származó jövedelmek után. Ennek kapcsán né­hány újabb intézkedéstervezetről is beszámolt Victor Ciorbea kormány­fő, így ismét napirendre került a jö­vedelemadó-csökkentés is, mely a Román Demokrata Konvenció vá­lasztási ígéretei között is szerepelt, s amely a mai napig húzódik. Ezúttal sem tudni pontosan, mikortól is lesz kevesebb az ilyenfajta elvonás, annyi biztos csupán, hogy „középtávú el­képzelésről” van szó. Mindez egyéb­ként úgy válik lehetségessé, hogy a kormányfő washingtoni tárgyalásait követően a Nemzetközi Valutaalap 1,6, esetleg 2 milliárd dollárral több kölcsönt juttat Romániának. Az INA hivatalos vélemény szerint azért fo­gadta el a javaslatot, mert elégedett a Ciorbea-kormány eddigi reformintéz­kedéseivel.

Next