Bihari Napló, 1998. április (9. évfolyam, 68-91. szám)

1998-04-01 / 68. szám

2 A DP VISSZATÉR A KABINETBE Tartana a kormányalakítási tárgyalások Ma jelöli ki a Keresztényde­mokrata Nemzeti Parasztpárt azt a személyt, a­kit a miniszterelnöki beosztásra terjeszt fel. A nap fo­lyamán ülésezik a legnagyobb kor­mányerő vezető testülete, s ha tag­jai döntésre jutnak, akkor Emil Constantinescu államfő ígéretéhez híven holnap délben meg is nevez­heti a jelöltet. Elemzők arra emlé­keztetnek, hogy a leendő minisz­terelnök személye azt is eldönthe­ti, melyik vonulat kerül előtérbe a Parasztpárton belül. Tegnap délután egyébként a Cotroceni Palotában egyeztettek az eddigi kormánypártok vezetői. Ők abban állapodtak meg, hogy a kor­mányzati szövetséget összetétel szempontjából a válság kirobbaná­sa előtti felállás szerint kell meg­szervezni. Ez tehát azt jelenti, hogy a Demokrata Párt is visszatérhet a kabinetbe. E tömörülés elnöke újabb feltételeket hozott nyilvános­ságra. Petre Roman szerint az eddi­gi 29 helyett 20 miniszternek kelle­ne helyet biztosítani a végrehajtás­ban, és az államtitkárok számát is csökkenteni kellene. Ion Diacones­­cu, a KDNPP vezetője arra figyel­meztetett, hogy „nincs ok az eddigi algoritmus felrúgására”, a tárcákat az erőviszonyoknak megfelelően kell elosztani. A felek tárgyaltak a koalíciós együttműködést szabá­lyozó új okmányról is. Konkrétum­ként csak annyi szivárgott ki, hogy felmerült az eddigi egyeztetési fó­rumok átszervezése is. Legkésőbb két héttel a kormányfő kinevezése után az érintett formációknak el kell fogadniuk a közös gazdasági programot is. A DP és a Nemzeti li­berális Párt tegnap este már külön­­külön szakértői csoportot állított fel a dokumentum kidolgozására, a többi formáció is rövidesen munká­hoz lát. Megfigyelők arra számíta­nak, hogy a teljes egyeztetési folya­mat lerövidülhet, mivel az államfő - alkotmányos jogkörét gyakorolva - közvetít a pártok között. Szintén Victor Ciorbea lemondásának kö­vetkezménye, hogy Bukarestben (várhatóan a nyár elején­ helyható­sági választásokat tartanak. CIORBEA 1990-1998 Egy politikai Victor Ciorbea 1990-ben lépett a hazai közvélemény elé, mint a CNSLR-Frátia szakszervezeti tömö­rülés elnöke. A két évvel későbbi ál­talános választásokon a Társadalmi Szolidaritás Konvenciója nevű fur­csa politikai alakulat, a szakszerve­zetek által létrehozott párt listáján próbált meg parlamenti helyet sze­rezni - sikertelenül. 1996-ban a KDNPP tagja lett, ugyanazon év jú­niusában pedig megválasztották karrier végén Bukarest főpolgármesterének. Ta­valyelőtt decemberben kinevezték az alakuló koalíciós kabinet élére. Friss miniszterelnökként bírta a ha­zai lakosság bizalmát, és a nemzet­közi közösség is szimpatizált vele. Programjában a gazdaság újjáélesz­tése mellett az életszínvonal emelé­sét is célul tűzte ki. Működésének első szakaszában a kabinetnek sike­rült gyakorlatba ültetnie monetáris politikáját, de ez nagymértékű inf­lációhoz, s emiatt a kormány nép­szerűségének csökkenéséhez veze­tett. A tavalyi év második felében a gazdasági szerkezetátalakítás kí­sérlete megbukott, és a koalíció tag­jaként a Demokrata Párt belülről kezdte támadni a kormányt. A poli­tikai válság három hónappal ezelőtt robbant le, a DP és a Parasztpárt kö­zötti vita azóta is a hazai médiák érdeklődésének homlokterében áll. A közvélemény napról napra követ­hette figyelemmel a fejleményeket, egészen Ciorbea hétfő este bejelen­tett lemondásáig. A volt miniszter­­elnök úgy nyilatkozott, hogy sem­milyen köztisztséget nem vállal, egyes központi lapok viszont úgy tudják, hogy a Legfelsőbb Bíróság élére kerülhet. KÖZEL-KELETI RENDEZÉS Washington kiszállna Az amerikai külügyminisztériumban a két fél makacssága miatt egyelőre reménytelennek tartják a palesztin-izraeli békefolyamat felújítását. A külügyi szóvivő a hétfőn hazatért közel-keleti megbízott, Dennis Ross legutóbbi dip­lomáciai kudarca után azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy Washing­ton felhagy a további közvetítéssel. James Rubin felsorolta a békefolyamat megtorpanásának okait. Első helyen említette az úgynevezett közbülső meg­állapodások végre nem hajtását, például elmaradt a palesztin ellenőrzés alatt álló repülőtér megnyitása. Szerinte mindkét fél olyan egyoldalú döntéseket hoz, amelyek eleve megakadályozzák a tárgyalások folytatását. Az izraeli állami televízióban hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény­kutatásból közben az derült ki, hogy a zsidó állam polgárainak többsége (53 százaléka) egyetért az amerikai béketervvel. Netanjahu kormánya ellenben elutasítja, hogy az izraeli hadsereg vonuljon ki a megszállt Ciszjordánia 13,1 százalékáról. Nem hozott érdemi eredményt az a tel-avivi javaslat sem, a­­melynek értelmében bizonyos biztonsági garanciák mellett a zsidó állam, ki­vonná fegyveres erőit Dél-Libanonból. A bejrúti vezetés után Szíria is eluta­sította azokat a feltételeket, amelyeket Izrael támasztott cserében a kivo­nulásért. A szír alelnök szerint ezek ellentmondanak az ENSZ BT 425. számú határozatának. FATOS NANO albán miniszter­­elnök szerint Koszovónak - Mon­tenegróhoz és Szerbiához hason­lóan - saját parlamenttel, kor­mánnyal, független bírósággal és intézményrendszerrel kellene ren­delkeznie, azzal a megszorítással, hogy nem szakadhat el Szerbiától AZ EU-CSATLAKOZÁSI TÁR­GYALÁSOK megkezdésének első napján Jerzy Buzek lengyel kor­mányfő kijelentette: „Szükséges egy mély, össztársadalmi vita ar­ról, hogy milyen legyen a lengye­lek élete a közös európai fedél alatt”. Buzek szerint országának erkölcsi és történelmi joga csatla­kozni az európai országok nagy családjához. A politikus ugyan­akkor elismerte, hogy nem lesz könnyű a lengyel jog- és intéz­ményrendszert az uniós normák­hoz igazítani. UKRAJNÁBAN a Beregszász központú 72. számú parlamenti választókörzetben, ahol közel 50 százalékos a magyar szavazatok aránya, a 17 képviselőjelölt közül Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség elnökét választották meg. Jó esélye van a kijevi parlamentbe jutásra Fodó Sándornak, a KMKSZ tiszteletbeli önökének is, aki az Ukajna-szer­­te jó helyezést elért Egyesült Szo­ciáldemokrata Párt országos listá­ján indult . AZ ÖRMÉNY ELNÖKVÁLASZ­TÁS hétfőn megrendezett máso­dik fordulójában az első nem hi­vatalos eredmények alapján Ro­bert Kocsarján jelenlegi miniszter­elnök vezet. A választók 67 száza­léka szavazott a 43 éves reformer politikusra, ellenfele, a volt kom­munista vezető, Karen Demircsján 32 százalékot szerzett. Napi Politik Bihari Napló Az első reakció Külföldről Budapest véleményezte először a román miniszterelnök távozását. Victor Ciorbea kormányfő lemondásakor Kovács László ma­gyar külügyminiszter Brüsszelben tartózkodott, és a fejlemények nyo­mán a következőket nyilatkozta: „A mérleg egyértelműen kedvező. Az RMDSZ részvételével létrejött koalíciós kormány hivatalba lépése óta je­lentős változások történtek a magyar-román viszonyban, megkezdődött az alapszerződés gyakorlatba ültetése. Remélem, hogy mielőbb megala­kul az új román kormány, és folytatja a demokratikus reformokat, a gaz­daság átalakítását, a stabilitás megteremtését, az európai normák ér­vényesítését a kisebbségi jogok területén. Bízom abban is, hogy folytató­dik a magyar-román együttműködés bővülése, és fennmarad Románia euroatlanti elkötelezettsége, aminek sikerét Magyarország a jövőben is támogatni fogja”. A magyarországi média egybehangzó kommentárjai szerint egyébként Ciorbea kormányfői hivatali ideje alatt igen rugalma­san és kompromisszumkészen kezelte a kisebbségi kérdést. ISMÉT PROVOKÁCIÓVAL VÁ­DOLJA az RMDSZ-t Gheorghe Fu­­nar. A Román Nemzeti Egységpárt egyik szárnyának vezetője ezúttal Emil Constantinescu államfőhöz intézett nyűt levelet, amelyben azt követeli, hogy „a román állami ha­tóságok sürgősen járjanak el azok ellen a román állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek ellen, akik az egységes román nemzetállam kárára ténykednek, veszélybe sodorva Románia nem­zetbiztonságát is". Fimar annak nyomán írt az elnöknek, hogy március 28-án Kolozsváron tartot­ták meg a közép és kelet-európai nemzeti kisebbségek konferen­ciáját. Ez a rendezvény a polgár­­mester szerint „az RMDSZ újabb diverziója és provokációja”. „Bebi­zonyosodott, hogy az országban mindaddig nem lehet politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás, ameddig az RMDSZ kormányon van” - állítja a levélíró. EGYESÜLÉSI TÁRGYALÁSO­KAT FOLYTAT a Vatra Romaneas­­ca szövetség és a Román Nemzeti Párt A Virgil Magureanu volt kém­főnök által vezetett RNP még szombaton vette fel a kapcsolatot a VB-re, amikor a­­ hírszerzés ex­­főnöke Kolozsváron járva elláto­gatott a nacionalista szövetség székházába is. Justinian Petrescu, a VB kolozsi elnöke azt nyilatkoz­ta, hogy személyesen is támogatja az összeolvadást, amely a szövet­ség támogatottságát is növelné. Magureanu közölte, hogy a jövő héten újabb tárgyalásokat kez­denek majd, amikor komolyabban elemezni fogják „a társadalmi­­politikai helyzetet”. Útja során egyébként ortodox egyházi veze­tőkkel is egyeztetett Magureanu, akiket arra kért, áldják meg a Ro­mán Nemzeti Pártot NÉMETORSZÁGI TUDÓSÍTÁS Lipcse A frankfurti (őszi) és a lipcsei (tavaszi) könnyvásár között na­gyon nagy a különbség. A frankfurti rendezvény kemény üzleti szellem­ben zajlik, a könyv csupán ám. A lipcsei vásár inkább hatalmas iro­dalmi szalon, a könyv ünnepe. Eh­hez persze hozzájárul az is, amit a vásár jeligéje megfogalmaz: Lipcse olvas. A lipcseiek kezében gyakran látni könyvet, a villamoson, a meg­állókban, és nyilván odahaza is. Mint ismeretes, az idei lipcsei könyvvásár súlypontja Románia volt.­­Vagyis, mint azt a német fél már tavaly nyáron megfogalmazta, Románia irodalmai, különös tekin­tettel az ott élő etnikumokra A vásár megnyitását a híres Ge­wandhaus hangversenyteremben rendezték meg március 25-én este. Román részről Emil Constantinescu elnök és Andrei Plesu külügymi­niszter szólt a résztvevőkhöz, utób­bi írói minőségében is. A román el­nök szavait sajnos németül nem­igen tudó tolmács fordította: a lip­cseiek hosszan találgatták, mit is akart mondani Constantinescu. Andrei Ple?unak viszont osztatlan sikere volt. Maga a vásár 26-29-én zajlott. A román részlegen sok román kiadó standja mellett berendezték az ún. Cap§a kávéházat. Amely ugye Buka­restben már több évtizede nem léte­zik, viszont mély nyomot hagyott a románok emlékezetében: a művelő­dési élet és a bohémek egyik köz­pontja volt. Mint az hamar kiderült, a romá­niai magyarságot főleg néhány - na­gyon kevés­­ könyv képviselte. A Kriterionon kívül más magyar kiadó nem volt jelen, a Kriterion igazgató­ja sem, mivel „elfelejtették” meghív­ni. Balla Zsófia ugyan pódiumra lép­hetett (és nagy sikerrel, tegyük hot­ olvas rá), viszont az ő költségeit Magyar­­ország állta, mivel több esztendeje ott él. A vásár utolsó napján, amikor már mindenki csomagolt, sőt sokan el is utaztak, az érdeklődők meg­hallgathattak egy vitát a nemzetisé­gi kérdésről A vitán Gáli Ernő ko­lozsvári filozófus is részt vett, saj­nos nem nagyon jutott szóhoz, mi­vel vitapartnerei igen-igen beszéde­sek voltak Ami a román írók listáját illeti, azt jól állították össze. A legna­gyobb tetszés természetesen Andrei Plesut és Mircea Dinescut il­­lette. A romániai kisebbségi írókat Balla Zsófia mellett Stefan Agopian képviselte, aki örmény eredetű, ro­mánul ír és nem beszél örményül. Még egy meglepetés érte a közön­séget: a Capsa kávéházban bizo­nyos Csiba László is felolvasott ver­seiből. Csiba László Magyarország­ról települt át az akkori NDK-ba, vagy 30 évvel ezelőtt, verseit néme­tül írta, magyarnyelv-tudását ki­kezdte az idő, viszont magyarnak vallja magát szűkebb pátriájában, Halléban... Szintén kisebbségi ren­dezvény volt a bukaresti Zsidó Szín­ház Ma este Lola Blau című mono­drámája a kivételes tehetségű Maia Morgenstern előadásában, jiddis nyelven. Nagy számban vettek részt a Capsa kávéházban a Romániából átszármazott német írók Ám ők sem a román Művelődési Minisztéri­umnak köszönhették a meghívást, hanem különböző németországi kulturális egyesületeknek, amelyek arról is gondoskodtak, hogy a ro­mán standokon, a már szokásos Cluj Napoca, Inima Ardealului stb. című kötetek mellett a közönség né­met nyelven is elolvashassa Erdély, pontosabban az erdélyi szászok történetét. Kinek a számlájára írható, hogy a romániai magyar irodalom kima­radt a lipcsei könyvvásárról? Első­sorban a Művelődési Minisztérium­nak és a Romániai írók Szövetsé­gének amelyek - nyilván egy egy­séges kép érdekében - megfeled­keztek a magyar írókról és köztük azokról, akik ugye Herder-díjasok. De az RMDSZ-nek is, amely fél év alatt sem vette észre, mi készül Lip­­csében És maguknak a magyar írók­nak a számlájára, akik nem tiltakoz­tak de talán nem is érdeklődtek Remélhetőleg 1999-ben, a frankfur­ti könyvvásár alkalmából - amikor Magyarország, a magyar irodalom lesz a súlypont - ők is jelen lesznek Dalos György, a berlini Magyar Ház igazgatója, aki nem csak érdek­lődésével támogatta a román rész­vétel sikerét, a következőket nyilat­kozta a Bihari Naplónak „Úgy ér­zem, hogy a romániai magyar iroda­lom még nem vette észre a lehetősé­get, amelyet Lipcse és Frankfurt je­lent a számára Itt lenne az ideje, hogy az írók közösen is elgondol­kozzanak arról, hogyan lehetne bu­dapesti segítséggel sajátos képet mutatni. Nagyon fontosnak tarta­nám, hogy az erdélyi magyar iro­dalom is színre lépjen, és a kiadók is jobban mozogjanak Az őszi vá­sáron már az idén ingyen könyv­stand áll a határon túli magyar ki­adók rendelkezésére, a frankfurti Német-Magyar Egyesület kezdemé­nyezéseként. Ami pedig a jövő évi frankfurti részvételt illeti, mi iga­zán átfogó irodalmi programmal készülünk rá. 50-70 felolvasást szervezünk, egy hétre kibéreljük az Irodalom Házát, és szeretnénk leg­alább egy estet a határon túli ma­gyar irodalom népszerűsítésének szentelni. Szeretnénk, ha az erdélyi magyar írók művei minél átfogób­ban jelennének meg ott magyar nyelven, vagy más nyelveken. Főleg aktuális, mai regények érdekelné­nek bennünket, és segítenénk ezek publikálásában is.” Ferencz Zsuzsanna

Next