Bihari Napló, 1998. április (9. évfolyam, 68-91. szám)
1998-04-01 / 68. szám
2 A DP VISSZATÉR A KABINETBE Tartana a kormányalakítási tárgyalások Ma jelöli ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt azt a személyt, akit a miniszterelnöki beosztásra terjeszt fel. A nap folyamán ülésezik a legnagyobb kormányerő vezető testülete, s ha tagjai döntésre jutnak, akkor Emil Constantinescu államfő ígéretéhez híven holnap délben meg is nevezheti a jelöltet. Elemzők arra emlékeztetnek, hogy a leendő miniszterelnök személye azt is eldöntheti, melyik vonulat kerül előtérbe a Parasztpárton belül. Tegnap délután egyébként a Cotroceni Palotában egyeztettek az eddigi kormánypártok vezetői. Ők abban állapodtak meg, hogy a kormányzati szövetséget összetétel szempontjából a válság kirobbanása előtti felállás szerint kell megszervezni. Ez tehát azt jelenti, hogy a Demokrata Párt is visszatérhet a kabinetbe. E tömörülés elnöke újabb feltételeket hozott nyilvánosságra. Petre Roman szerint az eddigi 29 helyett 20 miniszternek kellene helyet biztosítani a végrehajtásban, és az államtitkárok számát is csökkenteni kellene. Ion Diaconescu, a KDNPP vezetője arra figyelmeztetett, hogy „nincs ok az eddigi algoritmus felrúgására”, a tárcákat az erőviszonyoknak megfelelően kell elosztani. A felek tárgyaltak a koalíciós együttműködést szabályozó új okmányról is. Konkrétumként csak annyi szivárgott ki, hogy felmerült az eddigi egyeztetési fórumok átszervezése is. Legkésőbb két héttel a kormányfő kinevezése után az érintett formációknak el kell fogadniuk a közös gazdasági programot is. A DP és a Nemzeti liberális Párt tegnap este már különkülön szakértői csoportot állított fel a dokumentum kidolgozására, a többi formáció is rövidesen munkához lát. Megfigyelők arra számítanak, hogy a teljes egyeztetési folyamat lerövidülhet, mivel az államfő - alkotmányos jogkörét gyakorolva - közvetít a pártok között. Szintén Victor Ciorbea lemondásának következménye, hogy Bukarestben (várhatóan a nyár elején helyhatósági választásokat tartanak. CIORBEA 1990-1998 Egy politikai Victor Ciorbea 1990-ben lépett a hazai közvélemény elé, mint a CNSLR-Frátia szakszervezeti tömörülés elnöke. A két évvel későbbi általános választásokon a Társadalmi Szolidaritás Konvenciója nevű furcsa politikai alakulat, a szakszervezetek által létrehozott párt listáján próbált meg parlamenti helyet szerezni - sikertelenül. 1996-ban a KDNPP tagja lett, ugyanazon év júniusában pedig megválasztották karrier végén Bukarest főpolgármesterének. Tavalyelőtt decemberben kinevezték az alakuló koalíciós kabinet élére. Friss miniszterelnökként bírta a hazai lakosság bizalmát, és a nemzetközi közösség is szimpatizált vele. Programjában a gazdaság újjáélesztése mellett az életszínvonal emelését is célul tűzte ki. Működésének első szakaszában a kabinetnek sikerült gyakorlatba ültetnie monetáris politikáját, de ez nagymértékű inflációhoz, s emiatt a kormány népszerűségének csökkenéséhez vezetett. A tavalyi év második felében a gazdasági szerkezetátalakítás kísérlete megbukott, és a koalíció tagjaként a Demokrata Párt belülről kezdte támadni a kormányt. A politikai válság három hónappal ezelőtt robbant le, a DP és a Parasztpárt közötti vita azóta is a hazai médiák érdeklődésének homlokterében áll. A közvélemény napról napra követhette figyelemmel a fejleményeket, egészen Ciorbea hétfő este bejelentett lemondásáig. A volt miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy semmilyen köztisztséget nem vállal, egyes központi lapok viszont úgy tudják, hogy a Legfelsőbb Bíróság élére kerülhet. KÖZEL-KELETI RENDEZÉS Washington kiszállna Az amerikai külügyminisztériumban a két fél makacssága miatt egyelőre reménytelennek tartják a palesztin-izraeli békefolyamat felújítását. A külügyi szóvivő a hétfőn hazatért közel-keleti megbízott, Dennis Ross legutóbbi diplomáciai kudarca után azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy Washington felhagy a további közvetítéssel. James Rubin felsorolta a békefolyamat megtorpanásának okait. Első helyen említette az úgynevezett közbülső megállapodások végre nem hajtását, például elmaradt a palesztin ellenőrzés alatt álló repülőtér megnyitása. Szerinte mindkét fél olyan egyoldalú döntéseket hoz, amelyek eleve megakadályozzák a tárgyalások folytatását. Az izraeli állami televízióban hétfőn nyilvánosságra hozott közvéleménykutatásból közben az derült ki, hogy a zsidó állam polgárainak többsége (53 százaléka) egyetért az amerikai béketervvel. Netanjahu kormánya ellenben elutasítja, hogy az izraeli hadsereg vonuljon ki a megszállt Ciszjordánia 13,1 százalékáról. Nem hozott érdemi eredményt az a tel-avivi javaslat sem, amelynek értelmében bizonyos biztonsági garanciák mellett a zsidó állam, kivonná fegyveres erőit Dél-Libanonból. A bejrúti vezetés után Szíria is elutasította azokat a feltételeket, amelyeket Izrael támasztott cserében a kivonulásért. A szír alelnök szerint ezek ellentmondanak az ENSZ BT 425. számú határozatának. FATOS NANO albán miniszterelnök szerint Koszovónak - Montenegróhoz és Szerbiához hasonlóan - saját parlamenttel, kormánnyal, független bírósággal és intézményrendszerrel kellene rendelkeznie, azzal a megszorítással, hogy nem szakadhat el Szerbiától AZ EU-CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK megkezdésének első napján Jerzy Buzek lengyel kormányfő kijelentette: „Szükséges egy mély, össztársadalmi vita arról, hogy milyen legyen a lengyelek élete a közös európai fedél alatt”. Buzek szerint országának erkölcsi és történelmi joga csatlakozni az európai országok nagy családjához. A politikus ugyanakkor elismerte, hogy nem lesz könnyű a lengyel jog- és intézményrendszert az uniós normákhoz igazítani. UKRAJNÁBAN a Beregszász központú 72. számú parlamenti választókörzetben, ahol közel 50 százalékos a magyar szavazatok aránya, a 17 képviselőjelölt közül Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét választották meg. Jó esélye van a kijevi parlamentbe jutásra Fodó Sándornak, a KMKSZ tiszteletbeli önökének is, aki az Ukajna-szerte jó helyezést elért Egyesült Szociáldemokrata Párt országos listáján indult . AZ ÖRMÉNY ELNÖKVÁLASZTÁS hétfőn megrendezett második fordulójában az első nem hivatalos eredmények alapján Robert Kocsarján jelenlegi miniszterelnök vezet. A választók 67 százaléka szavazott a 43 éves reformer politikusra, ellenfele, a volt kommunista vezető, Karen Demircsján 32 százalékot szerzett. Napi Politik Bihari Napló Az első reakció Külföldről Budapest véleményezte először a román miniszterelnök távozását. Victor Ciorbea kormányfő lemondásakor Kovács László magyar külügyminiszter Brüsszelben tartózkodott, és a fejlemények nyomán a következőket nyilatkozta: „A mérleg egyértelműen kedvező. Az RMDSZ részvételével létrejött koalíciós kormány hivatalba lépése óta jelentős változások történtek a magyar-román viszonyban, megkezdődött az alapszerződés gyakorlatba ültetése. Remélem, hogy mielőbb megalakul az új román kormány, és folytatja a demokratikus reformokat, a gazdaság átalakítását, a stabilitás megteremtését, az európai normák érvényesítését a kisebbségi jogok területén. Bízom abban is, hogy folytatódik a magyar-román együttműködés bővülése, és fennmarad Románia euroatlanti elkötelezettsége, aminek sikerét Magyarország a jövőben is támogatni fogja”. A magyarországi média egybehangzó kommentárjai szerint egyébként Ciorbea kormányfői hivatali ideje alatt igen rugalmasan és kompromisszumkészen kezelte a kisebbségi kérdést. ISMÉT PROVOKÁCIÓVAL VÁDOLJA az RMDSZ-t Gheorghe Funar. A Román Nemzeti Egységpárt egyik szárnyának vezetője ezúttal Emil Constantinescu államfőhöz intézett nyűt levelet, amelyben azt követeli, hogy „a román állami hatóságok sürgősen járjanak el azok ellen a román állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek ellen, akik az egységes román nemzetállam kárára ténykednek, veszélybe sodorva Románia nemzetbiztonságát is". Fimar annak nyomán írt az elnöknek, hogy március 28-án Kolozsváron tartották meg a közép és kelet-európai nemzeti kisebbségek konferenciáját. Ez a rendezvény a polgármester szerint „az RMDSZ újabb diverziója és provokációja”. „Bebizonyosodott, hogy az országban mindaddig nem lehet politikai, gazdasági és társadalmi stabilitás, ameddig az RMDSZ kormányon van” - állítja a levélíró. EGYESÜLÉSI TÁRGYALÁSOKAT FOLYTAT a Vatra Romaneasca szövetség és a Román Nemzeti Párt A Virgil Magureanu volt kémfőnök által vezetett RNP még szombaton vette fel a kapcsolatot a VB-re, amikor a hírszerzés exfőnöke Kolozsváron járva ellátogatott a nacionalista szövetség székházába is. Justinian Petrescu, a VB kolozsi elnöke azt nyilatkozta, hogy személyesen is támogatja az összeolvadást, amely a szövetség támogatottságát is növelné. Magureanu közölte, hogy a jövő héten újabb tárgyalásokat kezdenek majd, amikor komolyabban elemezni fogják „a társadalmipolitikai helyzetet”. Útja során egyébként ortodox egyházi vezetőkkel is egyeztetett Magureanu, akiket arra kért, áldják meg a Román Nemzeti Pártot NÉMETORSZÁGI TUDÓSÍTÁS Lipcse A frankfurti (őszi) és a lipcsei (tavaszi) könnyvásár között nagyon nagy a különbség. A frankfurti rendezvény kemény üzleti szellemben zajlik, a könyv csupán ám. A lipcsei vásár inkább hatalmas irodalmi szalon, a könyv ünnepe. Ehhez persze hozzájárul az is, amit a vásár jeligéje megfogalmaz: Lipcse olvas. A lipcseiek kezében gyakran látni könyvet, a villamoson, a megállókban, és nyilván odahaza is. Mint ismeretes, az idei lipcsei könyvvásár súlypontja Románia volt.Vagyis, mint azt a német fél már tavaly nyáron megfogalmazta, Románia irodalmai, különös tekintettel az ott élő etnikumokra A vásár megnyitását a híres Gewandhaus hangversenyteremben rendezték meg március 25-én este. Román részről Emil Constantinescu elnök és Andrei Plesu külügyminiszter szólt a résztvevőkhöz, utóbbi írói minőségében is. A román elnök szavait sajnos németül nemigen tudó tolmács fordította: a lipcseiek hosszan találgatták, mit is akart mondani Constantinescu. Andrei Ple?unak viszont osztatlan sikere volt. Maga a vásár 26-29-én zajlott. A román részlegen sok román kiadó standja mellett berendezték az ún. Cap§a kávéházat. Amely ugye Bukarestben már több évtizede nem létezik, viszont mély nyomot hagyott a románok emlékezetében: a művelődési élet és a bohémek egyik központja volt. Mint az hamar kiderült, a romániai magyarságot főleg néhány - nagyon kevés könyv képviselte. A Kriterionon kívül más magyar kiadó nem volt jelen, a Kriterion igazgatója sem, mivel „elfelejtették” meghívni. Balla Zsófia ugyan pódiumra léphetett (és nagy sikerrel, tegyük hot olvas rá), viszont az ő költségeit Magyarország állta, mivel több esztendeje ott él. A vásár utolsó napján, amikor már mindenki csomagolt, sőt sokan el is utaztak, az érdeklődők meghallgathattak egy vitát a nemzetiségi kérdésről A vitán Gáli Ernő kolozsvári filozófus is részt vett, sajnos nem nagyon jutott szóhoz, mivel vitapartnerei igen-igen beszédesek voltak Ami a román írók listáját illeti, azt jól állították össze. A legnagyobb tetszés természetesen Andrei Plesut és Mircea Dinescut illette. A romániai kisebbségi írókat Balla Zsófia mellett Stefan Agopian képviselte, aki örmény eredetű, románul ír és nem beszél örményül. Még egy meglepetés érte a közönséget: a Capsa kávéházban bizonyos Csiba László is felolvasott verseiből. Csiba László Magyarországról települt át az akkori NDK-ba, vagy 30 évvel ezelőtt, verseit németül írta, magyarnyelv-tudását kikezdte az idő, viszont magyarnak vallja magát szűkebb pátriájában, Halléban... Szintén kisebbségi rendezvény volt a bukaresti Zsidó Színház Ma este Lola Blau című monodrámája a kivételes tehetségű Maia Morgenstern előadásában, jiddis nyelven. Nagy számban vettek részt a Capsa kávéházban a Romániából átszármazott német írók Ám ők sem a román Művelődési Minisztériumnak köszönhették a meghívást, hanem különböző németországi kulturális egyesületeknek, amelyek arról is gondoskodtak, hogy a román standokon, a már szokásos Cluj Napoca, Inima Ardealului stb. című kötetek mellett a közönség német nyelven is elolvashassa Erdély, pontosabban az erdélyi szászok történetét. Kinek a számlájára írható, hogy a romániai magyar irodalom kimaradt a lipcsei könyvvásárról? Elsősorban a Művelődési Minisztériumnak és a Romániai írók Szövetségének amelyek - nyilván egy egységes kép érdekében - megfeledkeztek a magyar írókról és köztük azokról, akik ugye Herder-díjasok. De az RMDSZ-nek is, amely fél év alatt sem vette észre, mi készül Lipcsében És maguknak a magyar íróknak a számlájára, akik nem tiltakoztak de talán nem is érdeklődtek Remélhetőleg 1999-ben, a frankfurti könyvvásár alkalmából - amikor Magyarország, a magyar irodalom lesz a súlypont - ők is jelen lesznek Dalos György, a berlini Magyar Ház igazgatója, aki nem csak érdeklődésével támogatta a román részvétel sikerét, a következőket nyilatkozta a Bihari Naplónak „Úgy érzem, hogy a romániai magyar irodalom még nem vette észre a lehetőséget, amelyet Lipcse és Frankfurt jelent a számára Itt lenne az ideje, hogy az írók közösen is elgondolkozzanak arról, hogyan lehetne budapesti segítséggel sajátos képet mutatni. Nagyon fontosnak tartanám, hogy az erdélyi magyar irodalom is színre lépjen, és a kiadók is jobban mozogjanak Az őszi vásáron már az idén ingyen könyvstand áll a határon túli magyar kiadók rendelkezésére, a frankfurti Német-Magyar Egyesület kezdeményezéseként. Ami pedig a jövő évi frankfurti részvételt illeti, mi igazán átfogó irodalmi programmal készülünk rá. 50-70 felolvasást szervezünk, egy hétre kibéreljük az Irodalom Házát, és szeretnénk legalább egy estet a határon túli magyar irodalom népszerűsítésének szentelni. Szeretnénk, ha az erdélyi magyar írók művei minél átfogóbban jelennének meg ott magyar nyelven, vagy más nyelveken. Főleg aktuális, mai regények érdekelnének bennünket, és segítenénk ezek publikálásában is.” Ferencz Zsuzsanna