Bihari Napló, 1998. július (9. évfolyam, 143-169. szám)
1998-07-01 / 143. szám
nApi POLITIKA A VALÓDI SZERKEZETÁTALAKÍTÁS még mindig várat magára, a piac törvényei azonban hatnak, így történt, hogy az átlagember életszínvonala májusban is tovább csökkent. Az Országos Statisztikai Bizottság adatai szerint áprilishoz képest májusban az árak átlagban több mint két százalékkal nőttek, a nettó átlagbérek viszont 4,4 százalékkal csökkentek, következésképpen a reálbérek ennél is nagyobbat estek. A legnagyobb mértékben az elektromos energia drágult a vizsgált időszakban, mégpedig 62 százalékkal. A havi infláció kisebb ugyan, mint a néhány évvel ezelőtti, de a térségben Románia ilyen tekintetben is kullog, csupán Bulgáriát előzve meg. Egy társadalmi vonatkozású statisztikai adat szerint középosztály gyakorlatilag nincs az országban. Viták egyetem-ügyben Miután az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta az önálló romániai magyar egyetem megalapítására vonatkozó törvénytervezetét, azonnal elszabadultak az ellenzéki indulatok. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke, néhai államfő, egykori vezető kommunista pártaktivista a felsőház plénuma előtt kifejtette, hogy ő ugyan nem volt jelen az eseményeken, de a Babes és a Bolyai egyetemek 1959-ben történt egyesítése egy „hasznos kulturális lépés volt”. A felszólalás válasz volt Eckstein Kovács Péter Kolozs megyei szenátor azon kijelentésére, miszerint Nicolae Ceausescu Iliescu segítségével egyesítette azt a két kolozsvári tanintézményt, amelyet királyi rendelet alapján kezdtek el működtetni. Eckstein ugyanakkor érdeklődött afelől, hogy az egész RTDP osztja-e a párthoz tartozó Virgil Popa szenátor véleményét, miszerint az RMDSZ egy irredenta szervezet. Iliescu erre nem válaszolt, de úgy vélekedett, hogy a Szövetség,álláspontja aberráns. TOVÁBB NŐ A SÖTÉTSÉG Kezdődnek az átvilágítások Sürgősséggel hívták össze hétfőre Románia Legfelső Védelmi Tanácsát. A testület arról tanácskozott, hogyan lehetne kiszűrni tagjai közül a volt szekusokat vagy kollaboránsokat, és úgy határozott, hogy azonnali hatállyal felszólítja a Román Hírszerző Szolgálatot: tudassa, volt-e valaki szekus besúgó a mostani SVT-ből. Az információk átadásának határideje egy hét. Ha az átvilágítás nyomán valakiről kiderül, hogy ilyen múltja van, annak legtöbb egy héten belül le kell mondania - közölte Victor Babiuc védelmi miniszter. Ugyancsak a besúgók listájának megküldésére szólította fel az RHSZ-t a Képviselőház. A képviselők ellenszavazat nélkül fogadták e Sorin Lep$a (KDNPP) vonatkozó indítványát, amelynek értelmében a hírszerző szolgálatnak két héten belül közölnie kell, mely alsóházi honatyák voltak besúgók. Az indítvány megszövegezője úgy véli, hogy „a parlament szuverén intézmény, az RHSZ-nek pedig kötelessége válaszolni a megkeresésre”. A beérkező listát várhatóan nyilvánosságra hozzák. A vonatkozó jogszabályok értelmében egyébként jelenleg csak az RHSZ vezetőjének engedélyével tanulmányozhatóak a levéltári dokumentumok, az állambiztonságot érintő iratok pedig keltezésüktől számítva negyven évig nem hozhatóak nyilvánosságra. Az ügy ezzel elvileg akár tovább is bonyolódhat, mivel adott esetben a kért adatokat állambiztonsági megfontolásokra hivatkozva titokban tarthatja az RHSZ. Időközben lemondott tisztségéről Adrian Volán demokrata párti politikus, a parlament Külföldi Hírszerző Szolgálatot felügyelő bizottságának elnöke. A honatyáról kiderült, hogy a titkosrendőrség szolgálatában állt, s ezért hetek óta támadta őt a sajtó. Világ távozása sértődöttségével magyarázható. Petre Románnak küldött írásbeli felmondásában egyebek mellett kifejti, hogy az eltávolítását célzó manőverek szerinte antidemokratikusak és az erkölcsi reformmal ellenkezőek voltak. Ugyanakkor továbbra is tagadja, hogy múltja kétes lenne, állítólag azért is távozott posztjáról, mert nem akar részt venni „abban a játékban, amely nem hoz semmi jót a román társadalomnak”. Előzőleg egyébként a DP jelezte, hogy esetleg meneszti Vilánt, ám ez őszre volt várható. (+balmi) UNIÓS KÜLÜGYMINISZTEREK KOSZOVÓRÓL Ki szólhat az albánok nevében? Brit irányítás alatt utolsó ízben gyűltek össze hétfőn Luxembourgban az Európai Unió tagállamait képviselő külügyminiszterek. A soron kívül összehívott értekezlet napirendjén a koszovói válság legújabb fejleményei szerepeltek. Az elnöklő Robin Cook fontosnak tartotta kiemelni, hogy a koszovói albánok választott és törvényes vezetője Ibrahim Rugova, a nemzetközi közösségnek pedig vele kell tárgyalnia. A brit diplomácia vezetője tehát nem pártolja azt az amerikai javaslatot, hogy a majdani szerb-albán békéltető tárgyalásokba vonják be a tartomány közel kétharmadát ellenőrző Koszovói Felszabadítási Hadsereg reprezentánsait is. Az ENSZ főtitkára közben arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges NATO- beavatkozáshoz mindenképpen ki kell kérni a Biztonsági Tanács jóváhagyását. A katonai tömb önálló lépése nemzetközi anarchiához vezetne - mondta Kofi Annan. Az EU külügyminiszteri tanácsa ismét felszólította Milosevics jugoszláv szövetségi elnököt, hogy tartsa be a Moszkvában Jelcin elnöknek tett ígéreteit, vagyis vonja ki a fegyveres erőket Koszovóból, az albánok pedig folytassák a tárgyalásokat. A tizenötök továbbra sem támogatják a tartomány függetlenségét, hanem az államszövetségen belüli különleges státusának biztosítását szorgalmazzák. A nagyobb nyomaték kedvéért bejelentették, hogy országaik nem fogadják a Jugoszláviából érkező légijáratokat. PEKINGBŐL SANGHAJBA érkezett az amerikai elnök. Kilencnapos kínai látogatása során Bill Clinton kétoldalú megállapodást írt alá a békés célú nukleáris technológiai együttműködésről. Az amerikai elnök korábban a pekingi egyetemen 800 hallgató előtt mondott beszédet. Itt cáfolta, hogy Washington hátráltatná Kína és Tajvan békés újraegyesítését. Általánosságokban szólt a politikai szabadságjogok és az emberi jogok szentségéről és egyetemességéről, viszont egy szóval sem utalt a kilenc évvel ezelőtti Tienanmen téri vérontásra, s a diákok sem hozták ezt szóba. NEM LÁT PÉNZÜGYI VÁLSÁGOT Oroszországban az államfő, ugyanakkor sürgette a törvényhozást, hogy hagyja jóvá a kormány szükségprogramját Jelcin elnök kiemelte, hogy stabilizáció híján a gazdasági helyzet társadalmi és politikai feszültséggel fenyeget Az orosz kormány a múlt kedden tette közzé a „Kirijenko-csomagot”, amely takarékossági és reformintézkedéseket tartalmaz. A pénzügyminiszter javasolta a rubel leértékelését, ha a következő hónapokban nem sikerül legalább harminc százalékkal növelni az adóbevételeket ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSOKAT szorgalmaz Ezer Weizman izraeli államfő, tekintettel a még mindig zsákutcában lévő izraelipalesztin béketárgyalásokra. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal elvetette a javaslatot. Bihari Napló MI VAN MÉG A KORMÁNY TARSOLYÁBAN? Nem-MTO stratégia a realistáknak A hazai propaganda eddigi hangvételétől eltérő nyilatkozattal lepte meg a közvéleményt a kormányfő. Radu Vasile egy szombati protokollrendezvényen kijelentette: „Gyakorlatilag, realista módon ítélve nem jutunk be a NATO-ba 1999 áprilisában, ezért egy nem-NATO stratégiát is készenlétben kell tartanunk.” Azt azonban nem közölte, pontosan mikorra készülne el ez a stratégia, és melyek lennének annak vezéreivel A miniszterelnök szerint sokkal valószínűbb, hogy talán valamikor 2000 és 2003 között veszik fel Romániát a katonai tömb tagjainak sorába. „Ne értsenek félre. Mi továbbra is azt kérjük, hogy maradjanak nyitva a Szövetség kapui, és prioritásunk marad a csatlakozás” - hangoztatta a politikus, aki egyben józanabb magatartásra szólított fel „Madrid előtt ugyanis szinte hisztériát keltettünk a lakosságban azzal, hogy bejutunk a NATO- ba, és végül nem jutottunk be” Nagyon gyorsan megérkeztek az első reakciók Vasile álláspontjára Elsőként Dorin Marian elnöki tanácsos nyilatkozott. A védelmi kérdések szakértője szerint az országnak meg kell újítania politikai és katonai intézményrendszerét, mégpedig azért, hogy készen álljon az euroatlanti csatlakozásra, amikor majd meghívják. „Ugyanakkor tény, hogy Románia nem a NATO és az Európai Unió kedvéért reformálja meg intézményeit, hanem azért, mert nincs más út előtte” Saját igazát látja a miniszterelnök szavai által alátámasztva a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja. A tömörülés részéről Adrian Nastase első alelnök azt közölte, hogy „Vasile bejelentésével az RTDP választási programjában foglaltakat ismerte el A jelenlegi hatalom 1996-ban azt állította, hogy a NATO-csatlakozás érdekében a változásra kell szavazni, most viszont mást mond”. Nastasénak még egy rossz viccre is futotta, amikor megkérdezte, nem az RTDP tagja-e Radu Vasile. Korainak tartja a kormányfő következtetéseit Gheorghe Prisacaru (RTDP), a Szenátus külügyi bizottságának elnöke. A szenátor elismeri ugyan, hogy nem tudja, milyen értesülések birtokában fogalmazta meg előrejelzését a miniszterelnök, „mégis időszerűtlen még ilyesmit kinyilvánítani”. Némi ellentmondás, hogy a honatya ugyanakkor kvázi megdicsérte Vasilét azért, mert „a kormányfő realista, és teljesen átlátja, milyen rossz hatással volt 1997-ben az aránytalanul nagy reménykeltés”. Sz. ö. SZKT-ÜLÉS UTÁN Folyamatok és pillanatok Interjú Bodó Barnával, a Szövetségi Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságának alelnökével Másfél napos zárt ülés után hogyan ítéli meg - úgymond belülről - a kolozsvári SZKT-t az eredményesség, a kitűzött célok szempontjából? Minek sikerült pontot tenni a végére a hét végi találkozón, illetve mi az, ami ön szerint függőben maradt? - Eredményesség szempontjából nagyon nehéz megítélni egy olyan tanácskozást, amelyen igazából mind az egyén, mind a testület a dilemmákkal viaskodik. Az első számú dilemma - az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatosan - benne volt abban a politikai esszében, amit Markó Béla vitaindítóként mondott el. A szövetségi elnök igazából nem azt mondta el, hogy az RMDSZ milyen stratégiát és milyen taktikát követ vagy kell hogy kövessen, hanem hogy miért nehéz ma, most egy olyan döntést hozni, amelyben egyértelműen ki tudjuk mondani, hogy mit kell tenni. Ez a mai pillanat, legalábbis Markó értelmezésében, nem a döntések pillanata, hanem a folyamatok ideje, amikor ugye elindult valami, de a végeredmény még nem látszik, illletve végkövetkeztetés nem vonható le. Személyes véleményem az, hogy maga a folyamat van kihatással az RMDSZ belső állapotára. Anélkül, hogy tagadnám a Markó Béla által megfogalmazott dllemmákat, úgy gondolom, hogy miközben egy román politikai erő számára a sikertelenség, a vállalt programmal kapcsolatos elodázgatások, be nem teljesülések, kudarcok azt eredményezik, hogy a választó elfordul tőle és valamilyen más politikai alakulatot fog a maga számára választani, egy kisebbségi politizálási helyzetben az én kisebbségem nem tud másfelé fordulni, mert eleve abból indultunk ki, hogy összetartozunk. Ha pedig nincsen más választás, akkor ez befelé bomlaszt, mert hitetlenséget gerjeszt, mert düemmákat hoz, mert az ember nem tudja, hogy ha ezekkel nem, akkor kikkel - tehát igazából nem tudunk választ adni a kérdéseire. Az RMDSZ túl sokáig nem görgetheti maga előtt ezt a ügyet, mert a választások előtt nem szabad abban a hitben élnünk - ami szerintem tévhit -, hogy a választó úgyis ránk adja a szavazatát, bármi történjen. Megtörténhet ugyanis, hogy a választó el sem megy választani, vagy hogy ne adj’ Isten valaki másra szavaz. És ezeket a dolgokat figyelembe kell venni, ezeket a dilemmákat ki kell vinni a nagyközönség elé. Ezeket igenis meg kell tárgyalni azokkal, akiknek a szavazataira számítunk. Mennyiben segít a zárt ülés elrendelése abban, hogy a dilemmákat kivigyük a nagyközönség elé hiszen a nagyközönséggel a politikai elit mindenhol elsősorban a sajtón keresztül tartja a kapcsolatot, illetve viszi ki a dilemmáit, a döntéseit, a megoldási javaslatait stb.? - Becsületesnek kell tennem, és el kell mondanom, hogy amikor ebben a kérdésben szavaztunk, akkor én tartózkodtam. Ugyanis olyan egymásnak feszülés azonosítható a kérdésben, amit ebben az esetben nem lehet kikerülni. Akkor, amikor arról beszélünk, hogy számunkra ez a kormányzati szerepvállalás mit jelent, és milyen stratégiai és taktikai lépések szükségesek, ezeket a dolgokat minden egyes párt zárt ülésen tárgyalja meg. Csakhogy ott van a másik elem, hogy az RMDSZ nem párt, hanem egy érdekvédelmi szervezet. Tehát itt megint megjelenik az a kettősség, megmutatkozik az a belső feszültség, ami az RMDSZ politizálásában, amióta kormányzati szerepet vállalt, folyamatosan jelen van. Egy párt ilyenkor teljesen természetesen rendeli el a zárt ülést, és odabenn kidolgozza a saját taktikáját. Csakhogy mi nem úgy emeltük ki a társadalomból a választóinkat, hogy megkínáltuk őket egy választási programmal, s azt mondtuk, hogy ha ez tetszik nekik, akkor ránk szavaznak, hanem az RMDSZ-t a választói teremtették meg, mint politikai alakulatot. Az említett kettősség alapján lehet úgy fogalmazni, hogy egyrészt a helyzet olyan, hogy az SZKT mint döntéshozó testület veszít állandóan a hatékonyságából, tehát a folyamatok viszik ebbe az irányba, vagy az RMDSZ belső felépítése nem teszi lehetővé a hatékonyság növelését? - Az SZKT filozófiája, az SZKT ereje az RMDSZ, illetve a romániai magyarság önépítkezésében abban áll, hogy integrál. Megmutatja azt, hogy miként építkezzünk, és a dilemmáinkon, a válaszkereséseinken keresztül együtt jutunk el oda, hogy valamilyen választ fogalmazzunk a létező kérdésekre. És ha ezt nem teheti az SZKT, ha valamilyen más szempont miatt nem tud nyitt ülésen tárgyalni valamit, akkor ez saját filozófiája ellen hat. És ha vannak olyan motívumok, amelyek miatt nem lehet nyitt ülést elrendelni - és jelen esetben voltak ilyen motívumok -, ezek mindenképpen az SZKT ellen hatnak. A Szövetségi Képviselők Tanácsa ugyanis akkor tudja teljesíteni a közösség integráló szerepét, ha nyitt ülésen tárgyal. Wagner István (folytatása holnapi lapszámunkban) A szerző felvétele Zárt ülések után felértékelődik a sajtótájékoztatók szerepe - ezt bizonyítja a rengeteg riportermagnó Markó Béla előtt