Bihari Napló, 1998. július (9. évfolyam, 143-169. szám)

1998-07-01 / 143. szám

nApi POLITIKA A VALÓDI SZERKEZETÁTALAKÍ­TÁS még mindig várat magára, a piac törvényei azonban hatnak, így történt, hogy az átlagember életszínvonala má­jusban is tovább csökkent. Az Országos Statisztikai Bizottság adatai szerint áprilishoz képest májusban az árak át­lagban több mint két százalékkal nőttek, a nettó átlagbérek viszont 4,4 százalék­kal csökkentek, következésképpen a re­álbérek ennél is nagyobbat estek. A leg­nagyobb mértékben az elektromos energia drágult a vizsgált időszakban, mégpedig 62 százalékkal. A havi inflá­ció kisebb ugyan, mint a néhány évvel ezelőtti, de a térségben Románia ilyen tekintetben is kullog, csupán Bulgáriát előzve meg. Egy társadalmi vonatkozá­sú statisztikai adat szerint középosztály gyakorlatilag nincs az országban. Viták egyetem-ügyben Miután az RMDSZ képviselőházi frakciója benyújtotta az önálló romániai magyar egyetem megalapítására vonatkozó törvénytervezetét, azonnal elsza­badultak az ellenzéki indulatok. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi De­mokrácia Pártjának elnöke, néhai államfő, egykori vezető kommunista párt­aktivista a felsőház plénuma előtt kifejtette, hogy ő ugyan nem volt jelen az eseményeken, de a Babes és a Bolyai egyetemek 1959-ben történt egyesítése egy „hasznos kulturális lépés volt”. A felszólalás válasz volt Eckstein Kovács Péter Kolozs megyei szenátor azon kijelentésére, miszerint Nicolae Ceauses­­cu Iliescu segítségével egyesítette azt a két kolozsvári tanintézményt, amelyet királyi rendelet alapján kezdtek el működtetni. Eckstein ugyanakkor érdeklő­dött afelől, hogy az egész RTDP osztja-e a párthoz tartozó Virgil Popa szená­tor véleményét, miszerint az RMDSZ egy irredenta szervezet. Iliescu erre nem válaszolt, de úgy vélekedett, hogy a Szövetség,álláspontja aberráns. TOVÁBB NŐ A SÖTÉTSÉG Kezdődnek az átvilágítások Sürgősséggel hívták össze hét­főre Románia Legfelső Védelmi Ta­nácsát. A testület arról tanácsko­zott, hogyan lehetne kiszűrni tag­jai közül a volt szekusokat vagy kollaboránsokat, és úgy határo­zott, hogy azonnali hatállyal fel­szólítja a Román Hírszerző Szolgá­latot: tudassa, volt-e valaki szekus besúgó a mostani SVT-ből. Az in­formációk átadásának határideje egy hét. Ha az átvilágítás nyomán valakiről kiderül, hogy ilyen múltja van, annak legtöbb egy héten belül le kell mondania - közölte Victor Babiuc védelmi miniszter. Ugyancsak a besúgók listájá­nak megküldésére szólította fel az RHSZ-t a Képviselőház. A képvise­lők ellenszavazat nélkül fogadták e Sorin Lep$a (KDNPP) vonatkozó indítványát, amelynek értelmében a hírszerző szolgálatnak két héten belül közölnie kell, mely alsóházi honatyák voltak besúgók. Az indít­vány megszövegezője úgy véli, hogy „a parlament szuverén intéz­mény, az RHSZ-nek pedig köte­lessége válaszolni a megkeresés­re”. A beérkező listát várhatóan nyilvánosságra hozzák. A vonatko­zó jogszabályok értelmében egyébként jelenleg csak az RHSZ vezetőjének engedélyével tanul­­mányozhatóak a levéltári doku­mentumok, az állambiztonságot érintő iratok pedig keltezésüktől számítva negyven évig nem hoz­­hatóak nyilvánosságra. Az ügy ez­zel elvileg akár tovább is bonyo­lódhat, mivel adott esetben a kért adatokat állambiztonsági­­ meg­fontolásokra hivatkozva titokban tarthatja az RHSZ. Időközben lemondott tisztsé­géről Adrian Volán demokrata párti politikus, a parlament Külföldi Hírszerző Szolgálatot felügyelő bi­zottságának elnöke. A honatyáról kiderült, hogy a titkosrendőrség szolgálatában állt, s ezért hetek óta támadta őt a sajtó. Világ tá­vozása sértődöttségével magya­rázható. Petre Románnak küldött írásbeli felmondásában egyebek mellett kifejti, hogy az eltávolítá­sát célzó manőverek szerinte anti­­demokratikusak és az erkölcsi re­formmal ellenkezőek voltak. U­­gyanakkor továbbra is tagadja, hogy múltja kétes lenne, állítólag azért is távozott posztjáról, mert nem akar részt venni „abban a já­tékban, amely nem hoz semmi jót a román társadalomnak”. Előzőleg egyébként a DP jelezte, hogy eset­leg meneszti Vilánt, ám ez őszre volt várható. (+balmi) UNIÓS KÜLÜGYMINISZTEREK KOSZOVÓRÓL Ki szólhat az albánok nevében? Brit irányítás alatt utolsó ízben gyűltek össze hétfőn Luxembourgban az Európai Unió tagállamait képviselő külügyminiszterek. A soron kívül összehívott értekezlet napirendjén a koszovói válság legújabb fejlemé­nyei szerepeltek. Az elnöklő Robin Cook fontosnak tartotta kiemelni, hogy a koszovói albánok választott és törvényes vezetője Ibrahim Rugo­va, a nemzetközi közösségnek pedig vele kell tárgyalnia. A brit diplomá­cia vezetője tehát nem pártolja azt az amerikai javaslatot, hogy a majdani szerb-albán békéltető tárgyalásokba vonják be a tartomány közel kéthar­madát ellenőrző Koszovói Felszabadítási Hadsereg reprezentánsait is. Az ENSZ főtitkára közben arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges NATO- beavatkozáshoz mindenképpen ki kell kérni a Biztonsági Tanács jóváhagyását. A katonai tömb önálló lépése nemzetközi anarchiához ve­zetne - mondta Kofi Annan. Az EU külügyminiszteri tanácsa ismét felszólította Milosevics jugosz­láv szövetségi elnököt, hogy tartsa be a Moszkvában Jelcin elnöknek tett ígéreteit, vagyis vonja ki a fegyveres erőket Koszovóból, az albánok pedig folytassák a tárgyalásokat. A tizenötök továbbra sem támogatják a tarto­mány függetlenségét, hanem az államszövetségen belüli különleges státu­sának biztosítását szorgalmazzák. A nagyobb nyomaték kedvéért bejelen­tették, hogy országaik nem fogadják a Jugoszláviából érkező légijáratokat. PEKINGBŐL SANGHAJBA érke­zett az amerikai elnök. Kilencna­­pos kínai látogatása során Bill Clinton kétoldalú megállapodást írt alá a békés célú nukleáris tech­nológiai együttműködésről. Az amerikai elnök korábban a pekin­gi egyetemen 800 hallgató előtt mondott beszédet. Itt cáfolta, hogy Washington hátráltatná Kína és Tajvan békés újraegyesítését. Általánosságokban szólt a politi­kai szabadságjogok és az emberi jogok szentségéről és egyetemes­ségéről, viszont egy szóval sem utalt a kilenc évvel ezelőtti Tien­­anmen téri vérontásra, s a diákok sem hozták ezt szóba. NEM LÁT PÉNZÜGYI VÁLSÁ­GOT Oroszországban az államfő, ugyanakkor sürgette a törvény­hozást, hogy hagyja jóvá a kor­mány szükségprogramját Jelcin elnök kiemelte, hogy stabilizáció híján a gazdasági helyzet tár­sadalmi és politikai feszültséggel fenyeget Az orosz kormány a múlt kedden tette közzé a „Kiri­­jenko-csomagot”, amely takaré­kossági és reformintézkedéseket tartalmaz. A pénzügyminiszter ja­vasolta a rubel leértékelését, ha a következő hónapokban nem sike­rül legalább harminc százalékkal növelni az adóbevételeket ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSO­KAT szorgalmaz Ezer Weizman izraeli államfő, tekintettel a még mindig zsákutcában lévő izraeli­palesztin béketárgyalásokra. Ben­jamin Netanjahu miniszterelnök azonnal elvetette a javaslatot. Bihari Napló MI VAN MÉG A KORMÁNY TARSOLYÁBAN? Nem-MTO stratégia a realistáknak A hazai propaganda eddigi hangvételétől eltérő nyilatkozattal lepte meg a közvéleményt a kormányfő. Radu Vasile egy szombati protokoll­­rendezvényen kijelentette: „Gyakorlatilag, realista módon ítélve nem ju­tunk be a NATO-ba 1999 áprilisában, ezért egy nem-NATO stratégiát is készenlétben kell tartanunk.” Azt azonban nem közölte, pontosan mikor­ra készülne el ez a stratégia, és melyek lennének annak vezéreivel A mi­niszterelnök szerint sokkal valószínűbb, hogy talán valamikor 2000 és 2003 között veszik fel Romániát a katonai tömb tagjainak sorába. „Ne ért­senek félre. Mi továbbra is azt kérjük, hogy maradjanak nyitva a Szövet­ség kapui, és prioritásunk marad a csatlakozás” - hangoztatta a politikus, aki egyben józanabb magatartásra szólított fel „Madrid előtt ugyanis szinte hisztériát keltettünk a lakosságban azzal, hogy bejutunk a NATO- ba, és végül nem jutottunk be” Nagyon gyorsan megérkeztek az első reakciók Vasile álláspontjára Elsőként Dorin Marian elnöki tanácsos nyilatkozott. A védelmi kérdések szakértője szerint az országnak meg kell újítania politikai és katonai in­tézményrendszerét, mégpedig azért, hogy készen álljon az euroatlanti csatlakozásra, amikor majd meghívják. „Ugyanakkor tény, hogy Románia nem a NATO és az Európai Unió kedvéért reformálja meg intézményeit, hanem azért, mert nincs más út előtte” Saját igazát látja a miniszterelnök szavai által alátámasztva a Ro­mániai Társadalmi Demokrácia Pártja. A tömörülés részéről Adrian Nas­­tase első alelnök azt közölte, hogy „Vasile bejelentésével az RTDP válasz­tási programjában foglaltakat ismerte el A jelenlegi hatalom 1996-ban azt állította, hogy a NATO-csatlakozás érdekében a változásra kell sza­vazni, most viszont mást mond”. Nastasénak még egy rossz viccre is fu­totta, amikor megkérdezte, nem az RTDP tagja-e Radu Vasile. Korainak tartja a kormányfő következtetéseit Gheorghe Prisacaru (RTDP), a Sze­nátus külügyi bizottságának elnöke. A szenátor elismeri ugyan, hogy nem tudja, milyen értesülések birtokában fogalmazta meg előrejelzését a mi­niszterelnök, „mégis időszerűtlen még ilyesmit kinyilvánítani”. Némi el­lentmondás, hogy a honatya ugyanakkor kvázi megdicsérte Vasilét­­ azért, mert „a kormányfő realista, és teljesen átlátja, milyen rossz hatás­sal volt 1997-ben az aránytalanul nagy reménykeltés”. Sz. ö. SZKT-ÜLÉS UTÁN Folyamatok és pillanatok Interjú Bodó Barnával, a Szövetségi Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságának alelnökével­ ­ Másfél napos zárt ülés után hogyan ítéli meg - úgymond belülről - a kolozsvári SZKT-t az eredmé­nyesség, a kitűzött célok szempontjából? Minek sike­rült pontot tenni a végére a hét végi találkozón, illet­ve mi az, ami ön szerint függőben maradt? - Eredményesség szempontjából nagyon nehéz megítélni egy olyan tanácskozást, amelyen igazából mind az egyén, mind a testület a dilemmákkal viasko­dik. Az első számú dilemma - az RMDSZ kormányza­ti szerepvállalásával kapcsolatosan - benne volt ab­ban a politikai esszében, amit Markó Béla vitaindító­ként mondott el. A szövetségi elnök igazából nem azt mondta el, hogy az RMDSZ milyen stratégiát és mi­lyen taktikát követ vagy kell hogy kövessen, hanem hogy miért nehéz ma, most egy olyan döntést hozni, amelyben egyértelműen ki tudjuk mondani, hogy mit kell tenni. Ez a mai pillanat, legalábbis Markó ér­telmezésében, nem a döntések pillanata, hanem a fo­lyamatok ideje, amikor ugye elindult valami, de a vég­eredmény még nem látszik, illletve végkövetkeztetés nem vonható le. Személyes véleményem az, hogy ma­ga a folyamat van kihatással az RMDSZ belső ál­lapotára. Anélkül, hogy tagadnám a Markó Béla által megfogalmazott dllemmákat, úgy gondolom, hogy miközben egy román politikai erő számára a sikerte­lenség, a vállalt programmal kapcsolatos elodázgatá­­sok, be nem teljesülések, kudarcok azt eredménye­zik, hogy a választó elfordul tőle és valamilyen más politikai alakulatot fog a maga számára választani, egy kisebbségi politizálási helyzetben az én kisebbsé­gem nem tud másfelé fordulni, mert eleve abból indultunk ki, hogy összetartozunk. Ha pedig nincsen más választás, akkor ez befelé bomlaszt, mert hitet­lenséget gerjeszt, mert düemmákat hoz, mert az em­ber nem tudja, hogy ha ezekkel nem, akkor kikkel - tehát igazából nem tudunk választ adni a kérdéseire. Az RMDSZ túl sokáig nem görgetheti maga előtt ezt a ügyet, mert a választások előtt nem szabad abban a hitben élnünk - ami szerintem tévhit -, hogy a válasz­tó úgyis ránk adja a szavazatát, bármi történjen. Meg­történhet ugyanis, hogy a választó el sem megy vá­lasztani, vagy hogy ne adj’ Isten valaki másra szavaz. És ezeket a dolgokat figyelembe kell venni, ezeket a dilemmákat ki kell vinni a nagyközönség elé. Ezeket igenis meg kell tárgyalni azokkal, akiknek a szavaza­taira számítunk.­­ Mennyiben segít a zárt ülés elrendelése abban, hogy a dilemmákat kivigyük a nagyközönség elé hi­szen a nagyközönséggel a politikai elit mindenhol el­sősorban a sajtón keresztül tartja a kapcsolatot, illet­ve viszi ki a dilemmáit, a döntéseit, a megoldási javas­latait stb.? - Becsületesnek kell tennem, és el kell mondanom, hogy amikor ebben a kérdésben szavaztunk, akkor én tartózkodtam. Ugyanis olyan egymásnak feszülés azonosítható a kérdésben, amit ebben az esetben nem lehet kikerülni. Akkor, amikor arról beszélünk, hogy számunkra ez a kormányzati szerepvállalás mit jelent, és milyen stratégiai és taktikai lépések szüksé­gesek, ezeket a dolgokat minden egyes párt zárt ülé­sen tárgyalja meg. Csakhogy ott van a másik elem, hogy az RMDSZ nem párt, hanem egy érdekvédelmi szervezet. Tehát itt megint megjelenik az a kettősség, megmutatkozik az a belső feszültség, ami az RMDSZ politizálásában, amióta kormányzati szerepet vállalt, folyamatosan jelen van. Egy párt ilyenkor teljesen ter­mészetesen rendeli el a zárt ülést, és odabenn kidol­gozza a saját taktikáját. Csakhogy mi nem úgy emel­tük ki a társadalomból a választóinkat, hogy megkí­náltuk őket egy választási programmal, s azt mond­tuk, hogy ha ez tetszik nekik, akkor ránk szavaznak, hanem az RMDSZ-t a választói teremtették meg, mint politikai alakulatot.­­ Az említett kettősség alapján lehet úgy fogal­mazni, hogy egyrészt a helyzet olyan, hogy az SZKT mint döntéshozó testület veszít állandóan a haté­konyságából, tehát a folyamatok viszik ebbe az irány­ba, vagy az RMDSZ belső felépítése nem teszi lehető­vé a hatékonyság növelését? - Az SZKT filozófiája, az SZKT ereje az RMDSZ, il­letve a romániai magyarság önépítkezésében abban áll, hogy integrál. Megmutatja azt, hogy miként épít­kezzünk, és a dilemmáinkon, a válaszkereséseinken keresztül együtt jutunk el oda, hogy valamilyen vá­laszt fogalmazzunk a létező kérdésekre. És ha ezt nem teheti az SZKT, ha valamilyen más szempont mi­att nem tud nyitt ülésen tárgyalni valamit, akkor ez saját filozófiája ellen hat. És ha vannak olyan motívu­mok, amelyek miatt nem lehet nyitt ülést elrendelni - és jelen esetben voltak ilyen motívumok -, ezek min­denképpen az SZKT ellen hatnak. A Szövetségi Kép­viselők Tanácsa ugyanis akkor tudja teljesíteni a kö­zösség integráló szerepét, ha nyitt ülésen tárgyal. Wagner István (folytatása holnapi lapszámunkban) A szerző felvétele Zárt ülések után felértékelődik a sajtótájékoztatók szerepe - ezt bizonyítja a rengeteg riportermagnó Markó Béla előtt

Next