Bihari Napló, 1999. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1999-07-01 / 152. szám

2A KÉPVISELŐHÁZ HOSSZABBÍTÁS UTÁN Elfogadták a restitúciós törvényt Az ellenzék akadékoskodása, végül pedig az ülésteremből való kivo­nulása után a román parlament alsóháza elfogadta a kommunista rezsim által elkobzott földterületek és erdők visszaszolgáltatásáról szóló tör­vény tervezetét. A Vasile Lupu parasztpárti honatya neve által fémjelzett jogszabály megszavazása az eddigi legnagyobb nézetkülönbséget produ­kálta a hatalmi pártok és az oppozíció erői között. A volt tulajdonosok tíz hektár erdőt és ötven hektár mezőgazdasági területet igényelhetnek vissza a törvény alapján. A kormány rendelettel határoz arról, hogy milyen módon lehet kártalanítani azokat, akiknek az állam természetben nem tudja visszaszolgáltatni javaikat. A tegnapi vok­solás a koalíció sikerét jelenti, hiszen hosszú időn át a kérdés a Paraszt­párt és a Demokrata Párt közötti viták fő forrása volt. A törvény a Szenátus elé kerül, és valószínű, hogy a felsőház rendkívüli közgyűlésen tárgyalja meg azt. Elűzött iparűzők „Mindent meg akarva menteni, országunk eljutott odáig, hogy mindent elveszíthet.” Ezt a keserű következtetést Die §erbanescu közgazdász vonta le egy Németor­szágban megtartott gazdaságstra­tégiai konferencián, melyen éppen Románia eurointegrációs esélyeit latolgatták a résztvevők. A Qor­­bea-kabinet utolsó reformügyi mi­nisztere, akinek tárcáját - minő jel­­kép! - Radu Vasile kormányra ke­rülésekor meg is szüntették, még az Európai Unió szakértőinél is bo­rúlátóbb volt. Igaz, előadótársa, Hunya Gábor, a bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet kül­dötte sem festette rózsaszínűre az ország jövőjét Konkrét példával bi­zonyította, hogy az átmeneti álla­pot jogbizonytalansága a külföldi befektetők hűtését, illetve távol­tartását eredményezi Nyugat-Eu­­rópában is filneszeltek arra a ia$i­ i, Tepro nevű cég keretében nemré­gen kirobbant munkakonfliktusra, mely - mint annyi más vállalat ese­tében - egykettőre az utcára ke­rült, és ellenzéki segédlettel politi­kai színezetűvé fajult. Alig száradt meg a tinta az Ál­lami Tulajdonalap és a cseh Zde­­ramy Vesdi cég között megkötött szerződésen, a szakszervezet által felbolygatott, állásukat féltő alkal­mazottak előbb sztrájkkal majd az immár „hagyománnyá” vált út­lezárással igyekeztek érvényt sze­rezni követeléseiknek. A csehek, akik anyavállalatukban négyszer kevesebben termelnek ugyanan­­­nyit, mint a szorgalmas moldvaiak, 700 embert szándékoztak elbocsá­tani első lépésként az általuk meg­vásárolt Teprótól Az RTDP és sze­mélyesen az újabb államfői babé­rokra áhítozó Ion Iliescu felaján­lotta jószolgálatait” a konfliktus megoldása érdekében. Nem volt rest, és menten követelte, hogy vizsgálják ki és tárgyalják újra az immár végleges szerződést. A magáncég belügyeibe való beavatkozásnak meg is lett a foga­natja: az Diescu-demagógia haté­konyságától megriadt miniszterel­­­nök Saj­át ellenőrző testületét küld­te a csehek nyakára! Ez az, ami­­ egyéb hazai sajátosságok mellett - a már bent lévő külhoni vállalkozó­kat is végleg elriaszthatja: ellenzé­ki politikai személyiségek válnak a munkavállalók fogadatlan próká­­­torává, a tőkét behozó és netán a vállalat korszerűsítését felvállaló munkáltatók ellenében, s a hímpo­­ra maradékát féltő kormány lóha­lálában ered a nyomukba Holott azok a fránya cseh kapi­talisták ugyancsak kapiskálják már az iparűzést, ha egy cseh négyszer annyit termel, mint egy román. És még nem is szóltunk a General Electric teljesítményéről A mamutvállalat 290 ezer alkalma­­­zottja négy hónap alatt többet ter­mel, mint a privatizációt félbe­­szerbe hagyó Románia valamennyi „dolgozója” egy álló éven át... Szilágyi Aladár KOSZOVÓI RENDEZÉS Már nem is szerb tartomány... Ibrahim Rugova mérsékelt koszovói vezetővel is kész együttműködni az új kormány megteremtése érdekében a Koszovói Felszabadítási Had­sereg „ideiglenes kormánya”. Az UCK első embere, Hasim Thaqi vezeti a 17 párt képviseletével megalakított ideiglenes kormányt, s ezek közül 13 volt jelen azon a megbeszélésen, amelyen a távol levő Rugova bevonásá­ról döntöttek. A testület létrehozásáról még a rambouillet-i tárgyaláso­kon részt vett albán küldöttség tagjai állapodtak meg. Négyszáz amerikai szakértőt ajánlott fel Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, amikor Kofi Annan ENSZ-főtitkárral a koszovói rend­fenntartásról tárgyalt New Yorkban. Az ENSZ székhelyén több mint tíz ország és három nemzetközi szervezet képviselői Koszovó életének nor­mális mederbe tereléséről, a hazatérő menekültek megsegítéséről és a he­lyi rendfenntartásról tartanak tanácskozást. A résztvevők legfontosabb feladata eldönteni, miként szervezhető meg, hogy a háborútól szétzilált, még nem ország, de már nem is szerb tartomány területén az élet vissza­térjen a normális kerékvágásba. A hazaáramló menekülteknek elfogad­ható lakóhelyet, higiéniai körülményeket kell teremteni, és szavatolni - albánoknak és ott maradt szerbeknek egyaránt - az elviselhető közren­det. Brit ejtőernyősök tegnap önvédelemből lelőttek egy szerbet Koszo­vóban. A londoni védelmi minisztériumtól származó információ szerint az eset Pristinától 15 kilométerre történt. Amikor a nyolctagú brit járőr megérkezett a településre, éppen tűzpárbaj zajlott szerbek és koszovói albánok között. Egy szerb hirtelen kiugrott az egyik épületből, s úgy tett, mintha tüzelni akarna, sőt többszöri felszólításra sem tette le a fegyvert. Az ügyben vizsgálat folyik, amelyet a KFOR brit kontingensének katonai rendőrségére bíztak. N­ÉPI POLITIKA. Bihari Napló Jelentés a mélyből „Teremni csak ott tudsz igazán, ahová gyökereid kötnek. És teremni­ köteles vagy még akkor is, ha megszökött alólad a föld." Bokor András Intelmeid és az ellenkező híresztelések dacára to­vább marcangoljuk egymást mind a mai napig, s ma­gunkat is, ha egy mód van rá, pedig már akkor megta­pasztalhattuk: nem ez a járható út. De hát egy­ kicsit összezavartál bennünket, mert nem tetted egyér­telművé, hogy miként is lenne jó eljárni, hiszen elő­ször azt mondtad, úgyis mi győzünk, aztán meg azt, hogy­ együtt halunk meg. Végül mi szegtük meg a Te ígéretedet, mert a győzelem reményében maradtunk még, és műveltünk mindenféle furcsaságot, csak hogy győzelemre vigyük azt, amiről Te is azt hitted való­ban, hogy arra érdemes. Nem jó hír, de másoknak sem szolgálunk túl sok ilyennel az utóbbi időben: megint a túlélésért folyik a harc, és fejünk - miközben törjük, egyre fő - semmit nem tud kitalálni, de Isten látja leg­frissebb munkaköri leírásunkat, sok időt töltünk ez­zel, s csak Te innád mindezt nálunknál is jobban. A hír különben szent maradt, s a vélemény­­ még mindig szabad, de mondd, mi van, ha lassan már a vélemény sem ér, s ha a hírmondó írmagjára is vérdí­jat tűz az értéknövekedési adó? Más nóta járja már, s nem biztos, hogy nap mind nap teljesen közös a nap, mi fölkel, de tudd, hogy megbeszéltük néhányan ma­gunkkal s egymással is: a holnapután nem számít, csak a holnap, és ennek alapján a mindig ma esti lap­zárta. Mert vannak még sokan, akik éhezik a szót - a voltat, mit együtt próbáltunk mondani Veled, és a mindennap leendőt -, s addig ugyebár csinálni kell. Immár nem háttal ülve a szedőgépnek, s nem ólom­melegen, de furcsa képernyők előtt, melyek azért szolgálnak becsülettel, köszönik szépen, hiszen úgy­sincs jobb dolguk, s rosszabb se, míg ki nem huny­nak az orrunk előtt. Addig pedig mondjuk a magunk, tehát a magunk igazát, s közben a Tiédet is, mert saját nyo­morunk gazdái lettünk, mert szolgái annak, minek gazdái is, s mert egy­ kioltott társadalomban változa­tokat kerestünk a helytállásra. Mert nyitni kék, mert itt szeretni tudnánk mindörökké, s mert mostanában mindennap a miélők napja van. A feltételes kegyelem olyannak maradt, de tavasz van itthon és mindörökké, és nem vagyunk hajlandóak félni, mert Erdély is Er­délyben maradt, ha rög a röghöz százszor sújtottan is. A könnycsepp önéletrajzát még nem fejeztük be, és magunkban bízva hiszünk ma is a megmérettetés tisztességében. Ha úgy­ látnád mégis, hogy mindez nem állja meg a helyünket, törölhetsz bármit, mert a hierarchia is ma­radt, s a könnyes szó bódulata fölött ott uralkodik a közérdekűség rezzenéstelen látszata. Wagner István y röviden itthonról A BANCOREX ÉS A MEZŐGAZ­DASÁGI BANK átszervezéséről fogadott el tervezetet a kormány. A sürgősségi rendelet szerint a pénzintézetek talpra állítása cél­jából az Állami Tulajdonalap, mint többségi részvényes, javas­latokat tehet az átszervezésre a részvényes közgyűléseknek. A Román Kereskedelmi Bank veszi át a Bancorex jogi személyekkel szembeni tartozásainak egy ré­szét. Az RKB lejben 75 milliárdig, valutában 40 millió dollárig vál­lalja át a kifizetéseket. A Mező­­gazdasági Bank reformjával a Bankaktívumok Értékesítési Ügy­nökségét bízták meg. A Szenátus egyébként tegnap úgy döntött, hogy október 30-ig meghosszab­bítja a Bancorex ügyleteit elemző bizottság tevékenységének határ­idejét. Erre a testület parasztpárti elnöke, Andrei Oprea szerint azért volt szükség, mert eddig nem fértek hozzá minden fontos adathoz. E bizottság javasolhatja majd, hogy esetleg költségvetési kiegészítéssel juttassanak pénzt a banknak. AMERIKAI SEGÍTSÉGGEL véd­heti a jövőben keleti határait Ro­mánia. Ezt Victor Babiuc, a szak­tárca vezetője jelentette ki teg­napelőtt Washingtonban. Mint kifejtette, amerikai kollégája, Wil­liam Cohen szerint katonailag át­­járhatatlanná kell tenni e határ­­szakaszt, aminek megvalósításá­ra tervezetet készítendő „Meglát­juk, hogy mit tehetnek az ameri­kai és a román felelősök” - tudat­ta állítólag Cohen. Mindez azután került szóba, hogy Moszkva meg­sértette azon engedély kitétedt, amely alapján a Koszovóba tartó orosz gépek átrepülhetnek Romá­nia légterén. Az orosz katonai re­pülők egyébként már nem veszik igénybe Románia légterét, ehe­lyett Magyarország fölött közle­kednek, legalábbis katonai forrá­sokra hivatkozva ezt írta a köz­ponti sajtó. KI VAN HATALMON? Az ellenzék és a koalíció pengeváltása Elkészült az a törvénytervezet, amelyet az államosított házak visszaszolgáltatásának ügyében kíván a törvényhozás elé terjeszteni a kormány. A dokumentum szerint az ingatlan visszaadásával vagy az épület ellenértékének kifizetésével történhet az igazságtétel. Az ügy a koalíción belül is nagy vitákat okozott. Mindazon objektumokra vo­natkozik a felterjesztés, amelyeket 1945. március 6-a után az állam vagy bármely más jogi személy önkényesen kisajátított, illetve amelyeket az 1940/130-as törvény alapján vett át. Önkényesen kisajátítottnak azon épületek minősülnek, ame­lyeket az 1948/199-es törvény alapján koboztak el. Ez utóbbi jog­szabály a gyárak, pénzintézetek, biztosítók, bányavállalatok, szál­lítmányozó egységek államosításá­ra vonatkozott. Ugyancsak a jogor­voslat hatálya alá esnek azok az in­gatlanok, amelyeket a tulajdonjo­got igazoló új okmányok kiállítása nélkül vett el az állam, úgy, hogy azokat úgymond államellenes cse­lekedet miatt kirótt büntetés va­­gyonelkobzási részeként sajátított ki, amelyeket az adók ki nem fize­tése, vagy az épület állítólagos ki nem használtsága miatt vett át, il­letve amelyeket a Hivatalos Köz­lönyben meg nem jelentetett tör­vényekre hivatkozva sajátított ki, vagy amelyeket az 1940/139-es törvényre hivatkozva kobzott el. A törvénytervezet szerint megőriz­ték tulajdonosi minőségüket azok, akiknek ingatlana érvényes tulaj­donjogi bizonylat kiállítása nélkül került állami kezelésbe. Jogorvoslatért folyamodhat­nak mindazok, akik tulajdonosai vagy résztulajdonosai (például részvényesei, társtulajdonosai) voltak az adott épületeknek, az in­gatlanokat egykor birtokló jogi sze­mélyek, valamint azon politikai pártok, amelyeket a kommunista diktatúra betiltott. Rendezésért folyamodhatnak a jogosultak örö­kösei is, nem érinti viszont a tör­vénytervezet azokat, akik egyes nemzetközi megállapodások értel­mében már kárpótlást kaptak. A jogszabálytervezetnek meg­felelően minden esetben a szóban forgó ingatlanokat szükséges visszaszolgáltatni, tehát úgymond természetben kell rendezni a kér­dést. Amennyiben ez mégsem le­hetséges, a kérvényező az épület ellenértékét kapja meg. Ez úgy­mond más javak vagy szolgáltatá­sok formájában, kereskedelmi tár­saságok részvényeinek átadásá­ban vagy pénzbeli törlesztésben történhet meg. A dokumentum nem tér ki ennek részleteire. Ér­vényben marad ugyanakkor a bér­lők védelmét szolgáló 1999/40-es sürgősségi kormányrendelet,­­a­mely a lakbérek megállapításáról is határoz. A kormány várhatóan sürgősségi eljárást kér a törvény­­hozástól az ismertetett jogszabály tervezetének ügyében. Mint ismertetés, a törvény­­tervezet annak nyomán született meg, hogy a végrehajtás - az ellen­zék zsarolásának engedve - le­mondott az ügy sürgősségi ren­delettel való megoldásáról. Kisebb nyilatkozatháború indult el annak nyomán, hogy a kabinet meghát­rált. Ez nincs összhangban a koalí­ciós pártok előzetes megegyezésé­vel, amelynek értelmében sürgős­ségi rendeletet kellett volna kibo­csátani - figyelmeztetett a legna­gyobb kormányzó erő. A Keresz­ténydemokrata Nemzeti Paraszt­párt álláspontja az, hogy „a kor­mány bedőlt az Iliescu-féle tár­sadalmi demokraták fenyegetőzé­sének, mivel a törvényi szabályo­zás csak lassítani fogja az igazság­­tétel folyamatát”. Remus Opris KDNPP-szóvivő szerint elképzel­hető, hogy ennek a törvényhozás­nak már nem is lesz ideje elfogad­ni a tervezetet. A kormányzó De­mokrata Párt nevében Cristian Du­­mitrescu alelnök úgy véli: „nem jó, hogy engedtünk az RTDP-nek", mégis örvend annak, hogy nem sürgősségi rendelettel oldják meg az ügyet. Szinte megdicsérte Ilies­cut a DP másik alelnöke. Okos do­log a parlamentet is bevonni a munkába - fejtette ki véleményét Bogdan Niculescu-Duvaz. Paul Pa­­curaru, a Nemzeti Liberális Párt he­lyettes vezetője arra figyelmezte­tett, hogy ha a sürgősségi rende­letet választották volna, azt az el­lenzék megtámadhatta volna az Alkotmánybíróságnál. Andrei Chi­­liman, az NLP állandó bizottságá­nak tagja további koalíciós egyez­tetést követel. Tudnunk kell, ki van hatalmon, és ki volt akkor, amikor a végrehajtás beadta a derekát. Iliescuék vagy­ mi? - fogalmazott a politikus. Szeghalmi Örs

Next