Bihari Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-203. szám)
2001-08-20 / 193. szám
2001. augusztus 20. Történelemóra a könyvesboltban A szokatlan időpont ellenére szombaton kora délután élénk közönségérdeklődés mellett ismertették Péntek László történelmi témájú könyvét a nagyváradi Illyés Gyula Református Könyvesboltban. A Vasvári Bölcsőtől a csatatérig című, gazdag képmelléklettel ellátott kiadványban a szerző dokumentumok, elemzések, történelmi kutatások eredménye alapján az 1848-49-es szabadságharcos Vasvári Pál alakját, jellemét rajzolja meg. A forradalmár, filozófus, a márciusi ifjak egyik vezére a felkelő Avram láncú seregeivel vívott csatában esett el 1949-ben a Gyaluihavasokban, a Funtinelle-fennsíkon. Az egyenlőtlen harcban négyszáz honvédet mészároltak le. Péntek László kötetével a történelmet elferdítő, a forradalmárt negatív alakként bemutató román törekvések ellen emel szót, tények, visszaemlékezések, objektív elemzések felsorakoztatásával Rávilágít, hogy a bécsi udvar által megtévesztett és feltüzelt lázadók éppen a román-magyar megbékélési kísérletek idején gyilkolták meg a forradalmárt, aki a békét, a párbeszéd lehetőségét kereste, az összefogást sürgette. A kötetet bemutató Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora úgy vélte, hogy Péntek László azt az embert mutatja be könyvében, aki nemcsak a magyarságnak, hanem minden népnek megmutatta, mi a szabadság, azt az embert, akit igyekeztek elfelejtetni velünk. - Ilyen példaképeket kell magunk elé állítanunk, s akkor lesz jövője a magyarságnak. Úgy vélem, ez a könyv egy sorozat első darabja kell legyen, hiszen vannak még példás jellemű elődeink, s nekünk szükségünk van ilyen hősökre - tette hozzá Csűry István. A könyvbemutatón kalotaszegi népviseletben Péntek Zsuzsa adott elő népdalokat, hangulatteremtően színesítve a kötetlen és rendhagyó történelemórát. A Bánffyhunyadon élő szerző elárulta, hogy könyve a történelmi rehabilitáció egy része csupán, hiszen a mindenkori román hatalom tiltakozása ellenére kopjafát is emeltek Körösfőn a honvéd őrnagy tiszteletére, s elérték, hogy ma már a meghamisítatlan, valósághű történelmet tanulják a fiatalok az iskolában. Péntek László szabatos, összefüggő s mégis kötetlen előadásával valamennyi jelenlévőben láthatóan kedvet ébresztett a téma mélyebb megismerésére. A honvédtiszt alakjának bemutatásán túl a történelmi háttér megrajzolásával a szabadságharc erdélyi vonatkozásainak eleddig elhallgatott tényei iránt is kíváncsivá tette hallgatóságát. A mintegy 500 példányban megjelentetett kiadványból kevesebb mint félszáz maradt Nagyváradon. A Vasvári Bölcsőtől a csatatérig 95.000 lejért kapható a Teleki utcai Illyés Gyula könyvesboltban. Pásztai András Péntek Zsuzsa, a kötetet méltató Csűry István és a szerző, Péntek László (Nagy Tibor felvétele) RMDSZ Megalakult a Kölesek Tanácsa Folytatás az 1. oldalról A bevezetők után rögtön fórummá alakult a megbeszélés, máris megkezdődött a műhelymunka, javaslatok, ötletek hangzottak el. Az idősek helyzetének javítását is felvállalják, éppen e célból első két meghívottjuk, Koncsek Zita, a váradi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó irodavezetője, valamint Varga György, a megyei Egészségbiztosítási Pénztár jogtanácsosa volt. Mindketten segítséget ajánlottak az érdeklődőknek. Koncsek Zita a 17. számú törvény lényegét ismertette, majd tudatta, hogy a hivatalban külön iroda is működik, amely e jogszabály végrehajtásával foglalkozik, s amelynek minden szolgáltatása ingyenes. Vállalta, hogy segíti az őt megkeresőket. Egészségbiztosítási ügyekben hasonlót ígért Varga György, aki a 47-68-29, a 47-68-30 és a 45-41-92 telefonszám 205-ös mellékén érhető el. A BT azt tervezi, hogy az ősz folyamán ünnepséget rendez az RMDSZ legidősebbjeinek. „Még olyan polgárokat is szeretnénk majd ott látni, akiket esetleg mentőautóval, tolókocsival kell a helyszínre hozni, a fontos az, hogy meghallgassuk őket, átadhassák tapasztalataikat” - hangsúlyozták a szervezők. Dr. Földes Béla hozzátette, hogy várják a BT-tagok javaslatát azzal kapcsolatban is, hogyan töltsék be az önkormányzatban létesülő állásokat. „Most végre lehetőség nyílt, hogy magyar fiatalokat foglalkoztassunk, például jogászokra, szociális munkásokra, informatikusokra van szükség, de egyszerűen nincs emberünk. Pedig nem rossz állások ezek, 2-4 millió lejes a fizetés, még olyan beosztás is van, amiért esetleg Magyarországról is érdemes visszajönni. Tudassák velünk, ha vannak olyan rokonaik, ismerőseik, akik betölthetnék ezeket az állásokat” - kérte. Lakatos Péter elmondta, hogy a jövő tavaszra esedékes állami népszámlálással párhuzamosan a sajátjukat, a magyarság összesítését is el szeretnék készíteni, ebben is várják az új testület segítségét. Külön hangsúlyozta dr. Földes Béla, hogy szeretnének hozzájárulni a magyarság és a románság közeledéséhez, jó kapcsolatokat ápolni azokkal, akik rokonszenveznek velünk. Jó példaként említette Mircea Bradut, a Demokrata Párt Bihar megyei politikusát, vállalkozót, ám ellenpéldát is felhozott: „Bradu például mindig is támogatta a Horváth Imréről való megemlékezéseket, ezzel szemben volt olyan magyar iskolaigazgatónő, aki azért nem volt hajlandó tanintézetének a Horváth Imre nevet adni, mert, mint mondta, attól tart, hogy így minden évben egyszer el kell menniük rendbe tenni a költő sírját. Ezért nincs máig sem e személyiség nevét viselő iskolánk Váradon. Az RMDSZ pedig már mindent elrendezett előzőleg, az igazgatónőnek csak alá kellett volna írnia a dokumentumokat." A Bölcsek Tanácsának megalakulása után dr. Földes Béla lapunknak elmondta, hogy a testület gyakorlatilag autonóm, nem szeretnék az RMDSZ vezetésének befolyása alá vonni. „Nagyon fontos, hogy a sokat tapasztalt polgárokat hagyjuk érvényesülni, meghallgassuk tanácsaikat, ötleteiket, elfogadjuk segítségüket. A BT megalakítására sok váradi RMDSZ-körzetből érkeztek polgárok, így sokszínű” - nyilatkozta. Szerinte nem kizárt, hogy később az országban máshol is létrehoznak majd hasonlót. Lakatos Péter a BN-nek kifejtette, hogy valóban működő tanácsot kívántak létrehozni, ezért fontos a rendszeres egyeztetés. Ennek jegyében következő találkozójukat szeptember 20-án 17 órától a váradvelencei székházban tartják, előbb azonban - szeptember 9-én - Köröstárkányba tesznek kirándulást, az ismerkedés és a tájékozódás jegyében. Szeghalmi Örs A szervezők köszöntik a résztvevőket (Nagy Tibor felvétele) Emléktábla a mártíroknak Folytatás az 1. oldalról Oroszlánrészt vállalt az emléktábla megálmodóinak nyújtott segítségben Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke. Szombaton gyengélkedett, így nem vehetett részt a megemlékezésen, de üzenetet küldött az egybegyűlteknek, amit Czvikker Katalin olvasott fel. „Sokunk számára eddig névtelen hősök kapnak ma nevet és megérdemelt, de megkésett elismerést. Spontán cselekedetük mozgatórugója az értelmetlen pusztítással való szembefordulás. (...) Jó nevű politológusok egész sora figyelmezteti a közélet személyiségeit, ne aktualizálják a történelmet, kerüljék az erőltetett párhuzamokat. Én mégis megkockáztatom, mert a szemléletre, az érzésre hívnám fel a figyelmet. Most - inkább, mint valaha - szükség van az összefogásra közösségi javaink visszaszerzése és megőrzése érdekében. Emez értékek közösségformáló és közösségmegtartó ereje vitathatatlan, nyomon követhető népünk történelmében. A Szent Koronától a középkori templomokon és várakon keresztül az újkori közösségi épületekig, műalkotásokig, ezek védelme, megőrzése és ápolása hozzájárul a nemzeti önazonosság kialakulásához, elősegíti a szülőföldön való megmaradást. Bár mindenki neve nem kerülhet be a történelemkönyvbe, mégis mindnyájunk támogatása, esetleg szavazata szükséges ahhoz, hogy a közösségi képviselettel megbízott tisztségviselőink hatékonyan fejthessék ki tevékenységüket. Mártírhalált szenvedett polgártársaink emléke legyen szimbóluma az önzetlen, ha a sors úgy kívánja, önfeláldozó, közösségért tenni akaró polgárnak” - szólt az üzenet Ezután elhelyezte koszorúját az emlékező váradiak mellett többek mellett Stefan Seremi megyei tanácselnök, dr. Földes Béla ügyvezető elnök, a megyei RMDSZ nevében, Kapy István alpolgármester a városvezetés részéről, dr. Pete István szenátor, Székely Ervin képviselő, Szilágyi Zsolt képviselő, Takács Mihály, Mikó Sándor és Szutor Mihály, a Premontrei Öregdiákok Egyesülete részéről, Szabó István, Kanalas Géza az újvárosi RMDSZ képviseletében, Dukrét Géza, Gyarmati Gábor a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságtól. A megemlékezésen fellépett Gulácsy Albert érdemes művész, valamint a Sztárai Mihály kórus. A megemlékezés a Szózat eléneklésével zárult. 1996-ban egyébként egy másik - egészen másfajta - megemlékezés is volt ugyanezen a helyen - idézte fel az öt éve történteket Jakabffy László. A megyei RMDSZ volt ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, hogy 1996-ban debreceni szakértők bevonásával onnan lőtték fel a város napja alkalmából rendezett tűzijáték lövedékeit. Ez éppen október 12-én volt, azon a napon, amikor sok évtizeddel előbb kivégezték a tizenketteket. Jakabffy László öt évvel ezelőtt levelet írt a debreceni tűzszerészeknek; akkor nem küldte ugyan el, de a hétvégi megemlékezések kapcsán ismét időszerűvé vált. Az írásban arra emlékezteti őket, hogy mai ünnepeink is fontosak, de a kegyeletteljes megemlékezések még inkább. 3 Díszpolgár lett A harmadik Érsemjéni Falunapok szombaton a már hagyományos amatőr kispályás labdarúgótornával kezdődött, melyen hat együttes vett részt A tornát a semjéni öregfiúk nyerték 3-1-re az ugyancsak a községhez tartozó Feketefalu negyed csapatával szemben. Délután ügyességi versenyeket rendeztek a Népkertben, nagyszámú helybeli óvodás és iskolás részvételével Este, a nemrég felújított kultúrház kistermében, a mihálylaki Móka amatőr színjátszó csoport nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede A cigány című háromfelvonásos népszínművét. Az igazán megható ünnepség vasárnap reggel vette kezdetét, amikor tizenkét fiatal lóháton a román és a magyar lobogóval valamint a község zászlajával járta a falu utcáit, így hívogatva a helybelieket a délelőtti műsorokra A hivatalos megnyitó előtt a Fő utcán a helybeli iskolások magyar népviseletbe öltözve, fejükön virágkoszorúval vonultak végig, őket a helybeli majorette-csoport, majd a lovasok Csiha Kálmán követték A község központjában felállított jellegzetes, náddal bevont színpadon Balázsi József érsemjéni polgármester köszöntötte a megjelenteket, szólt a falunapok jelentőségéről Aztán az ökumenikus istentiszteleten Fülöp János helybeli református lelkész, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, Csaik János római katolikus plébános és Julian Lengyel ortodox pap hirdetett igét Az istentisztelet után a Helyi Tanács határozata értelmében díszpolgári címet adományoztak dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek a falu nagy szülöttének Ezután a parkban, Kazinczy Ferencnek a szobránál megemlékeztek Semjén másik híres szülöttéről a költőről nyelvújítóról halálának 170. évfordulója alkalmából. Ezzel átellenben pedig leleplezték a Kazinczy Lajos aradi vértanú emlékére állított, csónak alakú gonfát. (A falunap eseményeiről bővebben keddi lapszámunkban olvashatnak) Dérer Ferenc i