Bihari Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 177-203. szám)

2001-08-20 / 193. szám

2001. augusztus 20. Történelemóra a könyvesboltban A szokatlan időpont ellenére szombaton kora délután élénk közön­­ségérdeklődés mellett ismertették Péntek László történelmi témájú könyvét a nagyváradi Illyés Gyula Református Könyvesboltban. A Vasvári­­ Bölcsőtől a csatatérig című, gazdag képmelléklettel ellátott kiadvány­ban a szerző dokumentumok, elemzések, történelmi kutatások eredmé­nye alapján az 1848-49-es szabadságharcos Vasvári Pál alakját, jellemét rajzolja meg. A forradalmár, filozófus, a márciusi ifjak egyik vezére a felkelő Avram láncú seregeivel vívott csatában esett el 1949-ben a Gyalui­­havasokban, a Funtinelle-fennsíkon. Az egyenlőtlen harcban négyszáz honvédet mészároltak le. Péntek László kötetével a történelmet elferdítő, a forradalmárt negatív alakként bemutató román törekvések ellen emel szót, tények, visszaemlékezések, objektív elemzések felsorakoztatásá­val Rávilágít, hogy a bécsi udvar által megtévesztett és feltüzelt lázadók éppen a román-magyar megbékélési kísérletek idején gyilkolták meg a forradalmárt, aki a békét, a párbeszéd lehetőségét kereste, az összefo­gást sürgette. A kötetet bemutató Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora úgy vélte, hogy Péntek László azt az embert mutatja be könyvében, aki nemcsak a magyarságnak, hanem min­den népnek megmutatta, mi a szabadság, azt az embert, akit igyekeztek elfelejtetni velünk. - Ilyen példaképeket kell magunk elé állítanunk, s akkor lesz jövője a magyarságnak. Úgy vélem, ez a könyv egy sorozat első darabja kell le­gyen, hiszen vannak még példás jellemű elődeink, s nekünk szükségünk van ilyen hősökre - tette hozzá Csűry István. A könyvbemutatón kalotaszegi népviseletben Péntek Zsuzsa adott elő népdalokat, hangulatteremtően színesítve a kötetlen és rendhagyó törté­nelemórát. A Bánffyhunyadon élő szerző elárulta, hogy könyve a történel­mi rehabilitáció egy része csupán, hiszen a mindenkori román hatalom tiltakozása ellenére kopjafát is emeltek Körösfőn a honvéd őrnagy tisz­teletére, s elérték, hogy ma már a meghamisítatlan, valósághű történel­met tanulják a fiatalok az iskolában. Péntek László szabatos, összefüggő s mégis kötetlen előadásával valamennyi jelenlévőben láthatóan kedvet ébresztett a téma mélyebb megismerésére. A honvédtiszt alakjának be­mutatásán túl a történelmi háttér megrajzolásával a szabadságharc erdé­lyi vonatkozásainak­ eleddig elhallgatott tényei iránt is kíváncsivá tette hallgatóságát. A mintegy 500 példányban megjelentetett kiadványból kevesebb mint félszáz maradt Nagyváradon. A Vasvári­­ Bölcsőtől a csatatérig 95.000 lejért kapható a Teleki utcai Illyés Gyula könyvesboltban. Pásztai András Péntek Zsuzsa, a kötetet méltató Csűry István és a szerző, Péntek László (Nagy Tibor felvétele) RMDSZ Megalakult a Kölesek Tanácsa Folytatás az 1. oldalról A bevezetők után rögtön fó­rummá alakult a megbeszélés, máris megkezdődött a műhely­munka, javaslatok, ötletek hang­zottak el. Az idősek helyzetének javítását is felvállalják, éppen e célból első két meghívottjuk, Koncsek Zita, a váradi Polgár­­mesteri Hivatal szociális ügyek­kel foglalkozó irodavezetője, va­lamint Varga György, a megyei Egészségbiztosítási Pénztár jog­tanácsosa volt. Mindketten segít­séget ajánlottak az érdeklődők­nek. Koncsek Zita a 17. számú törvény lényegét ismertette, majd tudatta, hogy a hivatalban külön iroda is működik, amely e jogszabály végrehajtásával fog­lalkozik, s amelynek minden szolgáltatása ingyenes. Vállalta, hogy segíti az őt megkeresőket. Egészségbiztosítási ügyekben hasonlót ígért Varga György, aki a 47-68-29, a 47-68-30­ és a 45-41-92 telefonszám 205-ös mellékén érhető el. A BT azt tervezi, hogy az ősz folyamán ünnepséget rendez az RMDSZ legidősebbjeinek. „Még olyan polgárokat is szeretnénk majd ott látni, akiket esetleg mentőautóval, tolókocsival kell a helyszínre hozni, a fontos az, hogy meghallgassuk őket, átad­hassák tapasztalataikat” - hang­súlyozták a szervezők. Dr. Föl­des Béla hozzátette, hogy várják a BT-tagok javaslatát azzal kap­csolatban is, hogyan töltsék be az önkormányzatban létesülő állásokat. „Most végre lehetőség nyílt, hogy magyar fiatalokat fog­lalkoztassunk, például jogá­szokra, szociális munkásokra, informatikusokra van szükség, de egyszerűen nincs emberünk. Pedig nem rossz állások ezek, 2-4 millió lejes a fizetés, még olyan beosztás is van, amiért esetleg Magyarországról is érde­mes visszajönni. Tudassák velünk, ha vannak olyan rokonaik, ismerő­seik, akik betölthetnék ezeket az állásokat” - kérte. Lakatos Péter elmondta, hogy a jövő tavaszra esedékes állami népszámlálással párhuzamosan a sajátjukat, a ma­gyarság összesítését is el szeretnék készíteni, ebben is várják az új testület segítségét. Külön hangsúlyozta dr. Föl­des Béla, hogy szeretnének hoz­zájárulni a magyarság és a ro­mánság közeledéséhez, jó kap­csolatokat ápolni azokkal, akik rokonszenveznek velünk. Jó pél­daként említette Mircea Bradut, a Demokrata Párt Bihar megyei politikusát, vállalkozót, ám el­lenpéldát is felhozott: „Bradu például mindig is támogatta a Horváth Imréről való megemlé­kezéseket, ezzel szemben volt olyan magyar iskolaigazgatónő, aki azért nem volt hajlandó tan­intézetének a Horváth Imre nevet adni, mert, mint mondta, attól tart, hogy így minden évben egyszer el kell menniük rendbe tenni a költő sírját. Ezért nincs máig sem e személyiség nevét viselő iskolánk Váradon. Az RMDSZ pedig már mindent elren­dezett előzőleg, az igazgatónő­nek csak alá kellett volna írnia a dokumentumokat." A Bölcsek Tanácsának mega­lakulása után dr. Földes Béla la­punknak elmondta, hogy a tes­tület gyakorlatilag autonóm, nem szeretnék az RMDSZ veze­tésének befolyása alá vonni. „Nagyon fontos, hogy a sokat ta­pasztalt polgárokat hagyjuk ér­vényesülni, meghallgassuk taná­csaikat, ötleteiket, elfogadjuk segítségüket. A BT megalakítá­sára sok váradi RMDSZ-körzet­­ből érkeztek polgárok, így sok­színű” - nyilatkozta. Szerinte nem kizárt, hogy később az or­szágban máshol is létrehoznak majd hasonlót. Lakatos Péter a BN-nek kifejtette, hogy valóban működő tanácsot kívántak létre­hozni, ezért fontos a rendszeres egyeztetés. Ennek jegyében kö­vetkező találkozójukat szep­tember 20-án 17 órától a várad­­velencei székházban tartják, e­­lőbb azonban - szeptember 9-én - Köröstárkányba tesznek kirán­dulást, az ismerkedés és a tájé­kozódás jegyében. Szeghalmi Örs A szervezők köszöntik a résztvevőket (Nagy Tibor felvétele) Emléktábla a mártíroknak Folytatás az 1. oldalról Oroszlánrészt vállalt az emlék­tábla megálmodóinak nyújtott se­gítségben Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke. Szom­baton gyengélkedett, így nem ve­hetett részt a megemlékezésen, de üzenetet küldött az egybegyűltek­nek, amit Czvikker Katalin olva­sott fel. „Sokunk számára eddig névtelen hősök kapnak ma nevet és megérdemelt, de megkésett elis­merést. Spontán cselekedetük mozgatórugója az értelmetlen pusztítással való szembefordulás. (...) Jó nevű politológusok egész sora figyelmezteti a közélet sze­mélyiségeit, ne aktualizálják a tör­ténelmet, kerüljék az erőltetett párhuzamokat. Én mégis megkoc­káztatom, mert a szemléletre, az érzésre hívnám fel a figyelmet. Most - inkább, mint valaha - szük­ség van az összefogásra közösségi javaink visszaszerzése és megőr­zése érdekében. Emez értékek kö­zösségformáló és közösségmeg­tartó ereje vitathatatlan, nyomon követhető népünk történelmében. A Szent Koronától a középkori templomokon és várakon keresz­tül az újkori közösségi épületekig, műalkotásokig, ezek védelme, megőrzése és ápolása hozzájárul a nemzeti önazonosság kialakulásá­hoz, elősegíti a szülőföldön való megmaradást. Bár mindenki neve nem kerülhet be a történelem­­könyvbe, mégis mindnyájunk tá­mogatása, esetleg szavazata szük­séges ahhoz, hogy a közösségi képviselettel megbízott tisztség­­viselőink hatékonyan fejthessék ki tevékenységüket. Mártírhalált szenvedett polgártársaink emléke legyen szimbóluma az önzetlen, ha a sors úgy kívánja, önfeláldozó, közösségért tenni akaró polgár­nak” - szólt az üzenet Ezután elhelyezte koszorúját az emlékező váradiak­ mellett töb­bek mellett Stefan Seremi megyei tanácselnök, dr. Földes Béla ügyvezető elnök, a megyei RMDSZ nevében, Kapy István alpolgármes­ter a városvezetés részéről, dr. Pe­te István szenátor, Székely Ervin képviselő, Szilágyi Zsolt képviselő, Takács Mihály, Mikó Sándor és Szutor Mihály, a Premontrei Öreg­diákok Egyesülete részéről, Szabó István, Kanalas Géza az újvárosi RMDSZ képviseletében, Dukrét Gé­za, Gyarmati Gábor a Partiumi Mű­emlékvédő és Emlékhely Bizott­ságtól. A megemlékezésen fellé­pett Gulácsy Albert érdemes mű­vész, valamint a Sztárai Mihály kó­rus. A megemlékezés a Szózat elé­­neklésével zárult. 1996-ban egyébként egy másik - egészen másfajta - megemléke­zés is volt ugyanezen a helyen - idézte fel az öt éve történteket Ja­­kabffy László. A megyei RMDSZ volt ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, hogy 1996-ban debre­ceni szakértők bevonásával onnan lőtték fel a város napja alkalmából rendezett tűzijáték lövedékeit. Ez éppen október 12-én volt, azon a napon, amikor sok évtizeddel előbb kivégezték a tizenketteket. Jakabffy László öt évvel ezelőtt le­velet írt a debreceni tűzszerészek­nek; akkor nem küldte ugyan el, de a hétvégi megemlékezések kap­csán ismét időszerűvé vált. Az írásban arra emlékezteti őket, hogy mai ünnepeink is fontosak, de a kegyeletteljes megemlékezé­sek még inkább. 3 Díszpolgár lett A harmadik Érsemjéni Faluna­pok szombaton a már hagyomá­nyos amatőr kispályás labdarúgó­tornával kezdődött, melyen hat együttes vett részt A tornát a sem­­jéni öregfiúk nyerték 3-1-re az ugyancsak a községhez tartozó Fe­ketefalu negyed csapatával szem­ben. Délután ügyességi versenyeket rendeztek a Népkertben, nagyszá­mú helybeli óvodás és iskolás részvételével Este, a nemrég felújí­tott kultúrház kistermében, a mi­­hálylaki Móka amatőr színjátszó csoport nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede A cigány című három­­felvonásos népszínművét. Az igazán megható ünnepség vasárnap reggel vette kezdetét, amikor tizenkét fiatal lóháton a ro­mán és a magyar lobogóval vala­mint a község zászlajával járta a fa­lu utcáit, így hívogatva a helybelie­ket a délelőtti műsorokra A hivata­los megnyitó előtt a Fő utcán a hely­beli iskolások magyar népviseletbe öltözve, fejükön virágkoszorúval vonultak végig, őket a helybeli majorette-csoport, majd a lovasok Csiha Kálmán követték A község központjában felállított jellegzetes, náddal bevont színpadon Balázsi József érsemjéni polgármester köszöntötte a megje­lenteket, szólt a falunapok jelentő­ségéről Aztán az ökumenikus isten­tiszteleten Fülöp János helybeli re­formátus lelkész, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerü­let nyugalmazott püspöke, Csaik Já­nos római katolikus plébános és Julian Lengyel ortodox pap hirdetett igét Az istentisztelet után a Helyi Ta­nács határozata értelmében dísz­polgári címet adományoztak dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püs­pöknek a falu nagy szülöttének Ezután a parkban, Kazinczy Fe­rencnek a szobránál megemlékez­tek Semjén másik híres szülöttéről a költőről nyelvújítóról halálának 170. évfordulója alkalmából. Ezzel átellenben pedig leleplezték a Ka­zinczy Lajos aradi vértanú emlékére állított, csónak alakú gonfát. (A falu­nap eseményeiről bővebben keddi lapszámunkban olvashatnak) Dérer Ferenc i

Next