Bihari Napló, 2002. április (13. évfolyam, 76-98. szám)

2002-04-16 / 87. szám

2 Pl POLITIKA A bizalom jele a több szavazat A szombati Kossuth téri R­­desz-nagygyűlésről az alapítása tizedik évfordulóját ünneplő Re­ménység Szigetére érkező Né­meth Zsolt külügyi államtitkárral, az édesapja, a jóemlékezetű Né­meth Géza alapította Erdélyi Gyü­lekezet főgondnokával beszélget­tünk pártjának a két választási for­duló közötti közérzetéről.­ ­ Államtitkár úr, talán elég idő telt el az első választási menet óta ahhoz, hogy higgadtan mér­legelni lehessen a történteket... - Az első fordulóbe­n nagyon­­ magas volt a részvételi arány: 71 százalékos. A Fideszt annyian tá­mogatták, mint még soha. 2,3 mil­lió szavazatot kaptunk, ami azért is nagyon sok, mert négyévnyi kor­mányzás u­tán szereztünk kétszáz­ezerrel több voksot, mint kor­mányra kerülésünk alkalmával. A végrehajtás élére kerülésének le­járta után politikai erő Magyaror­szágon még nem részesült ekkora támogatottságban, ami annak a két­ségbevonhatatlan jele, hogy nem koptunk meg a hatalom gyakorlása idején, sőt ellenkezőleg. Az tagad­­hatatlan, hogy még így sem vol­tunk elegen, bizonyos rétegek hiá­nyoztak az urnák mellől. Főleg a mezőgazdaságban dolgozók ma­radtak távol. Hogy miért, azt nehéz volna megmagyarázni, de tény, hogy a budapesti (77 százalékos) és a vi­déki (67 százalékos) részvétel kö­zötti különbség meghatározó volt. Ha a vidékiek megjelenése az ur­nák előtt elérte volna a budapestit, akkor biztosan győztünk volna. Úgy is össze lehetne foglalni a fej­leményeket, hogy vidéken győz­tünk, a fővárosban veszítettünk. E­zért most nagyon fontos, hogy a második fordulóban a vidéki rész­vétel elérje a budapestit.­­ A másik tábor tagjai azt ál­lítják, hogy a sokatmondó, na­gyobb arányú választói jelenlét nekik kedvezett, s ez így lesz a következő vasárnap is. Erről mi a véleménye? - Kevésbé rétegspecifikus kér­dés a félelemkeltés hatása. Sokan azért nem jöttek el, vagy azért nem támogatták a Fideszt, mert attól tartottak, hogy szélsőségesség, ag­resszivitás, antidemokratikus ten­denciák érvényesülnének a Fidesz - Magyar Polgári Párt hatalmon ma­radása esetén. Az ilyen jellegű rio­gatás az MSZP legegyértelműbb tö­rekvése volt, de nemcsak a mostani kampány, hanem az elmúlt négy év során is. Ilyen ijesztgető téma volt az az alaptalan állításuk, amely szerint elvesszük a szabad szom­batokat, vagy hogy a minimálbér miatt az emberek utcára kerülnek. A státustörvény is ebbe a kategóriá­ba tartozott. A szocialisták úton­­útfélen azzal etették a közvéle­ményt, hogy „23 millió román fogja [ elárasztani a'm­agyar munkaerőpi­­­­aco­t'. Maszk—igen fontos­ felada­­­­tsorkT hogy megértessük a választó­polgárokkal: nincs mitől tartaniuk, a Fidesz a szocialista párttal való összevetésben a demokratikus jo­gok elkötelezettjeként politizál. A­­laptalan és méltánytalan állítás, hogy a demokrácia szülötte, a jobb­közép, a polgári erők tömörülése lenne az, akitől „félni kellene”, szem­ben a diktatúra idején működött MSZMP jogutódjával, az MSZP-vel.­­ S az, amin - az eddigi tapasz­talatok alapján - választási győ­zelmük esetén véleménye sze­rint rögtön változtatniuk kel­lene? - Mindenekelőtt a kommuniká­ciós lehetőségeinket kell javíta­nunk. A félelemkeltés azért lehe­tett eredményes, mert a média túl­nyomó többsége a baloldal kezé­ben van. - Vasárnap, április 21-én min­den eldől Az esetleges ellenzé­ki szerepkörre is felkészült a Fidesz? - Nem, nem ellenzéki, hanem kormányzati szerepkörre készü­lünk. A Fidesz - Magyar Polgári Pártnak a választási eredmények függvényében kell majd alternatí­vákon gondolkodnia. A Kossuth téren bebizonyosodott, hogy mi­lyen nagy erők állnak a polgári kor­mányzat mögött. Az a feladatunk, hogy a most megtapasztalt lendü­letet folyamatosan tudjuk növelni a­ választások napjáig, tehát hogy ne csak „sokan legyünk” jelen április 21-én, hanem elegen is ah­hoz, hogy ismét a Fidesz alakíthas­son kormányt Magyarországon. Szilágyi Aladár Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár Romlik a marosvásárhelyi helyzet Lapzárta előtt érkezett hírek szerint nemhogy enyhülne, hanem tovább súlyosbodik a marosvásár­helyi Bolyai Farkas Líceum körül ki­robbant román-magyar szemben­állás. Az iskola román osztályaiba járó diákok aláírásgyűjtésbe kezd­tek annak érdekében, hogy a követ­kező tanévtől ne kelljen egy másik ottani gimnáziumba járniuk. Saját körükből, illetve egyes tanároktól és a szülőktől több mint 500 aláí­rást szedtek össze a Bolyai osztá­lyainak „etnikai elkülönítése” ellen tiltakozva. Kijelentették, hogy az idei tanév végéig a román trikolór­ral a karjukon fognak iskolába jár­ni, s ha követeléseiket n­em veszik figyelembe, akkor különböző nem­zetközi fórumokhoz fordulnak az üggyel. Az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt szenátorai is­­ vitába kevered­tek a kérdéskör kapcsán a felső­házban. A szélsőségesen naciona­lista, magyarellenes alakulat egyik Maros megyei szenátora kirohant a Szövetség és a kormányzó Szo­ciáldemokrata Párt között megkö­tött protokollum vonatkozó előírá­sa ellen, és súlyos destabilizáció veszélyéről beszélt a helyzet kap­csán. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszában arra kérte a szenátoro­kat, hogy ne hagyják magukat fél­revezetni a nagy-romániái felszó­laló által, illetve kijelentette: 2002- ben már értelmetlen etnikumközi destabilizációs veszéllyel fenyege­tőzni. Ötvennégy utas élte túl­­ annak a kínai utasszállító repü­lőgépnek a katasztrófáját, amely tegnap a dél-koreai Puszan repülőte­re közelében a sűrű kőrd és esőzés miatt landolás közben egy hegynek ütközött. Az utasok közül hivatalosan 33 ’személyt nyilvánítottak halottnak. A repülőgép füstölgő roncsainál egy mentőalakulat több száz tagja dolgozik. A meredek hegyoldal miatt helikopterek és men­tőautók nem tudták megközelíteni a tragédia helyszínét, a sebesülte­ket a mentők a hátukon vitték le a hegyről. A Yonhap dél-koreai hír­­ügynökség értesülései szerint az Air China Boeing 767-es típusú gépé­nek hátsó része ért először földet, ezzel magyarázható, hogy a túlélők java része a repülő elülső részén utazók közül került ki. A Kimhae re­pülőtér irányítótornya állítólag engedélyt adott a gépnek a leszállásra, de az erős ellenszél miatt arra kérte a pilótát, hogy a leszállópályát az ellenkező irányból közelítse meg. A körözési manőver alatt a rossz lá­tási viszonyok miatt azonban a gép túl közel került a hegyoldalhoz, és becsapódott. Bihari Napló Az RMDSZ-elnök helyzetértékelése A protokollumról és a magyarországi választásokról A kormánypárttal kötött me­gyei szintű megállapodások lénye­ges minőségi javulást jelentenek az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti viszonyban, ezek ré­vén ugyanis az előző évhez képest sokkal szélesebb alapokra sikerült helyezni a két politikai erő közötti együttműködést. Ezáltal az RMDSZ közelebb jutott ahhoz az évtize­des célkitűzéséhez, hogy az erdé­lyi magyarság a mindenkori poli­tikai konjunktúrától függetlenül részt vegyen az őt érintő fontos döntések előkészítésében - jelen­tette ki Markó Béla egy Déván tar­tott lakossági fórumon. Az RMDSZ elnöke az RMDSZ­­SZDP-protokollum kapcsán hang­súlyozta: az együttműködési meg­állapodásban előírtaknak megfele­lően a Szövetség az elmúlt hetek­ben is több, az erdélyi magyarság számára fontos kérdésben ért el eredményt. Többek között sikerült lezárni a több éve folyó egyezteté­seket a földtörvény módosításáról, és várható, hogy az RMDSZ számá­ra kedvező változatot a napokban el is fogadják. Markó ugyanakkor bejelentette: az RMDSZ megkezdte a tárgyalásokat az egyházi ingat­lanok visszaszolgáltatására vonat­kozó törvénytervezet kidolgozásá­ról is. A jogszabály előkészíté­sében a kormány az RMDSZ hason­ló törvénytervezetét veszi majd a­­lapul. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumról szólva méltatta azt, hogy számos más erdélyi me­gyéhez hasonlóan Maros megyé­ben is sikerül majd önálló magyar oktatási intézményt létrehozni. A Szövetség számára ez prioritást je­lent, ugyanis a magyar oktatás bő­vítése a gazdasági és szociális helyzet javítása mellett lényeges szempont az itthon maradás felté­teleinek megteremtésében. Az el­nök ugyanakkor mesterségesnek nevezte a tanintézmény körül az elmúlt napokban kialakult feszült­ségeket, amelyeket meggyőződése szerint az együttműködési megál­lapodás szellemében sikerül majd rendezni. A magyarországi választások­kal kapcsolatban a szövetségi el­nök leszögezte: az RMDSZ-nek az az eddig is követett egyértelmű ál­láspontja, hogy a határon túli ma­gyarság ügye semmilyen esetben nem válhat magyarországi pártpo­litikai viták tárgyává. „Az az alap­vető érdekünk, hogy mindegyik magyarországi párt egyforma el­kötelezettséggel viseltessen a ki­sebbségben lévő magyarság iránt” - fejtette ki, hozzátéve, hogy az RMDSZ-nek nem az az érdeke, hogy hitet tegyen egy politikai párt mel­lett vagy az ellen, hanem az, hogy minden felelős magyar politikai e­­rővel jó legyen a kapcsolata. Markó hangsúlyozta: a magyarországi pártokkal folytatott kapcsolatai­ban az RMDSZ érvényesíteni tudta azt, hogy Budapest határon túli magyarságot érintő politikájában ezen közösségek szervezeteinek véleménye legyen mérvadó. „Az RMDSZ felelősen hozzájárult a ro­mán-magyar együttműködési meg­állapodás megszületéséhez, ami révén a két ország kapcsolatai ma már jónak mondhatók. Az RMDSZ megnövekedett politikai súlyát lat­ba vetve a továbbiakban is arra fog törekedni, hogy ez a jó viszony megmaradjon, és azon lesz, hogy a határon túli magyarokat pozitívan érintő kezdeményezések - mint például a státustörvény vagy a Sa­­pientia Tudományegyetem - to­vábbra is fennmaradjanak, mű­ködjenek” - szögezte le Markó Béla. A szövetségi elnök az RMDSZ politikai súlyának növekedéséről beszélt Esélytelen rendezési kísérletek Az EU-tagországok nem látják elérkezettnek az időt arra, hogy kezdeményezzék az EU-izraeli társulási tanács rendkívüli ü­­lésének összehívását - közölték tegnap uniós illetékesek A tagálla­mok külügyminisztereinek luxem­bourgi tanácskozásán az izrae­li-palesztin konfliktus ügye a leg­nagyobb érdeklődéssel kísért napirendi pont, a küldöttségekhez közel álló források szerint azon­ban fontosabb döntések ezúttal nem várhatók A közelmúltban az Európai Bizottság, majd az Euró­pai Parlament is kezdeményezte a társulási tanács egyébként csak decemberben esedékes ülésének mielőbbi összehívását, hogy a ti­zenötök ilyen keretek között is nyomatékot adjanak a konfliktus legutóbbi fejleményei miatti aggo­dalmaiknak. A javaslatot egyes tagországok is támogatták volna, de végül az a többségi álláspont alakult ki, hogy legalábbis Colin Powell amerikai külügyminiszter térségbeli küldetésének befejezé­se előtt a tizenötök nem teszik meg ezt a lépést. A legfontosabb­ érv az volt, hogy nem kívánják megzavarni Powell közvetítési erő­feszítéseit, s az unió általában is e­zek eredményeitől teszi függővé további lépéseit. Elképzelhető u­gyanakkor, hogy az EU a jövő hé­ten Valenciában tartandó eurome­­diterrán miniszteri konferenciát használja fel ugyanazoknak a cé­loknak az elérésére, amelyeket e­­gyébként a társulási tanács rendkí­vüli ülése szolgált volna.­ Az amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja közben nem kecsegtet semmilyen enyhüléssel. Miután Colin Powell vasárnap déle­lőtt találkozott Jasszer Arafat pa­lesztin vezetővel, visszautazott A­­riel Saron miniszterelnökhöz, de tőle akkor sem kapott ígéretet ar­ra, hogy az izraeli hadsereg csök­kentené a palesztin autonóm terü­leteken folytatott műveletek inten­zitását. Palesztin részről szintén tegnap értelmetlen időpocsékolás­­nak minősítették Saron legújabb kezdeményezését, hogy az Egye­sült Államok szervezzen egy regio­nális békekonferenciát a közel-ke­leti válság rendezése érdekében. A betlehemi Születés Temploma körül továbbra is zárlatot tart fenn az izraeli had­sereg. A templomban 200 palesztin harcos barikádolta el magát

Next