Bihari Napló, 2003. március (14. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-01 / 50. szám

Óvatossá vált a kormánypárt Székely Ervin Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő tegnap sajtótájékoztatót tartott váradi irodájában. A honatya a Szövetség és a kormánypárt között az idei évre megkötött együttműködé­si megállapodásról és különböző, az alsóház jogi szakbizottsága előtt álló tervezetekről beszélt. A képviselő az RMDSZ és a Szo­ciáldemokrata Párt által 2003-ra aláírt protokollum kapcsán el­mondta, hogy a partnerek már ko­moly tapasztalatokra tettek szert ilyen téren, úgymond profikká váltak, s talán ennek a következ­ménye, hogy ez a dokumentum a tavalyihoz képest már keve­sebb alapvető ügyet sorol fel. „A kormánypárt óvatosabbá vált, rájött, hogy kockázatos túl sok mindent vállalnia, az RMDSZ ugyanis veszi magának a bátor­ságot, és számon is kéri a neki tett ígéreteket” - jelentette ki Székely Ervin, így nem szerepel például az idei megállapodásban az állami magyar egyetem vis­­­szaállítása sem, mely célkitűzés­ről a képviselő szerint az RMDSZ inkább jelképes megfontolások miatt nem mond le, hiszen a ko­lozsvári Bolyai az erdélyi magyar történelem részét képezi. A Szö­vetség vonatkozó álláspontja te­hát helyes - hangzott el ugyan­akkor már nem igaz, hogy ne tud­na valaki magyarul egyetemet vé­gezni az országban, ha akar, hi­szen a Babes-Bolyain, a vásárhe­lyi egyetemeken, illetve a Sapien­­tia Egyetemen és a Partiumi Ke­resztény Egyetemen már van an­­­nyi hely, amennyi szükséges. A protokollum tető alá hozása a­­múgy az idén nehezebben ment, mint tavaly; a felek éppen azért fogalmaztak meg kevesebb célki­tűzést, mert azt akarják, hogy a­­zok meg is valósuljanak. Székely Ervin igen fontosnak, és elsősor­ban nem etnikai jellegűnek ne­vezte azt a pontot, amelyben az Erdélyt átszelő autópálya tervét is prioritásként határozták meg. A kolozsvári Mátyás-szobor resta­urálására vonatkozó megállapo­dás kapcsán azt is kiemelte, hogy a lépéssel a kormányzó alakulat a kincses városban megnyilvánu­ló szélsőségesség ellen szolidari­­zált az RMDSZ-szel, hiszen az otta­ni polgármester tervei között a szo­borcsoport eltüntetése is szerepel. A sajtótájékoztató második, úgymond szakmai részében a hon­atya a büntetőeljárásra vonatko­zó törvény módosítása kapcsán fel­merülő pozitívumokról és negatí­vumokról beszélt; a tervezeten je­lenleg a képviselőház jogi bizott­sága dolgozik, mely grémiumnak a bihari jogász-képviselő is a tag­ja. Ezekre a részletekre egy ké­sőbbi számunkban visszatérünk. Székely Ervin képviselő rendszeresen tart sajtótájékoztatót váradi irodájában Közlemény A nagyváradi Polgári E­­gyüttműködés Mozgalom ez év elején bejegyzést nyert és jogi személlyé vált Magyar Pol­gári Egyesület néven. Az a­­lapító tagok február 27-én meg­tartották első ülésüket, a­­melynek szellemében a követ­kező felhívást teszik közzé: - várjuk tagok, pártolók, megalakult vagy megalaku­landó polgári körök bejelent­kezését a következő címre: Of. postal 1, c. p. 239, vagy az mpe@freemail.hu e-mail cím­re; - felhívjuk tagjainkat, pár­tolóinkat, szimpatizánsainkat, hogy együtt vegyünk részt a Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület által meg­rendezendő március 15-i ün­nepségeken; - mindenkit nagy szeretet­tel várunk a Magyar Polgári Egyesület március 21-i nyilvá­nos fórumára, amelynek hely­színe a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme, kezdési időpontja 18 óra. * A Magyar Polgári Egyesület ALAPÍTÓ TAGJAI POLITIKA Szili Katalin bukaresti látogatása Hivatalos látogatáson utoljára 2001 októberében járt magyar ország­­gyűlési elnök Bukarestben, amikor a kétoldalú viszony sokban külön­bözött a mostanitól. Ezúttal az együttműködés volt a kulcsszó. A Ion Iliescu államfővel tar­tott találkozón az EU-csatlako­zásról és a globalizációs kihívá­sokról esett szó, annak fényében, hogy az egységesült Európa mi­lyen további lehetőséget nyújthat a nyelvi, kulturális értékek meg­őrzéséhez. Adrian Nastase mi­niszterelnökkel több konkrét kér­dést vitatott meg a Magyar Or­szággyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényho­zás közötti együttműködési prog­ram a kormányzati kooperációt is segítheti. Példaként említette azt a miniszterelnöki szinten történt megegyezést, hogy a két ország közösen kér pénzügyi tá­mogatást az Európai Uniótól a IV. európai közlekedési folyosó megépítéséhez. A román minisz­terelnök tájékoztatta Szili Kata­lint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendésze­ti törvény módosításáról hozott korábbi sürgősségi rendeletét, s ennek megfelelően 100 ezer eu­­róról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföl­di beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában, meghatá­rozott gazdasági tevékenység foly­tatására. Szili Katalin a találko­zón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson fi­gyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott tör­vény végrehajtására. Az RMDSZ elnökével folyta­tott megbeszélésén Szili Katalin gratulált Markó Bélának szövet­ségi elnökké történt újraválasz­tásához. Üdvözölte, hogy Aradon az önkormányzat eldöntötte a Szabadság-szoborcsoport köztéri visszahelyezését, melyhez Ma­gyarország szakmai és anyagi se­gítséget kíván nyújtani. Markó Béla a találkozón egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a IV. eu­rópai közlekedési folyosó része­ként Erdély déli részén épülő autósztráda mellett prioritásnak kell tekinteni az Erdélyt Nagy­várad-Kolozsvár-Marosvásár­­­hely-Brassó nyomvonalon át­szelő autósztrádát is. A kedvez­ménytörvénnyel kapcsolatban az a kölcsönös elvárás fogalmazó­dott meg, hogy minél előbb jöj­jön létre a módosítás tervezete. Szörnyű hangulat a Biztonsági Tanácsban Súlyos nézeteltérések közepette ért véget a Biztonsági Tanács (BT) leg­utóbbi Irak-vitája: a résztvevők még abban sem tudtak megegyezni, hogy mikor számoljanak be a fegyverzetellenőrök a testületnek. Diplomaták egyenesen ször­nyűnek minősítették a négyórás, zártkörű tanácskozás légkörét. A BT továbbra is megosztott azok között egyfelől, akik támogat­ják a Bush-kormányzat felhí­vásait erő alkalmazására Szad­­dám Huszein iraki elnök lefegy­verzése érdekében, másfelől akik - élükön a franciákkal - az ellenőrzések folytatását akarják. Az ülés végén a francia állandó ENSZ-képviselő azt hangoztatta, hogy a tanács többsége még min­dig ellenzi az amerikaiak szor­galmazta határozattervezetet. John Negroponte amerikai nagykövet nem beszélt az újságírókkal a tanácskozás után. Washingtoni körökben közben fanyalgást vál­tott ki az a friss bagdadi beje­lentés, miszerint Irak elfogadja az ENSZ Ellenőrzési Bizottságá­nak (UNMOVIC) azt a követelé­sét, hogy semmisítse meg asz- Szamúd-2 rakétáit. Ezek létezését különben a Szaddám-rezsim nem­rég még cáfolta, így Colin Powell kijelentette: a rakétákkal kap­csolatos iraki válasz semmit nem fog változtatni az Egyesült Álla­mok Bagdaddal szembeni állás­pontján. „Irak magatartása azt mutatja, hogy csak figyelemel­terelő műveleteket végez, és úgy tesz, mintha együttműködne, de valójában nem ez történik” - közöl­te az amerikai külügyminiszter. Miközben az USA hadereje tovább erősödik a Perzsa-öböl térségében, s ez mindenképpen a háború kitörésének elkerülhe­tetlen voltát támasztja alá, a dip­lomáciai szembenállás is egyre erősebb. A franciák mellett most Oroszország is közölte: élni fog vétójogával a BT-ben, ha erre szük­ség lesz „a világbéke megóvása érdekében”. „Moszkva különben úgy tartja hogy a jelenlegi hely­zetben nincs miért újabb BT-ha­­tározatot elfogadni Irak ügyében” - jelentette ki Ivanov orosz kül­ügyminiszter. A háromnapos hi­vatalos kínai látogatását záró sajtóértekezletén az orosz diplo­mácia vezetője utalt arra, hogy a BT öt állandó tagja mindegyi­kének - így Oroszországnak is - vétójoga van, és hozzátette: „csak nagy felelősségünkről tanúságot téve, akkor folyamodhatunk eh­hez, amikor a béke ügyéről van szó”. Az orosz álláspont továbbra is az, hogy az iraki kérdést poli­tikai eszközökkel kell megoldani. Az amerikai Nimitz repülőgép-anyahajó is a Perzsa-öböl felé vette az útját Orbán vállalja Orbán Viktor vállalja a Fidesz elnökjelöltségét - je­lentette be maga a volt ma­gyar kormányfő tegnap reggel a Hír Tv-nek adott nyilatko­zatában. Elhangzott, hogy a politikus aláírta a Fidesz áta­lakításáról szóló egyetértési nyilatkozatot, és így hivatalo­san is kandidál a szervezet el­nöki posztjára. A Fidesz tiszt­újító kongresszusa májusban lesz. Orbán Viktor 1993 áprili­sa és 2000 januárja között töl­tötte be a Fidesz elnöki poszt­ját. 2000 elejétől - amikor az alakulat a miniszterelnöki és a pártelnöki poszt szétválasz­tásáról döntött - 2001 máju­sáig Kövér László, majd 2002 júliusáig Pokorni Zoltán volt a párt elnöke. A pártot 2002 nyara, Pokorni Zoltán lemon­dása óta ügyvezető alelnök­­ként Áder János irányítja. Orbán Viktor megfogalmazá­sa szerint különben nem az a kulcskérdés, hogy ki lesz a Fidesz elnöke, hanem az, hogy milyen utat választ magának a párt. A politikus hangsúlyozta, hogy a Fidesz a belső szer­kezeti átalakítás mellett jelen­tős tagtoborzásra készül. Or­bán aláhúzta, hogy az új párt jelentős mértékben támaszko­dik majd a polgári körökre. 2003. március 1., szombat Kommentár Amerika szereti Romániát Szilágyi Aladár Az Egyesült Államok elnöke, George Bush ke­reskedelmi ügyekért felelős miniszterét, Don Evanst küldte Bukarestbe, személyes elismeré­sét és háláját tolmácsolandó amiatt, mert Ro­mánia az utóbbi időben - még leendő EU- tagságát is kockáztatva - számos tanújelét adta Amerika-barát érzelmeinek, s teljes egé­szében azonosulva Washington Szaddám-el­­lenes politikájával, a volt szocialista láger össze­tevőiből tényleges NATO-tagokká vált orszá­gokat is túllicitálva tette meg együttműködési ajánlatait a Bush-kormányzatnak. Persze ha Románia netán mégsem kerülne be az Európai Unióba, avagy a hőn óhajtott idő­ponthoz képest nagy késedelemmel fogadnák be a hajdani Közös Piac utódtömörülésébe, az nem az Uncle Sam melletti mértéktelen kiál­lásnak lenne betudható. Nem, hiszen Romá­niát eddig is saját érdemtelensége miatt ma­rasztalták el és marasztották le az uniós csat­lakozásról. S ha a későbbiek folyamán az USA viszonya „normalizálódik" az EU-val, Bukarest túlzottan egyoldalú elkötelezettsége bocsá­natos, elfeledhető vétekké vélik. Jelenleg úgy fest a jövő, hogy Romániának „bejön" az iraki kártya. Don Evans, aki részt vett a Nastase-kabinet e heti ülésén, ajándékígéretet tett, mely szerint „az Egyesült Államok március 10-én el fogja ismerni Romá­nia működő piacgazdasági státusát", Ion Ilies­cunak pedig megígérte, hogy 2003 második felében amerikai üzletemberek népes küldöttsége érkezik Bukarestbe, s majd román vállalkozók viszonozzák a vizitet, az üzleti partnerséget kölcsönösen felpörgetendő. Persze a Bush-adminisztráció „szerelmi vallo­mása" önmagában nem elegendő a boldog­sághoz. Még ha hivatalosan el is ismerik, hogy Romániában „kitört" a valós piacgazdaság, attól még az amerikai vállalkozók, befektetők szemét nem fogja elhomályosítani a megható­­dottság könnye. Lehet, hogy nagyobb érdek­lődéssel, de éppolyan mértékben megelőle­gezett bizalmatlansággal fognak körültekin­teni azon a bizonyos román piacon. Röviden : Saron új kormánya, az iz­ raeli parlament tegnapra virradóra bizalmat szavazott az Ariel Saron által beterjesztett kabinet­ névsornak. A knesszet elnökének beje­lentése szerint a 120 tagú testületből a szavazá­son 114-en voltak jelen, és 66-an támogatták - 48 elutasítással szemben - a miniszterelnök javaslatát a vele együtt 21 tagú kormány összetételére vonatkozóan. A kulcstárcák Saron pártja, a Likud irányítása alatt maradnak. A Benjamin Netanjahunak juttatott pénzügyi mellett a Likudé a külügyi és a védelmi tárca is. A külügyminiszter, Szilván Salom egyúttal miniszterelnök-helyettesi megbízást is kapott. □ USA-ellenes akció: Tegnap dél­előtt fegyveres támadás érte az Egyesült Álla­mok karacsi konzulátusát. Két rendőr meghalt, másik kettő pedig megsebesült. Az ismeretlen tá­madók csupán néhány méterről automata fegy­verekből tüzet nyitottak az épülethez tartozó rendőrposztra. Az akció annak ellenére zajlott le, hogy tavaly nyár óta szigorították a konzu­látus védelmét, mert akkor robbantásos merény­letet követtek el az épületnél, megölve 12 pakisz­táni személyt. A lövöldözés után a forgalmat le­zárták, és barikádokat emeltek az épület köré. A kemény fiúk, Blair brit minisz­terelnök (jobboldalt) tegnap Madridban tár­gyalt Aznar spanyol kollégájával, és ismét arra figyelmeztette Irakot, hogy „a játszado­zás ideje lejárt” - ezúttal válaszul arra a bag­dadi közlésre, miszerint Irak megsemmisíti asz-Szamúd rakétáit.

Next