Bihari Napló, 2009. december (20. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-02 / 277. szám
% „Összecsaptak" a szimpatizánsok A csendőrség közbelépésére volt szükség tegnap Temesváron: a romániai elnökválasztás második fordulójában „megmérkőző" Traian Basescu és Mircea Geoana szimpatizánsait kellett szétválasztani. A Bánság fővárosában a szociáldemokrata Mircea Geoana hirdetett kampányrendezvényt. Ezen aláírtak egy megállapodást is, amelyben Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere támogatásáról biztosította Geoanát az elnökválasztás második fordulójában. A román média szerint a Basescut támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) hívei megjelentek a helyszínen, és egyebek között azt kiáltották: „Le a komMondjon véleményt i tmunizmussal!” A csendőrség közbelépésének köszönhetően nem történt erőszakos cselekmény. „Nemzeti megbékélés" A Partnerség Temesvárért nevű dokumentumot Geoana és Ciuhandu mellett Crin Antonescu liberális pártvezér és a parlamentből 2000-ben kiesett Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) mostani vezetője, Radu Sarbu, valamint a miniszterelnöki tisztségre javasolt Klaus Johannis nagyszebeni polgármester is aláírta. Az eseménynek nagy szimbolikus jelentőséget szántak a szervezők. A PNTCD ugyanis a rendszerváltás után sokáig kommunista utódpártnak minősítette a szociáldemokraták pártját, a PSD-t. Az aláírók hangsúlyozták, hogy Romániának most „nemzeti megbékélésre” van szüksége. Utaltak arra, hogy Temesváron vonultak először utcára a Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátor ellen tüntetők. A dokumentum aláírását követő kampányrendezvényt a helyi operában tartották. A rendezvény előtt Basescu szimpatizánsai is gyülekezni kezdtek az épület előtti téren. Geoana megjelenésekor Basescu szimpatizánsai hangos hurrogásba kezdtek, és kifütyülték a szociáldemokrata vezetőt. Azt kifogásolták, hogy húsz évvel a rendszerváltás után a „vörösök” (a Geoanát támogató szociáldemokratáknak piros a színük) „ismét elfoglalták a teret”, ahol kezdetét vette a romániai forradalom. A szociáldemokraták aktivistái megpróbálták túlharsogni Basescu támogatóit, a két tábor tagjai közül néhányan szóváltásba is keveredtek egymással. Ekkor a csendőrök kordont alkottak, és szétválasztották a feleket. Szemtanúk szerint főleg a környező falvakból szállították be a PSD-szimpatizánsokat, amit a temesvári lakosság nemigen vett jó néven UHKrím óraiéi •/,/v/V/.í<r>f!.(01 Lisszaboni Szerződés Új korszak kezdeteként méltatta az Európai Unió új reformszerződésének, a Lisszaboni Szerződésnek az életbe lépését tegnap az EU soros elnökségét adó Svédország. Brüsszelben kiadott közleményében az elnökség azt is bejelentette, hogy a tagországok meghozták az ezzel kapcsolatos hivatalos döntéseket, így az uniós elnök és külügyi főképviselő formális kinevezését, valamint bevezették a tagállamok kormányait képviselő tanács új működési szabályait. Üdvözölte a reformszerződést az Európai Bizottság is, amely szerint a dokumentum a polgárokat, a lakosságot helyezi az európai integráció középpontjába. www.erdon.ro || *] Szóljon hozzá Ön is! \ } Koszovó függetlenségéről Megkezdődött a koszovói függetlenséggel kapcsolatos meghallgatás a Nemzetközi Bíróságon. Összesen 29 ország sorakoztatja fel érveit a témában. Megkezdődött Hágában a Nemzetközi Bíróságon kedden az a meghallgatás, amelyen Koszovó tavaly egyoldalúan kikiáltott függetlenségével kapcsolatban ismertetik álláspontjukat az ENSZ egyes tagországai. Az első felszólaló Szerbia képviselője, Dusan Batakovic párizsi nagykövet volt, aki megerősítette: hazája szerint a déli tartomány függetlenségének kinyilvánítása ellentmond a nemzetközi jogi normáknak. Úgy vélte egyúttal, hogy a koszovói döntés fenyegetést jelent a térség biztonságára is. A szerb álláspont szerint az egyoldalú kinyilvánítással Koszovó megsértette Szerbia szuverenitását. Batakovic emellett „Szerbia történelmi bölcsőjének” nevezte Koszovót. Ellene és mellette A főleg albánok lakta Koszovó függetlenségét eddig a világ 63 országa ismerte el. A tartomány 2008 februárjában a Nyugat támogatásával, de egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amely - deklarálásának módjával együtt - azóta is megosztja a világot. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága - amely kizárólag államok közötti nézeteltéréseket vizsgál - Szerbiának az ENSZ Közgyűlése által is támogatott kérésére foglal állást Koszovó függetlenségének jogszerűségéről. A meghallgatás kilenc napja alatt Szerbia és Koszovó mellett összesen 29 ország sorakoztatja fel érveit a témában, köztük jelentős számban olyanok, amelyek nem ismerték el a függetlenséget. Ezek közé tartozik Oroszország és Kína, illetve az EU-tagállamok közül Spanyolország, Románia és Ciprus. A „másik oldalt” képviselve felszólal a függetlenség leghangosabb szószólója, az Egyesült Államok és más befolyásos nagyhatalmak (köztük Németország, Nagy-Britannia, Franciaország) is. Németországra ma, Kínára jövő hétfőn, az Egyesült Államokra és Oroszországra jövő kedden kerül sor. Megkezdődtek a meghallgatások a Nemzetközi Bíróságon Átadták az észak-erdélyi autópálya első szakaszát Átadták a forgalomnak tegnap az észak-erdélyi autópálya első, 42 km hosszú szakaszát, amely Gyalut és Tordát köti össze. Megépítésén két éve dolgoznak, a költségek elérik a 423 millió eurót. Románia már 2003 decemberében aláírta a 415 kilométer hosszú autópálya megépítésére vonatkozó szerződést az amerikai Bechtel céggel, és 2004 nyarán nyitották meg az első építőtelepet. A munkálatokat azonban időközben felfüggesztették egy évre a szerződés újratárgyalása miatt, de a román kormány számára a projekt folyamatos finanszírozása is nehézségeket okozott. Késés és pénzhiány Ennek az első 42 kilométeres szakasznak a megépítését a tavaly leköszönt Calin Popescu Tariceanu liberális miniszterelnök már 2008 végére ígérte, de az amerikai vállalat nem tudta tartani a határidőt, mivel nem kaptak elég pénzt az út megépítésére. Az autópálya első szakaszát így most Emil Boc ügyvivő miniszterelnök avatta fel kedden. A Gyalu és Torda közötti szakasz lehetőséget teremt arra, hogy a Belső-Erdélyen átutazók elkerüljék Kolozsvárt. Radu Berceanu közlekedési miniszter a múlt héten bejelentette, hogy a Bechtelnek jövőre további 42 kilométert kell megépítenie. A román vezetők szerint a nyugat-romániai Bors és a Torda közvetlen szomszédságában fekvő Aranyosgyéres közötti, 189 kilométer hosszú szakasz megépítése a legköltségesebb a domborzati sajátosságok miatt. Ennek költségeit 2,5 milliárd euróra becsülik. Például csak a Gyalu és az Aranyosgyéres közötti 51 kilométer hosszú szakaszon összesen 30 kisebb híd és völgyhíd megépítését tervezik. A Bors és Brassó közötti nyomvonalon haladó 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópályát 2013-ig kellene teljes egészében megépíteni. Hivatalosan még nem tűztek ki új határidőt, de kicsi a valószínűsége annak, hogy sikerül tartani az eredeti határidőt, figyelembe véve az eddigi késéseket. Átadták az első szakaszt 2009. december 2., szerda Röviden a Oltóanyag. Szlovákia egymillió vakcinát vásárol a francia Sanofi Pasteur gyógyszergyártó társaságtól az új influenza (H1N1) vírusa ellen. A szlovák Állami Tartalék Alap és a Sanofi Pasteur képviselői hétfőn írták alá a szerződést, amely szerint egy adagnyi oltóanyag ára 7,6 euró. Az első vakcinaküldeménynek még az idei év vége előtt kellene megérkeznie Szlovákiába, míg a szerződésben rögzített egész mennyiségnek február elejéig. Őrizetben a volt hírszerző Az Európai Unió koszovói rendőri missziója őrizetbe vette hétfőn este azt a volt hírszerzőtisztet, aki politikai gyilkosságokkal és zsarolással vádolta meg az egyik kormánypárt több tagját. Az ügyészség utasítására emberölés és bűnszövetkezethez tartozás gyanújával eljárást indítottak a 37 éves Nazim Bllaca ellen. A Bllaca beismerő vallomásáról készült videofelvétel a minap jelent meg a koszovói médiában. A férfi azt állította, hogy összesen 17 gyilkosságban, gyilkossági kísérletben és zsarolásban vett részt egykori gerillaparancsnokok megbízásából, akik közül egyesek jelenleg kormánytagok, illetve a Hashim Thaci kormányfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) magas beosztású illetékesei. Bllaca azt mondta, hogy a bűncselekményeket közvetlenül a koszovói háború után, 1999 közepe és 2003 között követte el a hírszerzésnek (SHIK) alárendelt egység tagjaként. Az áldozatok olyan koszovói albánok voltak, akikről azt gyanították, hogy együttműködtek a milosevici rezsimmel, de voltak közöttük a PDK-val rivalizáló egyik politikai párt vezetői, illetve háborús bűntények szemtanúi is. A PDK cáfolta Bllacának a pártot érintő vádjait. Parádé. Mintegy tízezer ember tekintette meg tegnap Bukarestben a diadalív körzetében a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett katonai felvonulást. A román fegyveres erők több mint 1300 tagja vonult fel díszes parádé keretében, amelyen felvonultatták a korszerű haditechnikai eszközöket is. Insomar: Geoana nyerne Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államelnökjelöltje nyerné a romániai elnökválasztás vasárnap sorra kerülő második fordulóját - derül ki egy közvélemény-kutatásból. Az Insomar intézet által készített, és a romániai média által tegnap ismertetett felmérés az előző nap választói preferenciáját tükrözi. Eszerint a vasárnapi megmérettetésen a megkérdezettek 54%-a szavazna a PSD jelöltjére. Traian Basescu jelenlegi államfő - aki második mandátumára pályázik - a szavazatoknak csak a 46%-át gyűjtené össze. A felmérésbe bevont személyek 73%-a azért megy el szavazni a második fordulóban, hogy kedvenc jelöltjét támogassa, 27%-uk viszont pusztán azért akar az urna elé járulni, hogy ne az általa támogatott politikus ellenfele győzzön. A felmérés ez utóbbi kérdéssel a „negatív voksot" kívánta felmérni. Basescu szavazótáborának a többsége 18 és 34 év közötti, míg Geoana szavazóinak 55%-a az 55 és 64 év közötti korosztályból kerül ki. A Geoanát támogatók zöme - 57%-a - falun lakik, ez a szavazóréteg Basescu voksolói között csak 43%-ot tesz ki. A felmérés szerint az erdélyiek többsége - 53 százaléka - Basescut kedveli, 47 százalékuk pedig Geoanára voksol. Románia többi történelmi régiójában a szavazatok többségét Geoana kapná meg, akárcsak Bukarestben, ahol a voksok 54%-ára számíthat. A felmérés november 28. és 29. között készült, hibaszázaléka 1,5-3% között mozog.