Fáklya, 1948. január (3. évfolyam, 1. szám)
1948-01-01 / 1. szám
VUóq prolefóriaí ecv©sülsef@k! Tax» pogiais pmtits, in numerái, -.......-„tu-......,.............• ronf. aprob. Dir. G.-ie PTT. No. 21 i.721/947. ttK* 111. ÉVFOLYAM I SZ. NAGYVÁRAD, 1948 JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK. ARA 5 LEJ. Ünnepli a nép Nagyváradon a Népi Köztársaság kikiáltását „&ki háborúi vel, forradalmat arat“ — mondotta Busescu elvtárs a RKP megyei titkára A román népi köztársaság kikiáltásának napja hatalmas örömünnepévé vált az országnak. Győzelmi ünnepet ültünk tegnap, a nép évszázados vágyánál, és akaratának győzelmes megválószlását. A tegnap délutáni népgyűlés megkezdése előtt először röppent fel a tömeg ajkáról a szívekben már régen megfogant jelszó: — Éljen a Népi Köztársaság! Mámorosító határa van ezeknek a szavaknak. A felszabadult nép a feudalizmus utolsó béklyóját dobta le magáról. A szabad fejlődés utolsó akadálya hárult el, a feudalizmus legerősebb bástyája omlott össze a parancsold idő akarata előtt Immár nyitva áll az út, amely a népi demokrácia kiteljesedésén keresztül a szocialista társadalom megteremtéséhez vezet. Ezt értették meg Nagyvárad dolgozói: munkások, parasztok, katonák és értelmiségiek, akik a tegnap délutáni nagygyűlésen zsúfolásig megtöltötték a Sztain-tér háromszögét. És a gyűlés megkezdése előtt a repeső örömláncban nyer kifejezést, feladást. A tömeg összébb szorul, itt is ott is táncoló csoportok kerekednek. Katonák és munkásnők, vasutasok és parasztok összetegézfcodva járják a hórát. A Népi Köztársaságban minden becsületes dolgozó helyet talál !A Jelszavas táblák, amelyeket a délelőtt folyamán lázasan szerkesztettek össze az üzemekben, mind ezt hirdetik: Éljen a Népi Köztársaság! És fölöttünk lengeti a szél a sarló-kalapácsos vörös zászlókat és a nemzeti lobogókat... ! Hossu Traian elvtárs, a Megyei Szakszervezeti Tanács elnöke nyitja meg az ünnepélyes nagygyűlést. — Munkás, földműves, értelmiségi testvérek! Katonák, altisztek, a Román Népi Köztársaság demokratikus hadseregének tisztjei! Eljöttünk mindannyian, hogy kifejezzük határtalan lelkesedésüntet és szeretetünket a most szüetett román népi köztársaság mellett. Ígérjük, hogy a nép minden becsületes fia rrtegSaládja bolldogulását benne, de ugyanakkor vállaljuk azt is, hogyha kell hetünkkel és vérünkkel is megvédjük minden ellenséggel szemben. — Megvédjük! — visszhangozza a tömeg. Az ifjúmunkások és a nők szónokai beszédnek Balázs Endre elvtárs, az Ifjúmunkás Szövetség megyei titkára a következő szónok Mielőtt az emelvényre lép, új jelszó zúg a térség tömött sorain: — Gheorghiu-Dej és Bodnaras! — hangzik ütemezve és — Éljen a Népi Köztársaság Hadserege! — Bihar megye és Nagyvárad ifjúmunkásainak üdvözletét hozom a Román Népi Köztársaság megalakulása alkalmával. Az ifjúmunkásság forró szeretetét tolmácsolja a munkásra inteztereknek és munkásképviselőknek és fogadja, hogy minden erejével részt kér az újjáépítés munkájában. A női szervezetek nevében Nagy Mária elvtársnő, a Román Kommunista Párt biharmegyei szervezetének bürótagja beszél. Első szavait elnyeli az a hatalmas szimpátia-tüntetés, amit az ö. meg a Román Kommunista Párt mellett rendez. Fellobogózott szekerem jön a falu ! Ebben a pillanatban felobogó- EGsd paraszt-szekerek hosszú se’-a jelenik meg a téren. A Központi járás falvainak kommunmvai, a Magyar Népi Szövetség és az Ekés front tagjai ugrálnak le nagy éljenzés közepette a szekerekről. Drögd, Les, Biharpüspöki, Tarján, Körösgyéres, Bors, Fugyivásárhely, Alpár, Szöllős, Szentmárton és Szentjános községek dolgozói jöttek el V dol&tukat kifejezni szép köztársasága előtt. Ebben az izzó hangúéiban kö. 3i meg Nagy Mint, elvtársnő beszédét’, melynek során a következőket mondotta: — A népi demokrácia kiszélesítéséért, a tartós békéért és a háborús uszítók elleni harcunk* *ban döntő lépést tettünk előre. “ A Román Népi Köztársaságnak tiszta munkás, és parasztkormánya van és ebben a kormánybanhelyet foglal a világ első nőkülügyminisstere, a mi szentelt, drága Anna elvtársnőnk. A NÉPI KÖZTÁRSASÁG HADSEREGE CSAK A NÉPÉRT HARCOL Tomboló éljenzés közepette Ivan ezredes lép a mikrofon elé. A lelkesedés tetőfokra, hogy mikor az ezredes magyarul szól a tömeghez. A nép mától kezdve kezébe vette sorsa irányítását és gyors léptekkel halad az igazi népi demaokpasta kiteljesedése felú. 4 munkásosztály harcaiban mindig élenjárt a Kommunista Párt, — mondotta zúgó, taps és éljenzés közepette Iván ezredes, aki munkásmódra, ökölbeszorított kézzel köszönte meg az ünneplést. — A román nép s a vele együtt élő magyarság népi köztársasága,ban mi katonák ma hűséget esküdtünk a népnek! (Leírhatatlan lelkes éljenzés). — A Román Népi Köztársaság hadserege csak a népért harcol és mindenben a nép érdekeit tartja szem előtt. Kíméletlen harcot esküdtünk a reakció, a kapitalizmus, a nemzetközi imperializmus és a bojárok ellen és ezt a harcot nem egyedül fogjuk megvívni, hanem a többi szabadságszerető néppel, melynek élén a Szovjetunió áll — fejezte be Ivap ezredes. Folytatása a 2-ik oldalon* Bizakodással az új év elé Ezerkilonaaá-a negyvenhét december 30 történelmi dátum Románia államéletében. Azokat a mélyenszántó politikai, gazdasági és társadalmi reformokat, amelyek országunk életében az utóbbi időben beállottak, nyomon kellett kövesse az államforma változása is A királyság intézménye komoly akadályt jelentett Románia fejlődésének útján és semmiképpen sem fejezte ki azokat az erőviszony eltolódásokat, amelyek az utóbbi időben az ország demokratikus táborának javára történtek. A királyság megszüntetése és a Népi Köztársaság kikiáltása azonban nem maguktól jöttek létre, hanem a Román Kommunista Párt vezetése alatt álló munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó pap parasztság céltudatos, elszánt, kitartó harcának gyümölcse. Nemzetközi viszonylatban is kiugró eseménynek számít a Romániában 1947. december 30-án beállott államformaváltozás. Az imperializmus frontján keletkezett rés, — s aooelyet a délkeleteurópai népi demokratikus államok alkotnak — jelentős módon kiszélesedett és megerősödött. A nemzetközi imperializmus, amely az Európa meghódításáért folytatott küzdelem első szakaszát elvesztette, ezzel újabb komoly csapást szenvedett, amelyet Románia dolgozó népe mért a háborús uszítók és hódító kalandárokra. Az események rendre igazolják a Kilenc Kommunista Párt varsói értekezletén megállapított helyzetanalízist, amely megállapította, hogy a béke erői olyan nagyok és hatalmasak, hogy elégséges, ha a béke védelmében elszántságot és állhatatosságot tanúsítanak, hogy a támadók tervei teljes csőddel végződjenek. Románia munkásosztálya és a vele szövetséges dolgozó parasztság súlyos küzdelmekkel és rendkívüli eredményekkel teli évet hagyott maga mögött. A jövőbe vetett bizakodó pillantássai tekinthet vissza az elmúlt tizenkét nanap megvalósításaira, amelyek folyamán külső és belső ellenséggel egyaránt harcba állva sorozatosan vívta ki a gazdasági, politikai és társadalmi reformokat. A munkásosztály történelmi szerepének tudatában, nélkülözések közepette, hősies harcot folytatott a háború és a kétévi szárazság következtében súlyos helyzetbe is került őrsiágunk gazdasági úiseíítéséért. A városi és falusi kétkezi és szellemi dolgozók lelkesedéssel és önfeláldozással lendültek munkára, hogy megvalósítsák a Román Kommunista Párt javaslatait, amelyek az ország és a dolgozó nép életszínvonalának emelését célozták A munkásosztály harcok közepette megteremtette a népi demokratikus rendszerünk kitelesedésének alapfeltételeit és elhatározó módon erősítette meg a munkásosztály vezető szerepét országunk politikai életében. Sorrendben a Nemzeti Bank államosítása volt az első lépés a demokratikus reformok érván, de ennek látható eredményét csak most érezzük, amikor a Nemzeti Bank irányítása nem a nagytőke kapzsi terveit, hanem az ipari és mezőgazdasági termelést szolgálja. A földreformot véglegesítettük és ma a föld megművelőjének elvitathatatlan tulajdona. A gazdasági ellenőrző hivatal, az Ipari Hivatalok felállítása, az állam 6 * ezen keresztül a dolgozók fokozottabb beavatkozását jelentik & [ termelés ellenőrzése, irányítása 6 : az áru igazságos elosztása felett. í Ez az állami ellenőrzés az első lépés a szocializmus felé, — mondotta Lenin. , _ t Az államapparátus állandó demokratizálása, az igazságügyi reform életbeléptetése, mind egy. egy állomása demokratikus rendszerünk fejlődésének, amelyek újabb és újabb alkalmat nyújtottak a munkásosztálynak az államvezetésben való fokozottabb részvételre. >%Az ember nem szeretik a vezetés művészetével, hanem gyakorlat útján szerzi az meg“ — mondja Lenin, s Románia dolgozói kemény harcok árán szerzett tapasztalatokkal töltik ■ be államvezetői szerepüket A Román Kommunista Párt júniusi pénzügyi és gazdasági javaslatai „ az ennek keretében ’ végrehajtott pénzügyi stabilizálció és a hathónapos tervgazdálkodás jelzik demokráciánk kiszélesítését és megerősítését. . A fasiszta maradványok ellen harcban az amerikai imperialistákat képviselő manista klikk leszámolása, majd a tatareseánusoknak a kormányból való eltávolítása döntő módon lendítette előre az országot a fejlődés útján. A kormányban most kizárólag a munkásság, a dolgozó parasztság és haladó értelmiség foslaltak helyet. Népi demokratikus berendezkedésünk természetes következményeiként a nemzetiségi kérdést ,s a teljes jogegyenlőség alapján oldottuk meg s ennek egyik kifejezője a nemzetiségi minisztérium élén a magyar miniszter. Nemzetközi kapcsolataink is belpolitikánknak megfelelően alakultak. Az újtípusú demokrata államokkal kötött kultúr-, gazdasági-, barátsági- és kölcsönös segélynyújtási egyezmények összhangban vannak belpolitikai célkitűzéseinkkel, a béke és a demokrácia megvédésével és megerősítésével. Ilyen módon szerves alkotó részét képezzük a béke táborának, amelynek élén a béke és a szabadságjogok legkövetkezetesebb és leghatalmasabb őre, a Szovjetunió áll. Gheorghiu-Dej elvtárs a kilenc Kommunista Párt lengyelországi értekezletén tett jelentésében a Szovjetunióval kötendő barátsági- és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötését helyezi kilátásba, amit függetlenségünk és szuverenításunk biztosítékának tekintünk. Ez, valamint a már megkötött egyezményeik Európának ezt a részét a béke legyőzhetetlen bástyájává teszik, amelyen megtörik az imperialisták minden támadási kísérlete. Az 1948-as esztendő széles perspektívái nyílnak meg a munkásosztály és a dolgozó nép előtt Romániában. Az Egységes Munkáspárt közeli megalakítás, amelyben politikai, ideológia- és szervezeti egységbe tömörülnek az ország dolgozó népének, s marxista-leninista elmélet által vezetett legjobbjai, még inkább meg fogják erősíteni Románi munkásosztályának vezető szerelmét. A királyság megszüntetésével és a népi köztársaságok kikiállásával közelebb kerültünk végig fő célunkhoz, a szocializmushoz amely nem távoli ígéret többé, hanem a munkásosztály ’és egész nép harcának és munkásainak közeljövőben megvalósíthatni társadalmi formája. Nem becsüljük le az eltttönül álló feladatok nagyságát és az elküzdendő akadályokat, de a múlt év eredményeire, tapasztalataira, a munkásosztály és minden dőlj g02ó öntudatára és áldozatkésztségére építve, bizalommal tekintünk az újév elé, amely a Népi Köztársaság megteremtésével új győzelmek útját nyitja meg a h<rrorrácia és a béke erői előtt És ezek az erők győzni fognak. "S FELEKI KÁROLY;