Fáklya, 1948. június (3. évfolyam, 124-147. szám)

1948-06-01 / 124. szám

A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHAR MEGYEI NAPILAPJA N*gl'vir*d 194#. iupiu* 1, kedd _ _ TaxS portáig plgtitg III. évfolyam, 124. szám Dir. G.íle PTT. No. 214.724/947 Ma A­l £ í In numeral conf. sprob. lsöprő győzelmet aratott a aelzlovákiai válantásokon a Nemzeti Demokratikus Emelkedett, ünnepélyes hangulatban járult vasárnap az urnák elé Csehszlovákia népe. A középületek, gyá­rak, vállalatok lobogódísz­­ben úsztak és a tömegek ünneplőbe öltözve jelentek meg a szavazó helyiségek­ben. A választás példás rendben folyt le, sehol nem lehetett látni katonai vagy rendőri osztagokat, mint ami szokásos olyan más or­szágokban, amelyek nem mondhatók függetlennek. A belügyminisztérium je­lentése szerint vasárnap leadtak összesen 7,204-256 érvényes szavazatot, amely­ből 6.436.963 tehát S9.21 százalék szólt a Nemzeti Demokratikus Arcvonal lis­tája javára. Üresen 772 293 szavazatot (10.77 százalé­kot) helyeztek el az urnák­ban. Ugyanis minden á­­rasztó a Nemzeti Demokra­tikus Arc­vonal listájá*­ kí­vül egy fehér szavazócédu­­lát is kézhez vett, amelyen kifejezésre juttathatta, hogy nem kíván a közös listára szavazni. Az ipari központokban egészen elenyésző a fehér szavazatok száma. A klad­­noi bányakörzetben például 236,567 szavazat szólott a közös lista mellett és 1055 fehér szavazólapot számlál­tak össze.­­ A „Borba” és a ,,Politika” jugoszláv la­pok külön tudósítói jelen­tik, hogy mintaszerű rend­ben ment végbe a válasz­tás, amely Csehszlovákia egész területén valóságos nemzeti ünnep jellegét öl­tötte. JOTAHAGffAK az állami ipari és mezőgazdasági beruházási tervet Május 26-án és 27-én mintabirtokokat illető be­ Gheorghiu-Dej és Luca Va­sile elvtársak, a gazdasági tárcák vezetőivel együtt, tanulmányozták a beruhá­zási problémákat. A beruházásokat, ame­lyekre jelentékeny összeg van előirányozva, elsőren­dű termelési célokra fog­ják eszközölni és ahol ez lehetséges, megtakarításo­kat fognak megvalósítani. Jóváhagyták mind az ál­lami ipart, mind az AFSM (volt REAZIM1) az állami ruházási tervet. Jelentékeny összegeket irányoz elő a terv az ipar részére gépberendezések formájában, amelyek biz­tosítják a termelés­­ oko­zását, elsősorban a ne­héziparban, valamint a vegyi-, textil-, bőr-, fa- és cellulóza-iparágakban. A mezőgazdasági beruhá­zások a mezőgazdasági ter­melés emelését célozzák és úgy mind élő, mind gépi és építkezési befektetéseket foglalnak magukban. E mun­kálatok kapcsán önkéntes munkát is igénybe fognak venni. Amíg tehát egyes kapita­lista országokban egyre na­gyobb befektetéseket tesz­nek a háborúra uszító trösz­tök kedvéért, haszontalan célokra, Népköztársasá­gunk nagyarányú beruhá­zásokat valósít meg, gazda­sági elmaradottságunk fel­számolására és a nép élet­­színvonalának emelése ér­dekében. Jugoszláv ércet dolgoz fel a belföldi vasipar Bukarest­ (Agerpres) A­ ben június folyamán nagy­­lyeket a belföldi vasipari Jugoszláviával kötött bér- imennyiségű koksz és érc-üzemekben dolgoznak fel. munka­egyezmény kereté­'érkezik az országba, ame­­y 4 harmadik legnagyobb paviliont kapta meg Parisban a Romániai fi. D. Sí. A Nemzetközi Demokra­ta Nőszövetség június 5-én nyitja meg páris kiállítását. A meghívott 24 ország kö­zül a Román Népköztársa­ság is részt vesz a kiállítá­son. A Szovjetunió és Fran­ciaország után a Román Népköztársaság ka­ptár vagy Bukarest, (Agerpres) Az iparügyi minisztérium elké­szítette a Malomipari Hiva­tal felállítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az új ipari hivatal megszervezé­sére és működésére vonat­kozó szabályzat a többi, már működő ipari hivatal mintájára készült. sogra a harmadik kiállítási i vétségé be fogja mutatni a helyet, amelyen a Roma- minden téren elért eddigi m­ini Demokrata Nők Sző- eredményeit. Malomipari Hivat lopja ir £ nyi­ ani a maimul! iris«! hódíti Üzenlü­nk a szegénységnek , és nyomorúságnak j­s ezt a há­borút v­­­égző győzelemig meg kell vívnunk. — mondotta Luca­­ elvtárs a pénzügyi főtiszt­viselők konferenciáján.­­ Luca Vasile elvtárs, pénz­­­­ü­gyminiszter nagy beszédében ismertette a vezetése alatt álló pénzügyminisztérium hathónapos tevékenységét, kifejtette azokat az okokat, amelyeknek az el­ért eredmények köszönhetők, fel­tárta a pénzügyi apparátusban levő hibákat és gyöngeségeket és egyben irányt szabott a mi­nisztérium jövő munkája elé. * » * b­­evezetőjében elmondja, hogy félévvel ezelőtt, amikor át­vette a pénzügyminisztérium ve­zetését, a kormányban lévő tata­­rescanus-csoport tudatos szabo­­tálásának következtében rendkí­vül súlyos helyzetet talált. Hét­­milliárdos költségvetési vesztes­ség, a pénzügyi reform aláakná­­zása, a tőkések, bankárok és fe­ketézők támogatása, a dolgozók­nak adókkal való megterhelése, a spekulánsok gazdagodtak, a­­ dolgozók helyzete egyre súlyosb­­bodott, — íme ez volt a pénz­ügyminisztérium politikája, mi­előtt Luca elvtárs átvette volnal a pénzügyek intézését. A helyzet gyökeres változtató­­ fiának alapja a tatareseanusok eltávolítása volt. Félévi műkö­­­dés után nemcsak k kélmilliár­­­dos deficitet tüntették el, hanem különféle költségvetési felesle­­­get értek el, amely a miniszté­­­riumoknak nyújtott beruházási­ költségeken kívül az ipari ter­­­melést elősegítő beruházásokkal együtt 26 milliárd lejre emel ke­­­lett. „Sohasem fordult elő, hogy­ a költségvetési többletet az or­szág iparosítására, a termelés­ növelésére, a néptömegek gazda­­­­sági és kulturális élet feltételei­­ nem­ felemelésére használták vol­­na,“ — mondotta Luca elvtárs." S valóban ha, valaha költségve­tési fedezet előfordult, volna a múltban, úgy az a tőkések és a ba­nkárok feneketlen zsebeibe vándorolt. A népi demokratikus rendszerünk kormánya mögött azonban ott áll az ország egész dolgozó népe s Luca elvtárs is leszögezi, hogy a pénzügyminisz­­­térium munkájában, az országi pénzügyi helyzetének megszilár­­­dításában az egész nép is részt­­ vesz. * * * n* ipari és mezőgazdasági­­ szektornak juttatott beru­házások új vállalatok m­egnyitá­­­­sát és a meglévők kibővítését tette lehetővé. A dolgozók élet­­­szín­vonalának ezzel párhuzamos­­ emelkedését csak az, utóbbi fél-­­ évben is mindenki lemérheti. Lu­ca elvtárs összehasonlítja orszá­gunkat a ,.Marshall-terv áldásai“ j alatt nyögő nyu­gateurópai © r­ J szágokkal, amelyeket infláció, azt' árak rohamos emelkedése, a te­­r­­melés csökkentése és a dolgo­­­­­zók életszínvonalának állandó­­s hanyatlása jellemez s ugyanak­­kor nemzeti és gazdasági fü­gget­­­lenségü­k itt a dollár-imperializ­­­­mus befolyása alá kerül. ** * i­ Mi azok közé az emberek kö­­­­zé tartozunk, akik nem rej­­­­tőznek el a felelősség alól, —­­ mondotta Luca elvtárs — és nem­­ kendőzik el hibáikat, h­anem bát­­­­ran szembenézünk velük.“ Csak­­ a hibáink nyílt feltárásával kü­­­r­szöbölhetjük ki azokat és „biz­­­­tosíthatjuk a nép bizalmát, mi­­­­vel tev­ékenys­égünket a nép a­z tények fényében ítéli meg“, — n szögezi le Luca elvtárs, akinek a beszédében állandóan visszatérő­­ vezérfonal a nép anyagi és kul­turális életszínvonala felemelésé­nek k­érdése. Éppen ez indítja arra a kijelentésre, hogy „nem elégedhetünk meg az elért ered­ménnyel, mert még nem számol­tuk fel ;íi szegénysészet, nem szá­­­­moltuk fel a háború okozta ge­­r­beket és az aszály kártevését." — mondotta Luca elvtárs. " A fizikai és fölény a szellemi dolgozók, a hivatalnokok élet­­színvonala maga sok kivánniva­­lót hagy maga után. Eredmé­nyeinket hiba lenne azonban el­tagadni. Olcsóbbá tettük az éle­tet, de még nagyon sokat kell tennünk, hogy az 1038-as élet­színvonalat elérjük. A harcot,­­ amelyet a szegénység és a nyo­­­­morúság ellen indítottunk, győ­­­­zelemre fogjuk v­d­ni. Azokban az óriási erőfeszíté­­­­sekhez, amelyeket tennünk kell , ipari és mezőgazdasági termelé­sünk alapjainak megteremtés­é­­­­hez. minden dolgozó áldozatkész­­ munkája szükséges. Ez az áldo­­­­zathozatal most nem a gazdagok vagyonát szaporítja, hanem a nép életszínvonalát javítja ma jj. *• * * ti arcunk során még nem szi­­*­moltuk­­ el az embernek em­­­ber által val­ó kizsákmányolásét­­ !— de csökkentettük azzal, hogy az állam élén a nép soraiból ki­­került emberek állanak s hogy az állam ma védi a dolgozókat a kizsákmányolás­ól A demokra­­t­­­tikus állam veze­r szerepének ki­terjesztése az ország gazdasági életében, az ellenőrzés fokozása, a tervszerűsítés, az állami válla­ltok megerősí­ése, magával hozza, hogy „meggyorsíthassuk ”a fejlődés ütemét, olyannyira, hogy néhány éven belül felszámol­hassuk a háború maradványait és minél jobb életkörülményeket­­ szabhassunk mindazoknak, akik dolgoznak'' — állapítja meg Luca e­ v­árs a jövőre nézve, a­­ jelen realitásaiból kiindulva, s Luca elvtárs a beszéde további részén I éles bírálatot gyakorol a pénz­ügyi appará­usban még meg­­­lévő korrupt és népellenes tisztviselők fölött, ak­i különösen a falvakon él­nek vissza még hatalmukkal. Ezeket a kizsákmányoló rendszer­ből örökölt elemeket haladékta­lanul el kel­­tévált­­ani soraink­ból, mondotta Luca elvtárs. A megüresedett állásokat pedig ha­dirokkantakkal és hadiözvegyek­kel fogják betölteni. Luca elvtárs kímélet nélkül rémü­lt a pénzügyi apparátus­­ másik nagy hibájára, a bürok­ráciára. Az akta­gyártás, az elin­tézés hosszadalmas és tekervé­­nyes módját fel kell számolni az adóbefizetésről szólá. Luca elvtárs hangsúlyozza, hogy amig egyrészt a legkíméletlenebb­­ szigorral kell lesújtani az adó­­eltitkolókra, másrészt felvilágosí­­­­tó munkát kell végeznünk az aófizető között, hogy az állam­nak adó formájában befizetett összegek, számtalan más for­mában kerülnek vissza hozzá. Mindehhez a pénzügyi tisztvise­lőnek egyben ébernek, figyelmes­nek kell lennie és tevékenységét mindenkor az állam, a nép­ká­vénak szem előtt tartása és an­nak elősegítése vezesse. Luca elvtárs a szegénység el­len folytatott küzdelemben harc­ra és munkára hívja az egész népet, élén a munkásosztállyal és annak élharcos pártjával a Román Munkáspárttal, így, győ­zelemre lehet vinni a harcot és mind magasabb színvonalra emel­jük gazdaságunkat, valamint né­pünk élet- és kulturszínvonalát.

Next