Fáklya, 1948. augusztus (3. évfolyam, 175-205. szám)

1948-08-01 / 175. szám

Ííffeó­etosxet a művészet és irodalom kérdéseinek tárgyalásában A Román Munkáspárt nagy­ja és sötétsége leleplezéséből és figyelmet fordít a művészet és az ellene folytatott harcból, a az irodalom kérdéseinek tisztá­zására. Erre mutat rá a Párt központi lapjában nem­régiben megjelent vezércikk. A „Több elvszerű­séget a művészeti és iro­dalmi kérdések tárgyalásában“ című vezércikk nagy jelentőség­! Útmutatásokkal szolgál minda­zok számára, akik ezekkel a kérdések­el foglalkoznak. Pártunk állandó feladatának tekinti olyan művészet megte­remtését, amely az embernek ember által való kizsákmányolá­sától mentes társadalom felépí­tésének céljait szolgálja, — ha­tározza meg a Scanteia cikke. Ez a művészet, éles ellentét­ben a dekadens polgári művé­szettel, nincs elszakadva az em­beriség életétől, küzdelmeitől, hanem a legmagasabbrendű em­beri célok szolgálatában harcol. Az ilyen művészet megterem­tésének feladata, szükségessé teszi, hogy kritikai szemmel vizsgáljuk meg a művészet és az irodalom minden megnyilvánulá­sát, fedezzük fel a gyengesége­ket és hibákat. Ennek a feladat­nak tesz eleget a Scanteia, ami­kor bírálat alá veszi a „Flacá­ra”-t, a Művészek, írók, Újság­írók Szakszervezeti Szövetségé­nek folyóiratát. A folyóirat gyengeségeinek feltárása alkalmával, a Scanteia cikke több nagy horderejű kér­dést tisztáz. Igy N. Morara be­számolója bírálatának kap­csán, megvilágítja a pártszerű­­ség kérdését. „A pártművészet, azaz a pártszellemtől áthato­ művészet olyan művészetet je­lent, amely nyíltan a proletariá­tushoz kötött, olyan művészet, amely Lenin kifejezése szerint alkotó része annak a nagyszerű mechanizmusnak, amelyet munkásosztály felfogása és érde­ke szempontjából nézi a valósá­got, és amely harcol ezért a fel­fogásáért és ezért az érdekért“. őszinte és nyílt állásfoglalást kér Pártunk minden művészettől a munkásosztály harcának kér­désében. Nem engedhető meg, hogy a művészet állítólagos füg­getlenségének ürügye alatt el­sikkadjanak a munkásosztály és az egész emberiség legfon­to­sabb kérdései. A polgári művészek és írók úgynevezett­ függetlensége, nem jelent mást, mint burkolt függő­séget az uralkodó tőkés osztály­tól, mely művészetük anyagi alapját­ alkotja. Az egyetlen va­lóban szabad művészet létezik : nyíltan a munkásosztályhoz kötött művészet, amely az által hogy az embernek ember által való kizsákmányolása meg­szü­n­tetéséért folytatott harc szolgá­latába áll. megszabadul azoktól az anyagi függőségektől, me­lyek egy szűk osztály érdekei­hez kapcsolják. Lenin a pártiro­dalomról szóló híres cikkében már századunk elején lefektette a párt szelleméről irányított iro­dalom alapjait. A Scanteia cikke a továbbiak­ban pontos meghatározását ad­ja a szocialista realizmusnak, melynek meghatározása N. Mo­raxu beszámolójában e­lhomá­lyosult. . .A szocialista realizmus, amint arr­a oly jól mutatott rá Maxim Gorkij, a valóság olyan tükrözé­­se, amely a mult­inzsákménssol a­mult fiók a jelenben létező ma­radványai elleni harcból és a jövő csíráinak felkarolásából áll. A szocialista realizmus feltétle­nül kíméletlen harcot jelent a kizsákmányoló osztályok ellen és lendületes harcot jelent a va­lóság forradami átváltoztatásá­ért, a szocializmus és a kommu­nizmus leépítésérő”. A szocialista realizmus annak az osztálynak felfogása szem­pontjából nézi a valóságot, amelynek az a történelmi fel­adata, hogy amidőn felszaba­dítja önmagát, felszabadítja a kizsákmányolástól és elnyomás­tól a egész társadalmat. Ép­pen ez teszi lehetővé azoknak az alkotóknak, akik a szocialis­ta realizmus álláspontján van­nak, hogy az élet lényeges vo­násainak valóban realista ké­pét rajzolják meg. A gyengeségek feltárása al­kalmával, a Scanteia vezércikke rámutat ezek mély okaira is. A Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetőségének II. plená­ris ülésének határozata irány­vonalként kell álljon a művé­szet és az irodalom kérdéseinek tárgyalásában is. Ennek a ha­tározatnak a szellemében, a Scanteia cikke felhívja a figyel­met arra, hogy harcolni kell, „az ellen a törekvés ellen, hogy a Párt munkájának kiemelését déseket, személyek kiemelésével helyet­tesítsük“. , Egészségtelen jelenségnek, a régi polgári szellem maradványá­nak tekinti a Scanteia cikke, hogy az író és művész elvtár­­sak soraiban vannak, akik attól félnek, hogy kritikájukkal meg­bántják azokat, akik felelős munkát végeznek. Hasonló egészségtelen meg­nyilvánulás a „Flaca­ra“ egyes cikkei, amelyek az osztályharc lekicsinylésének vonalán halad­nak. Mindezek a hibák a mar­xizmus-leninizmus elégtelen elsajátításából erednek. A Scanteia nagyjelentőségű vezércikkének szellemében, egészséges bíráló és önbíráló fo­lyamat indult meg a romániai művészeti és irodalmi életben. Ezt a folyamatot ki kell széle­síteni és ki kell mélyíteni, hogy felfedhessük mindazokat az egészségtelen megnyilvánuláso­kat és hiányosságokat, melyek hátráltatják művészeti és iro­dalmi életünknek a fejlődését. Ennek során Bukor megye és Nagyvárad művészeti és irodal­mi kérdéseivel foglalkozó elv­társakra — s itt elsősorban Művészek, írók, Újságírók Szak­­szervezetének Irodalmi Körére, — hárul az a feladat, hogy a Román Munkáspárt irányelvei alapján komoly és alapos vizs­gálat alá vegye ezeket a kör- A film­hirdetés Qmilyen és amilyennek lennie kell Elvitathatatlan, hogy ma a legnépszerűbb szórakozás a mo­­­zi. Váradon például alig akad bármelyik filmszínházunknak olyan előadása, melyre tíz perc­cel kezdés után jegyet lehetne kapni. A mozikra éppen ez a népszerűség hárít igen komoly feladatot, az uj ember, az uj világ, tiszta kultúrájának ter­jesztése terén. A mozi népszerűségét a tőkés rendszer is kihasználta természe­­tesen (hiszt nem használtak ki az időben g kihasználhatóból...). Szenzáció ha­jhászással népszerű­sítette a ponyvát, a ..rémeset", a „borzalmasat“, a fantasztikusat­, a „hátborzongatót". A kapitalis­ták célja. Frankenstein rémje, a arizonai, jól vasalt ruhájú kesz­tyűs cowboyok és partnereik ka­landjaival természetesen az volt, hogy a tőkés iga alatt szenvedő ember figyelmét eltereljék a va­ló világ igazságaitól. Ezeket a „morphium“-filmeket, ordító, vér­ző, hidegrázó plakátok kürtölték világgá. Mint ahogy felszámoltuk azon­ban ezeket a filmeket, éppen úgy fel kell számolnunk, a ka­pitalista filmekhez ülő hirdetése­ket is. Sajnos ez számos helyen így f­­agyváradon sem történt még meg mind a mai­ napig Filmszínházaink komoly értékű mozidarabokat hirdetnek olyan címekkel és olyan kommentá­rokkal, melyek csak Dick Fo­­ran, az énekes cowboy, vagy a ,,Konyolu­la“ reklámirozásdl s z­ülenének. Nézzük csak a legutóbbi hetek konkrét példáit. Nemrég francia filmet vetí­tet­tek nálunk, melynek eredeti cí­me ez volt: „TestvérekA da­rab román elme így hangzott: „Az én szívem“. A mozi vezető­sége viszont jobbnak látta ezt a magyar címet adni „Az elrabolt gyermek“. A „17 éves vagyok“ című filmet nálunk így hirdet­ték: (lényegesen „ mélyebb“ ér­telmezéssel.) „Az anya bűne“. Még csodálatraméltóbb, hogy nálunk Nagyváradon a szovjet filmek címei sem tükrözik azt a mélységes emberi tartalmat, ami ezekből minden esetben megra­gadja a nézőt. A ,,Kék utak“ cí­mű orosz tengerész-filmet, — mely pompásan tárja elénk a szovjet tengerész hősi életét, — nálunk a „Tenger réme“ cin alatt hirdetik. Az embernek rög­­tön valami szörnyű, párbajok­kal, verekedésekkel és gyermek­­rablásokkal tűzdelt kalózfilmre kell gondolnia, ha a plakátot ol­vassa. A tudományos expedíciók munkájáról készült mozidarabo­kat nálunk emigyen jellemezte a hirdetés: „izgalmas, érdek­feszítő kalandor film“ Más szovjet­ fil­met pedig, mely a keletázsiai benszülöttek életéről és az elnyo­mók elleni harcról szól. ..mint izgalmas afrikai dzsungel filmet“ hirdetnek. Halott, a darabra leg­jobb akarat mellett sem lehet ráfogni, hogy valami köze van -e­ Afrikához. Annál több azonban a valódi demokratikus felfogás­hoz, mellyel együtt azt hirdeti, ez a film, hogy nincs felsőbbről.., dü faj. A káros, helytelen és rossz emlékeket idéző hirdetéseket, mi­nél hamarabb megfelelőekkel kell helyettesíteni. Nem hazug szóla­mokkal, hanem a filmben rejlő igazi értékekkel kell felhívni a közönség figyelmét az egyes mo­zidarabokra. (völgy­esi) A Székelyföldön folytatja népnevelő munkáját a kolozsvári dolgozók színháza Jelentettük, hogy a ko­­nészek szabadkoznak. Nem tud- désének? De nem maradhatnak­lozsvári Dolgozók Színhá­­zak minek örüljenek jobban, a mégse! A Dolgozók Színházának ma Sepsiszentgyörgyre köl- meglett emberek könnyeinek, is meg van a pontos útiránya és főzik. Az újszerű színház vagy az ifjúság lángoló lelkese- menetrendje, feladatait jellemzik az alábbi sorok. A Dolgozók Színháza most is faluról-falura jár, de eehós sze­kér helyett saját hálókocsijuk van, a primadonnának meg van a saját fészke, a színigazgtónak a maga hálóhelye. A hálókocsi megérkezik ren­deltetési helyére. Az ingujjra vetkőzött színészek fölrakják a díszleteket, íme: az ekhós mun­ka modern változata: színész a díszletező, a kellékező, a ruha­táros, az ügyelő, a jegyszedő. Három órakor kezdődik a dél­utáni előadás. A városka falait plakáterdők lepik el. Úgy a dél­utáni, mint az esti előadásra minden jegy elkelt. A siker óriási. A színdarabban Truman Amerikájáról van szó, az igaz­ságtalanságokról, a „néger kér­désről“, de mindenki a régi tör­ténelmi Erdélyre gondol. Íme, ott Amerikában ma is olyanok az állapotok, mint nálunk vol­tak Horthy és Antonescu alatt. Késő éjjel küldöttség érkezik a színészekhez. Maradjanak­­ még! Legalább egy hétig! Ját­­­­szanak más darabot is! A szi- Kulturhírek az Ortex gyárból Az Ortex gyár pártszervezete feldolgozva azt a súlyos hát­rányt, amit a román nyelv nem tudása jelent a dolgozók szá­mára, román nyelvtanfolyamot szervezett a gyár munkássága részére, a nyolcas számú iskola tanítónőjének vezetésével, ame­lyen 15 munkás és munkásnő vesz részt. * * * Teljes lendülettel folynak e kulturgárda készülődései a textil szakszervezet augusz­tus hó második felében meg­tartandó kultur versenyeire, amelyen az ötvert tagú kórus számain kívül, két énekszólóval, két szavalattal, egy jelenettel és egy két képből álló színdarab­ban vesznek részt amelyek tár­gyát a görög szabadságharcból merítették. A próbákat naponta tartják a munkaidő befejezése után kettő­től fél ötig. Nagy könnyebbséget jelent az énekkar munkájában, hogy ma mér saját zongorája van az Ortex dolgozóinak. $?ez szülestíí Larmitt az európai hírű magyar fizikus. A nemzetközi tudományos élet­ben először a folyadékok felü­leti feszültségének mérésére ki­dolgozott új eljárásával tűnt ki. Eötvös kimutatta, hogy a folya­dékok felületi feszültségének változása nem tudományos, ha­nem más okokra vezethető vis­­­sz­a. Eötvös torziós ingája volt a legnagyobb alkotása. Ezt a műszert ma is használják külön­böző természeti kincsek felku­tatására, olaj és földgáz lelőhe­lyének megállapítására. Műsze­rével a lelőhelyek kincseinek mennyisége is meghatározható. Eötvösnek apja Eötvös József, a híres író és neves politika­ volt, aki a feudális Magyaror­szág megváltoztatásáért harcolt regényeiben. A négy magyar tu­dós 1919-ben halt meg. Utolsó útjára a Magyar Tanácsköztár­­saság vezetői kísérték, akit a „dolgozó társadalom kiváló ha­lottjaként“ temették el. A. V. Maszkov: Fiatalok Hetykék vagyunk és büszke­­... vakmerők De — mint az anya gyenge gyermekét izmos karunkban hordjuk a jövendőt. Villámos erők tornyai vagyunk, ajkunk a drága nappal összeforr és homlokunk a felhőket súrolja. Talpraszökkennek ledőlt házfalak kezünk nyomán és piros sziveink akasztják ormaikra lobogónak. Ujjunk nyomán kizöldülne­k a Hk, tekintetünktől kisimul az ég, és csókjainkból csillagok szület­nek üljetek mellénk fáradt öregek, csöpp gyermekek, pihenjetek ti csak mi itt vagyunk és őrködünk, vigyázunk. Mert erősebbek vagyunk, mint a föld, akaratunk magasabb, mint az ég s agyunknak fénye: bolygók üstöké. Fordította: Békés Zsuzsanna.

Next