Fáklya, 1948. augusztus (3. évfolyam, 175-205. szám)
1948-08-01 / 175. szám
Ííffeóetosxet a művészet és irodalom kérdéseinek tárgyalásában A Román Munkáspárt nagyja és sötétsége leleplezéséből és figyelmet fordít a művészet és az ellene folytatott harcból, a az irodalom kérdéseinek tisztázására. Erre mutat rá a Párt központi lapjában nemrégiben megjelent vezércikk. A „Több elvszerűséget a művészeti és irodalmi kérdések tárgyalásában“ című vezércikk nagy jelentőség! Útmutatásokkal szolgál mindazok számára, akik ezekkel a kérdésekel foglalkoznak. Pártunk állandó feladatának tekinti olyan művészet megteremtését, amely az embernek ember által való kizsákmányolásától mentes társadalom felépítésének céljait szolgálja, — határozza meg a Scanteia cikke. Ez a művészet, éles ellentétben a dekadens polgári művészettel, nincs elszakadva az emberiség életétől, küzdelmeitől, hanem a legmagasabbrendű emberi célok szolgálatában harcol. Az ilyen művészet megteremtésének feladata, szükségessé teszi, hogy kritikai szemmel vizsgáljuk meg a művészet és az irodalom minden megnyilvánulását, fedezzük fel a gyengeségeket és hibákat. Ennek a feladatnak tesz eleget a Scanteia, amikor bírálat alá veszi a „Flacára”-t, a Művészek, írók, Újságírók Szakszervezeti Szövetségének folyóiratát. A folyóirat gyengeségeinek feltárása alkalmával, a Scanteia cikke több nagy horderejű kérdést tisztáz. Igy N. Morara beszámolója bírálatának kapcsán, megvilágítja a pártszerűség kérdését. „A pártművészet, azaz a pártszellemtől áthato művészet olyan művészetet jelent, amely nyíltan a proletariátushoz kötött, olyan művészet, amely Lenin kifejezése szerint alkotó része annak a nagyszerű mechanizmusnak, amelyet munkásosztály felfogása és érdeke szempontjából nézi a valóságot, és amely harcol ezért a felfogásáért és ezért az érdekért“. őszinte és nyílt állásfoglalást kér Pártunk minden művészettől a munkásosztály harcának kérdésében. Nem engedhető meg, hogy a művészet állítólagos függetlenségének ürügye alatt elsikkadjanak a munkásosztály és az egész emberiség legfontosabb kérdései. A polgári művészek és írók úgynevezett függetlensége, nem jelent mást, mint burkolt függőséget az uralkodó tőkés osztálytól, mely művészetük anyagi alapját alkotja. Az egyetlen valóban szabad művészet létezik : nyíltan a munkásosztályhoz kötött művészet, amely az által hogy az embernek ember által való kizsákmányolása megszüntetéséért folytatott harc szolgálatába áll. megszabadul azoktól az anyagi függőségektől, melyek egy szűk osztály érdekeihez kapcsolják. Lenin a pártirodalomról szóló híres cikkében már századunk elején lefektette a párt szelleméről irányított irodalom alapjait. A Scanteia cikke a továbbiakban pontos meghatározását adja a szocialista realizmusnak, melynek meghatározása N. Moraxu beszámolójában elhomályosult. . .A szocialista realizmus, amint arra oly jól mutatott rá Maxim Gorkij, a valóság olyan tükrözése, amely a multinzsákménssol amult fiók a jelenben létező maradványai elleni harcból és a jövő csíráinak felkarolásából áll. A szocialista realizmus feltétlenül kíméletlen harcot jelent a kizsákmányoló osztályok ellen és lendületes harcot jelent a valóság forradami átváltoztatásáért, a szocializmus és a kommunizmus leépítésérő”. A szocialista realizmus annak az osztálynak felfogása szempontjából nézi a valóságot, amelynek az a történelmi feladata, hogy amidőn felszabadítja önmagát, felszabadítja a kizsákmányolástól és elnyomástól a egész társadalmat. Éppen ez teszi lehetővé azoknak az alkotóknak, akik a szocialista realizmus álláspontján vannak, hogy az élet lényeges vonásainak valóban realista képét rajzolják meg. A gyengeségek feltárása alkalmával, a Scanteia vezércikke rámutat ezek mély okaira is. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének II. plenáris ülésének határozata irányvonalként kell álljon a művészet és az irodalom kérdéseinek tárgyalásában is. Ennek a határozatnak a szellemében, a Scanteia cikke felhívja a figyelmet arra, hogy harcolni kell, „az ellen a törekvés ellen, hogy a Párt munkájának kiemelését déseket, személyek kiemelésével helyettesítsük“. , Egészségtelen jelenségnek, a régi polgári szellem maradványának tekinti a Scanteia cikke, hogy az író és művész elvtársak soraiban vannak, akik attól félnek, hogy kritikájukkal megbántják azokat, akik felelős munkát végeznek. Hasonló egészségtelen megnyilvánulás a „Flacara“ egyes cikkei, amelyek az osztályharc lekicsinylésének vonalán haladnak. Mindezek a hibák a marxizmus-leninizmus elégtelen elsajátításából erednek. A Scanteia nagyjelentőségű vezércikkének szellemében, egészséges bíráló és önbíráló folyamat indult meg a romániai művészeti és irodalmi életben. Ezt a folyamatot ki kell szélesíteni és ki kell mélyíteni, hogy felfedhessük mindazokat az egészségtelen megnyilvánulásokat és hiányosságokat, melyek hátráltatják művészeti és irodalmi életünknek a fejlődését. Ennek során Bukor megye és Nagyvárad művészeti és irodalmi kérdéseivel foglalkozó elvtársakra — s itt elsősorban Művészek, írók, Újságírók Szakszervezetének Irodalmi Körére, — hárul az a feladat, hogy a Román Munkáspárt irányelvei alapján komoly és alapos vizsgálat alá vegye ezeket a kör- A filmhirdetés Qmilyen és amilyennek lennie kell Elvitathatatlan, hogy ma a legnépszerűbb szórakozás a mozi. Váradon például alig akad bármelyik filmszínházunknak olyan előadása, melyre tíz perccel kezdés után jegyet lehetne kapni. A mozikra éppen ez a népszerűség hárít igen komoly feladatot, az uj ember, az uj világ, tiszta kultúrájának terjesztése terén. A mozi népszerűségét a tőkés rendszer is kihasználta természetesen (hiszt nem használtak ki az időben g kihasználhatóból...). Szenzáció hajhászással népszerűsítette a ponyvát, a ..rémeset", a „borzalmasat“, a fantasztikusat, a „hátborzongatót". A kapitalisták célja. Frankenstein rémje, a arizonai, jól vasalt ruhájú kesztyűs cowboyok és partnereik kalandjaival természetesen az volt, hogy a tőkés iga alatt szenvedő ember figyelmét eltereljék a való világ igazságaitól. Ezeket a „morphium“-filmeket, ordító, vérző, hidegrázó plakátok kürtölték világgá. Mint ahogy felszámoltuk azonban ezeket a filmeket, éppen úgy fel kell számolnunk, a kapitalista filmekhez ülő hirdetéseket is. Sajnos ez számos helyen így fagyváradon sem történt még meg mind a mai napig Filmszínházaink komoly értékű mozidarabokat hirdetnek olyan címekkel és olyan kommentárokkal, melyek csak Dick Foran, az énekes cowboy, vagy a ,,Konyolula“ reklámirozásdl s zülenének. Nézzük csak a legutóbbi hetek konkrét példáit. Nemrég francia filmet vetítettek nálunk, melynek eredeti címe ez volt: „TestvérekA darab román elme így hangzott: „Az én szívem“. A mozi vezetősége viszont jobbnak látta ezt a magyar címet adni „Az elrabolt gyermek“. A „17 éves vagyok“ című filmet nálunk így hirdették: (lényegesen „ mélyebb“ értelmezéssel.) „Az anya bűne“. Még csodálatraméltóbb, hogy nálunk Nagyváradon a szovjet filmek címei sem tükrözik azt a mélységes emberi tartalmat, ami ezekből minden esetben megragadja a nézőt. A ,,Kék utak“ című orosz tengerész-filmet, — mely pompásan tárja elénk a szovjet tengerész hősi életét, — nálunk a „Tenger réme“ cin alatt hirdetik. Az embernek rögtön valami szörnyű, párbajokkal, verekedésekkel és gyermekrablásokkal tűzdelt kalózfilmre kell gondolnia, ha a plakátot olvassa. A tudományos expedíciók munkájáról készült mozidarabokat nálunk emigyen jellemezte a hirdetés: „izgalmas, érdekfeszítő kalandor film“ Más szovjet filmet pedig, mely a keletázsiai benszülöttek életéről és az elnyomók elleni harcról szól. ..mint izgalmas afrikai dzsungel filmet“ hirdetnek. Halott, a darabra legjobb akarat mellett sem lehet ráfogni, hogy valami köze van -e Afrikához. Annál több azonban a valódi demokratikus felfogáshoz, mellyel együtt azt hirdeti, ez a film, hogy nincs felsőbbről.., dü faj. A káros, helytelen és rossz emlékeket idéző hirdetéseket, minél hamarabb megfelelőekkel kell helyettesíteni. Nem hazug szólamokkal, hanem a filmben rejlő igazi értékekkel kell felhívni a közönség figyelmét az egyes mozidarabokra. (völgyesi) A Székelyföldön folytatja népnevelő munkáját a kolozsvári dolgozók színháza Jelentettük, hogy a konészek szabadkoznak. Nem tud- désének? De nem maradhatnaklozsvári Dolgozók Színházak minek örüljenek jobban, a mégse! A Dolgozók Színházának ma Sepsiszentgyörgyre köl- meglett emberek könnyeinek, is meg van a pontos útiránya és főzik. Az újszerű színház vagy az ifjúság lángoló lelkese- menetrendje, feladatait jellemzik az alábbi sorok. A Dolgozók Színháza most is faluról-falura jár, de eehós szekér helyett saját hálókocsijuk van, a primadonnának meg van a saját fészke, a színigazgtónak a maga hálóhelye. A hálókocsi megérkezik rendeltetési helyére. Az ingujjra vetkőzött színészek fölrakják a díszleteket, íme: az ekhós munka modern változata: színész a díszletező, a kellékező, a ruhatáros, az ügyelő, a jegyszedő. Három órakor kezdődik a délutáni előadás. A városka falait plakáterdők lepik el. Úgy a délutáni, mint az esti előadásra minden jegy elkelt. A siker óriási. A színdarabban Truman Amerikájáról van szó, az igazságtalanságokról, a „néger kérdésről“, de mindenki a régi történelmi Erdélyre gondol. Íme, ott Amerikában ma is olyanok az állapotok, mint nálunk voltak Horthy és Antonescu alatt. Késő éjjel küldöttség érkezik a színészekhez. Maradjanak még! Legalább egy hétig! Játszanak más darabot is! A szi- Kulturhírek az Ortex gyárból Az Ortex gyár pártszervezete feldolgozva azt a súlyos hátrányt, amit a román nyelv nem tudása jelent a dolgozók számára, román nyelvtanfolyamot szervezett a gyár munkássága részére, a nyolcas számú iskola tanítónőjének vezetésével, amelyen 15 munkás és munkásnő vesz részt. * * * Teljes lendülettel folynak e kulturgárda készülődései a textil szakszervezet augusztus hó második felében megtartandó kultur versenyeire, amelyen az ötvert tagú kórus számain kívül, két énekszólóval, két szavalattal, egy jelenettel és egy két képből álló színdarabban vesznek részt amelyek tárgyát a görög szabadságharcból merítették. A próbákat naponta tartják a munkaidő befejezése után kettőtől fél ötig. Nagy könnyebbséget jelent az énekkar munkájában, hogy ma mér saját zongorája van az Ortex dolgozóinak. $?ez szülestíí Larmitt az európai hírű magyar fizikus. A nemzetközi tudományos életben először a folyadékok felületi feszültségének mérésére kidolgozott új eljárásával tűnt ki. Eötvös kimutatta, hogy a folyadékok felületi feszültségének változása nem tudományos, hanem más okokra vezethető vissza. Eötvös torziós ingája volt a legnagyobb alkotása. Ezt a műszert ma is használják különböző természeti kincsek felkutatására, olaj és földgáz lelőhelyének megállapítására. Műszerével a lelőhelyek kincseinek mennyisége is meghatározható. Eötvösnek apja Eötvös József, a híres író és neves politika volt, aki a feudális Magyarország megváltoztatásáért harcolt regényeiben. A négy magyar tudós 1919-ben halt meg. Utolsó útjára a Magyar Tanácsköztársaság vezetői kísérték, akit a „dolgozó társadalom kiváló halottjaként“ temették el. A. V. Maszkov: Fiatalok Hetykék vagyunk és büszke... vakmerők De — mint az anya gyenge gyermekét izmos karunkban hordjuk a jövendőt. Villámos erők tornyai vagyunk, ajkunk a drága nappal összeforr és homlokunk a felhőket súrolja. Talpraszökkennek ledőlt házfalak kezünk nyomán és piros sziveink akasztják ormaikra lobogónak. Ujjunk nyomán kizöldülnek a Hk, tekintetünktől kisimul az ég, és csókjainkból csillagok születnek üljetek mellénk fáradt öregek, csöpp gyermekek, pihenjetek ti csak mi itt vagyunk és őrködünk, vigyázunk. Mert erősebbek vagyunk, mint a föld, akaratunk magasabb, mint az ég s agyunknak fénye: bolygók üstöké. Fordította: Békés Zsuzsanna.