Fáklya, 1948. szeptember (3. évfolyam, 206-235. szám)

1948-09-01 / 206. szám

Világ proletárjai egyesültetek! A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHARMEGYEI NAPILAPJA Cl. évfolyam, 206. szám. Nagyvárad, 1913. szeptember 1., szerda. Ara 4 lel Taxi po$ta!S plásica in numerar cont aprob. CHt. Gre PTT. No. 2M7WT317. Lelkes hangulatú gyűléseken ünnepelte Nagyvárad munkássága az Egyesült Szakszervezetei negyedik évfordulóját fennállásának Az Egyesült Szakszerveze­teik újjászervezésének negye­dik évfordulója alkalmával országosan ünnepli meg a­­zervezett munkáság ennek a nagy napnak jelentőséget. Nagyváradon tegnap kezdőd­­tek meg az ünnepi gyűlések, melyek keretében új tagsági szakszervezeti könyveket osztottak szét a szakszerve­zeti munkáiban kitűn­t dolgo­­z­ók között. Tegnap délután a Carmen napközi otthonának kertjé­ben ünnepelt a Bőrfeldolgozó Munkások Szakszervezete. A bensőséges, meleg ün­nepén Bu­csi Sándor elvtárs tartott nagy beszámolót, po­litikai, gazdasági és kulturá­lis kérdésekről, valamint méltatta ennek a nagy nap­nak jelentőségét. Lelkes hangulatban került sor a szakszervezeti tagsági könyvek kiosztására, ame­lyek sorrendje egyúttal ér­demrang­sort is jelent, a szakszervezeti munkában leg­jobban kitűnt dolgozók mun­kája elismerésére. A Bőrfeldolgozó Szakszer­­vezet első számú tagsági könyvét Csordás János eh­­társ kapta, aki negyvennyolc éve harcos tagja a munkás­­osztálynak és aki egyike, volt a bőrös szakszervezet m­e­galapító­ina­k. Az ünnepi gyűlés az Inter­­nacionálé hangjaival ért vé­get.­­A Vasas Szakszervezet nagygyűlésén Kiss Dezső elv­társ, szakszervezeti titkár vá­zolta a vasasok négy év­i mun­káját, az elért eredményeket és a még fellelhető hiányosságo­­kat. A Vasas szakszervezet első számú tagsági könyvét Klein Ödön elvtárs központi instruk­tor kapta, aki annak idején a vasas szakszervezetben kezdte meg a munkásosztályért folyta­tott fáradhatatlan harcát. Szűcs József, Dávid Ferenc, Nagy Má­­ria, Szű­cs István, Kiss Dezső, Ványi­ Károly, Róth L­ászló, Magyari Györgyné, Illés János, Andrási Gyula. Zsolti Istvánná szerepelnek az első negyven kö­­zött Klein Ödön e­ vtdrs vázolta ezután röviden az előttünk álló feladatokat, majd saját nevében vállalta, hogy további munkájá­val is­mé­ jó lesz a vasas -szak­­szervezet első tagsági könyvé­re Több hozzászólás után az in­­ternacionálé hangjaival ért véget a mindvégig­ lelkes hangulatú gyűlés. AZ ÉLELMEZÉSI MUNKÁ­SOK SZAKSZERVEZETE 6 órai kezdettel tartotta meg a Szabad Szakszervezetek 4 éves fennállásának évforduló­­­ját. A gyűlést Molnár Albert elvtárs, szakszervezeti titkár nyitotta meg, utána Névtelen József elvtárs beszélt szép­­(Folytatása a 2.ik oldalon) * William Rust, a Daily Worker főszerkesztője Üf#lle*l@zf@s3! Bomamb­it, amely az el­következő években bám­­ulatba fogja ejteni a világot amikor ezt mondom, de ismét­lem hogy valójában felfedez­­tem egy országot, amely az el­it­ől érkező években bámulatba fogja ejteni Európát és az egész világot a szocializmus megalkotásának terén elért és elérendő eredményeivel. Az or­szág városaiban és falvaiban új szellemet érezni, a nép lel­kesedését, hitét az álla­mosítá­­sokban és az­ új alkotmányban, bizalmát a kormány iránt és szeretetét: a kommunista veze­tők irányában.* Miután ismerteti a különbö­ző foglalkozású emberekkel ■ ’ .’iMv beszé’~otó có. Rí...} (Folylatása a 2.ifc oldalon) London: {Radar) William Rust az Angol Kommunista Párt Politikai Irodájának tag­ja és a Daily Worker felelős szerkesztője a következőket írja legutóbb Romániában tett látogatásával kapcsolatban: „Az utóbbi időben felfedez­tem Romániát. Mintha tájéko­zatlanságról tennék tanúságot, Egyem a Romániai Magyar Szó A romániai magyarság demokratikus központi lapja, a Ro­mániai Magyar Szó egy évvel ezelőtt indult útjára. Egyéves mű­ködése alatt a Romániai Magyar Szó méltán töltötte be a vezető orgánum hivatását, irányt mutatott a magyar nyelvű dolgozó tömegeknek, eljuttatva hozzájuk a román és az együttélő n,a­ S­ysr óén együttes érdekeinek kifejezését a Román Munkás Párt­­ szellemében. A Romániai Magyar Lap egyéves fennállása alkalmából a Fáklya meleg üdvözletét ki­­ tdi és további eredményes munkát kíván abban a harcban, ami­ a Romániai Magyar Szó Népköz­­társságunk dolgozóinak élet és kultúrsz­ínvonala emeléséért ■ mutat. az egyesült szakszervezeti mozgalom negyedik évf­ordul­ójára írta: KLEIN ÖDÓte az O.Sz.T. központi inrtrukclara Négy esztendeje annak, hogy a romániai szakszervezeti moz­galom újjászületett. Mintegy négyszázra tehető azoknak az elvártaknak a szá­­ma, kik a győzedelmesen előre­nyomuló Vörös Hadsereg által felszabadított Romániában, a börtönökből és lágerekből ki­­szabadulva, hozzá­fogtak a szakszervezeti mozgalom újjá­szervezéséhez. Ma 17 szakmai szövetség áll az Országos Szak­­tanács vezetése alatt, több mint másfélmillió taggal. A szakszer­­vezetek káderiskoláin több, mint 10.000 munkás ment ke­resztül, az államosított válla­latokat a szakszervezetekben képzett munkásigazgatók veze­­tik és számtalan szervezett dol­gozója foglal el igen fontos he­­lyet a közigazgatásban. A szakszervezeti mozgalom mindvégig a harc első soraiban állott, melyet a népi demokrá­cia megerősítéséért a reakciós maradványok felszámolásáért folytattunk a Román Kommu­nista Párt, később a Román Munkás Párt vezetése alatt. A szakszervezeti mozgalom­ban tömörült dolgozók értették meg elsősorban, hogy a háború, okozta nyomorúság megszünte­tése, » dolgozók életSzir.vona­­lának em­elése az ország gazda-,j­parb«n ^a m munkaerőt jó biztosi sági egyensúlyának helyreállt. " ‘ ' fása csa kis a munkásosztály feladata lehet, ezért volt képe« meghozni minden áldozatot és tette magáévá a R. K. P. gaz­dasági javaslatát, amelynek megvalósításáért eredményesen tudott harcolni. Négy esztendő kemény har­­cokkal telített munkája van mö­göttünk, melynek eredménye kétségbevonhatatlanul mutat­­kozik abban, hogy jobban élünk, mint eddig s ez erőt ad a további feladatok elvégzésé­hez. Nem lennénk képesek azon­ban ennek a feladatnak a meg­valósítására, ha az elért sikerek­től megittasodva elbizakodnánk és nem tárnók fel gyengesé­geinket. Különösen sok a tennivaló abban az irányban, hogy a szakszervezeti mozgalmon be­lül egészséges kritikai és ön­­kriikai szellem bontakozzék ki melynek segítségével még o­­rő­sabbá kell tennünk e kapcso­latot az egyes vezetők és a * megek között. A termelési versenyek meg­­szervezésében, a részletes mun­katerv kidolgozásában az illető üzemben dolgozó munkásnak aktívan részt kell vennie, hogy a verseny feltételeit képes le­­gyen a Saját munkahelyén al­kalmazni A termelvények minőségének fokozása minden dolgozót át kell, hogy hasson. Érezze m­i­­den munkás, hogy az általa ter­melt javak­at ugyancsak mun­­károk fogyasztják el s ha ez minőségben silány, az nemcsak a saját, hanem minden munkás megélhetését nehezíti, mert nem mindegy az, hogy egy munkás egy fél évig vagy egy évig tud használni, mondjuk egy pár ci­pőt. A terme­s fokozása semmi szín alatt nem mehet a minőség rovására de a minőség emelése mellett a munka termelékeny, sörének fokozására is törekedni kell. A meginduló szocialista versenyeket az iga­z munkás­­osztályt átfogó tömíTmozga­­lommá kell fejlesztenünk. Az államosított üzemekben ki kell bontakozzon egy egészsé­ges viszony az üzemi szakszer­­vezetek és a munkásigazgatók között. A szakszervezetek osztályhar­­cos feladata, hogy a Rom­a Munkás Párt vezetése ul­­tt mindig élén álljanak a munkás­osztály jogos követeléséért fo­­lyó harcnak. Ugyanakkor tisz­tába kell lennünk azzal is, hogy e követelések teljesítésé­nek előfeltételei­ mi, dolgozók, kell, hogy megteremtsük az­­által, hogy az államosított üze­meket rentábilissá, jövedelme­zővé­­ tesszük. Csakis így tudjuk megvalósí­tani azt, hogy a munkások ál­­tal vezetett üzemek vezetése jobb legyen, mint a kapitális,­ták vezette üzem volt. A mi népi demokráciánk óriá­si lehetőséget tár fel az ipar fejlesztésére, már­pedig egy nép jólétét az határozza meg, hogy az ipar és különösen a nehéz­ipar mennyire fejlett. Az üzem­ben lévő gyárak jövedelmező­­sége kell eredményezze azokat az összegeket, melyek újabb be­fektetési lehetőséget adnak kor­mányunk számára az ipar fej­lesztéséhez, újabb üzemek léte­sítéséhez. Más oldalról pedig gondoskodnunk kell a m­egfele­­lő szakmai káderek kiképzésé­ről, hogy az egyre növekvő tant tudjuk, így a fontos feladatként él előttünk a mezőgazdasági mun­­kások szakszervezetének m­eg­erősítése és az oda nem való elemek kitakarítása. Ezeknek a szakszervezetek­­nek ugyanazt a szerepet kell betölteniük a mező­gaz­das­ág­ban, mint az ipari szakszerveze­teknek az iparban. A mezőgazdasági ter­me­lés mennyiségi és minőségi feljaví­tása a mezőgazdasági termékek olcsóbbá tétele éppen olyan f'hi­tes kérdés, mint maga az ipar. Az állami mintagazdaságoknak valóban mintagazd­aságoknak kell lenniük melyek kézze­­­foghatóan bizonyítsák, hogy a földnek tudományos alapon va­ló tervszerű kihasználása men­­­nyiségben több, minőségben jobb és olcsóbb terméket ered­ményez. Éberen kell ügyelnünk és ide­jében lelepleznünk minden oly­an kísérletet, mellyel az osztály­ellenség igyekszik elgáncsolni bennünket. A szabotálókat nem bűnös tettük elvégzése után kell felfedni, hart'fem előtte kell őket ártalmatlanná tennünk. Ha minden dolgozó átérzi, hogy mindaz, ami az üzemekben, ál­lami gazdaságokban van, az va­lóban a miénk, a népé­s hogy jólétünk biztosítása saját ke­­zünkben van, akkor gyors ütemben menetelhetünk előre a szocializmus építésében, mely az általános emberi jólét biztosí­­téka A négy éve újjáéledt romá­niai szakszervezeti mozgalom általános feladatai ezek, me­­lyeknek gyakorlati keresztül­vi­­tele nagy mértékben függ attól, hogy mennyire vagyunk képe­sek a munkástömegeket és ve­­zetőit a marxista,leMn­sta el­mélet fegyverével ellátni, ma­gasra emelve politikai és kul­turál­i színvonalát és egyben általános életszínvonalát, így teszünk mi fogadalmat szeptember 1-én a szakszerve­­zeti mozgalom évfordulóján, magasra emelve a szervezett dolgozók vörös zászlaját, mely­re vérre í­rták a jelszót. Viág Proletárjai Egyesüljetek,

Next