Fáklya, 1948. december (3. évfolyam, 296-324. szám)

1948-12-01 / 296. szám

Szokolovszki lefele « af,n§'® t­­németországi me gszállé es’ek főparancsnokaihoz it gioijti Ktaiesai Dafdságan is ® fi líiaesig­­sWzzdft Berlin eeus^ínch szüfesetfessegff Berlin. (Rador). Szoko­­lovszki marsall, a németor­szági szovjet katonai köz­­igazgatás főparancsnoka no­vember 29-én levelet intézett Robertsohn tábornokhoz, a németországi angol megszálló csapatok parancsnokához. A levél rámutat arra, hogy a szovjet parancsnokság nem nézheti el a katonai parancs­nokságok támogatásával Ber­lin nyugati övezeteiben elkö­vetett mesterkedéseket, ame­lyeknek célja a város köz­igazgatásának felbontása és szétdarabolása. „Amint tudják, Berlin szovjet katonai hatóságai is­mételten kihangsúlyozták Berlin egysége megőrzésének szükségességét és szorgal­mazták a berlini egységes de­mokrata választások megtar­tását. Ezeket az indítványo­kat nem vették figyelembe. Az egységes demokrata vá­lasztások helyett Berlin nyu­gati övezeteiben külön­ vá­­lasztásokat tűztek ki decem­ber 5-re. Ezeknek az elkülö­nített választásoknak előké­szítése nem a demokrata szabadságjogok jegyében tör­ténik, hanem ellenkezőleg, az ezen övezetek demokrata szervezeti ellen megindult rendőri üldözésekkel vannak kapcsolatban. A nyugati öve­zetek elkülönített választá­sai, — folytatja levelét Szo­­kolovszki marsall, — a város közigazgatási intézményeinek megszüntetését és külön vá­rosi tanács felállítását szán­dékoznak előidézni olykép­pen, hogy abban a nyugati katonai hatóságok korlátla­nul uralkodhassanak és tá­mogassák a város reakciós elemeinek mesterkedéseit. Berlin városi vezetőségé­nek szakadár elemei bizonyos megszálló hatóságok segítsé­­gével már régóta meg akar­ják szüntetni a városi nács egységes szervezetét, hogy ezzel egyidejűleg ki­zárhassák belőle Berlin szé­les néptömegeinek demokra­ta képviselőit és kiküldötteit A szovjet parancsnokság ezt nem engedheti meg. A szovjet parancsnokság nem engedi meg­, hogy Berlin városi tanácsában demokrata ellenes elemek mesterkedje­nek, akik szakadást akarnak előidézni a német ügyvezető­­­­ségben. A szovjet parancs­­­nokság, miként a múltban , úgy most is elő akarja moz­dítani Berlin egységének megőrzését, és elősegíti azok­nak a feltételeknek megte­remtését, amelyek biztosít­­­­ják Berlin Önkormányzati szerveiben a demokrata kép­viselők rendes tevékenysé­gét.“ Szokolovszki hasonló leve­let küldött Clay és Koenig tábornokoknak is. Elmenekült Nankingból a Kuomintang kormány miniszterelnöke PARIS. A párisi rádió adása szerint Szu-Fo a Kuomi­tang kormány minis­zerelnöke csa­­ládjával és több miniszterrel elmenekült Nankingból. Szun Fo és társai repülőgépen Hongkong­­ba költöztek. A főiskolák tanszékeinek és vizsgfáin­ak beosztása Bukarest. (Badar) A közokt­a­­t­ás­ügyi miniszter m­ost megjelent rendel­ete a főiskolai tananya­go­t katedránként csoportosit’a Mindegyik katedra «.gy­e-v tan­­anyagot képvisel is a következő tanári és segéd­ személyzetet fog­­­aHja magába; katedrafőnök ta­nár helyettes katedrafőnök tanú" előadótanárok, munkálati főnö­kök, felolvasók, előkészítő asszisz­ten­sek. Külön rendelet állapítja meg minden szakra nézve a ka­téd­ánkénti tan­anyagot a kérdé­ses katedrák állásait és a hoz­zá­juk beosztott tanári és segéd­­személyzetet. A tanévet félévek­re osztják fel. Az első félév ja­nuár 31-ig tart, a második pe­dig február 16-tól június 15-ig. A vizsgákat minden félév végéi tartják és pedig február 1 és 15 valamint január 19 és 30 között A pótvizsgák szeptember 1 és 1 közö­t lesznek. A rendes viz­sák ideje alat teszik le az utolsó vizsgát is. Fudari vizs­gák részére az iskola év folyamán tűzik ki a határ­időt. & megvalósult testvériség . Ma harminc éve, 1918. december el­­sején kimondták Erdélynek Romániá­hoz való csatolását. A több nemzeti­ségű Erdély kérdése e múlt­ban mindég a nemzeti gyűlöl­ködés gyújtópontja volt és az 1918-as főhatalmi változás sem tudta ezt megszüntetni. Az osztrák-magyar monarchia el­nyomó és elnemzetietlenítő po­litikáját a román nagytőkések és földbirtokosok nacionalista uralma váltotta fel. Erdély kérdése a múltban min­deg két szomszédos és együttelő nép, a magyar és ro­mán nép szétválasztásának és egymásra uszításának az esz­köze vált. Az uralkodó osz­­tály mindenkor felismerte hogy uralkodó helyzetének és kizsák­mányolási lehetőségének fenn­tartása érdekében kitünően fel­használhatja Erdély kérdését. A két világháború közötti idő­ben az erdélyi kérdéssel kap­csolatos soviniszta és revizio­nista izgatás ellenségként ál­lította szembe a két szomszé­dos országot és háborús tűz fész­két csinált Európának ebben a részében. A második világháború alat­t és az azt megelőző időben a hitleri fasizmus kitünően fel­használta Erdély kérdését, hogy ennek segítségével, mind a ma­gyar, mind a román népet be­levigye a szovjetellenes hábo­rúba és hogy mindkét nép fia­talságának nagy részét feláldoz­za a német imperialista érde­kekér­t. Erdély kérdésének rendezé­se, az itt lakó népek teljes jog­egyenlőségének biztosítása nem valósulhatott meg csak a fasiz­mus megsemmisítése után, a munkásosztály következetes har­ca eredményeként. Az 1944. augusztus 23-i fordulat után, a romániai demokratikus erők, a Román Kommunista Párt irá­nyítása alatt, megteremtették Erdély népei számára az egyen­jogúság biztosításának feltéte­leit. A nagytőkés­ földesúri po­litikával ellentétben, amely nemcsak az erdélyi magyarsá­got, hanem Erdély minden lo­ttóját, tehát az itteni románo­kat is az ország másodrendű állampolgárának tekintette, a munkásosztály következetesen haladt a marxista-leninista el­mélet által meghatározott úton, az együttélő nemzetisé­gek egyenlő jogainak biztosítá­sa útján. A romániai munkás­­osztály, az ország dolgozói füg­getlenül nemzeti hovatartozá­­­síiktől, minden erejükkel egy­formán részt v­esznek a népi de­mokratikus rendszer megszilár­dításában­, a kizsákmányolás kor­látozásában és felszámolá­sában, ami egyúttal a nemzeti kérdés megoldásának az egye­düli helyes módja is. A romániai népi demokra­tikus rendszer helyes és követ­kezetes nemzetiségi politikája megakadályozta, hogy a reak­ciós nagytőkés és földbirtokos elemek, a nemzeti gyűlölet, a nacionalizmus és a revízioni­z­­mus téveszméi befurakodhassa­nak a dolgozó nép soraiba. Ez a nemzetiségi politika terem­ette meg az együttélő népek ölcsönös bizalmát és testvéri együttműködését, annak a harcnak keretében, melyet or­szágunk dolgozói a Román Munkáspárt vezetése alatt a kizsákmányolás és elnyomatás minden fajta megnyilvánulása ellen folytatnak. Ennek a harcnak során, az ország újjáépítése és demokra­tizálása terén elért eredmé­nyekkel egyidejűleg, a szocia­lizmus alapjainak megteremté­sével egyidőben, a nemzeti kér­dés is megoldást nyert. A ro­mániai magyarság egyenlő jo­gainak biztosítása a demokra­tikus kormányzat első intézke­dései között volt. Azóta is ab­ban a mértékben, ahogyan a munkásosztálynak sikerült ki­szorítania az ország vezetésé­ből a kizsákmányolókat, az együttélő nemzetiségek kérdé­se mind teljesebb megol­dást nyer.­­ Az utóbbi hónapokban végrehajtott nagy jelentőségű reformok, melyek az ország általános kérdéseit érintették, ugyanakkor mind teljesebb megoldást jelentettek az itt élő nemzetiségek számára is. A közoktatásügyi reform biztosítja az együttélő nemzeti­ségek és elsősorban a magyar­ság közoktatását, minden nem­zetiség anyanyelvén, az állam költségén. A magyar nyelvű is­kolák száma a közoktatás m­in­den fokán meghaladja az 1944 előtti isk­oláékét. Három álla­mi magyar színház és egy nép­opera biztosítja az itt élő ma­gyarság kultúrigényeinek kiéh­­ ejtését, az Állami Kiadóválla­lat pedig magyar nyelvű alosz­tályt létesített. Az igazságügyi reform következtében­ ott ta­láljuk a népbirák soraiban a magyarság soraiból kikerülő népbirákat is. A kormány ma­gyar nyelvű jogi iskolát, köz­­igazgatási tanfolyamot szerve­­­zett, hogy ezáltal biztosítsa a magyarlakta vidékek számára a magyarul tudó köztisztvise­lőket. Mindezek a megvalósítások, melyek a román, magyar és a többi együttlakó nemzetisége­­gek dolgozóinak közös harca­ként valósult meg, megterem­tették a román nép és a ma­gyar lakosság közötti testvéri együttélés feltételeit. Ez a test­véri együttélés, az együttélő népek soraiban kifejlődő egy­re erősebb közösségi tudat le­hetetlenné tette az angol-ame­rikai imperialisták kísérleteit akik a hitlerista nemzetiségi uszítás módszerének felhaszná­lásával akarják meggyengíteni a népi demokratikus országait egységét és erejét. A romániai magyarság kérdéseinek helyes és következetes megoldása a népi demokrácia kérdéseinek rendezése folyamán egészséges alapot teremtett a két szom­szédos népi­­ demokratikus or­szág, a R­omán Népköztársaság és a Magyar Köztársaság kö­zötti kapcsolatok kimélyíté­­sére is. Ma, amikor országunk dol­gozó népe a szocializmus alap­­jainak­ megteremtésén dolgo­zik, a munkásosztály feladata, hogy tovább folytassa a helyes és következetes nemzetiségi po­litika alkalmazását s a legna­gyobb határozottsággal verjen vissza minden soviniszta és re­vizionista megnyilvánulást, min­den kísérletét az osztályellen­­ségnek, hogy a nacionalizmus mételyével bontsa meg a dol­gozó nép egységét.

Next