Fáklya, 1948. december (3. évfolyam, 296-324. szám)
1948-12-01 / 296. szám
Szokolovszki lefele « af,n§'® tnémetországi me gszállé es’ek főparancsnokaihoz it gioijti Ktaiesai Dafdságan is ® fi líiaesigsWzzdft Berlin eeus^ínch szüfesetfessegff Berlin. (Rador). Szokolovszki marsall, a németországi szovjet katonai közigazgatás főparancsnoka november 29-én levelet intézett Robertsohn tábornokhoz, a németországi angol megszálló csapatok parancsnokához. A levél rámutat arra, hogy a szovjet parancsnokság nem nézheti el a katonai parancsnokságok támogatásával Berlin nyugati övezeteiben elkövetett mesterkedéseket, amelyeknek célja a város közigazgatásának felbontása és szétdarabolása. „Amint tudják, Berlin szovjet katonai hatóságai ismételten kihangsúlyozták Berlin egysége megőrzésének szükségességét és szorgalmazták a berlini egységes demokrata választások megtartását. Ezeket az indítványokat nem vették figyelembe. Az egységes demokrata választások helyett Berlin nyugati övezeteiben külön választásokat tűztek ki december 5-re. Ezeknek az elkülönített választásoknak előkészítése nem a demokrata szabadságjogok jegyében történik, hanem ellenkezőleg, az ezen övezetek demokrata szervezeti ellen megindult rendőri üldözésekkel vannak kapcsolatban. A nyugati övezetek elkülönített választásai, — folytatja levelét Szokolovszki marsall, — a város közigazgatási intézményeinek megszüntetését és külön városi tanács felállítását szándékoznak előidézni olyképpen, hogy abban a nyugati katonai hatóságok korlátlanul uralkodhassanak és támogassák a város reakciós elemeinek mesterkedéseit. Berlin városi vezetőségének szakadár elemei bizonyos megszálló hatóságok segítségével már régóta meg akarják szüntetni a városi nács egységes szervezetét, hogy ezzel egyidejűleg kizárhassák belőle Berlin széles néptömegeinek demokrata képviselőit és kiküldötteit A szovjet parancsnokság ezt nem engedheti meg. A szovjet parancsnokság nem engedi meg, hogy Berlin városi tanácsában demokrata ellenes elemek mesterkedjenek, akik szakadást akarnak előidézni a német ügyvezetőségben. A szovjet parancsnokság, miként a múltban , úgy most is elő akarja mozdítani Berlin egységének megőrzését, és elősegíti azoknak a feltételeknek megteremtését, amelyek biztosítják Berlin Önkormányzati szerveiben a demokrata képviselők rendes tevékenységét.“ Szokolovszki hasonló levelet küldött Clay és Koenig tábornokoknak is. Elmenekült Nankingból a Kuomintang kormány miniszterelnöke PARIS. A párisi rádió adása szerint Szu-Fo a Kuomitang kormány miniszerelnöke családjával és több miniszterrel elmenekült Nankingból. Szun Fo és társai repülőgépen Hongkongba költöztek. A főiskolák tanszékeinek és vizsgfáinak beosztása Bukarest. (Badar) A közoktatásügyi miniszter most megjelent rendelete a főiskolai tananyagot katedránként csoportosit’a Mindegyik katedra «.gye-v tananyagot képvisel is a következő tanári és segéd személyzetet fogaHja magába; katedrafőnök tanár helyettes katedrafőnök tanú" előadótanárok, munkálati főnökök, felolvasók, előkészítő asszisztensek. Külön rendelet állapítja meg minden szakra nézve a katédánkénti tananyagot a kérdéses katedrák állásait és a hozzájuk beosztott tanári és segédszemélyzetet. A tanévet félévekre osztják fel. Az első félév január 31-ig tart, a második pedig február 16-tól június 15-ig. A vizsgákat minden félév végéi tartják és pedig február 1 és 15 valamint január 19 és 30 között A pótvizsgák szeptember 1 és 1 közöt lesznek. A rendes vizsák ideje alat teszik le az utolsó vizsgát is. Fudari vizsgák részére az iskola év folyamán tűzik ki a határidőt. & megvalósult testvériség . Ma harminc éve, 1918. december elsején kimondták Erdélynek Romániához való csatolását. A több nemzetiségű Erdély kérdése e múltban mindég a nemzeti gyűlölködés gyújtópontja volt és az 1918-as főhatalmi változás sem tudta ezt megszüntetni. Az osztrák-magyar monarchia elnyomó és elnemzetietlenítő politikáját a román nagytőkések és földbirtokosok nacionalista uralma váltotta fel. Erdély kérdése a múltban mindeg két szomszédos és együttelő nép, a magyar és román nép szétválasztásának és egymásra uszításának az eszköze vált. Az uralkodó osztály mindenkor felismerte hogy uralkodó helyzetének és kizsákmányolási lehetőségének fenntartása érdekében kitünően felhasználhatja Erdély kérdését. A két világháború közötti időben az erdélyi kérdéssel kapcsolatos soviniszta és revizionista izgatás ellenségként állította szembe a két szomszédos országot és háborús tűz fészkét csinált Európának ebben a részében. A második világháború alatt és az azt megelőző időben a hitleri fasizmus kitünően felhasználta Erdély kérdését, hogy ennek segítségével, mind a magyar, mind a román népet belevigye a szovjetellenes háborúba és hogy mindkét nép fiatalságának nagy részét feláldozza a német imperialista érdekekért. Erdély kérdésének rendezése, az itt lakó népek teljes jogegyenlőségének biztosítása nem valósulhatott meg csak a fasizmus megsemmisítése után, a munkásosztály következetes harca eredményeként. Az 1944. augusztus 23-i fordulat után, a romániai demokratikus erők, a Román Kommunista Párt irányítása alatt, megteremtették Erdély népei számára az egyenjogúság biztosításának feltételeit. A nagytőkés földesúri politikával ellentétben, amely nemcsak az erdélyi magyarságot, hanem Erdély minden lottóját, tehát az itteni románokat is az ország másodrendű állampolgárának tekintette, a munkásosztály következetesen haladt a marxista-leninista elmélet által meghatározott úton, az együttélő nemzetiségek egyenlő jogainak biztosítása útján. A romániai munkásosztály, az ország dolgozói függetlenül nemzeti hovatartozásíiktől, minden erejükkel egyformán részt vesznek a népi demokratikus rendszer megszilárdításában, a kizsákmányolás korlátozásában és felszámolásában, ami egyúttal a nemzeti kérdés megoldásának az egyedüli helyes módja is. A romániai népi demokratikus rendszer helyes és következetes nemzetiségi politikája megakadályozta, hogy a reakciós nagytőkés és földbirtokos elemek, a nemzeti gyűlölet, a nacionalizmus és a revízionizmus téveszméi befurakodhassanak a dolgozó nép soraiba. Ez a nemzetiségi politika teremette meg az együttélő népek ölcsönös bizalmát és testvéri együttműködését, annak a harcnak keretében, melyet országunk dolgozói a Román Munkáspárt vezetése alatt a kizsákmányolás és elnyomatás minden fajta megnyilvánulása ellen folytatnak. Ennek a harcnak során, az ország újjáépítése és demokratizálása terén elért eredményekkel egyidejűleg, a szocializmus alapjainak megteremtésével egyidőben, a nemzeti kérdés is megoldást nyert. A romániai magyarság egyenlő jogainak biztosítása a demokratikus kormányzat első intézkedései között volt. Azóta is abban a mértékben, ahogyan a munkásosztálynak sikerült kiszorítania az ország vezetéséből a kizsákmányolókat, az együttélő nemzetiségek kérdése mind teljesebb megoldást nyer. Az utóbbi hónapokban végrehajtott nagy jelentőségű reformok, melyek az ország általános kérdéseit érintették, ugyanakkor mind teljesebb megoldást jelentettek az itt élő nemzetiségek számára is. A közoktatásügyi reform biztosítja az együttélő nemzetiségek és elsősorban a magyarság közoktatását, minden nemzetiség anyanyelvén, az állam költségén. A magyar nyelvű iskolák száma a közoktatás minden fokán meghaladja az 1944 előtti iskoláékét. Három állami magyar színház és egy népopera biztosítja az itt élő magyarság kultúrigényeinek kiéh ejtését, az Állami Kiadóvállalat pedig magyar nyelvű alosztályt létesített. Az igazságügyi reform következtében ott találjuk a népbirák soraiban a magyarság soraiból kikerülő népbirákat is. A kormány magyar nyelvű jogi iskolát, közigazgatási tanfolyamot szervezett, hogy ezáltal biztosítsa a magyarlakta vidékek számára a magyarul tudó köztisztviselőket. Mindezek a megvalósítások, melyek a román, magyar és a többi együttlakó nemzetiségegek dolgozóinak közös harcaként valósult meg, megteremtették a román nép és a magyar lakosság közötti testvéri együttélés feltételeit. Ez a testvéri együttélés, az együttélő népek soraiban kifejlődő egyre erősebb közösségi tudat lehetetlenné tette az angol-amerikai imperialisták kísérleteit akik a hitlerista nemzetiségi uszítás módszerének felhasználásával akarják meggyengíteni a népi demokratikus országait egységét és erejét. A romániai magyarság kérdéseinek helyes és következetes megoldása a népi demokrácia kérdéseinek rendezése folyamán egészséges alapot teremtett a két szomszédos népi demokratikus ország, a Román Népköztársaság és a Magyar Köztársaság közötti kapcsolatok kimélyítésére is. Ma, amikor országunk dolgozó népe a szocializmus alapjainak megteremtésén dolgozik, a munkásosztály feladata, hogy tovább folytassa a helyes és következetes nemzetiségi politika alkalmazását s a legnagyobb határozottsággal verjen vissza minden soviniszta és revizionista megnyilvánulást, minden kísérletét az osztályellenségnek, hogy a nacionalizmus mételyével bontsa meg a dolgozó nép egységét.