Fáklya, 1949. január (4. évfolyam, 1-27. szám)
1949-01-01 / 1. szám
fi “uy Namzelgyinéi tév'rala Jiti Smtnikkel a Szovjetunis legfelsőbb Tanácsa Prezidíimiáiak elnekéhez A Nagy Nemzetgyűlés szerda esti ülésén hatalmas lelkesedés közepette és egyhangúlag elhatárolta, hogy az újév alkalmából gz alábbi táviratot intézi Nikolaj Mihajlovics Szvernikhez, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Prezidiumának elnökéhez: ,,Az újév alkalmából a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűése meleg üdvözleteit küldi a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Prezidiumának és új győzelmeket kíván szovjet népnek a kommunizmus építésének magasztos művéhez, a béke, valamint a világ összes népei szabadságának és függetlenségének megvédéséhez. A Román Népköztársaság dolgozó népének nevében Szereteteket és hálánkat fejezzük ki a haladó emberiség zseninis tanítója, Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusz iránt. a ’ A Román Munkáspárt Központi Vezetősége plenáris ülésének határozata a Mmányos, Malmi és művészi tevékenység iszinzésére. Tekintettel a tudomány, az irodalom és művészet fejlődésének fontosságára a szocializmus alapjai sikeres építése művének szempontjából, valamint a nép szolgálatába állított tudomány és kultúra fejlődésére alkalmas feltételek megteremtésének szükségességére, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége a következőket határozta: 1. Javasolja a Román Népköztársaság kormányának, hogy 1949. évtől kezdve a Román Népköztársaság Akadémiája évi 15 jutalmat létesítsen egyenként 200 ezer lej értékben, tudományos munkákért és kiváló művészi alkotásokért, mint: a fizika és matematika, vegytan és geológia, biológiai tudományok, mezőgazdasági tudomány, műszaki tudomány, orvostani, történelem társadalmi tudományok (bölcsészet, közgazdaság, jog), költészet, prózairat, drámairodalom, nyelvészet, irodalom és művészetelmélet, publicisztika, zene és képzőművészet. A jutalmak országunk társadalmi harca, tudománya és kultúrája kimagasló képviselőinek neveit fogják viselni. 2. Tekintettel arra a hivatásra, amelyet mint országunk tudományának és kultúrájának magas fóruma, a Román Népköztársaság Akadémiája tölt be, javasolja a kormánynak, hogy olyan intézkedéseket foganatosítson, amelyek megjavítják a Román Népköztársaság Akadémiája tagjainak anyagi helyzetét és tudományos tevékenységüknek feltételeit. Javasolja továbbá :a Román Népköztársaág kormányának, intézkedjék, hogy az akadémikusok családtagjai anyagi körülményeit biztosítsák. 3. Javasolja a RNK kormányának, hogy a RNK írószövetsége mellett ,,a RNK íróinak irodalmi alapja4’ elnevezés alatt intézményt létesítsen, amelynek célja az Írók különböző formában történő anyagi támogatása, azért, hogy alkotó munkájuk kifejtésére a kedvező feltételeket biztosítsák. ,,A RNK Íróinak irodalmi alapja“ az évi költségvetésben erre a célra előírt összegekből, a kiadóvállalatok jövedelmeinek egy részéből és más forrásokból meríti összegeit. 4. Javasolja a kormánynak, hogy az állam évi költségvetéseibe, az 1949. évi költségvetéstől kezdve iktasson be egy állami alapot a művész- alkotások támogatására, a képzőművészet és zenei téren. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége felhívja a tudósokat, írókat és művészeket, hogy minden tehetségüket és egész alkotó erejüket vessék latba azért, hogy országunkban biztosítsuk a kultúra felvirágzását és így tevékeny módon járulnak hozzá a szocialista társadalom építéséhez. A dolgozók ezrei, a Pátt, a hatóságok, a hadsereg és a demokratikus szervezetek lelkes tömegei felemelő ünnepséggé avatták a december 30-át Szerdán a késő esti órákban is folytak az előkészületek egyes üzemeikben és közhivatalokban az épületek december 30-i feldíszítésére. Csütörtök reggelre pedig mindenütt elkészült a munka és a város valóban ünnepi köntösben köszöntette az ország dolgozóinak ünnepét. A Mihail Viteazul téren épített és zászlókkal ékesített emelvény előtt már 10 órakor A napipar'íinc' bevezetőben 1947 december 30 jelentőségével foglalkozik és kiemeli a tényt, hogy Hazánk szocialista fejlődésében mekkora jelentősei:el 1ő i a inon arcain me gyülekeztek a hadsereg, a gyárak, az üzemek és intézmények csoportjai, jelszavas táblák és zászlók alatt. Fél 11-kor Zolter Torna tábornok lépett a mikrofon elé és Emil Bodniras elvtárs, vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter, a hadsereg katonáihoz, altisztjeihez, tisztjihez és tábornokaihoz intézett december 30-i IX. számú napiparancsát olvasta fel. döntése: A napiparancs kiemeli azoknak a reformoknak jelentőségét melyeket Népköztársaságunk egy esztendeje alatt Pártunk szocialitái mellett, kormányunk megvalósítóit. Külpolitikai téren különösen nagy jelentőségűek ezekből a megvalósításokból a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal kötött kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződések, melyeknek révén a Román Népköztársaság komoly tényezőjévé vált a világbékét, a hamisítatlan demokráciát védő és a szocializmust építő arcvonalnak. Az 1949-es elvégzendő munkáról szólva, a napiparancs mint a dolgozó nép elé tűzött legnagyobb feladatról, az első egyéves gazdasági tervről beszél. A Tervről, amit a munkásság és a dolgozó parasztság éredekeinek megfelelően adottak meg és amelynek sikere (Folytatás a 3=k oldalon.) Emil Bodncsras © Vfárs napig» drancsti A Köztársaság kikiáltásának évfordulója a fővárosban Szerda délután a bukaresti Ateneul Roman dísztermében lelkes gyűlésen ünnepelték meg a Köztársaság kikiáltásának első éves évfordulóját. Az ünnepségen részt vettek a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagjai, C. I. Parhon professzorral az élen, a kormány tagjai, élükön Groza Péter miniszterelnök, Gheorghiu Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, a minisztertanács első alelnöke, valamint a diplomáciai testület tagjai, élen S. I. Kurtaradze, a Szovjetunió bukaresti nagykövetével. Az ünnepi beszédet Groza Péter miniszterelnök tartotta, aki röviden vázolta az 1948-as év eseményeit és kihangsúlyozta, hogy a Népköztársaság kikiáltásának első évében megvalósított eredmények azt bizonyítják, hogy a monarchia súlyos akadályát jelentette a román nép fejlődésének. A miniszterelnök a továbbiakban kihangsúlyozta, hogy a politikai sikerek lehetővé tették gazdasági életünk forradalmasítását és a június 11-én megvalósított államosítás súlyos csapást mért a kapitalizmusra, a népi demokratikus rendszer legádázabb ellenségére. — Az elvégzett munka elemzésének és a Román Népköztársaság gazdasági lehetőségeinek alapján, — mondotta továbbiakban a miniszterelnök — megalkottuk az 1949-es általános gazdasági tervet. Ennek célja, hogy a munkásosztály által megvalósított gazdasági eredményeket megerősítse és ezzel biztosítsa hazánkban a szocializmus építésének feltételeit, a nehézipar megerősödését és kifejlesztését egyrészt másrészt pedig a mezőgazdaság területén azoknak az intézkedéseknek előkészítését és megvalósítását, amelyek a mezőgazdaságban is biztosítsák a szocializmus építését. A továbbiak során Groza Péter miniszterelnök kidomborította a kulturélet hatalmas fellendülését. Beszéde végén a miniszterelnök a Román Népköztársaság külpolitikai munkájának eredményességét hangsúlyozta és felsorolta azokat a kulturális, gazdasági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződéseket, amelyeket a népi demokratikus országokkal kötöttünk. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított a miniszterelnök a Szovjetunióval megkötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási, valamint gazdasági szerződéseinknek, amelyek lehetővé tették a nemzetközi reakció támadásainak kiküszöbölését és a Román Népköztársaság politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. Előléptetések a hadseregben a Köztársaság évfordulóján Emil Bodnaras eltársat vezérezredessé nevezték ki A Román Népköztársaság kikiáltásának első éves évfordulóján a hadsereg sok tisztjét és altisztjét magasabb rangra emelték. A következő tábornokokat nevezték ki: Vezérezredesnek: Emi Bodnarast, nemzetvédelmi minisztert. A táborno gffja: Borisa Petré, Staneiu Edmond, Stefănescu Stere, Draganescu Nisior, Teclu Jacob, Verdes Constantin és Com sel Pantel mon vezérőrnagyokat. Vezérőrnagyokká: Burca M!haih Florescu Mihail, Butqi Iosif. Damian M ha:', Buzdea M'lfi-de, Popescu Eremia, Ma. rlncu Ion, Popescu Ion és Baienaru Ion edd'g. ezredeseket. Ugyanakkor a Román Népköztársaság hadseregének több más tisztjét léptették elő. Ugyancsak nagyszámú altisztet léptettek elő hadnaggyá.