Fáklya, 1949. február (4. évfolyam, 29-56. szám)
1949-02-01 / 29. szám
I. V. Sztálin nyilatkozata az amerikai International News Service kérdéseire Moszkva. (Rador.) A Tass Közli I. V. Sztálin válaszait a január 27-én fogadott Kingsbury Smithnek, az amerikai International News Service európai vezérigazgatójának kérdéseire. Első kérdés: Kész lenne-e a Szovjetunió kormánya arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányával együtt bevizsgálja egy közös nyilatkozat közlésének ügyét, amely megerősíti azt a tényt, hogy ezen kormányok egyikének sincs szándékában háborúhoz folyamodni a másik ellen? Válasz: A szovjet kormány kész lenne bevizsgálni egy ilyen nyilatkozat közlésének ügyét. Második kérdés: A Szovjetunió kormánya kész-e az Amerikai Egyesült Államok kormányával együtt olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek ennek a békeegyezménynek megvalósítását célozzák, mint például a fokozatos leszerelés? Válasz: Természetesen a Szovjetunió kormánya együttműködhetne az Amerikai Egyesült Államok kormányával, azoknak az intézkedéseknek az alkalmazásában, amelyek ennek a békeegyezménynek megvalósítására törekszenek és fokozatos leszereléshez vezetnek. Harmadik kérdés: Ha az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország beleegyeznének abba, hogy a nyugatnémet külön állam létrehozását elhalasszák a külügyminiszterek tanácsa ülésének összehívásáig, amelyet a németországi kérdések, általános bevizsgálásának szentelnének, kész vona-e a Szovjetunió kormánya visszavonni azokat a megszorításokat, amelyeket a szovjet hatóságok alkalmaztak Berlin és Németország nyugati övezetei közötti közlekedésekre vonatkozóan? Válasz: Ha az Egyesült Államok, Angia és Franciaország tiszteletben tartják a harmadik kérdésben foglált feltételeket, a szovjet kormány semmi akadályát sem látja a szállításokra vonatkozó rendekezésük visszavonására, azzal a feltétellel azonban, hogy egyidejűleg a három hatalom is visszavonja a szállítások és kereskedeem terén bevezetett megszorításokat. Negyedik kérdés: Excellenciája kész-e találkozni Truman elnökkel, bizonyos mindkettőjük számára elfogadható helyen, egy ilyen békeegyezmény megkötési ehetőségeinek megvitatása végett? Válasz: Akár előbb is kijelentettem, hogy semmi ellenvetés sincs egy talákozás ellen. ktovisiais Mlipyilisztériuf fiának sjilítala az Iszikallili Sz$?első!“-rí! Moszkva. (Rador) A ..TASSZ hírügynökség közli a Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozatát az „Északatlanti Szövetségge“ • kapcsolatban. Január 14-én az Egyesül Államok külügyminisztéruma lireuzú nyilatkozatot közöl eizel a címmel: ,,A béke megteremtése, a kollektív biztonság az Atlanti Óceán északi vidékén 1 Ez a hivatalos okmány az Egyesült Államok álláspontját vázoja az úgynevezett ,,Atlanti Szövetséggel kapcsolabban, amelyre nézve az Egyesült Államok kormánya Kanadával együtt még a múlt nyár óta tárgyalásokat folytatott Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányával. A múlt évben az öt felsorolt nyugateurópai hatalom vezetőkörei a kolektív védelem ürügye alatt és az Egyesült Álamok védnökségével politikai és katonai szövetséget kötöttek. Ebben az évben már alkalmazzák az angol-amerikai tervet azzal a távoli céllal, hogy ugyanezeknek az európai országoknak és Kanadának a részvételével létrehozzák az „Északatlant Szövetséget“ az Egyesült Államok közvetlen vezetése alatt. Truman elnök január 20. nyilatkozatában azt állította, hogy az Észa-atonti biztonság szerződéstervezetét amelynek hivatalos kijelentés szerint az a célja, hogy megerősítse az Atlanti Óceán északi vidékén a biztonságot, rövidesen a szenátus elé terjesztik megvizsgálásra. HÁROM ÉVES a Magyar Köztársaság Ma, február elsején ünnepli a Magyar Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulóját. A szocializmus fa haladó népi demokratikus Magyar Köztársaság a magyar dolgozók harcának eredményeként jött létre, a Szovjetunió győzelme által létrehozott kedvező körülmények között. Mint a többi népi demokratikus államok, a Magyar Köztársaság megvalósulása is szerves következménye a második világháborúnak és az abból kialakuló nemzetközi erőviszonyoknak, amely a szocializmus erőinek a növekedését hozta magával. A népi demokratikus ország útja közös út, és az út, amelyen haladva a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja is vezette az orosz proletariátust. Ez a közös út hasonló problémákat vet fel mindezek az országok számára és ezért ezek között az országok között mind szorosabb barátsági és együttműködési viszony alakul ki. A magyar dolgozó nép, miután eltávolította Magyarország vezetéséből a kizsákmányoló elemeket és az ország irányítását a városi és falusi dolgozók kezébe helyezte, hatalmas gazdasági és kulturális fejlődésnek indult. A Román Népköztársaság dolgozó népe szeretettel kíséri figyelemmel a baráti Magyar Köztársaság dolgozóinak harcát a szocializmus alapjainak megteremtéséért. Mindkét ország dolgozó népe tisztában van azzal, hogy saját országát erősítve, gazdasági és politikai szempontból növeli a demokratikus és szocialista tábor erejét, gyöngíti az imperialisták állásait. Országaink ma azonos fronton harcolnak nemzeti függetlenségük és szabadságuk biztosításáért a leigázásra törekvő imperialisták ellen. Ma már az imperialistáknak és ügynökeiknek a belföldi kizsákmányoló elemeknek nem sikerült a két népet, egymás ellen uszítani, mert a munkásosztály által hirdetett proletár nemzetköziség szelleme és a múlt keserű tapasztalatai meggyőzték mind a román, mind a magyar dolgozókat, hogy csakis közös harcban a kizsákmányolók ellen, biztosíthatják szabad és boldog fejlődésüket. A Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság népei kövöl kifejlődött baráti viszonynak ad kifejezést a most egy éve megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Ez az egyezmény lehetőséget nyújt mindkét ország számára, hogy egymás támogatását fellasznulva, könnyebben haladjon a gazdasági nehézségek legyőzésének útján és kiegészíti a már korábban létrejött kulturális kapcsolatokra vonatkozó egyezményt. Ugyanakkor, amikor ez az egyezmény mindkét ország fejlődését segíti elő és szorosabbra vonja egymáshoz való viszonyát, fontos tényezője a Szovjetunió által vezetett béke és demokrácia arcvonalának is. Ez az egyezmény nemzetközi vonatkozásban komoly gátat emel az imperialisták délkelet-európai terjeszkedése elé és lehetetlenné teszi, hogy ezek az országok egymás élén kijátszva elveszíthessék függetlenségüket és egy újabb Szovjetellenes háború ugródeszkájává válhassanak. A Magyar Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmával a Román Népköztársaság dolgozó népe szeretettel köszönti a baráti ország dolgozó népét, és meg van győződve arról, hogy a szocializmus felé vezető egyedüli helyes időn haladva, a Szovjetunió példája által mutatott úton, további sikereket fog elérni függetlenségének megvédése és a dolgozók jólétének megteremtése terén. A két szomszédos népi demokratikus köztársaság közötti kapcsolat további elmélyítése pedig „hozzájárul majd a szocializmus alapjait építő népeink fejlődéséhez, a béke megteremtéséhez és a Szovjetunió vezette szocializmus frontjának megerősödéséhez“, mint ahogyan azt Ana Pauker elvtársnő, Pártunk titkára kifejtette a két ország közötti egyezmény megkötésének évfordulója alkalméval. .. " (—ács) ,i Nppfi Sigvets és az angl i-i ®isziai felek* Minaué fa«ffi»re 1918 márciusában. Brüsszelben Angia, Franciaország, Reguum, Hollandia és Luxemburg megkötötték azt a köcsönös segélynyújtás és kollektiv védelmi szerződést, amely eradta az alapját l’izomos nyugateurópai áll -sik elkülönült csoportjának, amely „Nyugat Szövetség“ néven ismeretes. Előirányozták, hogy bizonyos más európai országokat amelyek hajlandók politikájukat az Anglia vezetése alatt álló fenti csoport céljainak megfelelően alakítan, bevonják a Nyugati Szövetségbe. Köztudomású az is, hogy a Nyugati Szövetség megaapítói már kezdettől fogva kizárták annak a lehetőségét hogy ebben a szövetségben a népi demokrácia összes országai és a Szovjetunió részt vegyenek s ezzel kifejezésre juttatták azt, hogy a Nyugati Szövetséget nem azzal a céllal alakították, hogy az európai békeszerető országokat egyesítse és az átalános európai békét tartósan biztosítsa, hanem egészen más célokkal. Ezeknek a céloknak semmilyen közös vonásuk sincsen azzal a gondolattal, hogy megszilárdítsák a nemzetközi békét és biztonságot. Nem véletlen, hogy ehhez a csoporthoz tartozó országok államfőrfiai, Bevin angol külügyminisztertől kezdve, kénytelenek voltate nyíltan kijelenteni, hogy a Nyugati Szövetség megalakítása lényeges változást jelent ezeknek az országoknak a poétikájában. Ezt már nem lehetett többé eltitkolni, amikor a színfalak mögötti előkészületek ennek a csoportnak a megalakítására már készen voltak könnyű rájönni, hogy a fenti szövetség megkötése azt jelenti, hogy Angia, Franciaország és a többi résztvevő államok kormányai véglegesen elhagyták atra demokratikus áramok által (Folytatás a 4-ik oldalon.)