Fáklya, 1949. április (4. évfolyam, 88-115. szám)
1949-04-01 / 88. szám
A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHARMEGYEI NAPILAPJA IV. évfolyam, 88. szám Nagyvárad, 1949. április 1, péntek. kr . „ , , Ara 4 lel Taxi portáig pubtl : in numerat coot «prob. Dir. GJe PTT. No. 214.724/1947. A Román Népköztársaság dolgozói üdvözlő táviratokat küldenek a párizsi Békepartizánok Világkongresszusának Bizottságához Bukarest. (Rador) Az egész ország területén a falusi és városi dolgozók népgyűléseken hozott határozatok és táviratok útján jelentik be csatlakozásukat a Békepartizánok Országos Kongresszusához, amelyet április folyamán nyitnak meg Páriában. A kisfzkülő-megyei dolgozók határozatukban többek között kimondják, hogy minden erejükből harcolnak a békéért és művelődésért, az imperializmus, háború és sötétség ellen. A gyulafehérvári értelmiségiek határozott harcot vállaltak a közművelődés értékeinek és a békés emberek életének megvédésében a támadó háborúval szemben. A CGM művészegyüttes és ev tagjai a következőket mondják határozataikban: „Felháborodásunkat fejezzük ki az amerikai imperialisták mesterkedései fölött, amiért nem adták meg a newyorki béke világkonferenciára való utazáshoz szükséges engedélyt a népi demokrata országok, valamint Franciaország, Olaszország és Brazília kiküldötteinek.4“ A temesvári Állami Színház művészei üdvözlik a kongresszust és vállalják, hogy minden erejükkel harcolnak a békéért és haladásért. A tordamegyei tantestület a következő határozatot küldte Párisba: „Tudatában vagyunk annak a feladatnak, amely előttünk áll a szocializmusnak országunkban való felépítésénél. Vállaljuk, hogy alaposan elsajátítjuk a marxi-, lenini-tanokat és elhatározottan harcolunk a béke és művelődés megvédéséért, a világ haladó erői oldalán, amelynek élén a Szovjetunió halad.“ A CompulUng-MtmceLj mezőgazdasági gépszakiskol*a tanulói és tantestülete lelkesen üdvözli a békepartizánok világkongresszusának összehívását és a következőket határozta el: „Vállaljuk, hogy hozzájárulunk mezőgazdaságunk szocialista átalakításához szükséges műszaki káderek kiképzéséhez. dolgozunk azért, hogy iskolánkat a háborús uszító imperialisták elleni harc tevékeny tényezőjévé változtassuk. A segesvári németnyelvű tanítóképző tanulói és tantestülete kijelenti, hogy szilárd elhatározásuk a békéért és haladásért harcolni az új háborús uszítók ellen a Román Népköztársaság többi dolgozóinak oldalán. Hasonló határozatokat, küldtek még: a kolozsvári líceum tanárai és tanulói, a resicai tantestület, a karánsebesi tanítóképző tantestülete és tanulói, a csíkmegyei tanítók szakszervezete, a vlasca-megyei Corbii Mari és a bacau-megyei Frumoasa tanítói, az aradi műszaki leányiskola tantestülete és tanulói és a husti műszaki iskola tanulói és tantestülete. Más falvakból a RNK értelmiségeinek országos kongresszusát üdvözölték és fejezték ki csatlakozásukat a világ népeinek békemozgalmához. Intézkedés a bihar megyei szabad állások betöltéséről Mindazok az intézmények,szövetkezetek, állami és magánvállalatok, amelyeknek munkaerőre van szükségük, jelentsék ezt a megyei munkaelhelyező hivalnál. Tilos a szabad állások elfoglalása a hivatal engedélye nélkül. Nem érvényes ez a rendelet azokra az ábészféra, amelyek XL, XII., XIIl., XIV, XV. fizetési kalóriához tartoznak, de az állás betöltését itt is három napon belül jelenteni kell A mezőgazdasági dogozók kivételt képeznek, eltekintve a szakképzett munkásoktól, mint például tra<iorista, technikus, mechanikus, vagy az adminisztratív személyzet. A Mi Értelmiségei Béke és Művelődési Kongresszusának munkálatai A RNK Értelmiségeinek Béke és Művelődési Kongresszusa ülésén a szovjet küldöttség nevében Alexej Szurkov, szovjet költő üdvözölte meleg szavakban a Román Népköztársaság haladó értelmiségeit az egész dolgozó néppel együtt, amely új társadalmi rendszert épít. ..Az elmúlt háború ütötte mély és súlyos sebek még mindig nem gyógyultak be országainkban. Még nem tűnt el a Sokszáz felperzselt ősrégi város, soktízezer felgyújtott falú hamva s még fájóan él emlékünkben, eltörölhetetlenül vésődik népünk lelkébe a hitlerista hóhérok által Majdanek, Auschwitz, Buchenwald, Matthausen poklaiban meggyilkolt sokmilió testvérünk és nővérünk, a végtelen harcmezőkön elesett testvéreink emléke, amely nem engedi elfeledtetni a múltat s hallásunkat, látásunkat élesebbé, éberebbé teszi. Népeink annyit szenvedtek és oly nagy áldozatokkal fizettünk meg a győzelemért, hogy mindennél többre becsüljük a békét, amely a teremtő munka örömét, a művelődés új győzelmeit, a tudomány, irodalom és művészetek felvirágzását hozza magával és megnyitja az utat a kommunizmus felé A háborút csak a kizsákmányoló, 6 jelentéktelen kisebbség kívánja, míg a világ oszfFolytatása a 3-ik n'ddon 1 ! A mftrogc issdesség gépesítése útján „Nem volt sem ekém, sem jószágom, könyörögnöm kellett a zsírosgazdának, hol egy szerszámért, hol egy igáért. Öt nap alatt sem fejeztem volna be ennek a darabocska földnek a felszántását. Most pedig két óra alatt elkészültem vele.“ így beszélt Lache Biazute fioresti dolgozó paraszt, amikor a traktor- és mezőgazdasági gépállomás munkásai szántották traktoraikkal az ő és a vele társult dolgozó parasztok földjét. És így beszél az a sok ezer dolgozó paraszt is, aki szerződést kötött az állami gépállomással a traktorok használatára, így beszél Szepes Pál félholdas Székelyhidon. De így beszélnek Lacika József, Miklós Ferenc és a többiek is . . . Ezelőtt, amikor a mezőgazdasági munka ideje eljött, a szegény, vagy középparaszt a zsírosgazdától kényszerült kölcsön kérni a hiányzó szerszámot, vagy igavonót. Fizetésként a szegény, vagy középparasztnak hónapokig kellett raboskodnia a telhetetlen zsírosgazdánál, engedelmes szolgává kellett alázkodnia előtte, össze a dolgozó parasztnak kétszer annyit kellett fizetnie a szántásért a kulákok kezeihez, mint amennyiért az állami traktorok szántottak. Täntäremben, Doljmegyében egy középparasztnak egy hold szántásért két hold megmunkálásával kellett fizetnie a zsírosgazdától kölcsönvett eke és iga dijában. Fel kellett szántania, be kellett vetnie, le kellett aratnia, csépelnie a két hold termését, a szalmát boglyába kellett raknia a kulák udvarán és magtárba kellett hordania a búzát. Hány dolgozó paraszt ne tudna száz meg száz hasonló esetről? Melyik dolgozó paraszt nem érezte saját nyakán a zsírosgazda fojtogatását. Melyik dolgozó paraszt ne ismerkedett volna meg a kulák ravaszságával? Most, az állami traktor- és mezőgazdasági gépállomások útján a munkásosztály hatalmas segítséget nyújt a dolgozó parasztságnak, hogy lerázhassa a kizsákmányoló zsírosgazdák jármát. Amint Gh. Gheorgiu-Dej elvtárs a RMP Központi Bizottságának március 3—5-i plenáris ülése elé terjesztett jelentésében kimutatja, az állami gépes traktorállomásoknak fontos hivatást kell betölteniök a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetség megszilárdításában, a zsirosgazdák és az összes falusi tőkés elemek ellen. Ma már sokezer szegény és középparaszt használja a gép- és traktorállomásokat és felszabadult attól, hogy szolgának kelljen szegődnie a kukkokhoz földjének megmunkálása végett. Régebben hogyan is álmodhatott volna arról a szegény, vagy középparaszt, hogy traktorral szánthassa fel földecskéjét, géppel vethessen és arathasson? Ma a Párt, a munkásosztály harca és a népi demokrata rendszer következtében sokezer dolgozó paraszt megteheti ezt. „Az állami gépállomás a legfontosabb eszköz, hogy a haladó technikát bevezethessük elmaradt mezőgazdaságunkba 4 — mondta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs jelentésében. Valóban egyetlen traktor különleges ekéjével tíz hold földet szánthat fel egy nap alatt, míg iavonta ekével legfeljebb egy holdat lehet felszántani. A traktorszántás ezenkívül olcsóbb és nagyobb, jobb termést biztosít. De a traktorszántás annál olcsóbb, a termés annál bőségesebb, minél nagyobb területen dolgozik a traktor. A gépállomás tehát a legjobb iskola és a legjobb alkalom arra, hogy a szegény- és középparasztok egyedül határozzák el a különböző formájú munkatársulásra való áttérést. Számos helyen a gépállomás munkásai megértették feladatukat és sikerrel valósították azt meg. Caracalon például a Pártszervezetek vezetése mellett dolgozva, alapos agrátori munkát fejtettek ki a szegény- és középparasztság között. Ennek következtében a dolgozó parasztság 160 társulást alkotott a traktorok használatára. A nagykárolyi gépállomás munkásai szintén sikeres agitációs munkát végeztek, amelynek eredménye 43 társulás volt. A székelyhídi ég a most, fokúik szalontai gépállomás munkásainak szintén nagy súlyt kell fordítaniuk a falvak felvilágosítási munkájára. Ma az állami gépállomás munkásainak és műszaki embereinek feladata teljesíteni a szegény, és középparasztsággal kötött szerződéseket és elvégezni a volt földesurak kisajátított birtokain a mezőgazdasági munkát. Kerülni kell a szükségtelen időveszteséget és utat. Idejében kell előkészíteni a megfelelő mennyiségi üzemanyagot és olajat, cserealkatrészeket és a mozgó javító műhelyt. A traktoristák fő gondja legyen a gépeik gondozása és szigorú takarékosság, üzemanyag olaj s alkatrészek terén. Mindezeket legjobban, a szocialista munkaversenyek kereteiben lehet megvalósítani. Már bontakoznak a munkaversenyek a traktoristák közt. De, hogy a munkaversenyek egészséges fejlődésnek indulhassatnak, minden traktorista és minden traktorista-csoport munkarendű , létére kell támaszkedniük. Ezért, a murik árversenyét elsősorban az állomás egységein belül kell megszervezni. A gépállomás pártszervezeteinek, szakszervezeteinek központi feladatát kell képezze a ttraktoristák és a traktorista csoportok közötti szocialista munkaverseny megszervezése. A szovjet traktorfisták nagyszerű példáját követve, traktoristáinknak szociaista munkaversenybe kell lendülniük a normák túllépése,,, a, szántás jobb minősége, a takarékosság megvalósítására, a traktorok megfelelő gondozása és a munkaidő teljes kihasználása végett. A szegény- és középparasztok részére nyújtott segítségnek nem szabad a mezőgazdasági gépre korlátozódniok. Ezt a segítséget, gyakorlati tanácsokkal, utbaigazitásokkal kell kiegészíteni,; amelyben egyaránt kell részesíteni a szerződő és a többi dolgozó parasztot, hogy minél jobban megművelhessék földjüket és minél jobb termést érhessenek el és ezáltal meg tudjanak szabadulni a kizsákmányoló zsircsgazdák jármától. Az állami gép és traktorállomásoknak az élő példa hatalmával kell meggyőzniük a dolgozó parasztságot, a nagy teületen történő gépesített munka magasabbrendűségéről. Az állami gépállomás munkásainak és műszaki embereinek, a pártszervezetek vezetése mellett az a feladatuk, hogy állandóan mozgósítva érezzék magukat a falusi osztályharc arcvonalán, a Párt politikájának végrehajtására irányuló harc frontján, a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetség megerősítése és a mezőgazdaság szocialista átváltoztatásához szükséges feltételek előkészítése céljábóL