Fáklya, 1949. április (4. évfolyam, 88-115. szám)
1949-04-01 / 88. szám
± FAKLYA A Román Népköztársaadg íróinak Értekezlete teljes egészében helyben hagyja az írószövetség újjászervezési bizottsága előterjesztette jelentéseket és a Román Népköztársaság írószövetségének megalakítását. A RNK írószövetsége az irodalmárok egysége, az írók a szocializmus építéséért vívott harcban való tevékeny részvételének elve alapján álló szervezet. Az értekezlet megállapítja, hogy több írónak az alkotás terén elég sikere, egyesek kitüntetése a RNK Akadémiája részéről, az írószövetség keretében legutóbb kifejtett tevékenység é s új tehetségek feltörése a dolgozók soraiból, az irodalmi alkotás kezdődő fellendüléséről tanúskodik. Mindezek az eredmények következményei a munkásosztály Alt& Pártja vezetése alatt megvalósított történelmi jelentőségű forradalmi átalakulásoknak. A politikai államhatalom átvétele a szegényparasztsággal szövetkezett proletáriátus részéről, a királyság megdöntése, a legfőbb ipari termelőeszközök államosítása és az Állami Terv elkészítése lehetővé tették, hogy országunkban haladéktalanul hisz kiláthatunk a szocializmus építéseinek magasztos művéhez. Ezek az átalakulások hatalmas kultúrszomjat ébresztettek a széles néptömegekben és az alkotóerők kifejlesztésének és felhasználásának páratlan kilátásait tárták fel. Ezen az alapon kezdődött országunkban annak az újtippeti irodalomnak a kifejlődése, amelynek uralkodó jellege a népi érdekek és törekvések szolgálata. Ennek az irodalomnak a megszületése és kifejlődése, a polgári ideológia befolyásaival, a hanyatló burzsoá irodalommal vívott nehéz csata viszonyai között megy végbe.Éppen ezért, a Román Népköztársaság írói, tudatában lévén annak a fontos szerepnek, melyet az irodalom a szocializmus építéséért és az ember ember általi kizsákmányolása teljes megszüntetéséért vívott harcban betölthet és be kell töltenie, számot vetnek azzal, hogy az egész nép által nagy örömmel köszöntött kezdődő irodalmi fellendülés továbbvitele érdekében, kötelességük: eltökélten harcoli az ósdi irodalmi felfogások és beidegződések eltávolításáért az irodalmi alkotásból, figyelmesen és elmélyülten tanulmányozni az élő valóságot, hogy magas művészi értékű alkotásokkal minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a dolgozók nevelésének művéhez, a kizsákmányoló osztályok és a ködösítés és tudatlanság elleni harc nemes színényeinek szellemében. A mai risadayok között, amikor egyrészt a béke, a demokrácia és haladás erői, élükön a Szovjetunióval, másrészt pedig a háború, a kiákmányolás és népeket leigázó erők — élükön az angol-amerikai imperializmussal, — között, heves harc folyik, a Román Népköztársaság írói úgy vélik, hogy az alkotó számára nem létezhet nemesebb és szebb hivatás mint az, hogy a haladás összes erőinek oldalán műveivel részt vegyen a béke, a kultúra, az emberi szabadság és méltóság megvédésének magasztos ügyében. A Román Népköztársaság íróinak elhatározott szándéka a hivatás betöltése; tehetségük és alkotó lendületük révén ápolni és erősíteni fogják a dolgozók harci eltökéltségét és gyűlöletét a béke, a kultúra, a népek függetlensége és a haladás halálos ellenségei — az angol-amerikai imperializmus — ellen. Kímélet nélkül küzdeni fognak az imperializmus ideológiai befolyása ellen, bármilyen formában is jelentkeznék ez. A RNK írószövetsége feladatként vállalja hogy központjává legyen a rothadófélben lévő kapitalista kultúra előtti kozmopolita szolgalelkűség és a burzevá irodalom különböző áramlatai szolgai utánzása elleni harcnak, mivel ezeknek az áramlatoknak a kifejezett célja, hogy elszigeteljék az írót a valóságtól és szakadékot ássanak alkotó és nép között. A RNK írói ezt a feladatot a haladás erői által vívott általános békeharca szerves részének tekintik s fokozni fogják akciójukat a formalizmusnak, az esztétizmusnak és bármely más hanyatló irodalmi áramlatnak megbélyegzésére és kiküszöbölésére. Tevékenységükben a RNK íróit a népi demokratikus rendszer politikája — a népi érdekek és törekvések hűséges kifejezője — vezérlik. Tevékenyen fognak harcolni, hogy országukat a győzedelmes szocializmus országává változtassák át, műveik révén ápolni fogják a városi és falusi dolgozók hazája — a Román Népköztársaság — iránti szeretetet, a proletár internacionalizmus szelemét, valamint a forró szeretetet ez iránt az igazság iránt, ahol a szocializmus diadalmaskodott; a szeretet, a béke gránitbástyáját és a haladó kultúra nagyszerű fényforrását megtestesítő ország — a Szovjetunió iránt Szervezetüket, az íróknak a leghaladóbb ideológia — a munkásosztály ideológiája szellemében való nevelése központjává, a marsi-lenini magasztos eszméje és a Szovjet kultúra — főleg pedig a szovjet irodalom, a szocialista realizmus irodalma — hatalmas tapasztalat» elsajátításának és terjesztésének eszközévé változtatják. A Román Népköztársaság írószövetsége áthatanosan fog küzdeni, hogy az írók a szocialista realizmus módszerét alkalmazzák amely megköveteli az alkotóktól az élet realista történelmileg konkrét ábrázolását, a maga forradalmi fejlődésének szemszögéből és a valóság új, haladó jelenségeinek tükrözését az irodalmi alkotásban. Az írók tudatában vannak annak, hogy előttük az a megtisztelő, de egyben felelősségteljesfeladat áll, hogy hozzájáruljanak a kultúra fejlesztéséhez és terjesztéséhez a tömegek között, ezért kinyilvánítják elhatározásukat, hogy erőfeszítéseiket fokozva, magas művészi értékű és gazdag eszmei tartalmú műveket adjanak a népnek, olyan műveket, amelyek tükrözzék szocializmus felé haladó országunkban végbemenő mélyreható -átalakul in mitmulásokat és maguk is cselekvő tényezői legyenek ezeknek az átalakulásoknak. cselekvő tényezők az Állami Terv teljesítéséért a mezőgazdaság szocialista áta’kulátáért, a nép kultúrszinvonalának állandó emeléséért vívott harcban. Az írók* művészi munkájuk központjába állítják a társadalmi átalakulás hatalmas folyamatát, az országunkban lezajló építőmunka lendületét, az uj, szocialista társadalmat kovácsoló dolozókat. Arra fognak törekedni, hogy megmutassák: hogyan születik meg országunkban az uj, szocialista ember a társadalmi átalakításért és a szocializmus építésééit vivott harc tüzében, úgy igyekeznek majd írni hogy minden uj alkotás éles fegyver legyen a béke, demokrácia és szocializmus harcosainak kezében. E magául»« feladatok teljesítésére a Román Népköztársaság Írói új Szervezetbe tömörülnek, amely cselekvő tényezője kell legyem a munkásosztály ellenéé, gél elleni harcának; élő, dinamikus szerv, amely képes az irodalmi alkotást a munkásosztály győzelmei és a Román Munkáspárt vezérlő útmutatásai által feltárt mederbe irányítani. Az írók kötelezettségként vállalják hogy minden támogatást megadnak e szervezetnek, hogy betölthesse az előtte álló feladatokat. Egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a múltbeli Irodalmi hagyományok értékeinek feltárásához, klasszikusaink műveinek tudományos ujjáértékelése, az irodalmi folklór elmélyült tanulmányozása révén és a századok folyamán felhalmozott kulturális és művészi javak, kincsestárának a nép rendelkezésére való bocsátásához. Az új Írók kiemelésére a dolgozók soraiból, a Szövetség megszervezi az avatott írók és műbírálóik alkotó tapasztalatainak továbbadását az ifjú íróknak. Ebből a célból az írók együttműködnek majd a szakszervezeti, ifjúsági, női, stb. szervezetekkel, tevékenyen részt vesznek a munkásjellegű irodalmi csoportok és körök munkálataiban, irodalmi útmutatásokkal látják el ott a kezdőket és fokozzák alkotótevékenységüket, hogy irodalmi anyaggal lássák el a népi kultúrintézményeket, színdarabokat imák a szakszervezeti művészcsoportok és kulturotthonok számára, dolgozni fognak azoknak a folyóiratoknak, amelyeknek feladata a kultúra terjesztése a széles néprétegek között, stb. Az együttélő nemzetiségek minél hathatósabb irodalmi fejlődésének biztosítására, az írók támogatni fogják az írószövetség illető alosztályait és minden kívánt segítséget megadnak, hogy az irodalmi műveket egyik nyelvből a másikba ültessék át. A RNK írószövetsége állandó tevékenységet fejt majd ki az írók és a tömegek közötti érintkezés megkönnyítésére, ennek érdekében az írók és az olvasók között találkozásokat, az irodalmi művek nyilvános kritikai megvitatását és írói kiutadókat az iparvidékekre és a falvakba stb. rendez-A RNK Triezö vétségén beiil az aigeru elvteerttség és alkotó versengés szellemét honosítja meg, az irodalmi művek megvitatása és az írók közötti kö c.iinős segítség alapján. E tevékenység keretében különleges figyelmet szentel a gyermek- és ifjúsági irodalomnak, a Szatirikus irodalomnak és a humornak, valamint a mp nyelvekből, főleg pedig a nagy Szovjet irodalom műveiből való fordításoknak. Egy dftjllftg, a RNK írószövetségének kötelessége figyelmet és gondot fordítani tagjai élet- és alkotási körülményeire, ténylegesen támogatni a RNK kormányának az alkotás ösztönzésére hozott intézkedéseit, őrködni az „irodalmi alap“ helyes felhasználása fölött, újabb akciókat kezdeményezni az irodalmi alkotás felvirágoztatásához szükséges minél szélesebb körű anyagi lehetőségek biztosítására. A RNK írói, amidőn új ezer vezetők keretében hozzálátnak e feladatok teljesítéséhez, kötelezettséget vállalnak a nép, a i munkásosztály, ennek Pártja, előtt, hogy méltóknak bizonyulnak ahhoz a magas ranghoz, amellyel Sztálin felruházta őket — az emberi lelkek mérnökei rangjához és szocializmust építő népünk törekvéseit híven tükröző, magas irodalmi értékű műveket alkotnak. A RNK írói HATÁROZATA III. A versenynyertes Grebekin ( gorist munkatársai körében: ittam, Arcábí) Szállt a pír oeghatottságtól. — Ilyen emberek vagyunk mi — mondja. — Ilyennek nevelt az élet. Mi nem vendégek vagyunk az életben, hanem sajátkezüleg alakítjuk azt, mi magunk. — Hosszú hallgatás követte szavait. Ennek a tagbaszakadt, hallgatag embernek őszinte kitörése és szemeinek csillogása mély benyomást keltett az összes jelenlevőkre. — Nekünk is szükségünk van szellemi táplálékra, — folytatta lelkesem Grigonj. — Feltétlenül kell az nekünk, mert csak általa tudjuk szebbé, jobbá tenni életünket. J Nagyrabecsülöm a Szakmunkásokat. Óriási földterületet, több ezer hektárt kell megmunkálnom, gyarapitnom kel! ismereteimet yrdaden trón mérnökekerok lenni... így jött szó a „szellemi táplálékról“, ami egyet jelent a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésével, a folyton haladó élet újabb és újabb követelményeivel. A gép és traktorállomás igazgatói irodájában hajnali öt órakor már ég a lámpa. A gép- és traktorállomás párttitkára, Avdejev Grigorij munkakezdés előtt beszél az igazgatóhoz. Zsebéből noteszt vesz elő és elmondja neki a rádióból hallott híreket, amelyek között az is szerepel, hogy a donvidéki kolhozok hét évre szállították le a véderdőfüggönyök ültetési határidejét, a váttógazdálkodás teljes meghonosításáét pedig három évre. — Nekünk is azon kell igyekeznünk, hogy mi is úgy tegyünk. Kolhozaink helyzete azonos — mondotta az igazgatónak. — Nem kis dolog ez s annál nagyobb szégyen lenne ránk nézve, ha nem haladnánk együtt a többiekkel. Triskin Andrej felnevetett: — Hogy mi ne haladnánk együtt a többiekkel? Ki van zárva . . . Erre gondoltam én is. Éppen most kerül sor az új szerződéskötésekre a kolhozokkal. Vállaljuk ezt a kötelezettséget is és vágjuk be a szerződésekbe. Az igazgató ezen a sztyeppén született, itt nőtt fel és itt lett belőle kommunista. Először a traktorkezelést tanulta ki. ihljd a kohlbájti vezetést, később brigádot lért, azután géplakatos, majd művezető. Együtt dőtt fel az embereivel és azok munkájával. Képviselővé s választották az Orosz Szövetséges Tanácsköztársaság Legfelső Tanácsába. 1948 őszén a kulesovkai mezőgazdasági gép- és traktorállomás munkatervében új harci szakasz keletkezett: felszántani a földet a véderdőfüggönyök ültetésére. A véderdők élő valósággá váltak; hosszú, egyenes sorokban szegélyezik a földeket és számuk sokkal nagyobb, mint a tervelőírásban. És a régi szomorú szamarai pusztaságon irta a győzelem dala zeng. „A szamarai érüisiség“ című cikkében Tolsztoj Leó a vidék parasztjainak sorsára gondolva, így kiáltott fel: ,,Borzalom még csak gondolni is rá.“ Ma már a kulesovkai, zujevkai, krutenkovói, berezovkai és a tesznovói parasztok jövője * Tolsztoj által megrajzolt szomorú képpel ellentétben, élénk színekben vetül elénk. Mind az öt falu kolhozainak zöld búzatáblái élénkítik a vidék képét. Úgy néz ki ez, mint az ígéret földje. Nemsokára 15——20 méteres csatorna szeli át s a csatornát gyöngyszemekként díszítik majd a vízmedencék és folyó árkok, amelyekből többezer hektárnyi földet öntöznek. Innen indul majd ki a villamosvezeték hálózata is. S ennek a munkának a középpontjában a mezőgazdasági gép és traktorállomás áll. A gépállomás hatalmas üzem, számos műhellyel. Itt öntik a mezőgazdasági gépek alkatrészeit, itt vannak a tudományos kutatás intézményei, amelyek irányítják a kolhozdolgozók tevékenységét, itt a színház, a könyvtár, stb. Kényelmes lakásokban élnek itt az emberek s elmondhatják egytől-egyig: „Itt találtuk még az élet igazi értelmét, a mezőgazdasági gép és traktorlilotándk áajlő életben.“ (Vége.) Hogyan zajli az élet egy szovjet gazdaság*! gép* és traktorállomásosi Irta: V. VEUCSKO