Fáklya, 1949. július (4. évfolyam, 176-206. szám)
1949-07-01 / 176. szám
A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BihARMEGYEI NAPILAPJA IV. évfolyam, 176 szám, I > ai íaxa postalii oiStiri Nagyvárad, 1949. július 1„ péntek 1 Ár» Ék IIM *■ runner« cant «prob. ^ I ^ Cttr, GJe PTT. No. 214.724/1947. A minisztertanács jóváhagyta az állami terv harmadik évnegyedének termelési és beruházási programját A Hivatalos Közlöny kedden megjelent száma az alábbi minisztertanácsi határozatot közli: A minisztertanács 1949 június 25i ülésén tudomásul vette az állami tervbizottság elnökének jelentését és a Román Népköztársaság állami tervéről szóló 1949 évi 1. számú törvény intézkedéseit, valamint a minisztertanács 1949. évi 39. és 40. számú rendeletéi értelmében a következőket határozza: 1. SZAKASZ Jóváhagyja az 1949. év harmadik negyedére vonatkozó termelési és beruházási tervezetet, amelyet az állami tervbizottság minisztériumokra és intézményekre elosztva állított össze. 2. SZAKASZ Az állami tervbizottság köteles azonnaljuttatni a minisztériumokhoz az 1949. év harmadik negyedének terveit. A minisztériumok. a terveket hónapokra beosztva kiterjesztik a hatáskörükbe tartozó gazdasági egységekre és vállalatokra. Ezeket a részletterveket az állami tervbizottságtól való kézhezvételtől számított 5 napon belül szétküldik a vállalatoknak végrehajtás végett. 3. SZAKASZ A minisztériumok kötelesek legkésőbb 1949 július 15-ig beterjeszteni az állami tervbizottságnak a kulcsvállalatok hónapokra beosztott részletterveit. 4. SZAKASZ A minisztériumok kötelesek az állami tervbizottságnak minden hónap 15-ig jelentést tenni arról, hogy az ipari központok valamint a hasonló gazdasági egységek hogyan teljesítették az előző hónap tervelőirányzatait. 5. SZAKASZ A terv teljesítésének biztosítása érdekében a minisztériumok minden erejüket latba vetik az összes meglévő lehetőségek és erőforrások felhasználására. Ennek során támogatniok kell a szocialista versenyeket, a termelésben kitűnt élmunkások tapasztalatainak lecserélését, az összes újítások népszerűsítését és új munkamódszerek bevezetését. A minisztériumoknak különös gondot kell fordítaniok a helyi anyagforrások teljes mértékű kiaknázására, valamint az anyagok mennél észszerűbb felhasználására. Azokat az anyagokat, amelyek a termelés alapszektoraiban is felhasználhatók, gazdaságosabb anyagokkal kell helyettesíteni. A minisztériumok gondoskodnak a technológiai törzslapok felfektetéséről és azok gyakorlati alkalmazásáról. Az iparügyi minisztériumnak különös gondot kell fordítani a hulladékanyagok begyűjtésére és értékesítésére. 6. SZAKASZ Miután a terv csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a választékokat a szükségleteknek megfelelően gyártották, tekintettel arra, hogy a választékokra vonatkozó intézkedések be nem tartása olyan raktárkészletek felhalmozásához vezet, amelyeket nem lehet értékesíteni és ez maga után vonhatja a különböző fogyasztási szektorokban a tervelőirányzatok teljesítésének elmulasztását, a minisztériumok kötelesek intézkedni, hogy a termelési feladatokat úgy mennyiség, mint az áruválasztás tekintetében teljesítsék. 7. SZAKASZ A minisztériumok kötelesek gondoskodni arról, hogy teljesítsék a tervben előírt feladatokat, amelyek kimondták a szükséges káderek képzésére hivatott szakmai képesítő iskolák létesítését, mert csak így tehetünk eleget egyre fejlődő nemzetgazdaságunk követeményeinek. 8. SZAKASZ Az állami tervbizottság elnöke, valamint a minisztériumok vezetői megbízást kapnak jelen határozat intézkedésének végrehajtására. Osztályharc a tudomány fegyvereivel A tudományért, az igazi felvilágosult tanokért harcot indítottak Népköztársaságunk dolgozói. A tudósok a marxistaleninista tanok hirdetői állanak ennek a küzdelemnek az élén, de nem véletlen az, hogy a mozgalmat a munkásosztály képviselői indították meg. Márciusban Népköztársaságunk értelmiségeinek békekongresszusán egy munkásküldöttség, amely részt vett a kongresszuson, azt javasolta, hogy az értelmiségi dolgozók létesítsenek szervezetet a tudománynak a munkásosztály soraiban való terjesztéséért. A javaslat a dolgozók tudásvágyát tükrözi és alátámasztja nagy tanítónknak, Leninnek szavait. ..A dolgozók szomjasan várják a tudomány megismerését, mert szükségük van erre, hogy győzhessenek ... Az ismeretek fegyvert jelentenek kezükben, felszabadulásukért vívott harcukban. A kongresszus kiküldöttei magukévá tették a munkásküldöttség javaslatát és a napokban a kormány is elhatározta a tudomány és kultúra terjesztésére alakult társaság megszervezését. Az új szervezet fegyver a sötétség, a babonák, a reakciós ideológia befolyása ellen folytatott küzdelemben, új fegyver a szocializmusért és a békéért vívott harcban. A legfejlettebb tudomány, a marxizmus,leninizmus gyakorlatilag is bebizonyította, hogy a társadalom és a természet megváltoztatható. Ezt az igazságot bebizonyították a Szovjetunió tudósai, de ahhoz, hogy céljukat elérjék, szükség volt arra is, hogy a tömegek magas kultúrszínvonalra is emelkedjenek. Csak ezen az úton lehet felszámolni a nyomort, a szegénységet, amelyben a kizsákmányoló kormányzatok taszították a nép nagy többségét, csak így lehet felépíteni a szocializmust, a tömegek boldogabb jövőjét. A kultúra és a tudomány terjesztése a munkásság soraiban így tehát a dolgozóknak a leghaladottabb, a legforradalmibb világnézettel való felfegyverzését jelenti. Ez a világnézet óriási anyagi erővé válik, abban a pillanatban, amikor a tömegekbe hatol. Megszabadítja béklyóitól a dolgozó nép alkotóerejét, felébreszti és kifejleszti a munkásosztály politkai és osztályöntudatát. Megtanítja őket arra, miként, harcoljanak a kizsákmányolás ellen, hogyan intézzék a közügyeket a burzsoázia megdöntése után, megismerteti velük a Párt politikáját és mozgósítja őket a munkásosztály hatalmas céljának megvalósításáért: a szocialista, majd később a kommunista társadalom felépítéséért. Tudják, érzik a dolgozók, hogy a tudomány az ő javukat szolgálja. Ezért nem véletlen, hogy a városi Ideiglenes Bizottság által összehívott kultúrértekezleten felmerült a tudományos előadássorozatok megszervezésének szükségessége és nem véletlen, hogy ezt a javaslatot éppen egy üzemi dolgozó vetette fel. A kapitalizmusból a szocializmusba való áttérés feltételei mellett az osztályharc igen sokféle formát ölthet. Az imperialisták segítségével a munkásosztály belső ellenségei, a volt gyárosok, földesurak, a zsírosparasztok, a volt fasiszta tisztviselők, az üzérek és a szélhámosok, mindent elkövetnek, hogy meggátolják a munkásosztályt egy új társadalmat építő gigászi harcában. A munkásosztály látja a támadásokat és tudja azt is, hogy nemcsak a bűnök és összeesküvések tartoznak a nép ellenségeinek fegyverei közé, de a kulturális és politikai elmaradottsága is a dolgozó tömegeknek, így könnyebben terjeszthetik rémhíreiket, jobb talajra talál a babona, amelynek segítségével akarják eltéríteni a tömegek figyelmét az osztályharcról, az angol-amerikai imperialisták háborús készülődései ellen folytatott harcról, hogy így könnyebben ak. rázhassák alá népi demokratikus rendszerünket és visszaállíthassák a tőkés k.zs-sVmányolást. A tudomány és a kultúra terjesztésére alakult bizottság munkájára tehát az ország minden egyes pontján szükség van. Ne legyen gyár, vagy üzem, ne legyen falusi kultúrotthon, ahol a társaság tagjai meg ne fordulnának, ne legyen város, ahol a társaságnak ne szerveznék meg fiókját. A tudományos társaság, amelyet a Román Népköztársaság akadémikusai vezetnek és támogatnak, amelynek munkájában részt vesznek az egyetemi tanárok, pubicisták, katonák élcsapata a tömegek kultúrszinvonalának emeléséért folytatott harcnak. Ezt az élcsapatot széles alapokra kell helyezni és a Szovjetunió hasonló társaságának tapasztalatai alapján haladéktalanul meg kell kezdeni a gyakorlati munkát. Ezért Bihar megye és Nagyvárad értelmiségi dolgozóinak kötelessége, hogy a Párt vezetésével megkezdjék a munkát a széles tömegekben, hogy meghonosítsák a tudományos életszemléletet a dolgozók soraiban és ebben a nagy munkában a társaság tagjainak a Párt alapszervezeteire és általában a párttagokra kell támaszkodniok. A tömegszervezetek segítségével a kultúra és tudomány terjesztésére alakult társaság kultúrforradalmunk fontos láncszemévé válik és így cselekvően hozzájárul a szocializmus építésének művéhez hazánkban. A marxista-leninista kultúra és tudomány terjesztésével a társaság hozzájárul ahhoz, hogy a kapitalizmus által uralt dolgozó a szocializmus útján urává váljék a természetnek. ■«»Hl—NIHNIH IMI—H'»II '» > ll'l megnyílt a fővárosban a RNK Vörös Kereszt Országos kongresszusa A Román Népköztársaság Atheneumának nagytermében, Bukarestben megnyílt a RNK Vörös Kereszt Egyesületének első országos kongresszusa. Ezen a kongresszuson a falvak és városok a RNK Vörös Kereszt szervezeteinek képviselői jelentek meg. A többszáz megjelent előtt a kongresszust Hie Alexe hadirokkant, a RNK Vörös Kereszt Egyesület titkárságának tagja nyitotta meg. A megnyitó után megválasztották a díszelnöksége;, amelynek tagjai: Iosif Visszarionovics Sztálin a béketábor hatalmas vezetője. Dr . I. Parhon, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke, dr Groza Péter miniszterelnök, Gh. Gheorghiu- Dej első miniszerelnökhelyettes, Ana Pauker miniszterelnökhelettes és külügyminisztor. Viasile Luca helyettes mniszterelnök és pénzügyminiszter Gheorghe Apostol, az Országos Szakszervezeti Tanács elnöke, Olimpia Tenescu, a RDNSz Központi Bizottságának titkára, és Gheorghe Florescu az IMSz KB főtitkára. Ezután megválasztották a kongresszus elnökségét Az elnökség tagjai között van N. Parvulescu helyettes honvédelmi miniszter, a Vörös Kereszt Egyesület időközi bizottságának elnöke V. Marza di közegészségügyi miniszter, Constanta Craciun az RDNSz elnöke Ljuba Chischine-vsehi az OSzT alelnöke, N. Voienescu, a fővárosi Ideiglenes Bizottság elnöke, Mercs István vasúti munkás, Ruff István petrozsényi munkás Leontin Salajean helyettes egészségügyi miniszter, Szenkovits Sándor helyettes munkaügyi miniszter, Mezincescu helyettes közoktatásügyi miniszter, Lindau Mária hadiözvegy, Szilágyi Ida ápolónő és Török Gábor vasúti munkás. A választások után Parvulescu tábornok a Vörös Kereszt célkiűzéseiről beszélt. A Vörös Kereszt Egyesület a múlt kizsákmányoló rezsimek idején is létezett. A mai Vörös Kereszt azonban összehorolhatatlanul más az összes eddigieknél. Akkor, amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította országunkat és mi még szervezettnek voltunk, a tőkések igyekeztek befurakodni, mint minden más tömegszervezetbe, a Vörös Keresztbe is és ott akadályozni a fejlődést. Pártunk a politikai helyzet megerősödésével odahatott hogy a Vörös Keresztet megtisztítsa belső ellenségeitől és az egészségügynek ezt a fontos szervét teljesen a dolgozó nép szolgálatába állítsa. Nagy példa áll előttünk a Szovjetunió Vörös Kereszt és Félhold Egyesületei, melyeknek magasztos példáját követve, bele kell illeszkednünk az újításokért az új világ építéséért folyó mindennapos munkába. Ezután Groza Péter miniszterelnök, a kormány nevében kivárt sok sikert a kongresszusnak közölve, hogy a Vörös Kereszt Egyesületnek népi szervezetté kell válnia, amely a lakosság minél szélesebb rétegei, bevonja a nép egészségének biztosításáéi folytatott harcba. Ennek a feladatnak a teljesítése nem könnyű munka. De a Vörös Kereszt Egyesület ma a kormány teljes támogatását élvezi és így a rövid, de gazdag tapasztalatait felhasználó sikerrel elvégezheti a reáróti felada okát. Ezután ismét Parvulescu tábornok és társ vette át a szót és ismerte;2 a kongrezus napi reijtus, amelyen az időközi bizottság felmentvénye, az új alapszabályok vitája és megszavazása, valamint a központi bizottság és ellenőrző bizottság megválasztása szerepelt. Ezután a kongresszushoz érkezett üdvözlő táviratoké, olvsS- tá fel resju’ a kü’özb-'vő tö. mécs?:!-,özetek képviselői mordottak üdvözlő beszédek kongreszt.- b-t'lmnas erdeklődés me'íett. tovább folyik.