Fáklya, 1956. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-03 / 1. szám

I. 1956. I. 3. kedd. !■ szám. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT SZERVEZETI SZABÁLYZATA A Román Munkáspárt a Román Népköztársaság munkásosztályának szervezett élcsapata, a nép vezető ereje. A párt a munkásosztály leg­felsőbb szervezeti formája. A párt a munkásosztály a dolgozó paraszt­ság és az értelmiség legöntudato­­sabb, leghaladóbb elemeit egyesíti soraiban. A Román Munkáspárt a vá­rosi és falusi dolgozó nép érdekeit testesíti meg és azon az úton vezeti a dolgozó népet, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyi­tott meg az emberiség előtt. A Román Munkáspártot a munkás­osztály forradalmi harcának törté­nelmi fejlődése hozta létre s letéte­ményese a szabadságért, nemzeti függetlenségért és társadalmi hala­dásért küzdő román nép legjobb har­ci hagyományainak. A párt folytatja a múlt század második felében ki­alakult romániai szocialista mozga­lom legnemesebb hagyományait. A Román Munkáspárt folytatója annak a hő­­s harcnak, amelyet a Kommu­nisták Romániai Pártja vívott a re­akció és a fasizmus ellen, a tőkés­­földesúri kizsákmányolás megszünte­téséért, a szocialista társadalom meg­­valósítá­sért. A fasiszta diktatúra és a hitleri háború idején a Kommunisták Romá­niai Pártja megszervezte a nép for­radalmi harcát a fasiszta iga alól való felszabadulásért. Amikor a di­csőséges szovjet hadsereg megsem­misítő vereséget mért a hitlerista csa­patokra és a fasiszta román kormány csapataira, s amikor a szovjet had­sereg országunk területén megindí­totta felszabadító offenzíváját, a Kommunisták Romániai Pártja, az így kialakult feltételek között, maga köré tömörítve a hazafias népi erő­ket megszervezte a fegyveres felke­lést, amely 1944 augusztus 23-án megdöntötte a katonai-fasiszta dikta­túrát. A Kommunisták Romániai Párt­ja megvalósította a hazafias népi erők és a hadsereg hazaszerető kato­náinak, tisztjeinek és tábornokainak egybehangolt akcióját, amelynek eredményeképpen Románia kilépett a hitleri háborúból. A román hadsereg a szovjet hadsereg oldalán aktív részt vett a hitleri csapatoknak az ország területéről való kiűzésében és a hadműveletekben, egészen a Szov­jetuniónak a fasizmuson aratott tör­ténelmi győzelméig. A román nép a kommunista párt vezetésével kezébe vette sorsa irányí­tását; a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a többi dolgozóval örökre lerázta magáról az imperialista igát, kiragadta a ha­talmat a kizsákmányoló osztályok kezéből, megdöntötte a monarchiát és létrehozta a Román Népköztársasá­got, a népi demokratikus államot, amelyben minden hatalom a városi és falusi dolgozóké. A Román Munkáspárt — a mun­kásosztály marxi-lenini pártja — an­nak a következetes harcnak eredmé­nyeként jött létre, amelyet a Román Kommunista Párt vívott a munkás­mozgalmon belüli szakadás felszá­molásáért, a munkásosztály politikai és szervezeti egységének helyreállí­tásáért. Az RKP-nek és az SZDP-nek a mun­­kásegységfront keretében kialakult hosszas és sikeres együttműködése folytán, s annak a harcnak eredmé­nyeképpen, amelyet a Román Kom­munista Párt együtt vívott meg a Szociáldemokrata Párt tagságának nagy többségét kitevő balszárnnyal a jobboldali szociáldemokraták ele­nyésző kisebbsége, a munkásosztály egységének ellensége ellen, végetért a munkásosztály csaknem 30 évig tartó kettészakítottsága. A Kommu­nista és a Szociáldemokrata Párt egyesítése az 1948 februári kongres­­­szuson és a Román Munkáspárt lét­rehozása a marxizmus-leninizmus politikai, ideológiai és szervezeti alapjain, a marxizmus-leninizmus végleges győzelmét jelentette a re­formizmus fölött a romániai munkás­­mozgalomban. Ily módon gyarapodott a munkás­­osztály ereje és növekedett vezető szerepe abban a harcban, amelyet a dolgozó nép a népi demokratikus ál­lam megszilárdításáért, a szocializ­mus felépítéséért vív. A Román Munkáspártnak a jelen­legi szakaszban alapvető feladata, hogy teljesen megszüntesse az em­­ber ember­ek­ét, kizsákmányolását, s hogy biztosítsa a nép eelőbiek fellendülését a szocialista társadalom felépítéséért és a nép anyagi és kul­turális szükségleteinek maximális ki­elégítéséért, a „mindenkitől képessé­gei szerint, mindenkinek munkája szerint“ elv alapján. A Román Munkáspárt mozgósítja a dolgozók minden erejét a népgazda­ságnak a szocializmus útján való szakadatlan fejlesztéséért, amelynek alapja a nehézipar. A Román Munkáspárt szüntelenül erősíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét — a népi demokratikus rendszer gránitalapját —; politikai­ szervezőmunkát fejt ki a dolgozó parasztok körében, hogy ön­kéntes elhatározásuk alapján megva­lósuljon a mezőgazdaság szocialista átalakítása; vezeti a dolgozó paraszt­ság harcát a kulák-kizsákmányolás ellen, ennek teljes megszüntetéséig. A Román Munkáspárt arra buzdít­ja az értelmiséget, hogy vegyen te­vékenyen részt a szocializmus épí­tésében, a tudomány és a kultúra fejlesztésében és ezeknek terjeszté­sében a néptömegek között. A Román Munkáspárt szüntelenül erősíti a román nép és országunk nemzetiségeinek barátságát és test­vériségét abban a közös munkában és harcban, amelyet a Román Nép­­köztársaságnak, városi és falusi dol­gozóink hazájának felvirágoztatásá­­ért, a nép anyagi és kulturális szín­vonalának szakadatlan emeléséért, a szocializmus építéséért vívnak. A Román Munkáspárt állandóan erősíti a népi demokratikus államot, a szocializmus építésének és az osz­tályellenség ellenállása szétzúzásá­nak fő eszközét.­­ A párt a szocia­lista hazafiság szellemében, a szo­cialista haza iránti végtelen szere­­tetre és odaadásra neveli a dolgozó­kat és gondoskodik a Román Nép­­köztársaság védelmi képességének 1. A Román Munkáspártnak tagja lehet a Román Népköztársaság min­den d­olgozó állampolgára, aki ma­gáévá teszi a párt programját és szervezeti szabályzatát s tevékenyen előmozdítja megvalósításukat, tevé­kenységet fejt ki a párt valamelyik szervezetében, végrehajtja a párt minden határozatát s fizeti a tag­sági díjat. Nem lehet a Román Munkáspárt tagja az, aki kizsákmányolja mások munkáját. 2. A párttag kötelessége hogy­ a) tevékenyen részt vegyen a szo­cializmus felépítéséért, s a dolgozó nép ellenségei ellen folyó harcban, hűségesen szolgálja hazáját , a Román Népköztársaságot; b) őrködjék a párt sorainak egy­sége és tisztasága fölött, mert ez fő feltétele a párt erejének és szi­lárdságának. A párt nem tűr meg soraiban semmiféle frakciót. A frak­­ciós tevékenység bűn a párt ellen és összeférhetetlen a párthoz való tartozással; c) tevékenyen harcoljon a párt politikájának és a vezető szervek határozatainak valóra váltásáért. Nem elegendő, ha a párttag csupán, egyetért a párt határozataival. A párttagnak kötelessége harcolni is a határozatok megvalósításáért. A párt­tagok passzív és formális magatar­tása a párthatározatokkal szemben gyengíti a párt harcképességét és akadályozza politikájának megvaló­sítását; d) élen járjon a munkában, állan­dóan fejlessze szakmai képzetségét és példamutatásával harcra mozgó­sítsa a pártonkívülieket a munka termelékenységének szüntelen növe­léséért és a munkafegyelem megszi­lárdításáért; óvja és minden erejével erősítse a szocialista tulajdont, amely szent és sérthetetlen alapja a népi demokratikus rendszernek; e) állandóan erősítse kapcsolatait a dolgozókkal, fordítson nagy gon­dot a városi és falusi dolgozók igé­nyeinek és szükségleteinek haladék­talan kielégítésére, kíméletlenül har­coljon a bürokrácia ellen, magyaráz­za meg a pártonkívüli dolgozóknak a párt politikáját és határozatait, szervezze és mozgósítsa harcra a tö­megeket a párt által kijelölt felada­tok teljesítéséért, erősítéséről. A proletár nemzetközi­ség, a román nép és a nagy szovjet nép közti rendíthetetlen barátság és testvéri együttműködés s a népi de­mokratikus országok népeivel való barátság és testvériség szellemében neveli a dolgozó népet, a szocialista tábor erősítésében való tevékeny részvételre mozgósítja a dolgozó tö­megeket. A párt a világ valamennyi dolgozójával való nemzetközi szoli­daritás szellemében neveli a népet. A Román Munkáspárt, a népek közti békén és barátságon alapuló politikájához híven, szorosan egybe­kapcsolja a román népnek a szocia­lista építésért és a Román Népköz­­társaság megerősítéséért végzett munkáját a román nép tevékeny részvételével abban a harcban, ame­lyet a világ összes békeerői, élen a Szovjetunióval, az imperialista reak­ciós körök agresszív politikája ellen, a tartós békéért vívnak. A Román Munkáspárt egész tevé­kenységében rendületlenül követi Marx, Engels, Lenin és Sztálin min­dent legyőző tanítását, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának törté­nelmi tapasztalatait, és alkotó mó­don alkalmazza e tapasztalatokat. Pártunk tanulmányozza és általáno­­sítja saját tapasztalatait, hogy szün­telenül javítsa munkáját. A párt ál­landóan szilárdítja sorainak rendít­hetetlen egységét, a párt, a munkás­­osztály, a nép és a haza összes el­lenségei elleni harcban, bővíti és szüntelenül erősíti tömegkapcsolatait. Politikája a nép létérdekeit és törek­véseit fejezi ki. Ebben rejlik a Ro­mán Munkáspárt ereje és legyőzhe­tetlensége. A párt végcélja az osztálynélküli társadalom , a kommunista társa­dalom felépítése, amelynek alapelve: mindenkitől képességei szerint, min­denkinek szükségletei szerint; f) igyekezzék állandóan fejleszteni öntudatát, elsajátítani a marxizmus­­leninizmus alapjait; g) szigorúan tartsa be a pártfe­gyelmet és az állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden egyes párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem — más a ve­zetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártnak egy a fegyelme, egy a törvénye valamennyi párttag számára — tekintet nélkül tisztségére és érdemeire. A pártfegyelem és az állami fegyelem megszegése súlyo­san sérti a párt és az állam érde­keit s ezért szigorú büntetést von maga után; h) egész tevékenységében gyako­rolja és tényekkel ösztönözze az önbírálatot és az alulról jövő bírá­latot, tárja fel a munkában észlelt hibákat és fogyatékosságokat és küzdjön ellenük, harcoljon a hiá­nyosságok takargatása, az önelé­gültség és a munkasikerektől való megrészegülés ellen, harcoljon a bí­rálat elfojtására irányuló kísérletek ellen. A bírálat elfojtása súlyosan sérti a párt, a nép és az állam ér­dekeit s ezért nem tűrhető meg a párttag tevékenységében; i) hívja fel a párt vezető szervei­nek figyelmét — beleértve a párt Központi Vezetőségét is a mun­kában észlelt hibákra és hiányossá­gokra, személyekre való tekintet nélkül. A párttagnak nem szabad el­titkolnia a rendellenességeket, nem szabad közömbösen néznie a párt, a nép és az állam érdekeit sértő hibákat, hiányosságokat és vétségeket. Szigo­rúan meg kell büntetni mindazokat, akik akadályozzák a párttagot e kö­telességének teljesítésében; j) legyen őszinte és becsületes a párt iránt, ne tűrje az igazság el­titkolását vagy elferdítését. Aki nem őszinte a párthoz, aki megtévesz­i a pártot, rendkívül súlyos vétket kö­vet el, ami összeférhetetlen a párt­hoz való tartozással; k) őrizze meg a párttitkokat és az államtitkokat, magyarázza meg a tömegeknek a fokozott politikai éber­ség szükségességét s minden munka­területen, minden körülmények kö­zött maga is tettekkel bizonyítsa be politikai éberségét. A párt- és az államtitkok kifecsegése bűn a párt­tal szemben és összeférhetetlen párthoz való tartozással. 1) bármilyen funkciót tölt is be, következetesen hajtsa végre a ká­derek helyes, politikai és szakmai képzettségük szerinti kiválasztására vonatkozó pártutasításokat. Ezeknek az utasításoknak a megszegése, a személyes rokonszenv, baráti kap­csolatok vagy rokoni kötelékek alapján történő káderkiválasztás súlyosan sérti a párt és az állam érdekeit, ezért az ilyesmit gyökeres­től ki kell irtani. 3. A párttag joga, hogy: a) részt vegyen a pártpolitika kérdéseinek a pártgyüléseken és a pártsajtóban való szabad és konkrét megvitatásában; b) megbíráljon a pártgyüléseken bármilyen párttagot, tisztségére való tekintet nélkül; c) részt vehet a pártszervek meg­­választásában mint választó és vá­lasztható; d) személyes részvételét követelje mindazokban az esetekben, amikor tevékenységéről vagy magatartásá­ról döntenek; e) bármilyen kérdéssel és bead­vánnyal a párt bármely szervéhez forduljon, beleértve a Román Mun­káspárt Központi Vezetőségét is. 4. A párt kizárólag egyénenként veszi fel tagjait a tagjelöltek közül, a szervezeti szabályzatban előírt jelöltségi idejük kitöltése után. A pártba a szocializmus ügyéhez hű, legöntudatosabb, legtevékenyebb munkásokat, dolgozó parasztokat és értelmiségieket veszik fel. A párt tagja csak az lehet, aki betöltötte 18. életévét. Húsz éven aluli ifjak csak az Ifjúmunkás Szövetség tag­jai közül vehetők fel a pártba. A tagfelvétel a jelöltek közül a következőképpen történik: a) Három csoportot kell e tekin­tetben megkülönböztetni: I. Ipari munkások, akik legalább öt év óta közvetlenül a termelés­ben dolgoznak; II. Más ipari munkások, GTA-k és állami gazdaságok munkásai, kollektív gazdaságok tagjai, közvet­lenül a vállalatok műhelyeiben és üzemosztályain dolgozó mérnökök és technikusok; III. A többi dolgozó paraszt, tisztviselők és más dolgozók. b) A pártba való belépéshez az I. csoportba tartozó személyek számára két olyan párttag ajánlása szükséges, aki legalább három éve párttag; a II. csoportba tartozó személyek szá­mára három olyan párttag ajánlása szükséges, aki legalább négy éve párttag; a III. csoportba tartozó sze­mélyek számára négy olyan párttag ajánlás­a szükséges, aki legalább hat éve párttag; c) IMSZ-tagoknak a pártba való felvételéhez az egyik ajánlás* az IMSZ rajoni vagy városi bizottsága kell hogy adja; ez az ajánlás megfelel egy párttag ajánlásának. Megjegyzés: a Központi Vezetőség tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól d) A pártba való felvétel kérdését az alapszervezet közgyűlése vitatja meg és dönti el, a tagjelölt jelenlété­ben. Az alapszervezet határozata a r­­ ni vagy a városi pártbizottság jóváhagyása után válik érvényessé. Az ajánlók részt vehetnek az aján­lott személy felvételének megvita­tásában. e) Ha egy vállalatban, intézmény­ben vagy faluban nincs pártalapszer­vezet, a felvételi kérvényt a rajoni vagy a városi bizottsághoz kell be­nyújtani, amely dönt a tagfelvétel kérdésében. f) Más pártok volt tagjai, csupán kivételes esetekben vehetők fel a pártba, öt olyan párttag ajánlására, akik közül hárman legalább nyolc éve, ketten pedig legalább 1944 óta párttagok. Ilyen esetekben a felvételt csak a pártalapszervezet végezheti s végle­gesen a Román Munkáspárt Központi Vezetősége hagyja jóvá.­­ A párttagok csak olyan jelöltet ajánlhatnak felvételre, akit legalább egy évig együtt dolgozva ismertek meg, ajánlásukért pedig felelősség­gel tartoznak a pártnak. 6. A tagjelöltek sorából felvett párttagok tagsága attól a naptól szá­mít, amikor az alapszervezet köz­gyűlése kimondja, hogy tagként fel­vette őket a pártba. 7. Ha egy párttag egyik pártszer­vezet tevékenységi köréből átkerül egy másik pártszervezet tevékeny­ségi körébe, akkor ez utóbbi átiga­zolja tagjai közé az illetőt. A párt­­tagok átigazolása egyik szervezetből a másikba a Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetőségének utasításai sze­rint történik. 8. Visszavonható a párttagsága an­nak a párttagnak, aki a kapott se­gítség ellenére — huzamosabb ideig nem végez semmilyen pártmunkát, s nem vesz részt semmiféle formában a pártszervezet tevékenységében Az alapszervezet erre vonatkozó határo­zata a rajoni, illetve a városi párt­bizottság jóváhagyása után lép ér­vény­be a­­z a párttag vagy tagjelölt, aki elfogadható ok nélkül három hónapon át nem fizet tagsági díjat, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelöltje lenni. Az alapszervezet erre vonatkozólag határozatot hoz, amely a rajoni, il­letve a városi pártbizottság jóvá­hagyása után lép érvénybe. 10. A párttag kizárásáról alapszer­­vezetének közgyűlése dönt, a döntést pedig az illetékes rajoni vagy városi pártbizottság hagyja jóvá. A rajoni vagy városi pártbizottság kizárási határozata csupán a tartományi párt­bizottság jváhagyása után lép ér­vénybe. Amíg a tartományi pártbizottság nem hagyja jóvá a kizárási határo­zatot, addig a párttag megtartja tag­sági könyvét s részt vehet a párt­gyűléseken 11. Az alapszervezet nem határoz­hat a Központi Vezetőség, valamely tartományi, rajoni vagy városi párt­bizottság tagjának kizárásáról, vagy tagjelöltté való visszaminősítéséről. A tartományi, rajoni vagy városi pártbizottság tagjának a pártbizott­ságból, nemkülönben a pártból való kizárásáról vagy tagjelöltté való visszaminősítéséről az illető párt­­bizottság plénuma dönt, kétharmad szótöbbséggel. 12. A Központi Vezetőség tagjá­nak a párt Központi Vezetőségéből, nemkülönben a pártból való kizárásá­ról vagy tagjelöltté való visszaminő­sítéséről a pártkongresszus dönt, két kongresszus között pedig a párt Központi Vezetőségének plénuma, kétharmad szótöbbséggel. 17. Mindazoknak, akik be akar­nak lépni a pártba, tagjelöltségi időt kell eltölteniök. A tagjelöltségi idő azért szükséges, hogy a jelölt megismerkedhessék a párt program­jával, szervezeti szabályzatával és taktikájával és hogy a pártszerve­zetnek módjában legyen megismerni a tagjelölt személyi tulajdonságait. 18. A jelöltfelvételi szabályok azo­­r.csak a tagfelvételi szabályokkal (egyéni felvétel, ajánlások benyúj­tása, az alapszervezet felvételi hatá­rozata és annak jóváhagyása). 19. A jelöltségi idő az I. kategó­riába tartozó személyek számára egy év, a II. kategóriába tartozó személyek számára másfél év, a III. kategóriába tartozó személyek szá­mára pedig két év. Megjegyzés: Más pártok volt tagjainak jelöltségi ideje, társadal­mi helyzetüktől függetlenül, két év. Azért, hogy a jelöltségi idő ne legyen egyszerű formaság, a párt­­szervezetnek kötelessége szüntelenül gondoskodni a jelöltek neveléséről, politikai színvonaluk emeléséről, kötelessége bevonni őket a pártszer­vezet munkájába és segíteni őket, hogy felkészülhessenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a párt­­szervezetnek a közgyűlésen meg kell vizsgálni a jelölt helyzetét. 13. A pártból való kizárás a leg­súlyosabb pártbüntetés. Ez csak olyan esetekben alkalmazható, ha a párttag súlyosan megszegi a párt program­ját vagy szervezeti szabályzatát, a párt egysége ellen tör, paktál azj^ osztályellenséggel, nem őszinte a párthoz és félrevezeti a pártot, az erkölcsi züllés útjára lép, vagy ha más olyan cselekedeteket követ el, amelyek nem férnek össze a párttag­sági minőséggel. A kizárási határozatok meghozata­lában és jóváhagyásában, valamint a fellebbezések megvizsgálásában a legnagyobb körültekintést és elvtársi gondosságot kell tanúsítani, nagy figyelemmel és felelősségérzettel kell­­ vizsgálni, hogy van-e alapjuk a párttag terhére rót vétségeknek. 14. Kisebb vétség esetén a párt­tagi minőség megvonása helyett olyan nevelő jellegű büntetés alkal­mazandó, amely lehetővé teszi a párttag számára, hogy megjavuljon. Ilyen esetekben a következő bünte­tések alkalmazhatók: dorgálás, meg­rovás, nyilvános megrovás, időleges dtiltás a felelős pártmunkától és álami munkától, megrovás végső fi­gyelmeztetéssel. Az alapszervezet büntetésként fljebb egy évi időtartamra tag­jelölt­­­ minősítheti vissza a párttagot. Az e-e vonatkozó határozatot jóváha­­gás végett a rajoni vagy­ a városi pótbizottság elé kell terjeszteni. A kiabott idő elteltével a visszaminő­­sett párttagot a szokásos Apályok serint kell felvenni a párt Ést még­­pdig előző párttagsági idő^Brk el­­ismerésével. 15. A kizárt párttag a felső arveihez fellebbezhet. A k^H pari­ty fellebbezését, valamit^M párt­­sorvezetek kizárási határo^Bit az i­ stékes pártszerveknek az i^R>k bé­rezésétől számított legfeljebb egy n­apon belül kötelesek megvizs­gáln­i. Ha valamelyik pártszervezet slyosan vét a párt programja, a párt szrvezeti szabályzata vagy a párt plitikai irányvonala ellen, a Román Mnkáspárt Központi Vezetősége el­­rndelheti az illető pártszervezet fel­oilatását és tagjainak általános unbejegyzését. Azoknak az ipari munkásoknak, aik legalább öt éve közvetlenül a temetésben dolgoznak és akik tet­teikül bizonyítják, hogy megfelelnek a­ párttaggal szemben támasztott kö­vetelményeknek, az alapszervezet legfeljebb hat hónappal csökkent­­heti jelöltségi idejüket. Ha azonban a jelölt a jelöltség ideje alatt az alapszervezet által erényesnek elfogadott okokból nem éri el azt a színvonalat, amely egy pó­ttagtól megkövetelhető, az alap­­szervezet legfeljebb egy évvel meg­hosszabbíthatja a jelöltségi időt. Okan esetekben, amikor a jelöltségi idő alatt kitűnik, hogy a jelölt sze­­mélyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, az alapszer­­vezet kizárja a jelöltet a tagjelöl­tek soraiból. A párt alapszerveze­tének a jelöltségi idő csökkentésé­ről vagy meghosszabbításáról, vala­mint a jelölt kizárásáról szóló ha­tározata a rajoni vagy városi párt­­bizottság jóváhagyása után válik érvényessé. 20. A párt tagjelöltjei tanácsko­zási joggal vesznek részt annak az alapszervezetnek a gyűlésein, amely­hez tartoznak. 21. A párt tagjelöltjei ugyanannyi tagsági díjat fizetnek, mint a párt­tagok. A párttagok: Kötelességeik és jogaik II. A tagjelöltek III. A párt felépítése a belső pártdemokrácia 22. A párt szervezeti felépítésé­nek vezérelve a demokratikus centra­lizmus. Ez azt jelenti, hogy: a) a párt összes vezető szerveit — a legalsótól a legfelsőig — vá­lasztják; b) a pártszervek kötelesek tevé­kenységükről rendszeres időközök­ben beszámolni a pártszervezetek­nek; c) a pártfegyelem, amely a párt politikai, akarat- és akcióegysége biztosításának egyik alapfeltétele, egyaránt kötelező az összes párt­­szervezetek és az összes párttagok számára; a kisebbség feltétel nélkül aláveti magát a többségnek és köte­les a határozatokat fenntartás nél­kül gyakorlatilag alkalmazni. (folytatás a 3. oldalon)

Next